Jelentős késést mutatnak az uniós támogatással megvalósuló informatikai projektek, ezt azonban „realizálták és igyekeznek gyorsítani”. Az egészségügyért felelős államtitkárnál hetente vannak beszámolók a programok előrehaladásról, s Szócska Miklós maga is folyamatosan egyeztet az unióval annak érdekében, hogy időben befejezhessék a fejlesztéseket.

Mindezt dr. Schiszler István, a programiroda vezetője mondta el az IME, Az egészségügyi vezetők szaklapja XII. alkalommal megrendezett egészségügyi infokommunikációs konferenciáján, ahol az ágazat vezetője helyett beszélt az e-egészségügy állásáról és várható hatásairól. Mint emlékeztetett, sok évig jártak a szakemberek olyan konferenciákra, amelyeken csak a tervekről beszélhettek, mára azonban már tenderek is megjelentek. Bár az uniós fejlesztésű informatikai programok jelentős késésben vannak, igyekeznek orvosolni a rendszerben lévő hibákat.

Az egészségügyi rendszer célja a betegek számára jó szolgáltatások nyújtása, amihez fenntartható rendszert kell kialakítani. A cél eléréséhez az informatika is hozzájárul, ám mint Schiszler vélekedett, mindez csak egy a fogaskerekek közül. Bár sokan csupán a pénzhiányt említik az egészségügy gondjai között, kétségtelen, hogy vannak problémák, amelyek nem pénzhiányra vezethetők vissza, ezért szemléletváltásra is szükség lesz a változáshoz.

Aki dolgozott már likviditási gondokkal küzdő kórházban, látta, hogy a pénzhiány elveszi az erőt mástól – a gazdasági egyensúly megteremtése ezért kötelező feladat – mondta a programiroda vezetője, aki szerint ehhez informatika is kell. Az e-receptről, e-adattovábbításról 2014-ben szerinte azonban már nem innovációként kell beszélni, mert amikor az emberek percenként terrabitnyi adatot osztanak meg másokkal és az egészségügyben is megjelentek a nem helyhez kötött méréseket és azok távértékelését is lehetővé tévő eszközök, ez ma már alapkövetelmény…

Mindez meg fogja változtatni az informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelményeket is: olyan szolgáltatásokat kell fejleszteni, amelyek egyben kórházi vezetői vagy orvosi döntéstámogató rendszerek is; amelyek képesek mérni az intézmények, osztályok, stb. hatékonyságát. Az informatikának támogatnia kell a szolgáltatásnyújtást és a beavatkozások minőségét. Ha a közösségi portálok képesek arra, hogy a látogató érdeklődésének megfelelő tartalmakat mutassanak, akkor a kórházi HIS-rendszereknek is képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan információkat jelenítsenek meg, amelyek az adott orvost az adott beteggel kapcsolatban leginkább érdeklik. Schiszler István szerint a későbbiekben az egeszseg.hu oldalt a betegek számára szeretnék alkalmassá tenni arra, hogy belépve minden nekik szóló és rájuk vonatkozó információ megjelenjen. Lesznek a most futó fejlesztésekre épülő népegészségügyi regiszterek, és akár olyan más betegségmenedzsment rendszerek, amelyek garanciát nyújthatnak arra, hogy a betegek – akár a rendszerbe avatkozás árán – a legmegfelelőbb ellátást kaphassák. 

S hogy hol is tartunk pontosan a már megkezdett, nagy ágazati egészségügyi informatikai projektekkel?  Ha elkészül a Humánerőforrás monitoring rendszer, könnyebb lesz mosolygó arcokat látni az egészségügyben – közölte a már 2012-ben megkezdett program szakmai vezetője, Surguta András. A projekt a mainál egyszerűbben lesz képes választ adni a munkaerővel kapcsolatos kérdésekre. Ma azonban még ott tartunk, hogy az eredetileg nyárra véget érő projekttel „a közbeszerzési eljárási helyzetek” miatt várhatóan csak őszre végeznek, de az egészségügyi és egészségügyben dolgozók adatainak önvalidálását is tovább kell jutalmazni. Pillanatnyilag az ágazatban dolgozók mintegy 60 százalékáról vannak naprakész adatok, azok azonban, akik a július 31-ig meghosszabbított lehetőséggel élve ellenőrzik, és szükség szerint pontosítják adataikat, a továbbképzési rendszerben gyűjtött pontkedvezményben részesülnek.   

Az e-Health programok működtetését felhő típusú megoldással, egységes és megbízható kollaborációs tér kialakításával tervezik megoldani – a régebben kooperatívnak, manapságEgészségügyi Szolgáltatási Térnek nevezett helyen közhiteles adatok, központi információtárolás, központi ágazati alkalmazások, portálok és tartalomszolgáltatások lesznek elérhetők. A beszerzési eljárások elkezdődtek, szeptember-októberre felállhat az infrastruktúra – mondta el Piti Attila, a Közhiteles nyilvántartások és ágazati portál projekt szakmai vezetője. A projektet a tervek szerint 2015 második negyedévében fejezik be.

Egyelőre 30 intézmény van bekötve az intézményközi adatáramlást segítő rendszerbe,számuk azonban naponta 2-5-tel nő – mondta el Sas Tibor, a TIOP 2.3.1 projekt szakmai vezetője. Az egészségügyi adatmegjelenítést biztosító portál lehetőséget ad betegút-követésre, e-receptírásra, diagnosztikai képek továbbítására, távkonzíliumra, a szakregiszterek adatgyűjtéseinek elősegítésére – a többi közt. Hamarosan élesítik a kibővített betegút és vénylekérdező rendszert az egeszseg.gov.hu portálon, ami annyiban más, mint a magyarorszag.hu oldalon keresztül elérhető rendszer, hogy  a hozzájuk kapcsolódó kórházak feltöltött dokumentumai is megjeleníthetők. Mindez a szolgáltatási tér kiegészítő projektje, ám annak érdekében, hogy a központi szolgáltatásokhoz a csatlakozás helyben megtörténhessen, 5,2 milliárd forint értékben szerezhetnek be eszközöket is – egy másik projekt jóvoltából. Ezeket körülbelül 200 közfinanszírozott egészségügyi intézmény kapja majd meg, várhatóan 2015. szeptember végéig; ezek a fekvő- és járóbeteg-ellátó helyek azonban az országos kapacitás mintegy 90 százalékát lefedik. A projekt végrehajtása most indul – jelezte dr. Hortobágyi Józsefszakmai vezető, aki arról is beszámolt, hogy a program előkészítéseként felmérték az intézmények infrastrukturális feltételeit. Ezek alapján jelenleg az intézmények szervereinek 45, munkaállomásainak 50 százaléka öt évnél idősebb. Ez utóbbiak 77 százalékán elavult, a gyártó által nem támogatott operációs rendszer (XP) fut, ám az sem mellékes szempont, hogy a géptermek 65 százalékában nincs mozgásellenőrzés, azaz nem tudják, ki megy be a védett adatokat tartalmazó helyiségbe, és a kórházak-rendelők 45 százalékában az adatok mentéséről sem gondoskodnak…    

Régebben sokat emlegették „Katéter Mónikát”, az országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis és alkalmazást, amely a meglévő adatvagyon jobb kihasználását és a döntések előkészítésében való alkalmazást lesz hivatott szolgálni. Mint arról Magyar Gábor szakmai vezető a többi közt beszámolt, most folynak azok a beszerzések, amelyek meghatározzák a projekt végső kimenetelét. Bár a központi adattárba érkeznek majd adatok az OEP-től, a KSH-tól, az Országos Mentőszolgálattól, az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól és az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól, az nem lesz képes napi frissülésre, nem lesz jó háziorvosi betegmenedzsmentre és a napi orvoslás támogatásra. Nem lesznek benne tételes szállítói szerződési adatok, személyi szintű HR-adatok és nemzetközi referencia-adatok sem; és önmaga nem fog sem értelmezni, sem elemezni, sem az egészségügy problémáit megoldani. 

Viszont megfelelő adatfúrásokkal számos információ nyerhető majd belőle. Kérdés csak az, hogy mint azt a konferencia elején dr. Surján György, a GYEMSZI főigazgató-helyettese jelezte, vajon mindenki örül majd annak, amit „a kristálygömbbe” tekintve láthatunk? Surján úgy fogalmazott, hogy a 2010-ben újrafogalmazott e-Egészség Program  „az összetett érdekviszonyok ellenére nehezen kikezdhető alapokra épült, ám sok irányú nyomás alatt kell mederben tartani. Az infrastruktúra-váltás nem jelent egyben minőségi változást. Az egységes törzsadat-kezelés és a közös kommunikációs platform hozadéka nagy, de önmagában csak segítség, nem pedig forradalom”.