Kiderült, miért Dobogón épülne a szuperkórház

Bár az Egészséges Budapest Program kidolgozói a Szent Imre kórház területét tartották alkalmasnak az új budai szuperkórház számára, a kormány az M1, M7 bevezető szakasza melletti Dobogót preferálta. Más alkalmas ingatlant pedig nem találtak Budán. A Dobogó alkalmasságáról november végéig kell letenni a szakmai anyagot - mondta Cserháti Péter, a budapesti egészségügyi ellátás átalakításáért felelős miniszteri biztos egy mai rendezvényen.

Hogy merült merült fel egyáltalán a Dobogó az új budai szuperkórház helyszíneként - kérdezték a szervezők a IME csütörtöki egészségügyi konferenciáján a budapesti egészségügyi ellátás átalakításáról előadó Cserháti Péter miniszteri biztostól.

Cserháti elmondta, 14 ingatlanhelyszínt dolgoztak fel a budai oldalon, konzultáltak a Nemzeti Földalappal, a fővárossal és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel is, hogy a durván 100 ezer négyzetméteres beépítéshez szükséges 5 - 6 hektáros, jól közművesített és könnyen megközelíthető területet megtalálják. Kiderült azonban, hogy ekkora szabad, állami tulajdonú ingatlanként csak a Kelenföldi pályaudvar melletti, 7,5 hektáros terület adódott, ahol azonban a rezgés- és zajviszonyok kiküszöbölése nehezítette volna a beruházást. Ezt a dilemmát az élet egyébként is elsodorta - fogalmazott Cserháti -, miután az olimpiai pályázat részeként röplabdacentrum helyszínné avanzsált, így jövő őszig biztosan nem használható fel.

Nem találtak más helyet, de ez nem biztos, hogy megfelelő

Két másik kelenföldi ingatlan is szóba jött, de az egyiken 1500 férőhelyes P+R parkoló, a másikon az Etele pláza épül.

Némi kompromisszumok és önkormányzati támogatás árán a Szent Imre kórház 6,7 hektárját találták alkalmasnak az új kórház számára az Egészséges Budapest Program alkotói. Ezenkívül egy Andor utca -Thán Károly utcai ingatlan és a Dobogó volt még a tarsolyban, s a szakma által preferált helyszínnel szemben a kormányzat a Dobogó mellett voksolt. A kérdés mindazonáltal nincs lezárva, környezetvédelmi, hidrológiai vizsgálatok sora hivatott igazolni, hogy az a terület valóban alkalmas az építésre, a szakmai anyagot november végéig kell letenni - tette hozzá a miniszteri biztos.

Észak-Pest áll a legjobban

Az Egészséges Budapest Programban és az 1333/2016-os kormányhatározatban megfogalmazott új nagy, komprehenzív centrumok fejlesztési koncepcióit 2017 március 31-ig kell kormánynak benyújtani. Ezek közül (Honvéd kórház bázisú Észak-pesti, Szent István központú Dél-pesti, kelenföldi Dél-budai, Észak-budai) Cserháti szerint a Honvédkórház bázisú, 1200 ágyas Észak-pesti centrum koncepciótervezése áll a legjobban, elkészültek a tervek, a speciális feladatokról egyeztetni kell a társtárcával.

A Szent László, Szent István kórház központú 1200-1300 ágyas Dél-pesti centrum koncepcióterve is előrehaladott állapotban van, ott 3 katasztrofális telephelyből lesz egy jó minőségű központ - mondta Cserháti, megjegyezve, hogy ekkora nagyságrendű változást máshol nem tudnak elérni. Kiürítik a Merényi kórházat és a Szent Lászlót, a Haller úton jön létre az országos intézeti szintű új centrum, egy kvázi új kampusz, kardiológiai és baleseti intézet, valamint a volt Szent László feladatait átvevő infektológiai intézet. A központot kiegészíti a Nagyvárad tér másik oldalán álló térségi és országos feladatokat is ellátó Heim Pál kórház.

Buda bonyolult

Bonyolultabb a tervezési helyzet Budán, ahol az egyetem kapacitás- és feladatillesztése okoz problémát. Ami biztos, hogy a közép-budai lakosságnak garantálni kell egy durván 500 ágyas, jó minőségű ellátást, bármilyen formában, ennek struktúrája azonban kormánydöntés híján még nem alakult ki, akárcsak a és a mintegy 1050 ágyas dél-budai centrum struktúrája sem.

Egyeztetés alatt áll a Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika sorsa. A Semmelweis Egyetem kampusz elképzelésében egységben szerepelt a Városmajori Klinika, a Szent János kórház és a Kútvölgyi tömb, ám a kampusz koncepció valószínűleg nem valósul meg, s a továbbiakról sincs még döntés - mondta Cserhéti Péter.

Cikk forrása | 2016-11-10