A pandémia megszűnése óta rendkívül visszaesett az egészségügyiek átoltottsága.

Minden ősszel előkerül az influenza elleni védőoltás problémája, fogalmazott dr. Maszárovics Zoltán, az egri kórház higiéniai osztályát vezető főorvos az IME múlt heti infekciókontroll konferenciáján. Statisztikai adatokra utalva elmondta, hogy a világon 2 és 82 százalék között mozog az egészségügyiek átoltottsági aránya. Bár ma ingyenesen és könnyen hozzáférhető a hazai intézményekben dolgozók számára a vakcina, ennek ellenére a korábbi, jellemzően 20-25 százalékos arány ma alig 15 százalékos, legalábbis az egri kórházban, tette hozzá. Csak akkor sikerült meghaladni ezeket arányokat, amikor évekkel ezelőtt pandémiás pánik söpört végig az egészségügyben dolgozókon is: akkor harminc százalék fölé ugrott a mutató, egyébként azóta hiába kampányolnak, erősködnek, nincs igazán hatása erőfeszítéseiknek. Felvetette, hogy a kötelezővé tétel javítana az arányokon, ezzel ugyanis 90 százalék fölötti átoltottságot lehetne elérni az egészségügyi dolgozók körében.

Előadásában többek között fontos kérdésnek nevezte a védőruhák hordásának ügyét: álláspontja szerint jó a hazai szabályozás, ám kissé kezdik lezseren kezelni az intézményekben a ruházatot. Helytelen gyakorlatnak nevezte, hogy például – mint a kollégái ellenpéldaként említették – Angliában nyakkendőben megy az orvos vizitelni, vagy végez diagnosztizálást. Úgy vélte, nem véletlen az, ha valahol egységes ruházatot követelnek meg, ugyanis az egészségügyben szükség van akár félkatonainak is minősíthető szervezettségre, fegyelemre.

A tűszúrásos balesetek megelőzéséért

Bár mindenki százszor hallott már a tűszúrásos balesetekről, mégis újra és újra beszélni kell róla, ugyanis az egészségügyi dolgozók Hepatitis B és Hepatitis C fertőzéseinek 39 százaléka, a HIV fertőzések 4,4 százaléka tűszúrás miatt történt munkavégzés közben, hívta fel a figyelmet dr. Nagy Kamilla, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klinikai Központ kórházhigiénés osztályának vezetője. Emiatt a világon évente több mint hárommillió egészségügyi dolgozó szenved el éles/szúrós eszköz miatt balesetet, ami akár 1100 dolgozó esetében végződhet tartós egészségkárosodással, esetleg halállal. De az is előfordulhat, hogy a dolgozó olyan fertőzést szerez, ami miatt korábbi munkakörét (amiért például sokat tanult, nagy gyakorlata alakult ki) nem töltheti be.

Az SZTE-n dolgozó szakember éppen ezért kidolgozta azt a 15 lépést, amelyet a vér útján terjedő foglalkozási fertőzés kockázatának csökkentése érdekében minden intézmény bevezethet. Az ajánlás eleget tesz a 2010/32. uniós irányelvnek, amely szerint a tagországok intézményeinek 2013. május 11-ig intézkedési tervet kellett (volna) készíteniük a dolgozók tűszúrásos baleseteinek megelőzése, csökkentése céljából.

A 15 pontos ajánlás egyszerű, kézenfekvő intézkedéseket fogalmaz meg, beleértve, hogy az egyszerhasználatos eszközöket valóban egyszer használják, vagy például kerüljék a felesleges injekciózást, vagy azt is, hogy a veszélyes hulladékgyűjtőt úgy helyezzék el, hogy az kéznél legyen. Dr. Nagy Kamilla szerint a 15 pont betartásával akár a felére csökkenthető a tűszúrásos balesetek száma. Javasolta: a veszélynek kitett dolgozók kérjék munkahelyi vezetőjüktől, hogy fokozatosan álljanak át a biztonsági tűk, kanülök, vérvételi szettek beszerzésére. Emellett fontosnak tartotta az intézményi monitorrendszer kialakítását, ugyanis az hasznos adatokkal segítheti a helyi prevenció kialakítását.