Regisztrált regiszter-botlások és remeklések

Az is növelheti a szélütés kockázatát, ha valaki nagyon sokat dolgozik, illetve olyan körzetben él, ahol nincs háziorvos.

Nincs messze az idő, amikor okostelefonunkon beállított speciális hang fogja jelezni, hogy itt az idő bevenni a vérnyomáscsökkentőnket, illetve kiváltani a patikában az aktuális adag gyógyszerünket. Többek között erről is szó volt azon az IME által szervezett múlt heti egészségügyi konferencián, ahol külön blokk foglalkozott az orvosszakmai regiszterekkel.

A Hypertonia Regiszter legfrissebb adatait dr. Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) elnöke mutatta be. Eszerint Magyarországon 3,5 millióra becsülhető a magasvérnyomásban szenvedők száma, ami azt jelenti, hogy a felnőtt magyar lakosság majdnem fele, 40-45 százaléka magasvérnyomásban szenved. Egyértelművé vált az is, hogy a feltételezésekkel ellentétben nem a szegényebb és általában rosszabb egészségügyi értékeket mutató Észak-Kelet Magyarországon a legnagyobb a baj, hanem épp az ország másik felén, dél-nyugaton.

A regiszter 2015-ös adatfelvételében csaknem 27,5 ezer hypertóniás beteg vett részt, akik gyógyszerszedési szokásaikról is beszámoltak.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a felmérés tanúsága szerint a kombinált kezelés ellenére a betegek közül kevesen érték el a célt, a 140/90 Hgmm alatti értéket. Ennek szerinte többek között az az oka, hogy kevesen tartják be a terápiát, és nemcsak a gyógyszert nem szedik rendszeresen, hanem a javasolt életmódváltást sem hajtják végre. Épp ezért is, a társaság most egy olyan programot indít, amellyel javítani szeretnék a beteg-együttműködést. A program lényege, hogy az okostelefont használó betegeknek különféle információs anyagokat küldenek, plusz figyelmeztetik is őket a gyógyszerkiváltásra is.

Kiss István a regiszterrel, illetve az adatfelvétellel kapcsolatban azt tartja a legnagyobb problémának, hogy az anonimitás szabálya miatt nem kapták meg a lehetőséget, hogy nyomon követhessék a betegek sorsát. Tehát nem tudják összehasonlítani például a megváltoztatott kezelések, esetleges életmódváltások hatását, eredményeit.

Több mit egy éve kezdték el gyűjteni a betegadatokat a Magyar Szívelégtelenség Regiszterbe. A magyarországi körülbelül 150-200 ezer beteget egy remények szerint öt éven keresztül követhető reprezentatív minta képviseli majd a regiszterben. Körülbelül kétezer szívelégtelenségben szenvedő páciensről szeretnének összegyűjteni követhető információkat, eddig 760 beteg adatai vannak már meg. Minderről dr. Nyolczas Noémi, a Honvédkórház egyik vezető kardiológusa beszélt. A szakember szerint azért is nagyon fontos ez a munka, mert a szívelégtelenség a korszerű kezelési lehetőségek ellenére ma is nagyon elterjedt és nagy halálozási arányt mutató betegség: a becslések szerint évente 40-45 ezren ebbe halnak bele. Ráadásul a kezelés nagyon költséges és a prognózisok szerint egy-két évtizeden belül a betegek száma 25 százalékkal megnő.

A betegadatgyűjtésre érdekes kezdeményezéseket mutatott be a városmajori szív- és érsebészeti klinika két fiatal kutatója. Az intézményben megforduló betegek szív-CT vizsgálatainak részleteiből, illetve a klinika intervenciós radiológiai beavatkozásaiból hoztak létre informatikai adatbázisokat. Az így összegyűjtött információk nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek kutatását könnyítik meg, hanem már konkrét terápiás eredményeket is hoztak az intézménynek.

Nemcsak a már sokszor emlegetett egészségre káros életmódbeli szokások növelhetik a szélütés kockázatát, hanem például az is, ha valaki nagyon sokat dolgozik, illetve olyan körzetben él, ahol nincs háziorvos. Többek között ez is kiderült Óváry Csaba, az Országos Idegtudományi Intézet orvosigazgatójának a stroke regiszterekről tartott előadásából. A szakember két adatgyűjtésről és annak eredményeiről számolt be: az egyiknél másfél éven keresztül 11 stroke centrumban regisztrálták a több mit 8 ezer szélütéses eset részleteit, a másiknál Nógrád megyében véletlenszerűen kiválasztott 900 felnőtt adatait vizsgálták. Az első elemzés szerint a stroke előfordulása Magyarországon lényegesen nagyobb, mint Nyugat-Európában vagy Japánban, ráadásul a betegek életkora is alacsonyabb. A nógrádi vizsgálatnál igazolódott, azokat veszélyezteti jobban a szélütés, akiknek magas a vérnyomása, cukorbetegek, nem mozognak, sokat isznak, depressziósak, no és ha túl sokat dolgoznak és orvos híján nem járnak vizsgálatokra.

A konferencián szó eset még a Szepszisregiszterről, amelynek adatait 2013. és 2015. között gyűjtötték, és amelynek egyik érdeme, hogy végre már vannak valid információk erről a betegségről is. De a szakemberek szerint igazán akkor lenne igazán hasznos, ha folytatni tudnák az adatgyűjtést. A Csípő-, és Térdprotézis Beültetési Regiszterről Szamosi Tamás, az OEP szakértője beszélt. Mint mondta, bár már 1998-tól már voltak adatok, és mára már 10 ezer lehet a 2010. óta hivatalosan vezetett regiszterben a számuk, mégsem vizsgálhatók, mert az információk nem reprezentatívak. Az implantátumoknak is van regisztere, ezt viszont egy másik hivatal, az ENKK kezeli. A szakember szerint akkor lehet reális képet kapni, ha az OEP és az ENKK adatbázisa összehasonlíthatóvá válik.

A regiszterek történetében igazi sikersztori a Hepatitisz Regiszter (HepReg), amely 2011. óta létezik, de már régen nem csak a betegség adatainak gyűjteménye. A konferencián dr. Makara Mihály számolt be a HepReg történetéről. Mint a szakember elmondta: a regiszter elsődleges célja az volt, hogy megkönnyítse a a hepatitisz B és C interferon alapú kezelésének engedélyezési folyamatát. Miután 2013-ban bevezették az első generációs proteázgátló szereket, a regiszter feladata lett a várólisták kezelése is. A HepReg ma már a kezelések folyamatát is nyomon követi és a gyógyszerkiszállítások szervezését is irányítja. A szakember szerint a regiszter segítséget jelent a jövő fejlesztéseiben is, így a szűrőorvosi funkciók bevezetésében, a gyógyszerszedés biztonságának növelésében és az e-egészségügyhöz, illetve az adattárhoz való kapcsolódás kiépítésében.