A praxisfinanszírozásban a fejkvóta arányát jelentősen csökkenteni kellene.

Másfél éve kezdődött a svájci modellkísérlet Észak-Magyarország és az Észak-Alföld 24 háziorvosi praxisának bevonásával egy svájci-magyar együttműködés keretében. A projekt lényegéről, eredményeiről, várható hatásairól dr. Sinkó Eszter egészségpolitikai elemző tartott előadást az IME mai konferenciáján.

A háziorvosok négy praxisközösségbe szerveződtek a projektben, minden praxisközösséget dietetikus, gyógytornász, egészségpszichológus, népegészségügyi koordinátor és két segédegészségőr erősít. A társulás önkéntes és alkalmi jellegű, nem érinti a praxisok önállóságát, a háziorvos foglalkoztatási státuszát, a praxisfinanszírozás módját. A praxisok többletfeladatot látnak el – például egészségfejlesztést, prevenciós munkát, életmód tanácsadást –, amihez többletforrást is kapnak, ám cserébe számot is kell adniuk szakmai munkájukról.

Az eddigi tapasztalatok szerint javult a háziorvosok, valamint a praxisközösségek tagjainak együttműködési készsége. A leginkább rászoruló betegek körében pedig javult az ellátáshoz való hozzáférés. Ez persze azt is jelenti, hogy a betegek megjelennek a szakellátásban is, ezáltal pedig a program többletköltséget generál az ellátás további szintjein. Ahhoz is többletforrásra van szükség, hogy a háziorvosok munkáját segítő, kiegészítő szakemberek juttatását fedezni tudják. A rendszer fenntarthatóságára vonatkozóan még nincsenek pontos számítások, ám az már most látszik, hogy csak pótlólagos források bevonásával tartható fenn a „svájci modell".

A jövőre vonatkozóan Sinkó Eszter kifejtette, hogy az ideális praxisfinanszírozáshoz jelentősen vissza kellene szorítani a definitív ellátást nem támogató fejkvóta-rendszert, akár egyharmados arányra, míg növelni kellene a minőségi díjazást, illetve be kellene vezetni új elemként a tételes elszámolást.

Arról is beszélt, hogy bár javulás mutatkozik a háziorvosi finanszírozásban – lásd a legutóbbi kormánydöntést, amelyről a Weborvos is beszámolt –, reálértéken még mindig csökkenéssel kell számolni. A legrosszabb év 2006 volt, amikor az összes egészségügyi kiadás 9 százalékát sem érte el a praxisok juttatása, idén azonban a kormányintézkedése dacára még mindig 11 százalék alatt marad, tette hozzá.

A magánbiztosítási piac helyzetéről a konferencián