IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Egészségügyi információs rendszerek és ezen belül képi információ

  • Cikk címe: Egészségügyi információs rendszerek és ezen belül képi információ
  • Szerzők: Dr. Hodosi György
  • Intézmények: Agfa Hungária Kft.
  • Évfolyam: I. évfolyam
  • Lapszám: 2002. / 2
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 37-39
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
  • Alrovat: PACS, INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA
Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Hodosi György Intézmény: Agfa Hungária Kft.
INFOKOMMUNIKÁCIÓ KÉPALKOTÓ RENDSZEREK Egészségügyi információs rendszerek és ezen belül a képi információ Dr. Hodosi György, Agfa Hungária Kft. Konrad Röntgen óta nagyot fejlődött az orvoslás világa! Kb. 100 évvel ezelőtt a radiográfia-radiológia, mint induló tudományág egy új, izgalmas, sokrétű, nem is veszélytelen diagnosztikai módszerként tűnt fel; mára egy még nagyszerűbb, nap nap után újdonságokat hozó eszközzé vált a gyógyítók kezében. Ennek legújabb momentumairól, a digitális képalkotásról szól a szerző alábbi összefoglalója. Amikor teljesen integrált kórházi információs rendszerről beszélünk (HIS, hospital information system) és egy egységes betegnyilvántartási rendszerről (EPR, electronic patient record), akkor ez magába foglalja az összes klinikai vagy osztályos információs rendszert is (CIS, clinical information system). Ugyanakkor az egészségügyi intézmények elektronikus (digitális) és analóg információs adatbázisa képi információs anyagokat is tartalmaz. (Megj.: a jelenlegi gyakorlat a képalkotó rendszerek eredményeit általában analóg formában tárolja, amely nehezen kezelhető. A jövőt illetően mindenképpen indokolt a digitális formájú tárolás, ez pedig nagykapacítású tárolókat igényel, ezek a hazai gyakorlatban rendszerint nem állnak rendelkezésre, így gátolják a költséghatékony információ-gazdálkodást.) A képi információs anyagok (Ultrahang, CT, MR, Angió, Röntgen, EKG, stb.), ha másként nem, nagy adatmennyiségük miatt (főleg digitális, de még analóg formában is) mindenképpen külön említést érdemelnek. A DIGITÁLIS KÉPALKOTÁS Ha digitális képalkotó rendszerekről beszélünk, akkor detektor rendszerekre gondolunk. Ahhoz például, hogy a tradicionális röntgenkép helyett digitális képet kapjunk, átalakító rendszerekre van szükség, a röntgensugár – látható fény (szcincillátor), látható fény – elektromos impulzus (félvezető) átalakításra van szükség. A direkt digitális rendszerek ezzel szemben azok, ahol hiányzik a szcincillátor, és közvetlen röntgen sugár – elektromos impulzus átalakítás történik. Ha a képalkotó egységek digitális képi információt hoznak létre, ezt az információt mozgatni, továbbítani lehet a kívánt és jogosult felhasználó számára egy informatikai hálózaton, amely csak annyiban különbözik a tradicionális hálózattól, hogy képesnek kell lennie kilobyte-nyi csomagok helyett megabyte-nyi képi információ továbbítására. Általában a 100 Mbit/sec átviteli sebesség a megkívánt alap a gerinchálózat esetében. A DIGITÁLIS KÉPI INFORMATIKAI RENDSZEREK INFORMATIKAI SZABVÁNYOK, PROTOKOLLOK Az írott információs anyag valamilyen nemzetközileg is elfogadott szabványos keretek között tartása végett először 1987-ben került lefektetésre az Egyesült Államokban a Health Level Seven (HL7; [1]) szervezeten belül egy olyan informatikai rendszerfolyamat fejlesztési útmutató, amely szabályozza az informatikai rendszerek kapcsolódási felületeit (3-as verzió). Hasonlóképpen a képi információtovábbításra, egy szabvány jellegű eljárási útmutatót hozott létre az Amerikai Radiológiai Kollégium (ACR, American College of Radiology) és az Amerikai Elektronikus Ellenőrző Intézet (NEMA, National Electrical Manufactorers Association). Ezen szervezetek közös bizottsága hozta létre az egészségügyi digitális képi információ szabványát (DICOM, Digital Imaging and Communication in Medicine), amelynek ma érvényes változata a DICOM 3.0 verzió [2]. 1. ábra Egészségügyi képi informatikai rendszer eladások növekedése (millió $), tények és várható trendek Hasonlóképpen a már létező informatikai rendszerekhez szükség lesz a képi informatikai rendszerek létrehozására. A kérdés manapság már nem úgy merül fel, hogy kell-e, megéri-e, hanem inkább úgy, hogy mikor. Az integrált képi informatikai rendszerek eladásai éves szinten világviszonylatban 30%-al növekednek (1. ábra, [3]). A képi informatikai piac nyugat-európai fejlettségi szintjét az 1. táblázattal [4] lehetne jellemezni: IME I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2002. SZEPTEMBER 37 INFOKOMMUNIKÁCIÓ KÉPALKOTÓ RENDSZEREK Ország Digitális képi informatika %-os aránya a teljes képi informatikában 2001 2005 Spanyolország 10 60 Franciaország 10 60 Németország 15 70 Egyesült Királyság 20 70 Olaszország 20 70 Benelux Államok 37 92 Skandináv Államok 55 100 Példaként az Agfa Hungária Kft. az elmúlt két hónapban két WEB szervert és az ennek megfelelő szoftver telepítéseket eszközölt (Nagykanizsai Megyei Jogú Város Kórháza, Miskolci Szt. Ferenc Kórház). Ezek a WEB alapú szerverek egy már létező integrált digitális hálózathoz csatlakozva (szabályozott, szigorú feltételek mellett, csakis a jogosultsággal rendelkezők számára) az intranetes (internetes) lekérdezéseket elégítik ki, de ezt is csak egy kórházon belüli, ill. a kórházhoz kapcsolódó ellátó egység részére. Természetesen a külső konzultáció (teleradiológia) lehetősége is adott, amennyiben a kórház menedzsmentje élni szeretne vele. A WEB alapú megoldások enyhíthetik a radiológus hiányt, ill. az üzleti alapon működő képi diagnosztikai centrumok esetében további hatékonysági tényezőt jelenthetnek. 1. táblázat Digitális rendszerek jelenlegi és 2005-re becsült aránya a teljes képi diagnosztikán belül A fenti táblázatból kitűnik, hogy a skandináv országok a legfejlettebbek a digitális képi informatikai rendszerek tekintetében. Ez részben a távolságokkal magyarázható. A norvégiai fjordok lakóinak egészségügyi ellátása nehezen lenne biztosítható a teleradiológiai megoldások nélkül (szakértelem exportja a távoli vidékekre). Hazánkban, 2001-ben a digitális képi informatika elterjedtségét mutató arányszám 5% körül lehetett. A Nyugat-Európában tapasztalható felfutás egyelőre nem várható, viszont hazánkban is rohamosan terjednek a WEB alapú megoldások (2. ábra). A DIGITÁLIS KÉPI INFORMATIKAI RENDSZER (PACS) ELEMEI PACS (picture archiving and communication system) rendszereknek nevezzük a képi digitális informatikai rendszereket, amit magyarul képtovábbitó és archiváló rendszereknek nevezhetnénk (3. ábra, Impax az Agfa PACS rendszercsalád levédett neve). Hasonlóan a már ismert egészségügyi informatikai rendszerekhez, a képi informatikai rendszerek (PACS rendszerek) is egy központi szerver családból állnak, mintegy az agyát szolgáltatva a digitális diagnosztikai rendszernek (lásd 3. ábra, Impax Servers). Ezen szerverek továbbítják és rendszerezik a modalitások (CT, MR, US, DSA, CR, DR stb.) által előállított és továbbított képi információt. A leletezés elvégzése után, amit a diagnosztikai munkaállomásokon végeznek a radiológusok (3. ábra, Diagnostic Viewing Desktop), egy további szerver bonyolítja az archiválást. Az archiválás az úgynevezett Jukebox-ban (a régi lemezes zenegépekhez hasonlóan; 3. ábra, Storage & Archive) különböző hordozókra (lemezekre, pl. CD, DVD, MOD, DLT) helyezi a digitális képi adatokat. A szerverek egy DICOM listát hoznak létre a páciensek adataival, majd ezen listák alapján történik meg a keresés a képekre. A klinikai osztályok a megtekintő (3. ábra, Clinical Viewers) állomások segítségével jutnak hozzá a képi információhoz, vagy a már korábban említett WEB alapú megtekintők segítségével. Az egyik legizgalmasabb területe a képi informatikai rendszereknek a további szerves csatlakozásuk a radiológiai informatikai, ill. kórházi informatikai rendszerekhez. ÖSSZEFOGLALÁS 2. ábra WEB szerver és hálózat 38 IME I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2002. SZEPTEMBER A szép új digitális világ itt van…, kopogtat az ajtón, sőt már működik. Ez nem egy távoli álomvilág, hanem már nagyon is része a mindennapjainknak. Fontos, hogy megtanuljunk élni vele, fontos hogy készüljünk rá, sőt az egészségügyi intézmények felső menedzsmentjének terveznie is kell egy majdani rendszer befogadását. Költség szempontjából nem mindegy, hogy egy épületen belül helyezkednek-e el a képi diagnosztikai egységek, hiszen nem mindegy hogy mennyi leletező, ill. képdigitalizáló egységre lesz szüksé- INFOKOMMUNIKÁCIÓ KÉPALKOTÓ RENDSZEREK 3. ábra Képarchiváló és továbbító rendszer günk. Éppen ezért a költségek nagyon szórtak. A háromdimenziós képrekonstrukciós csomagok és CAD (computer assisted design) rendszerek esetében a diagnosztikai munkaállomások szoftver csomagjai elérhetik, sőt meg is haladhatják a 10 millió forintos határt is. De általánosságban véve a legegyszerűbb rendszerektől a legkiterjedtebb rendszerekig a beruházási költség forintalapon 30 milliótól akár 300 millióig terjedhet. Az informatikai rendszerek szállítóinak úgyszintén készülniük kell egy széles integrációra és együttműködésre, hiszen feltehetően több informatikai alrendszernek kell létrehoznia egy egységes adatbázist. IRODALOMJEGYZÉK [1] www.hl7.org; [2] http://medical.nema.org/dicom.html [3] Frost & Sullivan 1999. [4] [5] [6] [7] KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A szerző köszönetet szeretne nyilvánítani Szuszékos Júliának a frappáns bevezető megírásáért. További információkat a kedves olvasó a Magyar Radiológiai Társaság, ill. az Agfa honlapján [5] [6] talál [7]. AuntMinnie c. 2002. www.socrad.dote.hu www.radiology.dote.hu www.agfa.com A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Hodosi György A pozsonyi középiskolai érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, majd gyógyszerkémiai szakon diplomázott 1986-ban. A Gyógyszerkutató Intézetben Dr. Kuszmann János vezetése alatt egyetemi doktori fokozatot (1992), majd 1998-ban Ph.D. minősítést szerzett. 1992 és 1997 között az Egyesült Államokban és Kanadában a Purdue Egyetemen, a Torontói Egyetemen (U of T) és a National Institutes of Health (NIH) kutatóintézetben folyatatott kutatásokat és tanulmányokat. A University Collage of Maryland és Számalk Open Business School-ban folytatott marketing-kereskedelmi menedzseri tanulmányokat és szerzett 2001-ben DMS diplomát. Több mint 30 cikk, előadás és poszter szerzője. 2000 tavasza óta az Agfa Hungária Kft. cég- és HealthCare divízió vezetője. IME I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2002. SZEPTEMBER 39