A cikkben a szerző bemutatja az általános faktoring bemutatása mellett annak egy új változatát, a kötelezett oldali faktoring modellt. Az új modellben, az OEP követelés kórházak által történő faktorálásával szemben, a kórházak beszállítóinak követelése kerül faktorálásra. Bár a kötelezett oldali faktoring alkalmazása során az OEP követelés faktorálásával megegyező összegű forrás biztosítható a kórházaknak, a tranzakció költségeit az intézmények beszállítói viselik. A konstrukció során a költségek áthárítása mellett a kórházak még bevételre is tehetnek szert.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT ALTERNATÍV FORRÁSTEREMTÉS A kötelezett oldali faktoring modell: a beszállítói követelés faktorálási lehetősége László Gábor, TIG-RES Rt. A cikkben a szerző bemutatja az általános faktoring bemutatása mellett annak egy új változatát, a kötelezett oldali faktoring modellt. Az új modellben, az OEP követelés kórházak által történő faktorálásával szemben, a kórházak beszállítóinak követelése kerül faktorálásra. Bár a kötelezett oldali faktoring alkalmazása során az OEP követelés faktorálásával megegyező összegű forrás biztosítható a kórházaknak, a tranzakció költségeit az intézmények beszállítói viselik. A konstrukció során a költségek áthárítása mellett a kórházak még bevételre is tehetnek szert. AZ ÁLTALÁNOS FAKTORING KONSTRUKCIÓ A faktoringot évtizedek óta ismerik és használják elsősorban a fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országokban. A faktoring közismertebb neve követelésvásárlás. A konstrukció során a faktor megvásárolja a szállítónak a vevő által elismert követelését, így a követelés – számla – lejáratakor a vevő a faktornak fizet. • • Az egészségügyi finanszírozás jelenlegi rendszerében a kórházak a gazdasági és pénzügyi egyensúly megtartásáért küzdenek. Az orvoslás szakmai preferenciáinak megtartása mellett az egyensúly elérése érdekében alkalmazható megoldások köre két részre bontható: a működés racionalizálását célzó tevékenységek, valamint a pénzügyi termékek alkalmazása. Az alábbiakban a pénzügyi termékek közül a faktoring olyan mutációja kerül bemutatásra, melyet a TIG-RES Vállalkozásfejlesztési Rt. alakított ki elsősorban rossz finanszírozási helyzetben lévő gazdálkodó szervezetek részére, s melynek alkalmazása során – az általános faktoringtól eltérően – nem a kórház viseli a tranzakció nem csekély költségeit és kockázatát. NYÚJTHATNAK-E MEGOLDÁST A PÉNZÜGYI TERMÉKEK A PÉNZÜGYI STABILIZÁCIÓ ELÉRÉSÉHEZ? A faktoring ügyletben résztvevők tehát a következők: szállító – aki a vevőjével szemben fennálló követelését eladja faktor – aki a követelést megveszi, és így a vevő már nem a szállítónak, hanem neki fizet A megvásárolandó követelés értéke több tényezőtől függ. A legfontosabb szempont a vevő fizetési hajlandósága, bonitása. Ki adna szívesen pénzt egy csődközeli céggel szemben fennálló követelésért, mikor az várhatóan a számla kifizetésével több hónapot csúszik, ha egyáltalán működik még a fizetési határidőig. Minél jobb bonitása van a vevőnek, a faktornak annál kisebb a kockázata, így annál kevesebb kockázat alapú költséget számol fel a követelés megvásárlásakor. Második szempont a követelés lejárata. A faktor oldaláról nem mindegy, hogy a faktoringot követő három héten, vagy három hónapon belül jár-e le a követelés fizetési határideje, így saját tőkeköltségét figyelembe véve kevesebbet ad a később lejáró számlákért. A pénzügyi termékek tárgyalásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kórházaknak hitelfelvételre nincs lehetőségük. A pénzügyi termékek általában forrást biztosítanak felhasználójuknak és sokszor elmosódik a határvonal a pénzügyi termék és a hitel között. Alkalmazhatóságuk elsősorban attól függ, hogy az intézmények és tulajdonosaik miként ítélik meg használatukat. A faktoring pontos megértéséhez érdemes a hitelezés logikájához fordulni. Ez azért is szerencsés, miután a faktorcégek jelentős hányada idegen forrásból, hitelből finanszírozza az egyes faktoring ügyleteket. Ennek megfelelően, minél hosszabb időre szerez forrást a szállító, annál több annak kumulált költsége valamint minél rosszabb bonitású a fizetésre kötelezett, annál nagyobb kockázati díj kerül felszámításra. Ki kell hangsúlyozni hogy, a pénzügyi termékek által nyújtott forrásokat tartósan csak a pozitív cashflow-val rendelkező kórházak tudják igénybe venni. Negatív fedezetet termelő intézményeknek csak rövidtávon, tűzoltásként javasolt ezek használata, hiszen a megszerzett forrást előbbutóbb vissza kell fizetni, ami tartós veszteségtermelés esetén nehézségekbe ütközik. Meg kell jegyezni, a faktorcégek számos esetben megkötik a szerződést rossz pénzügyi mutatókkal rendelkező kórházakkal is, amennyiben a kórház követelésének befolyása biztosított. A faktor, azon túl, hogy bevizsgálja a vevőt, két módon biztosítja magának a követelés ellenértékéhez történő hozzájutását. Egyik esetben biztosítja a követelését egy hitelbiztosítóval, így nem fizetés esetén a biztosító állja a követelés meghatározott részének kifizetését. A biztosító díját a szállítóra, a követelés eladójára terhelik. Másik esetben a faktor visszterhes faktoring ügyletet köt, mely esetben a vevő nem fizetése esetén a szállítónak vissza kell vásárolnia a korábban értékesített követelését, részben vagy egészben megfizetve a faktor időszakra vonatkozó költségeit. IME I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2002. OKTÓBER 19 MENEDZSMENT • • • ALTERNATÍV FORRÁSTEREMTÉS A faktoring költsége több elemből tevődik össze: a kötelezettség megvásárlására fordított forrás költsége faktor ügyleti díja biztosítás, garanciavállalás díja AZ ÁLTALÁNOS FAKTORING KONSTRUKCIÓ ALKALMAZÁSI LEHETÔSÉGE A KÓRHÁZAK ESETÉBEN A kórházak szállítói kötelezettségeik felhalmozódásának elkerülése érdekében alkalmazzák a faktoringot. A hazai gyakorlatban elsősorban az OEP-pel szembeni követelések faktorálhatók. Az OEP-pel szembeni követeléseket méltán szeretik a faktorcégek, hiszen az OEP csak állami – ország – kockázatot jelent, ami a gazdaságban a legkedvezőbbnek számít (olyan, mintha állampapírba tennék a pénzüket). Az OEP követelés faktorálása esetén a kórház a követelés eladója (a szállító). A faktorált összeget néhány napon belül megkapja a faktortól, mely forrást általában szállítóinak kifizetésére fordítja. A hetek múlva az OEP-től megérkező összeg így már a faktort illeti meg. Az általános faktoring alkalmazása során a kórház beszállítói tehát úgy jutnak pénzükhöz, hogy a faktorcéggel a kórháznak kell szerződnie, a konstrukció teljes adminisztrációját a kórház viseli és őt terheli a tranzakció összes költsége is. A TIG-RES KÖTELEZETT OLDALI FAKTORING MODELLJE A kötelezett oldali faktoring modell létrehozásakor a TIGRES célja olyan konstrukció kialakítása volt, mely esetben a forrásbevonás megvalósulása mellett a kórház további – tranzakciós – költségekkel nem rontja a helyzetét, sőt további bevételre tehet szert. A konstrukció alapja a kórház szállítói kötelezettségeinek faktorálása, mely esetben a szállító fizeti a konstrukció költségeit. A fentiek alapján felmerülhet a kérdés, hogyan hidalható át a kórház mint vevő általában rossz bonitása, valamint miért éri meg a szállítónak a költségek felvállalása a tranzakció során. A megoldást mindkét felvetésre a kórház OEP-pel szembeni követelése adja. 1. ábra li faktoring konstrukcióban részt venni, mint pl. hitelt felvenni működésének elősegítésére vagy általános faktoringot alkalmaznia számára igen rossz feltételek mellett. Az ábrából látszik, hogy a kórházak által alkalmazott OEP követelés faktorálásával szemben, ebben a konstrukcióban a kórház beszállítója a követelés értékesítője, így őt terheli a konstrukció minden feladata és költsége, ugyanakkor a teljes folyamatot a kórház irányítja. A kötelezett oldali faktoring alkalmazása során a beszállító néhány napon belül megkapja követelését, míg a kórháznak elegendő 6090 nap múlva fizetni a faktor részére. A kötelezett oldali faktoring alkalmazásakor a faktor és a kórház állapodik meg a kötelezettség-kezelési konstrukció minden részletében, majd ennek a megállapodásnak alapján a kórház „közvetíti” a szolgáltatást a saját beszállítói felé. A kötelezett oldali faktoring az OEP követelések teljes finanszírozható részének előfinanszírozását megvalósítja, a költségek csökkentése mellett a bevételek egyidejű növelésével. A következő példa számokkal illusztrálja a konstrukció alkalmazásának előnyeit: Az OEP-től befolyó összeg biztosítja a faktor számára, hogy a megvásárolt kórházzal szembeni követelése kifizetésre kerül. Ennek eredményeként azonban a megállapodás már nem kétoldalú – szállító és faktor között -, hanem háromoldalú, hiszen a kórház is részt vesz a tranzakcióban a biztosíték oldalon. Az OEP követelés figyelembevételével számított finanszírozási költség alacsonyabb, mint amit a szállító saját maga el tud érni a hitelfelvétel során, továbbá a szállítót nem terhelik a hitelfelvétel egyéb kedvezőtlen pénzügyi következményei. A szállítónak így érdemesebb a kötelezett olda- 20 IME I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2002. OKTÓBER 2. ábra MENEDZSMENT ALTERNATÍV FORRÁSTEREMTÉS A KÖTELEZETT OLDALI FAKTORING MODELL ELÔNYEI A konstrukció alkalmazásával az idegen forrás állományának növekedése nélkül elérhető a költségek csökkentése, valamint nincs akadálya további finanszírozási lehetőségek bevonásának a kórház gazdálkodásába. A kórház mutatói nem romlanak, a lejárt szállító állomány megszüntethető, kezelhető. A kórház a modell alkalmazása során nincs kiszolgáltatva a szállítónak vagy a faktornak, hanem a faktorral szorosan együttműködve alakítja ki a konstrukció paramétereit. így valósulhat meg, hogy – feltételek függvényében – a kórház még bevételre is szert tegyen, melyet közvetítői díjként a faktor fizet neki. A faktoring folyamatosan alkalmazható akár a teljes üzleti éven keresztül. ÖSSZEGZÉS A fentiekben a pénzügyi termékek széles palettájáról bemutatásra került az általános valamint a kötelezett oldali faktoring. Mindkét konstrukció alkalmazható az egészségügyi intézmények körében, amennyiben a faktor részére garantált a faktorált összeg és költségeinek visszafizetése. Ez jelenti a rossz pénzügyi helyzetben lévő kórházaknál történő alkalmazhatóságot is. A kötelezett oldali faktoring konstrukció vitathatatlan előnye az OEP követelés faktorálásával szemben, hogy a tranzakció költsége és kockázata nem a kórházat, hanem annak beszállítóit terhelik úgy, hogy a kórház még további bevételhez is jut. A szerző bízik abban, hogy a pénzügyi termékek e két érdekes és hasznos típusáról szóló ismertetés hozzájárul a kórházak jelenlegi likviditási problémáinak kezeléséhez, és több, eddig megoldatlan problémára kínál megoldást. Amennyiben a kórház lejárt szállítóállománya közelít a kritikus szinthez, a modell alkalmazásával rövid idő alatt javítani lehet a nem megfelelő mutatókon. A KÖTELEZETT OLDALI FAKTORING MODELL ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK KORLÁTJAI A faktoring folyamatos alkalmazása elsősorban pozitív cashflow-val rendelkező kórházak részére javasolható, tekintve, hogy faktorált összeg 60-90 nap múlva visszafizetendő a faktor részére. Olyan intézmények, melyek csak negatív cashflow -t érnek el, a konstrukció alkalmazása akár negyedévre is levegőhöz juttatja a gazdálkodást, azonban az így rendelkezésre álló idő alatt javasolt a működés optimalizálására helyezni a hangsúlyt és elérni a veszteségtermelés megállítását. A SZERZÔ BEMUTATÁSA László Gábor a TIG-RES Vállalkozásfejlesztési Rt. Kórházi üzletágának igazgatója. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1995-ben. Corporate Finance tanácsadóként dolgozott a Coopers&Lybrand-nél, corporate finance osztályvezetőként a MÉB Rtnél, corporate finance üzletágvezetőként később üzleti igaz- gatóként az Inter-Európa Bank befektetési bankjánál, az IENew York Broker Rt-nél. Szakterülete a corporate finance tanácsadás, projekt menedzsment, pénzügyi konstrukciók kialakítása. Részt vett az erőmű-privatizációban, több nagyvállalat értékesítésében és befektetők bevonásában, finanszírozási megoldások és termékek bevezetésében. 2001.-ben létrehozta saját cégét a Képes Autó Expo lapcsoportot, melyet a sikeres piaci előretörést követően ezévben értékesített. Megjegyzés: A 2002. június 25-én megtartott „Alternatív forrásteremtés az egészségügyben” konferencián elhangzott előadás publikációja. A téma aktualitása miatt a cikket gondolatébresztőnek szánjuk és várjuk olvasóink véleményét. (Szerk.) IME I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2002. OKTÓBER 21
