A magyar egészségügyi menedzserképzés alig több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza. Ma már nem a szerencsén, a véletlenen, vagy a zseniális tehetségek felismerésén áll, vagy bukik a társadalom gazdasági, vagy akár az egészségpolitikai kérdéseinek a megoldása. Ehhez speciálisan képzett szakemberek szükségesek. E kényszerű szükséglet teremtette meg az egészségügyi menedzserek létét, szerepét, és hozta létre a speciális képzésüket.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT MENEDZSERKÉPZÉS A magyar egészségügyi menedzserképzés elmúlt évtizede Dr. Szabadfalvi András, Gödöllő, Tormay Károly Egészségügyi Központ Az Egészségügyi Menedzserklub az elmúlt hónapban ünnepelte fennállásának 10. születésnapját. A jubileum kapcsán Dr. Szabadfalvi Andrást, – aki 10 éven keresztül töltötte be az elnöki posztot –, kértük fel tapasztalatai összefoglalására. (Szerk.) A magyar egészségügyi menedzserképzés alig több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza. Ma már nem a szerencsén, a véletlenen, vagy a zseniális tehetségek felismerésén áll, vagy bukik a társadalom gazdasági, vagy akár az egészségpolitikai kérdéseinek a megoldása. Ehhez speciálisan képzett szakemberek szükségesek. E kényszerű szükséglet teremtette meg az egészségügyi menedzserek létét, szerepét, és hozta létre a speciális képzésüket. A huszadik században korábban soha sem látott óriási ívű fejlődést írt le az egészségügyi ellátórendszer, a kórházak a modern társadalom működtetésére csak magasan kvalifikált egészségügyi menedzserek képesek. Magyarországon a felsőfokú egészségügyi menedzserképzést olyan társadalmi átalakulás időszakában sikerült – előre talán nem is remélt sikerrel – megoldani, amikor nem csak a nemzetgazdaság és az egészségügy volt transzformációs valóság időszakában, hanem az oktatásügy is, főképpen a felsőoktatás berkeiben. A kivételes korszakok mindig sok érdekességet rejtenek magukban. A hagyományos tudományrendszertan a biológiai és a társadalmi mozgás közé iktatja az integratív jellegű alkalmazott tudományokat. Ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy az egymásra épülő, logikailag és fejlődésileg egymásnak alárendelt tudományok szoros kapcsolatban állnak. A tudományok azonban kibújnak a rendszerezés skatulyáiból és az egymástól logikailag, rendszertanilag távol eső tudományrészek váratlanul egységes rendszerbe tömörülnek. Ez történik a „vezetéstudományok” esetében is, amelynek része a „menedzserizmus” elméleti rendszere. A felsőfokú menedzserképzés speciális tananyaga diverz tudományágak (orvostudomány, közgazdaságtan, jogtudomány, műszaki tudományok, informatika stb. ) szintéziséből és a társadalomorvostan termékeny talajából sarjadt ki és gyorsan burjánzásnak indult. Az egészségügyi menedzserképzés a szakmai sajátosságaiból adódóan felsőfokú és postgraduális jellegű, éppen ezért főképpen a már jelentős egészségügyi munkavégzésből származó tapasztalatokkal rendelkező vezetők „felnőtt oktatása” formájában jött létre. 26 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER Az ember valódi képességeinek kibontakozásához megfelelő feltételekre is szükség van a rátermettség mellett. Az egészségügyi menedzserképzésre, beiskolázásra a már munkával vezetői alkalmasságot bizonyító diplomás felnőttek kerülnek. Az egészségügyi menedzser számára szükséges bonyolult – és sohasem lezárt – ismeretanyag csak hosszú oktatási periódusidő alatt szerezhető meg és permanens továbbtanulást, továbbképzést – is szükségessé tesz. A „vezetés-tudományi”, illetve a „menedzsment ismeretek” oktatásának jó hagyományai vannak hazánkban: mivel az orvostudományi egyetemeink társadalomtudományi tanszékein kívül a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete az elmúlt három évtizedben, tanfolyamokon és tudományos tanácskozásokon, magas szintű szakmai igényességgel „oktatták” a korszerű menedzsment ismereteket. A felgyorsult történelmi fejlődés és a tudományos technikai forradalom új kihívásai miatt a hazánk egészségügyi fejlesztéséért felelős országos szervek már a rendszerváltás kezdeti időszakában megszervezték a „másoddiplomát adó” egészségügyi menedzserképzést. Az Egészségügyi Minisztérium, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE), a Közgadaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézete és a Magyar Kórházszövetség által létrehozott „Egészségügyi Menedzserképző Alapítvány” (EMKA), külföldi oktatók bevonásával az 1990/91. Tanévben a tanárokat képezte ki, akik a tényleges menedzserképzést 1991. szeptemberében kezdték meg. Az azóta eltelt évtizedben jelentős eredmények születtek a magyar egészségügyi menedzserképzés területén, miután ma már több felsőoktatási intézményünkben is folyik eredményes képzés (Közgazdaságtudományi Egyetem, Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központja és az Egészségügyi Főiskolája, valamint a Szegedi Tudományegyetem). A tudományok felgyorsult fejlődése a menedzsment-ismeretanyag bővüléséhez, formálódásához és differenciálódásához vezetve a különböző oktatási intézmények sajátos profil-megoszlását is eredményezte. A hallgatók a mai menedzserképzésben olyan témaköröket találhatnak, mint a stratégiai menedzsment, a döntéshozatal tudománya, válságmenedzsment, marketing, humán-erőforrás gazdálkodás, pénzügyek, logisztika, projektmenedzsment, rendszerelmélet, benchmarking, knowledge-menedzsment (tudásmenedzsment), informatika, jövőtervezés stb. A menedzsment ismeretek területén is bekövetkezett az információrobbanás. Az új információ-rengetegben eligazodás és fürge tájékozódás létkérdése lett az egészségügyi menedzsernek. Az orvostudomány is speciális ágakra osz- MENEDZSMENT MENEDZSERKÉPZÉS tódott, amelyek között egyre nehezebb a kommunikáció: elszigetelődésének kitett szubkultúráit egyre vékonyabb információs szálak kötik össze. A modern technológiával és az információ exponenciális növekedésével jellemezhető, egyre bonyolultabbá váló egészségügyi ellátórendszerünkben mind kevesebb munkahely marad a nem korszerű ismeretekkel felruházott munkaerő számára. Hatványozottan érvényes ez a felsőszintű vezetőkre. Az egészségügyi menedzserek számára – a jövőben folyamatos képzés hatékony rendszerét szükséges létrehozni, különböző oktatási és képzési módszerek formájában, ahol a hivatalos és nem hivatalos szakmai képzés és továbbképzés egymást erősítő kölcsönhatása érvényesül. E téren domináns szerepet kell tulajdonítanunk a felnőtt-oktatás „TÁVOKTATÁSI’” módszerének, amely – hazánkban is – óriási fejlődés előtt áll. Vannak előttünk példák, olyan országok, ahol már kialakult az egészséges viszony a tudomány és a gazdaság, az egészségügyi ellátás és az oktatás között. Ezért nagy jelentőségű a nemzetközi szellemi vérkeringésbe való bekapcsolódás, az együttműködés és az egymástól tanulás. Amióta nemzeti oktatási rendszerek léteznek, azok alakításában a nemzetközi hatásoknak mindig jelentős szerepe volt. Napjainkban a nemzetközi hatások soha nem látott felerősödésének lehetünk a tanúi. Ennek a mi kontinensünkön egyik meghatározója kétségtelenül az európai integráció folyamata. Egy-egy ország oktatáspolitikája napjainkban a többi or- szág figyelmétől követve formálódik: annak sikereit, vagy kudarcait nem csak az adott ország polgárai, hanem a nemzetközi közösség is értékeli. A menedzserképzésnek reagálni kell az új hatások és új dimenziók által meghatározott időszerű viszonyokra. A magyar egészségügyi menedzserképzés helyzetének és jövőjének a vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzeti oktatáspolitikák Európában ma már olyan nemzetközi erőtérben alakulnak, amelynek hatásai alól egyetlen ország sem vonhatja ki magát, amelyik helyet kíván kapni az európai társadalmak közösségében. Radikálisan átalakuló világunkban a szervezetten képzett magyar egészségügyi menedzserek megállják a helyüket, pedig megnehezült gazdasági és kulturális környezetben kell végezni a dolgukat. Olyan versenykörülmények között kell tevékenykedniük, amelyek gyakran tűnnek könyörtelennek, mivel eltérő gazdasági-műszaki háttérrel rendelkező kollektívákat, más-más kulturális alapokkal ellátott team-eket, projektumokat kell irányítaniuk – forráshiányos körülmények között. Az egészségügyi menedzsereknek követniük kell a globális és helyi környezet változásait, időben kell válaszolniuk a gazdasági-politikai változásokra, mivel a magyar egészségügyi ellátó-rendszer irányítóinak a missziója: a szolgáltatások korszérűsítése, a magyar lakosság egészségének és életminőségének a javítása. Ezen célok megvalósítását szolgálják jól a magyar egészségügyi menedzserképzést végző oktatási intézmények és a kiképzett menedzserek. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Szabadfalvi András A DOTE-n szerzett általános orvosi diplomát, majd elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egészségügyi menedzser szakát. 1973-1986-ig a ceglédi Toldy Ferenc kórházban, majd 1986-tól a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban és a Kenézy Kórházban dolgozott. Az elmúlt évtizedben társadalomorvostanból szerzett szakorvosi képesítést és a Közgazdaságtudományi Egyetem szakosító képzése útján egészségügyi menedzseri másoddiplomát kapott. Jelenleg a Gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ igazgató főorvosa. Két évtizeden át betöltötte a Magyar Kórházszövetség Kórházhigienes (majd Infekciókontroll) Szakbizottságának elnöki tisztségét. A Magyar Egészségügyi Menedzserklub alapító tagja és a megalakulás óta elnöke. IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 27
