Intézmények:Budai Egészségközpont Kft. Országos Gerincgyógyászati Központ
Évfolyam: I. évfolyam
Lapszám:2002. / 5
Hónap:december
Oldal:38-40
Terjedelem:3
Rovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Absztrakt:
Az ISO 9002 szerint minősített Bajai Kórház, az ápolásfejlesztési program keretében, 2000-ben elindította az informatikai rendszerében az orvosszakmai programhoz több ponton kapcsolódó ápolási dokumentációs rendszert. Célunk az volt, hogy az informatikai rendszerben már jól működő orvosi dokumentációs rendszerhez hozzákapcsoljuk az ápolást, ezzel egységes rendszert hozzunk létre, melyben jól követhető a beteg gyógyulása, ápolási folyamatának ápolásszakmai eredményei, valamint megjeleníthető az adott betegre vonatkoztatott anyag és eszközfelhasználás. Ezt a rendszert azóta is folyamatosan bővítjük, főleg ápolásszakmai tartalmában. Így jutottunk el arra a szintre, miszerint mind a humán erőforrás (az ápolók létszáma, szakmai tudása) tekintetében, mind pedig technikai felszereltség vonatkozásában alkalmasak vagyunk az ápolási eszközök – gyógyszerek napi, betegre lebontott felhasználásának követésére.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÁPOLÁSMENEDZSMENT A menedzsmentet segítő informatikai rendszerben megvalósult ápolási dokumentáció és osztályos készletgazdálkodási program Dr. Billoné Jenei Anna, Bajai Kórház Az ISO 9002 szerint minősített Bajai Kórház, az ápolásfejlesztési program keretében, 2000-ben elindította az informatikai rendszerében az orvosszakmai programhoz több ponton kapcsolódó ápolási dokumentációs rendszert. Célunk az volt, hogy az informatikai rendszerben már jól működő orvosi dokumentációs rendszerhez hozzákapcsoljuk az ápolást, ezzel egységes rendszert hozzunk létre, melyben jól követhető a beteg gyógyulása, ápolási folyamatának ápolásszakmai eredményei, valamint megjeleníthető az adott betegre vonatkoztatott anyag és eszközfelhasználás. Ezt a rendszert azóta is folyamatosan bővítjük, főleg ápolásszakmai tartalmában. Így jutottunk el arra a szintre, miszerint mind a humán erőforrás (az ápolók létszáma, szakmai tudása) tekintetében, mind pedig technikai felszereltség vonatkozásában alkalmasak vagyunk az ápolási eszközök – gyógyszerek napi, betegre lebontott felhasználásának követésére. A Nemzetközi Orvosi Informatikai Szövetség Betegápolási Informatikai Szakcsoportja (International Medical Informatics Association Nursing Informatics Special Interest Group) IMIA-NI 1999-ben a következőképpen definiálta az ápolási informatikát: „Az ápolási informatika az ápolás integrálása, az ápolással kapcsolatos információk kezelésének integrációja ...” Az ápolási informatika egyik alappillére a számítástechnika, míg a másik vitathatatlanul a bizonyítékokon alapuló ápolástudomány, valamint a protokollokra épített ápolási gyakorlat [1]. NEM MINDEN KEZDET OLYAN NEHÉZ! VAGY MÉGIS?! Amikor 3 évvel ezelőtt megálmodtuk, majd „gyorsan meg is valósítottuk” a meglévő igen fejlett intézeti informatikai rendszerre az ápolási folyamat rögzítését, ebben az álomban már akkor megszületett a menedzsment következő álma is, mégpedig a kialakuló ápolási dokumentációs rendszerre egy jól modellezhető, a gyakorlatra visszacsatolható készletgazdálkodási program megalkotása. Annak ellenére, hogy a két gondolat egy tervezés alatt született meg a „gyors megvalósítás” első lépése az ápolás 38 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER folyamatának számítástechnikai nyelvezetben való megjelenítése, melyről 1962-ben már Hildegard Peplau informatikai témájú tanulmányában kifejti, hogy sablonok megalkotása és az automatizmus befolyásolja, sőt megváltoztatja az ápolási gyakorlatot. Arra is rámutatott, hogy óvatosnak kell lenni a tekintetben, hogy az automatizmus ne változtassa meg az ápolás alapvető célkitűzéseit [2]. Megpróbáltunk e tekintetben óvatosak lenni, ezért az ápolási egységek maguk készítették el, majd az intézeti „Ápoló Tudományos Bizottság” és az Ápolásfejlesztési Csoport jóváhagyta azt a háttér információs adatbázist, amelyet a dokumentáció során úgynevezett „sablon” szövegként fel tudnak használni, meghagyva az ápoló szabadságát a „szabadszöveges beíráshoz”. Ezt a technikát az ápolási folyamatban az ápoló alkalmazni tudja a beteg állapotfelmérése, ellátási besorolása, aktuális állapot jellemzése, az ápolási terv készítése, valamint a beavatkozások rögzítése során [6]. Intézetünkben a betegápolás során az ápolók leggyakrabban az Orem féle öngondoskodási, valamint a Roy féle adaptációs modellt alkalmazzák. Ennek megfelelően igyekeztünk a két modell informatikai hátterét kialakítani [3]. Az ápolási folyamat fontos eleme az ápolási problémák illetve ápolási diagnózisok megfogalmazása. Az informatikai rendszerben a NANDA (North American Nursing Diagnosis Association) által elismert aktuális, kockázati, jólléti és tünetcsoporti ápolási diagnózis típusokat helyeztük el meghagyva itt is az ápolói szabadságot a meglévő információ bővítésére [4]. Kitartó tanulás és tanítás eredményeként az ápolás folyamatát a kórház informatikai rendszerében az ápolók megjelenítették, majd egy év alatt 85-90%-os lefedettséget valósítottunk meg. A Peplau által megjósolt minőségi változás – melyet mi magunk is vártunk a rendszer kiépítésétől – bekövetkezett, mely szerint a lefedettséggel párhuzamosan javult az egyén szükségleteire épülő ápolási események egységes ápolási gyakorlata. Ez mindenképpen annak köszönhető, hogy a szakmai specialitásokat figyelembe véve a szakma szabályaira építve egységes ápolási protokollok, műveleti utasítások, folyamatszabályozások készültek [7]. Ezeket a szabályozásokat a minőségügyi rendszerünkbe építettük be és közvetlen felhasználásra az ápolók rendelkezésére bocsátottuk. A ápolási tevékenységet szabályozó dokumentumok szerves részét képezik a betegellátó tevékenység folyamatszabályozásának, melynek követelményeit az ISO 9002 rendszerszabvány 9. eleme írja elő [5]. INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÁPOLÁSMENEDZSMENT Az ápolásfejlesztési csoport munkája nélkülözhetetlen Azon túl, hogy a megvalósított dokumentációs rendszer az ápolás szakmai színvonalának jelentős pozitív irányú elmozdulását eredményezte, megteremtettük a feltételét az „álom” második részének, mely egyben az alapja is. A 2000. év elején bevezetett új dokumentációs rendszerrel szinte egy időben hoztunk létre egy ápolásfejlesztési munkacsoportot, mely csoport ma már egybeolvadt az oktatási, minőségfejlesztési feladatokat végzőkkel és minőségében többre képes csoporttá fejlődött. Jelentős energiájukat köti le az egységes ápolási protokollok folyamatos fejlesztése, melynek célja, hogy az ápolási beavatkozásokhoz használatos eszközök egységessé váljanak. Így megvalósíthatóvá válik az azonos anyagfelhasználás a szakmai igényesség tükrében. A főnővérek szerepe az ápolási eszközök tervezésében A protokollok szerinti anyag és eszközfelhasználás folyamatának első lépése a körültekintő tervezés. Ennek folyamata szintén a minőségügyi rendszerben került leszabályozásra [5/1]. Minden ápolási egységben az ápolással összefüggő készletet megtervezik. Jelenleg már tudnak betegségcsoportokra lebontott éves tervezést készíteni, ehhez a Kontrolling csoport folyamatos adatközléssel nyújt segítséget. A főnővérek precíz dokumentációs rendszerükben havonta rögzítik a központi raktárból felvett és abban a hónapban felhasznált készletet, megbízható kalkulációt tudnak készíteni éves szintre kivetítve az intézeti menedzsment számára. Az ápolási dokumentációra épülő készletgazdálkodási rendszer várható erőssége: • • • • • • • Megvalósulhat a betegségcsoportokra lebontott anyag és eszközfelhasználás. Egységes protokollok az ápolási költségkülönbségeket megszüntetik, az ápolás szakmai színvonalát egy szintre hozzák. Az anyagot felhasználó az adatokat rögzítő ápoló személye bármikor beazonosítható. Egy adott feladathoz utólagos rögzítés „hozzáírás” nem lehetséges, így „anyag eltűnés”, illetve más területen való felhasználása kizárt. Az elvégzett ápolási tevékenységek, a különböző ápolási események anyag – eszközfelhasználása áttekinthető, belőle részadatok nyerhetők egy-egy gazdaságossági ellenőrzés kapcsán. Az ápolási egységek havi készletmozgásának monitorizálhatósága az indokolatlan készletfelhalmozásokat megszünteti. A havonta beérkező készlet az osztályos raktárkészleten jelenik meg. Ennek on-line rendszere jelenleg a gyógyszer tekintetében valósul meg, mely nem jelent tényleges költségnövekedést az ápolási egységekre, hanem • • • • • csak raktárközi mozgást. Csak a tényleges felhasználás, vagyis az orvos által elrendelt gyógyszer beadása után jelenik meg az ápolási egységben a költség. A felhasznált készletet a felelős ápoló napi, illetve havi zárással tudja ellenőrizni. A megjelenő felhasznált anyagköltség, mely természetesen a terápia részét képezi, kerülhet majd a betegszámlára. A rendszer használatával az ápoló képes akár a mátrix szerkezetű „több profilú” ápolási egységben is megfelelni. Az ápolók közül egyre többen szívesen csinálják, meg akarnak felelni a kihívásnak, láthatóvá válik a tevékenységük, mely erősíti az ápoló hitelét és szakmai presztízsét. Szorosabbá teszi az orvos az ápoló és a gazdálkodó együttműködését. Általánosabbá teszi a betegségcsoportok szerinti költségeket, lehetővé teszi teljes körű használat esetén a betegszámla készítést. A rendszer megvalósításának gyenge pontjai: • • • A központi raktárkészlet még nincs on-line kapcsolatban az ápolási egységekkel. A főnővér így a havonta felvett anyag-eszközt minden alkalommal készletezi az „osztályos raktárba”. Zavart jelenthet a különböző gyári fantázia nevű eszközöknek a rendszerbe való folyamatos beazonosítása. A rendszert nem szívesen használók (egyre kevesebben) negatív hangulatkeltéssel visszahúzó erőként vannak jelen. Ki, milyen dokumentumokat vezet, milyen felelősséggel? Az ápolásszakmai hierarchiában meghatároztuk az elmúlt évben az ápolói kompetencia köröket, melyeket a minőségügyi rendszerünkön átvezetve a munkaköri leírások részeivé tettünk. Mindenki számára egyértelmű, hogy az informatikai dokumentációs rendszeren belül milyen jogosítványai vannak, melyet a szakmai képzettséghez kötöttünk. Így nem fordulhat elő, pl., hogy az ápolási asszisztens magasabb szaktudást igénylő tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó anyagfelhasználást rögzíti, mert a jelszavához rendelt jogosultság ezt nem engedi számára [5/2]. Hogyan vált az ápolás területén „forradalmi tetté” az informatikai rendszerben megvalósult ápolási esemény és a hozzá kapcsolódó anyagfelhasználás dokumentációja? Ma még mindig azzal a jelenséggel kell szembenéznünk, hogy az ország különböző intézeteiben még mindig népes tábor vitatkozik arról, hogy, van-e ideje vagy nincs, il- IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 39 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÁPOLÁSMENEDZSMENT letve szereti-e vagy nem a nővér az ápolási dokumentációt vezetni. A Bajai Kórház ápolásfejlesztési munkacsoportja pedig azon töri a fejét, milyen elemekkel bővítse a rendszert, tartalmában hogyan fejlessze, mindemellett pedig hogyan tegye minél könnyebben használhatóvá az ápoló számára. Nos ebben a helyzetben nem szerénység azt mondani a rendszerben dolgozó orvosokról és ápolókról, hogy ők igazi „szakmai forradalmárok”, akik fel merték vállalni az újat, minden bizonnyal azért, mert sikerült „megláttatni velük a szebb jövőt”, melynek gyümölcse már most több területen be is érik. Elismerés és köszönet illeti meg ebben a munkában a Bajai Kórház ápolóit, akik kihívásként élték meg az informatikai rendszer megismerését, és működtetésének elsajátítását. Sokat segítettek a munkában úgy is, mint oktatók, és mint fejlesztők, az Ápolásfejlesztő és Oktatási Csoport tagjai, az ápolási egységek főnővérei és az intézet diplomás ápolóinak népes tábora. Végezetül – de nem utolsó sorban – a Bajai Kórház menedzsmentje minden feltételt biztosított és biztosít a sikeres fejlesztés érdekében, valamint az orvosok segítő együttműködése garantálja a két dokumentációs rendszer egységét. IRODALOMJEGYZÉK [1] IMIN-NI 1999. Washington http://www.imia.org/ni/index.html információs honlap [2] Hildegard Peplau: Az informatika hatása az ápolókra és az ápolásra 1962 [3] Mike Walsh: Modellek a klinikai betegápolásban 1998, Medicina [4] Linda Juall Carpenito: ápolási diagnózisok 1996, Medicina [5] Bajai Kórház: ISO 9002 rendszerszabvány 9. eleme 1999 [5/1] Bajai Kórház: ISO 9002 rendszerszabvány 6. eleme 1999 [5/2] Bajai Kórház: ISO 9002 rendszerszabvány 5. eleme 1999 [6] Rosalinda Alfaro-LeFevre: Az ápolási folyamat alkalmazása lépésről lépésre Medicina, 2001. [7] John Øvretveit: Minőségszemlélet az egészségügyben 1999, Medicina A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Billoné Jenei Anna A Bajai Kórház ápolási igazgatója, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem okleveles egyetemi ápolói szakának utolsó éves hallgatója. Ápolásszakmai tevékenységében megemlítést érdemel több publikációja, valamint a gyermek intenzív ápolóknak szerkesztett az ETI gondozásában megjelent jegyzetben a gyermek intenzív szak-ápolástani ismeretek megírása. 1996-ban 2 hetes tanulmányúton vett részt Finnországban a Szegedi Tudományegyetem Ápolási Tanszékének támogatásával. A finn ápolók ápolási dokumentációját és ápolásvezetői gyakorlatát tanulmányozta. Az ápolási vizit két éves tapasztalatáról 40 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER készült tanulmánya a SZTE Főiskolai Kar ápolási Tanszék „Tanulmányok az ápolástudomány köréből” című kiadványában jelent meg. Számos hazai és nemzetközi kongresszuson tartott referátumot, előadást. 1998-ban felkért előadó volt Zürichben az ESPNIC Nursing európai kongresszusán. Két oktatófilm elkészítése fűződik a nevéhez, melyet nemzetközi kongresszuson felkérésre mutatott be. 2000 tavaszán a Bajai Kórház informatikai rendszergazdáival, a Prog-Med Bt. szakembereivel együttműködve megtervezte az ápolási folyamatra épülő ápolási dokumentáció informatikai rendszerben való megjelenítését, mely 2 éve intézeti szinten működik. Tagja a MÁE-nek, MGYAITT-nak az ESPNIC NURSINGnek, a MÁT-nak és a MÁIE titkára.
