IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Telestroke rendszer (agyérbetegségek intézetközi távkonzultációs rendszere)

  • Cikk címe: Telestroke rendszer (agyérbetegségek intézetközi távkonzultációs rendszere)
  • Szerzők: Dr. Bársony Péter, Mayer István
  • Intézmények: KFKI Számítástechnika Rt., Matáv Rt.
  • Évfolyam: I. évfolyam
  • Lapszám: 2002. / 5
  • Hónap: december
  • Oldal: 28-32
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: TELEMEDICINA

Absztrakt:

A stroke Magyarországon a vezető halálokok között szerepel. A Telestroke rendszer célkitűzése szerint, technikai lehetőséget teremt arra, hogy a rendszerhez csatlakozó kórházba került beteg, terület-függetlenül, azonnal magas színtű, on-line konzíliumban, illetve ellátásban részesüljön, és ez által hozzájárulhat a magas halálozási arány csökkentéséhez. A technikai alapokat a Telestroke rendszer két fő blokkja biztosítja. Az első blokk egy videokonferenciás összeköttetést létesít a konzultáló partnerek között, lehetővé téve a beteg állapotának közvetlen megfigyelését és a szóbeli konzultációt a betegágynál lévő orvossal. A másik blokk lehetővé teszi a képalkotó berendezések eredményének megjelenítését a konzultációt végző szakértő munkaállomásán.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Tamás Éva
A Járóbeteg Szabálykönyv 2001-2002. évi általános revíziójáról Dr. Illyés Sarolta, Dr. Bordás István
Az emlőszűrések értékelése egészségbiztosítási oldalról Dr. Dózsa Csaba, Prof. Dr. Boncz Imre, Dr. Pál Miklós , Dr. Sebestyén Andor
Egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosításának átalakítása Dr. Szabó Tamás
Public Relations eszközök az egészségügyi menedzsment kezében - PR és változásmenedzsment I. -Változtatások előkészítése Léder László , Marczell Viktória
A magyar egészségügyi menedzserképzés elmúlt évtizede Dr. Szabadfalvi András
Telestroke rendszer (agyérbetegségek intézetközi távkonzultációs rendszere) Dr. Bársony Péter, Mayer István
Kommunikációs eszközök fejlesztése intenzív osztályon fekvő betegek számára Sikné Dr. Lányi Cecília, Kosztyán Zsolt, Kupeczik István, Gyurka Szabolcs, Müllerné Szögedi Ildikó
A menedzsmentet segítő informatikai rendszerben megvalósult ápolási dokumentáció és osztályos készletgazdálkodási program Dr. Billoné Jenei Anna
Megújult a Magyar Orvosi Kamara vezetése Nagy András László
I. Irányított Betegellátási Konferencia Dr. Somlai András
Kórházi vezetői eszköztár - Új módszerek a kórházi menedzsment szolgálatában Tamás Éva
„Kardiológiai szakdolgozókkal az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program megvalósításáért” Egressy Mária
Neumann János centenáriumi év IME Szerkesztőség
Távkonzultációs rendszer a STROKE-ellátás esélyegyenlőségéért - „A közös bölcsesség jobb, mint az egyéni…” Interjú Prof. Dr. Nagy Zoltánnal Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Bársony Péter Intézmény: KFKI Számítástechnika Rt.
Szerző: Mayer István Intézmény: Matáv Rt.

[1] http://www.who.int/research/en, Cause of death statistics
[2] Shafquat S., Kvedar, J.C., Guanci, M.M., Chang, Y., Schwamm, L.H.: Role for telemedicine in acute stroke
Stroke,. 30:2141-2145, 1999.
[3] Levine, S.R., Gorman, M.: „Telestroke” The application of telemedicine for stroke. Stroke, 30:464-469, 1999.
[4] Kozmann Gy. (koordinátor): „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” NKFP pályázat, 2001.
[5] Kozmann Gy. (koordinátor): „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” 2. ütem, beszámoló, 2002. október.
[6] Dominich S., Góth J.: Retrieval of Brain CT Reports and Images Using Interaction Information Retrieval. Surjan, G. et al.: Health Data in the Information Society., pp. 325-330, IOS Press, Amsterdam, 2002.

INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA Telestroke rendszer (agyérbetegségek intézetközi távkonzultációs rendszere) Dr. Bársony Péter, KFKI Számítástechnikai Rt., Mayer István, MATÁV Rt. A stroke Magyarországon a vezető halálokok között szerepel. A Telestroke rendszer célkitűzése szerint, technikai lehetőséget teremt arra, hogy a rendszerhez csatlakozó kórházba került beteg, terület-függetlenül, azonnal magas színtű, on-line konzíliumban, illetve ellátásban részesüljön, és ez által hozzájárulhat a magas halálozási arány csökkentéséhez. A technikai alapokat a Telestroke rendszer két fő blokkja biztosítja. Az első blokk egy videokonferenciás összeköttetést létesít a konzultáló partnerek között, lehetővé téve a beteg állapotának közvetlen megfigyelését és a szóbeli konzultációt a betegágynál lévő orvossal. A másik blokk lehetővé teszi a képalkotó berendezések eredményének megjelenítését a konzultációt végző szakértő munkaállomásán. BEVEZETÉS A stroke Magyarországon, hasonlóan több iparilag fejlett országhoz, a harmadik legfontosabb halálozási ok, ugyanakkor az elsőszámú oka a maradandó, súlyos egészségkárosodásnak. Az azonos fontosság mellett a halálozási okok listáján azonban országunk esetében abszolút értelemben, mintegy kétszer annyi beteg (175/100.000) hal meg stroke következtében, mint az Európai Unió fejlett országaiban [1]. A magas halálozási ráta egyik oka, egyrészről a magas szintű szaktudás elégtelen hozzáférhetősége, az, hogy a magas szintű szaktudás országos eloszlása nem egyenletes, másrészről, hogy a beteg nem kapja meg a kritikus időn belül a legkorszerűbb kezeléseket. Ismeretes, hogy az akut stroke ellátás sikerének alapvető feltétele, hogy a szimptómák észlelésétől eltelt 3 órán belül megkezdődjön a beteg hatékony ellátása. Az igen keskeny időablak miatt kritikus, hogy gyorsan és szakszerűen történjen meg a beteg beszállítása a megfelelő kórházi osztályra, sürgősséggel megtörténjen minden szükséges előkészítő vizsgálat (klinikai állapot megítélése, CT/MR és labor vizsgálatok) és ezek kiértékelése a stroke ellátás gyakorlott specialistái által, és természetesen rendelkezésre álljon a legkorszerűbbnek tekintett terápia összes feltétele. Nyilvánvaló, hogy az ország minden pontján az ellátás eszköz és szaktudás feltételei nem azonosak, következésképpen jelentős különbségek lehetnek a túlélés esélyében és a visszamaradó károsodás mértékében is. A Telestroke rendszer célkitűzése szerint, technikai lehetőséget teremt arra, hogy a rendszerhez csatlakozó kór- 28 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER házba került beteg, terület-függetlenül, azonnal magas színtű, on-line konzíliumban, illetve ellátásban részesüljön [2, 3]. Hazánkban 19 stroke centrum látja el a rászoruló betegeket, amelyek környezetében a cikkben tárgyalt szolgáltatás igénybevétele indokolt lehet, minimalizálva a kiemelt centrumokba történő időigényes betegszállítást, ugyanakkor biztosítva az ellátás szakszerűségét. A konzílium alatt a stroke-ellátás legkiválóbb specialistái adhatnak a kezelés módját alapvetően meghatározó szakértői véleményt a konzultációt kérő orvosnak, miközben on-line látják a betegről készült CT, MR stb. képeket, magát a beteget és a konzultációt kérő orvost. A Telestroke rendszer által nyújtott konzultációs lehetőség igénybevétele és az erre alapuló döntés megmentheti a beteg életét, csökkentheti a maradandó károsodás mértékét. Ezen túlmenően nem lényegtelen előny, hogy a konzultációk sora egyúttal egy fajta szakmai továbbképzési funkciót is ellát. Jelen dolgozat a Telestroke rendszer globális felépítésével, alapvető kereteivel foglalkozik, valamint beszámol a fejlesztés fontos mérföldkövének tekintett működési demovizsgálatról. Az ismertetés nem tér ki a Telestroke szolgáltatás egyes fontos jogi vagy gazdasági kérdéseire, pl. az egészségügyi adatok biztonságos működését garantáló megoldásokra, vagy a finanszírozás kérdéseire. A TELESTROKE SZOLGÁLTATÁS MINTARENDSZERE A „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” c. NKFP projekt részfeladataként megvalósuló Telestroke projekt mintarendszere az agyérbetegségek diagnosztikájával és terápiájával foglalkozó három országos intézmény, valamint három, a konzultációt igénybevevő kórház közötti, kommunikáció megteremtését tűzte ki célul. A rendszer központja az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben elhelyezkedő Agyérbetegségek Országos Központja (AOK), amely, másik két országos intézettel, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézettel (OITI) és az Országos Érés Szívsebészeti Intézettel (OÉSZI) alkotja a „szakértelmet exportáló” szakmai centrumot. A konzultációt igénybevevő kórházi hálózatot a mintarendszerben három kórház, nevezetesen a budapesti Szent Imre kórház, a balassagyarma- INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA A mintarendszer megvalósítását az NKFP projekt konzorciumának két tagja, a KFKI Számítástechnikai Rt. és a MATÁV végzi [4, 5]. ágynál lévő orvossal. A másik blokk lehetővé teszi a képalkotó berendezések eredményének megjelenítését a konzultációt végző szakértő munkaállomásán. A képalkotó berendezések képeit DICOM 3 kommunikációval visszük át a konzultációs helyiségben tartózkodó konzultáló orvos számára, így lehetősége lesz a beteg megtekintésével egyidejűleg a képalkotó berendezések által szolgáltatott képeket is megtekinteni. A kijelölt cél megvalósítása igényli az előzőkben említett intézmények LAN (local area network) hálózatainak kiegészítését, ahol szükséges, új végpontok létrehozását, hogy a belső hálózatok elérjék a radiológiai berendezéseket, mindenekelőtt az MR és CT képalkotó berendezéseket, illetve az angiográfiás RTG készülékeket, valamint a távkonzultációra kijelölt helyiségeket, mivel a konzultáló orvos számára lehetővé kívánjuk tenni a képalkotó berendezések képeinek on-line megtekintését is a konzultációs helyiségekben. Intézményenként 3-3 ISDN2 vonalon keresztül történik a video összeköttetés, valamint ugyanezen az átviteli csatornán keresztül történik (előzetesen) az egyes képi információk (CT, MRI stb.) továbbítása a kiértékelő központ felé. Tekintettel arra, hogy a három ISDN2 384 kbit/sec átviteli sebességet képes megvalósítani, a stroke vizsgálatokhoz szükséges CT/MR képmennyiség átviteléhez szükséges idő képenként <1 sec, tehát 20-40 metszeti kép esetén sem számottevő, így nem hátráltatja a konzultáció hatékonyságát. A Telestroke rendszernek két fő blokkja van. Az első blokk egy videokonferenciás összeköttetést létesít a konzultáló partnerek között, lehetővé téve a beteg állapotának közvetlen megfigyelését és a szóbeli konzultációt a beteg- Az AOK-ban a rendszer lehetőséget biztosít az átvitt információ központi szerveren történő tárolására, dokumentálásra. A szerverhez való hozzáférés behívás útján realizálható (RAS, Remote Access Server). ti, valamint a kecskeméti kórház képviseli. A mintarendszer fogalmilag a sürgősségi betegellátáshoz kapcsolódik, ebben a vonatkozásban kíván elsősorban telekonzílium lehetőséget teremteni. 1. ábra Hálózati rendszerterv IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 29 INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA Az egészségügyi intézményekbe elhelyezett munkaállomásokra, illetve esetlegesen a radiológiákon telepített szoftver lehetővé teszi a DICOM (Digital Imaging and COMmunication) nemzetközi szabványnak megfelelő képek megjelenítését. Ez a szoftver biztosítja a CD-re való archiválást is. Mobil munkaállomásokon az így archivált, CD-n levő képeket a konzultáló, vagy a beteget ellátó orvos a beteg ágyához is viheti. A megvalósítandó mintarendszernél a szabványra való támaszkodás elengedhetetlen követelmény, ezért a Telestroke rendszerben csak DICOM kompatibilis berendezéseket lehet figyelembe venni. A részfeladat megoldásából a MATÁV Rt. a kommunikáció megvalósítását, beleértve a videokonferencia kommunikációt, a hozzátartozó hardver eszközökkel, valamint a fixen telepített hardver eszközök beszerzést, a KFKI Számítástechnikai Rt. pedig a DICOM szabványnak megfelelő képmegjelenítést, kommunikációt – az ehhez tartozó szoftverrel, CD-re való archiválással együtt, a szükséges rendszerintegrációt, valamint a mobil munkaállomások beszerzését vállalta fel. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a rendszer néhány korlátját, valamint továbbfejlesztési lehetőségét: • A mintarendszerben a kórházi információs rendszerekhez való rendszerintegrációt nem tűztük ki feladatként, mivel egyrészről a távkonzultációs célt e nélkül is el tudjuk érni, másrészről pedig az intézményekben jelenlevő rendszerek minden szempontból nagyon különbözőek, a rendszerintegráció költségei ennek a projektnek a kereteit meghaladnák. • A mintarendszerben nem tűztük ki célul a hosszú idejű képarchiválás lehetőségének megteremtését, valamint a nagy mennyiségű képkezelést, ezt a feladatot az illetékes intézmények radiológiai rendszereinek kell megvalósítani. A későbbiek során a radiológiai rendszerekhez való kapcsolódásra meg van a lehetőség. • A leírt alapszolgáltatás megvalósítása mellett a rendszer keretet ad az NKFP projekt keretében futó alábbi három kutatási eredmény integrálására is: • A színhelyes videoátvitel megvalósítása, CNN (cellular neural network) technológiával. • A stroke korai jeleit detektáló CNN bázisú lényegkiemelő eljárás megvalósítása. • A neuroradiológiai képi-információ visszakereső rendszer megvalósítása [6]. A demo üzem megcélozta a betegvizsgálat on-line bemutatását és a képalkotók (MR, CT stb.) által a betegről készített felvételek és leletek átvitelét a konzultációt kérő és a konzultációt adó intézmények között. A demo rendszer telepítésére a rendszer központ Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben elhelyezkedő Agyérbetegségek Országos Központját és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetet választottuk ki, mivel egyrészről így tesztelni tudtuk a központban telepített komplex infrastruktúrát, másrészről az OITI korszerű infrastruktúrával és berendezésekkel rendelkezik, így alkalmas a demo üzemű rendszer bemutatására. Elvégzett feladatok A demo üzemű célkitűzés teljesítése a két országos intézmény között a kommunikációt biztosító hardver rendszer üzembeállítását, mindenekelőtt az AOK-ban telepített szerver, munkaállomás, videokonferencia berendezés, valamint az OITI-ben telepített munkaállomás és videokonferencia berendezés üzembe- és rendszerbe állítását igényelte. 3 db ISDN2 átviteli csatornán keresztül történik az egyes képi információk (CT, MR stb.) és leletek továbbítása a két munkaállomás között. A rendszer lehetőséget biztosít az átvitt információ központi szerveren történő tárolására, dokumentálásra. A szerverhez való kapcsolt vonali hozzáférést és a kliensek fogadását a RAS biztosítja. A videokonferencia kapcsolat ugyanezen csatornákon folyik. A munkaállomásokra MONFREEZE-MEDVISION 2.0 RIS-PACS szoftvert telepítettük, melynek főbb szolgáltatásai: • • • • • Külön választott SQL alapú (DICOM 3.0) kép és adatbázis kezelés. CD lemezen vagy hálózaton keresztül érkező képek megjelenítése. A program képes DICOM 3.0, JPG, BMP és AVI fájlok megjelenítésére, DICOMDIR kompatibilis CD-k beolvasására, valamint lehetőség van DICOM 3.0 szerveren tárolt vizsgálatok lekérdezésére. Többféle képmegjelenítés a hatékony munkavégzés elősegítésére. Gyors váltás az egy képes megjelenítés és a mozaikszerű (2-32 kép) megjelenítés között. Több képernyős (max. 4 monitor) megjelenítés a nagy képszámú vizsgálatok könnyebb áttekintésére. Különféle képmanipulációk biztosítása a diagnosztizálás megkönnyítése érdekében. Képküldés DICOM 3.0 hálózaton. A kiválasztott képek DICOM 3.0 szerverre küldhetők archiválás céljából. Képek nyomtatása DICOM 3.0 kompatibilis nyomtatóra (hardcopy). A TELESTROKE MINTARENDSZER MÛKÖDÉSÉNEK SZIMULÁCIÓJA: DEMO VIZSGÁLAT • A demo vizsgálat célja, hogy a valós működési környezetben, a valós instrumentációs és metodikai bázison igazolja, hogy a helyi orvosi vizsgálattal egyenértékű telekonzultáció technikai feltételei megvalósíthatók. A pozitív vizsgálati eredmény előfeltétele a mintarendszer véglegesítési munkálatainak. A továbbfejlesztett szoftvert telepítettük a demo helyekre, a szoftveres megoldás alkalmas a betegek leleteinek képtartalommal együtt való átvitelére. 30 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER Az AOK-ban elhelyezett munkaállomásra olyan betegadminisztrációs szoftvert is telepítettünk, amely a MEDVISI- INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA ON szoftverhez integrálva képes feldolgozni a konzultációra került betegek adatait, ezenkívül statisztikák készítésére is alkalmas. A betegadminisztrációs információs szoftver a betegek és vizsgálatok adatainak rögzítésére, nyilvántartására és visszakeresésére szolgál. A program lehetővé teszi a leletek, angiográfiás jegyzőkönyvek és kórtörténetek írását. A rendszer eszközöket ad az OEP jelentés és az ORSI statisztikák készítéséhez. Emellett belső használatú statisztikák készítésére is alkalmas, tudományos kutatási célú visszakeresési lehetőségeket nyújt, bizonyos anyaggazdálkodási funkciói is vannak. A program a kiválasztott vizsgálat adatainak átadásával vezérelheti a képkezelő programot. Eredmények A kijelölt cél megvalósítására az előzőkben említett intézmények demo távkonzultációra kijelölt helységeiben telepített videokonferencia berendezések és munkaállomások között 3 ISDN2 vonalon keresztül kommunikációt valósítottunk meg, amivel a konzultáló orvosok számára lehetővé tettük a képalkotó berendezések képeinek on-line megtekintését a konzultációs helységekben, valamint a távkonzultácót, melynek során a konzultáló orvosnak lehetősége volt a beteg állapotának megfigyelésére és szóbeli konzultációra a konzultációt kérő orvossal. A képalkotó berendezések képeit DICOM 3 kommunikációval vittük át a konzultációs helységben tartózkodó konzultáló orvos számára, így lehetősége volt a beteg megtekintésével egyidejűleg a képalkotó berendezések által szolgáltatott képeket olyan minőségben megnézni, mint azt a radiológiai osztály szolgáltatta. Bemutattuk a dokumentumkamera segítségével átvitt kép és szöveges anyagok kiváló minőségét is. A rendszer lehetőséget biztosít az átvitt információ központi, nagy biztonságú, ún. RAID (redundant array of inexpensive discs) szerveren történő tárolására, dokumentálásra. A szerverhez való hozzáférés behívás útján realizálható (RAS). A munkaállomásokra telepített szoftver lehetővé tette a DICOM szabványnak megfelelő képek távoli megjelenítését, leletek továbbítását. A szoftver biztosítja CD-re, vagy DVD-re történő archiválást is. Előnyös tulajdonság, hogy a mobil munkaállomásokon az így archivált, CD-n levő képe- ket a konzultáló, vagy a beteget ellátó orvos a beteg ágyához is viheti. ÖSSZEFOGLALÁS A Telestroke demo rendszerben demonstrálni kívántuk, hogy két országos intézmény bevonásával megvalósított rendszerben, a két intézmény egymással strokos betegek vonatkozásában, a személyes jelenléttel azonos informatikai értékű telekonzultációt folytathat. A telekonzultációhoz biztosítani tudtuk, hogy az egyik intézményben fekvő betegről képalkotó berendezésekkel (MRI, CT stb.) és videokamerával készült képeket a másik intézményben konzultáló orvos jó minőségben lássa, a leleteket olvashassa és szóbeli konzultációt folytathasson. A rendszer reciprok működését is bemutattuk, melynek eredménye szerint nem volt különbség az átvitel minőségében attól függően, hogy melyik intézményben feküdt a beteg. A demo alapján megállapítható, hogy a Telestroke mintarendszer kiépíthető. A tervek szerint 2003 második negyedévétől a Telestroke alapszolgáltatás mintarendszer a három országos intézmény bevonásával üzemszerűen fog működni, a teljes mintarendszer a kapcsolódó kutatás-fejlesztési eredmények integrálásával együtt 2004 második félévétől áll üzembe. A „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” c. NKFP projekt részfeladataként megvalósuló Telestroke rendszerhez a későbbiek során további egészségügyi intézmények tudnak csatlakozni, így akár országos hálózat is kialakítható. A csatlakozás feltétele, hogy a csatlakozó intézmények képalkotó berendezései DICOM szabvány szerint működjenek, valamint rendelkezzenek az intézmények ISDN2 vonalakkal, LAN hálózattal, videokonferenciás berendezésekkel, valamint munkaállomásokkal, melyek alkalmasak DICOM szabványú képek megjelenítésére. Az így megvalósuló rendszer bázisán más távkonzultációs programok is megvalósíthatók, ahol DICOM szabványú képalkotó berendezések képein, betegmegfigyelésen és szóbeli konzultáción alapul a telemedicina szolgáltatás. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozunk az Oktatási Minisztériumnak, aki a projektet az NKFP (2/052/2001) keretében támogatta. Folytatás a következő oldalon. IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 31 INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA IRODALOMJEGYZÉK [1] http://www.who.int/research/en, Cause of death statistics [2] Shafquat S., Kvedar, J.C., Guanci, M.M., Chang, Y., Schwamm, L.H.: Role for telemedicine in acute stroke Stroke,. 30:2141-2145, 1999. [3] Levine, S.R., Gorman, M.: „Telestroke” The application of telemedicine for stroke. Stroke, 30:464-469, 1999. [4] Kozmann Gy. (koordinátor): „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” NKFP pályázat, 2001. [5] Kozmann Gy. (koordinátor): „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” 2. ütem, beszámoló, 2002. október. [6] Dominich S., Góth J.: Retrieval of Brain CT Reports and Images Using Interaction Information Retrieval. Surjan, G. et al.: Health Data in the Information Society., pp. 325-330, IOS Press, Amsterdam, 2002. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Bársony Péter Pál Villamosmérnöki oklevelet szerzett 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően a Távközlési Kutató Intézet (TKI) kutatója lett mikrohullámú ferrites eszközök témakörben. 1971-ben a BME-től a dr. techn. fokozatot, 1983-ban az MTAtól a Műszaki Tudomány Kandidátusa fokozatot szerezte meg. A ferrites esz- közökkel kapcsolatban több nemzetközi konferencián tartott előadást és jelentek meg cikkei. A TKI-ban dolgozott 1993ig kutatói és vezetői beosztásokban. 1992-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szakokleveles közgazdasági diplomát szerzett. 1993-tól a KFKI Számítástechnikai Csoport munkatársa, tevékenységéhez tartozik az egészségügy területe. Az NKFP 2/052 „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” c. projekt témavezetője. Mayer István A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Vezetékes Távközléstechnikai szakán végzett, majd a Külkereskedelmi Főiskola Nemzetközi Marketing, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Menedzsment szakán szerzett szakértői oklevelet. A Matáv Rt. üzleti Megoldások üzletág Adattermék és szolgáltatások divízió Értékesítés támogatás regionális kiemelt ügyfelek osztályának vezető támogató menedzsere. 1982 óta dolgozik a távközlési ipar- ban, ahol az átviteltechnika, a minőségfigyelés és üzemeltetés területén szerzett tapasztalatokat. A Matáv Rt. vállalati telekommunikációs megoldásainak bemutatására és tesztelésére –piaci tekintetben egyedülálló megoldásként – létrehozott országos bemutatótermi mintahálózat kialakítását irányította. Jelenleg az üzleti kommunikáció területén komplex telekommunikációs megoldások kialakítását és projektek menedzselését végzi. Az NKFP 2/052 „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” c. projektben a Matáv Rt. képviselője, a telekommunikáció témafelelőse. PACS rendszerek az egészségügyben Az IBM és az ISH Kft. rendezvénye A kórházakban a képalkotó diagnosztikák területén széles körben terjednek a filmkészítést és tárolást kiküszöbölő digitális képtároló megoldások. A PACS rendszerek (Picture Archiving and Communication System) elsődleges célja az elektronikus képanyagok kezelése és tárolása, képadatbázisok archiválása és gyors visszakereshetősége, szétosztása, a kommunikáció biztosítása intézményen belül és a külvilággal (pl. telemedicina és távdiagnosztika). Az IBM által bemutatott nagy kapacitású tároló berendezéseket jól kiegészítette a MedSolution kórházi informatikai rendszer és a PACS kapcsolatot demonstráló előadás. A résztvevők élénk érdeklődéssel hallgatták a DOTE-n és a Nagykanizsai Kórházban megvalósult PACS rendszerek gyakorlati tapasztalatait, valamint a hazai megoldások elterjesztésére vonatkozó IBM- ISH közös üzleti ajánlatot. 32 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER