Intézmények:Agfa Hungária Kft., Soproni Erzsébet Oktató Kórház Röntgen és Izotópdiagnosztikai Osztály
Évfolyam: II. évfolyam
Lapszám:2003. / 1
Hónap:január-február
Oldal:46-48
Terjedelem:3
Rovat:KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
Alrovat:PACS, INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA
Absztrakt:
A szcenológiai társaság világszervezete hazánkban rendezi meg 2003-ban a világkongresszusát. A rákszűrés és más tömeges megbetegedések preventív szűrése óriási jelentőséggel bír az elhalálozások számának csökkentésében. Hol állunk a szűrések tekintetében, és merre tovább, különös tekintettel a képalkotó eljárásokon alapuló szűrések esetében? Vajon mit tartogat számunkra a mindnyájunkat megérintő digitális álom?
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ DIAGNOSZTIKA Gondolatok a képalkotó diagnosztikus eljárásokon alapuló tömeges szűrésekről: emlő- és tüdőszűrés Az emlőszűrésről, és néhány gondolat erejéig a tüdőszűrésről Dr. Hodosi György, Agfa Hungária Kft., Dr. Baranyai Tibor, Erzsébet Kórház, Sopron A szcenológiai társaság világszervezete hazánkban rendezi meg 2003-ban a világkongresszusát. A rákszűrés és más tömeges megbetegedések preventív szűrése óriási jelentőséggel bír az elhalálozások számának csökkentésében. Hol állunk a szűrések tekintetében, és merre tovább, különös tekintettel a képalkotó eljárásokon alapuló szűrések esetében? Vajon mit tartogat számunkra a mindnyájunkat megérintő digitális álom? BEVEZETÉS Engedjék meg, hogy a képalkotás, a képi információ egy speciális területéről írott cikkünket Prof. Dr. Petrányi Győző akadémikus szavaival kezdjük, melyek a 2001-es Szent Agáta mammográfiás napon hangzottak el: „Rendkívül fontos megmenteni minden anya, fiatalasszony, lány életét az elkövetkezendő időben, hiszen ha megnézzük azt a nagyon csúnya társadalmi életfát, amely a magyar népesedés alakulását jelzi, azt látjuk, hogy a jelenlegi 70-72 ezer gyermekáldás/év és mintegy 100 ezer fő/év elhalálozás mellett az elkövetkezendő években számunk rohamosan csökken. A születések száma körülbelül 5 év múlva eléri az 50-55 ezer fő/éves szintet. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező években 16-20 ezerrel kevesebb gyermek születése várható. Mindenkire szükség van! Mindenkit meg kell menteni! A daganatos megbetegedések miatti elhalálozások tekintetében Magyarország a szép eredmények ellenére, sajnos, a világ egyik legsúlyosabb helyzetét mutatja.” Tehát a szűrésre, és a prevenció más formáira is szükség van! SZÛRÔCENTRUMOK ÉS A SZÛRÉS HATÉKONYSÁGA A Magyar Radiológiai Társaság Emlődiagnosztikai szekciója már 1999-ben a Magyar Radiológia 1999-es évfolyamának február 1. számában közzétette a mammográfiás szűrés minimum követelményeit. Ez olyan alapos munka volt, hogy szinte változtatás nélkül bekerült a nemzeti szűrőprogramba. Ezek alapján 2001. végén meghirdették az országos szűrőcentrumok pályázatát. Így mintegy 32-34 szűrőcentrum kapott működési engedélyt. Ezek nagy része már korábban is működött! Megjegyezzük, hogy 2002. októberében az Egyesült Államok Egészségügyi Hivatala (FDA, Food and Drug Administration) közétette az új követelmény rendszerét a mammográfiás eszközökre [1]. A szűrésen történő megjelenésre felszólító meghívók hol nagyobb, hol kisebb sikert aratnak. A megjelenés némely 46 IME II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2003. JANUÁR-FEBRUÁR szűrőállomás esetében nem éri el a 30-40%-ot sem, néhol viszont meghaladja az 50-60%-ot is. A 2002-ben szűrésen megjelent nők száma közelíti a 320-350 ezer főt. A kiszűrt malignus esetek aránya 2-8 ezrelék között mozog és ezen belül a korai tumor aránya megközelíti az 50%-ot. Ahhoz, hogy a halálozás 30%-os csökkenését elérjük négy szűrési kör után, a target populáció legalább 70%-ának meg kellene jelenni a szűrésen. Ennek érdekében az egészségügyi kormányzatnak fel kellene használni minden sajtóorgánumot és népszerűsítési lehetőséget. Érdekes következtetésre jutottak az Egyesült Államokban, ahol megállapították, hogy kevesebb szűrőállomás nagyobb hatékonysághoz vezet [2]. A szűrések száma Magyarországon az elmúlt évben egyértelműen növekedett. A következő ésszerű lépésnek tűnne a hatékonyság növelése, esetleg a korszerű mozgó szűrő állomások létrehozását is újra lehetne gondolni. 1. ábra Szűrőállomás az Uzsoki utcai kórházban A MAMMOGRÁFIÁHOZ KAPCSOLT PIACI VÁLTOZÁSOK A magyarországi piaci tendenciák némileg ellentmondani látszanak a nyugat-európai piac fejlődésének. Míg Nyugat-Európában a mammográfiás film tekintetében a Kodak kétrétegű filmje (szélesebb dinamikus tartomány, nagyobb Dmax) vitte és viszi a vezető szerepet, addig Magyarországon az ár egyértelmű úrként határozta meg a piaci dominanciát. Így fordulhatott elő, hogy a Fuji mammográfiás filmje sokáig egyeduralkodó volt a piacon, míg az Agfa és Kodak is drasztikusan csökkentette az árait, és a legjobb minőségű kétrétegű filmmel szállt hadba (2. ábra). Természetesen a mammográfiás röntgen berendezések és filmelőhívó gépek területén is komoly forgalmat bonyolítottak az ott versengő cégek. Egy hatékonyan üzemeltetett szűrőállomás esetében a befektetések viszonylag rövid időn belül megtérülnek. INFOKOMMUNIKÁCIÓ DIAGNOSZTIKA Lényeges eleme a digitális mammográfiának az 50 m nagyságú még kiolvasható pont nagyság. Ez a mikrokalcifikációk mérettartománya miatt van így. A ma létező rendszerek már megközelítik ezt az ideális állapotot. Az Egyesült Államokban és Kanadában egy olyan klinikai vizsgálatba kezdtek, amely párhuzamosan mammográfiás filmet használva és digitális felvételekkel készült diagnózis alapján a mammográfiás digitális eljárások megfelelőségére szeretne választ adni [3]. 2. ábra Feltételezett eladások négyzetméterben 1999 és 2002 között. A MÁSIK KITERJEDT, KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKÁN ALAPULÓ SZÛRÉS: A TÜDÔSZÛRÉS A DIGITÁLIS MAMMOGRÁFIÁS KÉPALKOTÁS Erre, a még csak éledező területre, a detektorrendszerek harca a jellemző. Ahhoz például, hogy a tradicionális röntgenkép helyett digitális képet kapjunk, átalakító rendszerekre van szükség, a röntgensugár-látható fény, látható fény-elektromos impulzus átalakításra. A direkt digitális rendszerek esetén ezzel szemben közvetlen röntgen sugárelektromos impulzus átalakítás történik. Több detektorrendszer mammográfiás alkalmazásának is folyamatban van az engedélyeztetése, mégis jelenleg csak a General Electric rendszere engedélyezett. Hamarosan a Hologic rendszere is FDA engedéllyel rendelkezhet. Izgalmas megoldásokkal készülnek az úgynevezett foszforlemezes technikát fejlesztő cégek is. Ez a foszforlemez technikák viszonylag alacsony ára miatt lehet nagyon vonzó. 3. ábra Egy direkt digitális detektor ábrája. A töltések egy kondenzátoron tárolódnak. 4. ábra Egy foszforlemezes detektor rendszer ábrája. A töltéseket a fény-dióda hozza létre. 5. ábra Direkt digitális tüdőszűrő állomás Debrecenben. Hogy miért kívánkozik ide néhány megjegyzés a tüdőszűrő állomásokról és tüdőszűrésről? Azért, mert a jelenlegi szűrőállomások nagy része teljesen elöregedett gépparkkal rendelkezik és komoly cikksorozat indult el a Magyar Radiológia hasábjain az alacsony dózisú CT felvételek tüdőszűrésre történő alkalmazásáról [4]. Kétségtelenül hasznos lehet a fokozottan veszélyeztetett rétegek szűrésénél, de tömeges szűrésekre bizonyára nem alkalmas a módszer. Ugyanakkor korszerű digitális centrumokkal együtt egy új nemzeti koncepció megteremtésére nyílna mód, ahol nem tűnne el az egyik legrégebbi hagyományú szűrési rendszer. Kevesebb, de hatékonyabb, és korszerűbb szűrőcentrumra volna szükség kiegészítve a kiemelten veszélyeztetett csoportok (például: erős dohányos, 45 felett) alacsony dózisú CT felvételeivel. ÖSSZEFOGLALÁS Az IME 2002-es évfolyam 2. számában írtuk a következőket: „A szép új digitális világ”. Itt van, kopogtat az ajtón, sőt már működik. Ez nem egy távoli álomvilág, hanem már nagyon is része a mindennapjainknak. Fontos, hogy megtanuljunk élni vele, fontos hogy készüljünk rá ...” Valóban így van, de azért még jó néhány évig a klasszikus módszerek is jelen lesznek mindennapjainkban. Talán a tervezett „Minta Régiók” lehetnek először azok, ahol egy tudatos, korszerű szűrő és prevenciós rendszer alakulhat ki, és ez elindíthat egy további ésszerű fejlődési pályát az egészségügyben. Ugyanakkor a korszerű digitális berendezések ára miatt ez a technika még nem minden kórház számára érhető el. IME II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2003. JANUÁR-FEBRUÁR 47 INFOKOMMUNIKÁCIÓ DIAGNOSZTIKA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A szerzők köszönetet szeretnének nyilvánítani Vadászy Andrásnak a segítségért és információkért. További információkat a kedves olvasó az Agfa HealthCare speciálisan a mammográfiának dedikált honlapján talál [5]. IRODALOMJEGYZÉK [1] www.fda.gov/cdrh/mammography/guidance-rev.html [2] www.auntminnie.com; 10/17/02 [3] Acurian-Clinical Trial Opportunities; 10/17/02 [4] Monostori Zsuzsanna, Magyar Radiológia; 2002 (2), 58-63 [5] www.thepointofknowledge.com A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. med. Baranyai Tibor címzetes egyetemi docens, az orvostudományok kandidátusa, a Sopron Erzsébet Kórház mb. főigazgató főorvosa, korábban a kórház Röntgen és Izotópdiagnosztikai Osztályának ov. főorvosa, jelenleg megbízott vezetője. Születési helye Zsujta, ideje 1944.04.20. Az általános és középiskola elvégzése után a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvoskarán végzett, szakképesítést a Radiológiai Klinikán szerzett. 1998-2000. között a Magyar Radiológusok Társasága elnöke, Szakmai Kollégium és a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének tagja. Hosszú időn keresztül a Magyar Radiológia szaklap főszerkesztő helyettese. A Horvát Radiológus Társaság tiszteletbeli tagja, az Európai Uroradiológus Társaság tagja. Kitüntetések: Kiváló Munkáért (1985), Alexander Béla Emlékérem (1991), DOTE címzetes egyetemi docens (1992), Battyány-Strattmann László díj (1994), Intézményi Főtanácsos (1995), Dr. Petz Aladár díj (1996), Eötvös Emlékérem (1996) Társadalmi tevékenység: Rotary Klub, Osztrák-Magyar Corvinus Kör Dr. Hodosi György pozsonyi középiskolai érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, majd gyógyszerkémiai szakon diplomázott 1986-ban. A gyógyszerkutató Intézetben Dr. Kuszmann János vezetése alatt egyetemi doktori fokozatot (1992), majd 1998ban Ph.D. minősítést szerzett. 1992 és 1997 között az Egyesült Államokban és Kanadában a Purdue Egyetemen, Torontói Egyetemen (U of T) és a National Institutes of Health (NIH) kutatóintézetben folyatatott kutatásokat és tanulmányokat. A University Collage of Maryland és Számalk Open Business School-ban folytatott marketingkereskedelmi menedzseri tanulmányokat és szerzett 2001ben DMS diplomát. A cikk írója, aki több mint 30 cikk, előadás és poszter szerzője 2000 tavasza óta az Agfa Hungária Kft. cég- és a HealthCare divízió vezetője. 48 IME II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2003. JANUÁR-FEBRUÁR
