A fájdalom, különösen a krónikus fájdalom és a depresszió komorbiditása gyakori. A krónikus fájdalom, testi betegség gyanúját keltve sokszor megnehezíti a depresszió felismerését. Strukturális idegrendszeri károsodások okozta neuropátiás fájdalmakban a klasszikus fájdalomcsillapítók hatástalanok, vagy hatásuk igen korlátozott. Nem kielégítően csillapított krónikus fájdalom depresszió kialakulásához vezet. A depresszió és krónikus fájdalom kialakulásában szerotoninerg és noradrenerg diszfunkció egyaránt szerepet játszik. Mindezek alapján krónikus fájdalomban szenvedő betegek kezelése során racionális döntés lehet a klasszikus fájdalomcsillapítók és az antidepresszánsok kombinációja.
[1] Bartkó Gy., Linka E.: Depresszió és krónikus derékfájás. Psychiatria Hungarica 1997, 12:27-33.
[2] Bair MJ, Robinson RL, Katon W, Kroenke K.: Depression and pain comorbidity: a literature review. Arch. Intern. Med. 2003, 163:2433-45.
[3] Derbyshire SW, Jones AK, Devani P, Friston KJ, Feinmann C, Harris M, Pearce S, Watson JD, Frackowiak RS.: Cerebral responses to pain in patients with atypical facial pain measured by positron emission tomography. J. Neurol, Neurosurg Psychiatry. 1994, 57:1166-72.
[4] Eschalier A, Mestre C, Dubray C, Ardid D: Analgetic effects of antidepressants. CNS Drugs 1994, 4:261-267.
[5] Hitchcock LS, Ferrel BR, McCaffery M: The experience of chronic non-malignant pain. J. Pain Symptom. Manag. 1994, 9:312-318.
[6] Jayson MI.: Mechanisms underlying chronic back pain. BMJ. 1994, 309:(6956):681-2.
[7] Kovács A, Balás I., Kállai J, Pásztor A, Dóczi T.: Krónikus fájdalom szindrómák: etiológia, kivizsgálás, terápiás lehetőségek. Clin. Neurosci./Ideggy. Szle. 2000, 53:148-157.
[8] Linka E, Füredi A., Tamás A., Bartkó Gy., Komoly S.: A depresszió előfordulása fájdalom miatt neurológiai osztályon kezelt betegek körében. Neuropsychopharmacologia Hungarica 2000, II/4:178-181,
[9] Loeser J.D., Butler S.H., Chapman C.R. eds: Bonica’s Management of Pain. Lippincott, Philadelphia, 2001
[10] Magni G.: On the relationship between chronic pain and depression when there is no organic lesion. Pain, 1987, 31:1-21.
[11] Nilsson HJ, Knorring L.: Review. Clomipramine in acute and chronic pain syndromes. Nord. Psykiatr. Tidsskr. 1989, 43: 101-113.
[12] Onghena P, Van Houdenhove B.: Antidepressant-induced analgesia in chronic non-malignant pain: a metaanalysis of 39 placebo-controlled studies. Pain, 1992, 49:205-219.
[13] Rizzatti-Barbosa CM, Nogueira MT, de Andrade ED, Ambrosano GM, de Barbosa JR.: Clinical evaluation of amitriptyline for the control of chronic pain caused by temporomandibular joint disorders. Cranio. 2003, 21:221-5
[14] Ruoff GE.: Depression in the patients with chronic pain. J. Fam. Pract., 1996, 43(6 Suppl):25-33.
[15] Sudoh Y, Cahoon EE, Gerner P, Wang GK.: Tricyclic antidepressants as long-acting local anesthetics Pain, 2003, 103:49-55.
[16] Sullivan MJ, Reesor K, Mikail S, Fisher R.: The treatment of depression in chronic low back pain: review and recommendations. Pain, 1992, 50:5-13.
[17] Turner AJ, Denny MC.: Do antidepressant medications relieve chronic low back pain? J Fam Practice, 1993, 37:545-553.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS Az antidepresszánsok szerepe a fájdalom kezelésében Dr. Komoly Sámuel, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház A fájdalom, különösen a krónikus fájdalom és a depresszió komorbiditása gyakori. A krónikus fájdalom, testi betegség gyanúját keltve sokszor megnehezíti a depresszió felismerését. Strukturális idegrendszeri károsodások okozta neuropátiás fájdalmakban a klasszikus fájdalomcsillapítók hatástalanok, vagy hatásuk igen korlátozott. Nem kielégítően csillapított krónikus fájdalom depresszió kialakulásához vezet. A depresszió és krónikus fájdalom kialakulásában szerotoninerg és noradrenerg diszfunkció egyaránt szerepet játszik. Mindezek alapján krónikus fájdalomban szenvedő betegek kezelése során racionális döntés lehet a klasszikus fájdalomcsillapítók és az antidepresszánsok kombinációja. Az emberiség több mint egyharmada krónikus, vagy visszatérő fájdalomban szenved (Loeser és munkatársai 2001). A betegek szenvedésén túl a fájdalom kezelése, illetve a fájdalom miatti munkakiesés óriási anyagi veszteséget is jelent, amit az USA-ban évi 100 milliárd(!) dollárra becsülnek. Krónikus, visszatérő fájdalom forrása lehet, pl. fejfájás, derékfájás, ízületi-kopás, herpes zoster fertőzés, diabéteszes neuropátia, rosszindulatú daganat. A krónikus fájdalom, legyen bármilyen eredetű, irreverzibilis személyiség-károsodáshoz, „fájdalom-személyiség” kialakulásához vezet, ezért a fájdalmat minél hamarabb és minél effektívebben csökkenteni kell (Kovács A. és munkatársai 2000). Krónikus fájdalmak csillapításában a szokványos fájdalomcsillapítók, a nem-szteroid gyulladásgátlók, sőt – elsősorban neuropátiás fájdalmakban és primer fejfájás-szindrómákban – a morfin sem biztosít kellő fájdalomcsillapítást. Szintén kevéssé hatékonyak a szokványos fájdalomcsillapítók azokban az esetekben, amikor a fájdalom hátterében depresszió (is) áll. Krónikus fájdalom-szindrómákban a depresszív zavarok prevalenciája 18-30% közötti (Hitchcock és mtsai 1994). Mozgásszervi fájdalmakban szenvedők 18%-ánál, míg e tekintetben panaszmentesek 3%-ánál találtak mérsékelt-súlyos depressziót. A depresszív zavarok előfordulása kb. három-ötször gyakoribb a krónikus derékfájós betegeknél, mint az átlagnépességben (Sullivan és mtsai 1992; Bartkó és Linka 1997). A fájdalom – testi betegség gyanúját keltve – sokszor nehezíti a depresszió felismerését (Bair és munkatársai 2003). A degeneratív (gerinc) eltérések, vagy egyéb folyamatok okozta fájdalmak krónikus fennállása az idegrendszer fájdalom-iránti érzékenységének fokozódásához, ún. centrális szenzitizációhoz vezet (Jayson, MI 1994, Derbyshire, SW és munkatársai1994). A depresszió meg- 16 IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR előzheti a krónikus fájdalom-szindróma kialakulását, vagy kialakulhat azzal összefüggésben egyidejűleg, vagy később is (Ruoff 1996). Mindkét tünetegyüttes kialakulásában a szerotoninerg és a noradrenerg rendszer diszfunkciója központi szerepet játszik (Magni 1987). A fájdalomcsillapításra használt antidepresszívumok közül leghatékonyabbnak eddig a triciklikus antidepresszánsok bizonyultak, amelyek a szerotonin, illetve a noradrenalin újrafelvételét egyaránt gátolják. Az utóbbi évek vizsgálatai arra utalnak, hogy a szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlóknak (SSRI) is van fájdalomcsökkentő hatása (Eschalier és mtsai, 1994; Turner és Denny 1993). A triciklikus antidepresszívumok analgetikus és hangulatjavító hatása független egymástól. Az analgetikus hatásuk a depresszióban hatékony dózisuk egynegyedével-felével igazolható (Nilsson és Knorring, 1989; Onghena és Van Houdenhove, 1992; Eschalier és mtsai, 1994, Rizzatti-Barbosa, 2003). Legújabb adatok arra utalnak, hogy a triciklikus szerek lokálisan alkalmazva hatékonyabbak, mint némely klasszikus lokálanesztetikum (Sudoh és mtsai, 2003). Az idézett adatok alapján az antidepresszánsok mára a fájdalom, különösen a krónikus fájdalommal járó folyamatok általánosan elfogadott adjuváns szereivé váltak. Krónikus derékfájás miatt neurológiai osztályunkra felvételre került 21 beteg esetében vizsgáltuk a depresszív zavar előfordulását. Vizsgáltuk az összefüggést a depresszív tünetek súlyossága és a fájdalom-önértékelés között, továbbá antidepresszív kezelés végpontján elemeztük a fájdalomtünetek és depresszív tünetek javulásának összefüggését. Pszichiátriai interjúval, Hamilton depresszió skála (HDS), Taylor anxietas önértékelő skála (TMAS), Beck depresszió önértékelő Skála (BDI), Shealy fájdalom kérdőív (SPQ), Clinical Global Impression (CGI) skálával mértük fel a betegek állapotát a kezelés megkezdése előtt, továbbá a 14. és 28. napon. A betegek kezelése citaloprammal vagy clomipraminnal történt. Részletesen követett 21 betegből 8-nál észleltünk a DSM-IV kritériumai szerinti depresszív zavart. A vizsgálat megkezdésekor a depresszív tünetek súlyossága és a fájdalom-önértékelés súlyossága között szignifikáns korrelációt találtunk, amely a vizsgálat végpontján már nem volt kimutatható. A fájdalomtünetek és a depresszív tünetek javulásának mértéke szoros összefüggést mutatott. Tapasztalataink is megerősítik, hogy a krónikus fájdalom-szindróma és a major depresszív zavar gyakori komorbiditása felhívja a figyelmet a konzultációs pszichiátria és az antidepresszáns kezelés fontosságára ezen betegek kezelésében (Linka és munkatársai, 2000, Bair és munkatársai, 2003). FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS IRODALOM [1] Bartkó Gy., Linka E.: Depresszió és krónikus derékfájás. Psychiatria Hungarica 1997, 12:27-33. [2] Bair MJ, Robinson RL, Katon W, Kroenke K.: Depression and pain comorbidity: a literature review. Arch. Intern. Med. 2003, 163:2433-45. [3] Derbyshire SW, Jones AK, Devani P, Friston KJ, Feinmann C, Harris M, Pearce S, Watson JD, Frackowiak RS.: Cerebral responses to pain in patients with atypical facial pain measured by positron emission tomography. J. Neurol, Neurosurg Psychiatry. 1994, 57:1166-72. [4] Eschalier A, Mestre C, Dubray C, Ardid D: Analgetic effects of antidepressants. CNS Drugs 1994, 4:261-267. [5] Hitchcock LS, Ferrel BR, McCaffery M: The experience of chronic non-malignant pain. J. Pain Symptom. Manag. 1994, 9:312-318. [6] Jayson MI.: Mechanisms underlying chronic back pain. BMJ. 1994, 309:(6956):681-2. [7] Kovács A, Balás I., Kállai J, Pásztor A, Dóczi T.: Krónikus fájdalom szindrómák: etiológia, kivizsgálás, terápiás lehetőségek. Clin. Neurosci./Ideggy. Szle. 2000, 53:148-157. [8] Linka E, Füredi A., Tamás A., Bartkó Gy., Komoly S.: A depresszió előfordulása fájdalom miatt neurológiai osztályon kezelt betegek körében. Neuropsychopharmacologia Hungarica 2000, II/4:178-181, [9] Loeser J.D., Butler S.H., Chapman C.R. eds: Bonica’s Management of Pain. Lippincott, Philadelphia, 2001 [10] Magni G.: On the relationship between chronic pain and depression when there is no organic lesion. Pain, 1987, 31:1-21. [11] Nilsson HJ, Knorring L.: Review. Clomipramine in acute and chronic pain syndromes. Nord. Psykiatr. Tidsskr. 1989, 43: 101-113. [12] Onghena P, Van Houdenhove B.: Antidepressant-induced analgesia in chronic non-malignant pain: a metaanalysis of 39 placebo-controlled studies. Pain, 1992, 49:205-219. [13] Rizzatti-Barbosa CM, Nogueira MT, de Andrade ED, Ambrosano GM, de Barbosa JR.: Clinical evaluation of amitriptyline for the control of chronic pain caused by temporomandibular joint disorders. Cranio. 2003, 21:221-5 [14] Ruoff GE.: Depression in the patients with chronic pain. J. Fam. Pract., 1996, 43(6 Suppl):25-33. [15] Sudoh Y, Cahoon EE, Gerner P, Wang GK.: Tricyclic antidepressants as long-acting local anesthetics Pain, 2003, 103:49-55. [16] Sullivan MJ, Reesor K, Mikail S, Fisher R.: The treatment of depression in chronic low back pain: review and recommendations. Pain, 1992, 50:5-13. [17] Turner AJ, Denny MC.: Do antidepressant medications relieve chronic low back pain? J Fam Practice, 1993, 37:545-553. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. med. habil. Komoly Sámuel Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. A egyetem elvégzése után a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájára kap meghívást. 1981-ben szakvizsgázik neurológiából, 1994-ben szerez szakképesítést Neuropatológiából. Ösztöndíjasként 1985. januártól egy évet tölt Londonban, 1989. májusától két évet az USA Központi Kutatóintézetében (NIH). 1992-ben „A sclerosis multiplex és két kísérletes központi idegrendszeri demyelinisatios folyamat öszehasonlító vizsgálata” címmel védi meg kandidátusi értekezését. 1998-ben habilitál. 1999-ben nyeri el a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet „Új lehetőség demyelinisatióval járó betegségek kezelésére” című értekezésének megvédésével. 1993-óta a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Neurológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, 1997-óta a Neuroimmunológiai Nemzeti Központ vezetője. (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) Tanácsának tagja (1996-2001). Sclerosis Multiplex Társaságok Nemzetközi Szövetsége Orvosi Tanácsadó Testületének tagja (1997-2000). 2001óta a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesülete Orvosi Tanácsadó Testületének elnöke. A Magyarországi Fájdalom Társaság alapító tagja (1996), a Magyar Neuropatológiai Társaság elnöke (2000-2002), a Magyar Gerincgyógyászati Társaság elnöke (2001-2003). 62 tudományos közlemény, 1 szakkönyv, 12 könyvfejezet szerzője illetve társszerzője. Munkáit több mint 400 alkalommal idézték tudományos közleményekben és kézikönyvekben. 2004. július elsejével a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának vezetője. IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR 17
