Intézmények:Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelôintézet
Évfolyam: II. évfolyam
Lapszám:2003. / 4
Hónap:május
Oldal:26-27
Terjedelem:2
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:KÓRHÁZMENEDZSMENT
Absztrakt:
Talán az egyik legrettegettebb váratlan esemény, amely egy kórház működését veszélyeztetheti az, ami a Szolnoki Hetényi Géza Kórház 7 emeletes, 408 ágyas épületében történt 2003. 2. 9-én. Meghatározó, emlékezetes nap az 1896-ban alapított kórház történetében.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Tűzeset – Összefoglaló – 2003. február 9. – Szolnok Dr. Baksai István, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Talán az egyik legrettegettebb váratlan esemény, amely egy kórház működését veszélyeztetheti az, ami a Szolnoki Hetényi Géza Kórház 7 emeletes, 408 ágyas épületében történt 2003. 2. 9-én. Meghatározó, emlékezetes nap az 1896-ban alapított kórház történetében. A Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet különböző fejlesztések és integrációs folyamatok eredményeként az 1980-as évek végén, több mint 2000 ággyal működött, s a kor akkori fejlettségi színvonalának megfelelően biztosította a betegek ellátását. Magyarországon itt hoztak létre először sürgősségi betegellátó osztályt is. A 90-es évek elejétől a követelmények és körülmények változásával a kórház ágyszáma folyamatosan csökkent, és az egészségügy ismert nehézségei ellenére is következetesen alkalmazkodik a változó környezethez. Az utolsó nagyobb beruházás 1982-ben került átadásra, ez a februári tűzben is érintett 7 emeletes épület volt. 1998 óta a kórházban két rekonstrukció zajlott, illetve zajlik. Az első az 1999. decemberében átadott Központi Műtő, Központi Intenzív Osztály, Központi Sterilizáló és a Baleseti Traumatológiai Ambulancia részére tervezett épület volt. Jelenleg a rekonstrukció második ütemében a 250 ágyas új hotelszárny építése befejeződött, és az adott épületben 2003. április 1-vel beköltöztek a felújításra szoruló sebészeti tömb osztályai, de helyet kapott itt a kardiológiai osztály és koronária őrző. A régi rész felújítása után korszerű elhelyezést – 2-3 ágyas fürdőszobával, WC-vel ellátott kórtermekben – és gyógyítási lehetőséget biztosít a jelenleg a város másik részében található épületben működő osztályoknak. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház jelenleg 1365 ágyon, három nagy telephelyen, jelentős részben a megye teljes lakossága számára nyújt járó és fekvőbeteg szakellátást a megyében található négy kisebb kórház progresszív betegellátási központjaként. A szakmai profiloknál összefoglalóan elmondható, hogy szívsebészet és a daganatos betegségek sugárkezelése kivételével a kórházban valamennyi szakma, illetve ellátási forma megtalálható. Az 5 évre szóló fejlesztési koncepcióban a szív-érrendszeri megbetegedésben szenvedők gyógykezelése, a mozgásszervi betegségek ellátásának fejlesztése mellett a kórház kiemelten kezeli a daganatos betegségek sugárkezelése feltételeinek megteremtését. Mivel a kórház épületeinek jelentős része nem felel meg a kor színvonalának, valamint nagyobb részük az akkori házgyári technológiával épült, stratégiai fontosságú a 2003. február 9-i tűzben érintett 7 emeletes épületegyüttes rekonstrukciója. 26 IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS A bekövetkezett esemény rávilágított arra, hogy a valamikori tervezés alapján hiányzik a füstmentes biztonságos menekülési útvonal. 2003. február 9-én 4 óra 36 perckor került sor a riasztásra. A kórházban a biztonsági szolgálat és a műszaki ügyelet a megadott, pontos belső szabályozás és érvényes utasítás alapján riasztotta az intézet megjelölt vezetőit és a tűzoltóságot, akik kiemelt riasztásként a katasztrófavédelemmel, rendőrséggel összehangoltan, nagy erőkkel kezdték meg a kivonulást a helyszínre. Megtörtént a terület lezárása, az útról eltávolították az akadályokat (parkoló, autó), biztosították a vízvételi lehetőséget, a tűzoltóknak pihenő, melegedő helységet alakítottunk ki. A kórház úgynevezett „lepényépületének” – melyben a Központi Röntgen, az Audiológiai állomás, a Gyermeksebészeti részleg, különböző raktárak, központi öltöző működött – alagsorából sűrű füst gomolygott a szabadba az összes nyíláson keresztül, valamint elárasztotta a magasföldszinti aulát és fokozatosan beszivárgott a 7 emeletes épület összes helységébe. A felderítést követően a tűzoltóság megszüntette a füst beszivárgását és a 7 emeletes épület teljes kiürítése mellett döntött a végleges oltás megkezdése előtt. Így az oltás során keletkező füst, gőz, káros anyag már nem veszélyeztethette tovább az épületben lévő betegeket. A mentés összehangolt akciója során az épületből 248 beteget menekítettek ki, részben saját lábon, részben ágyban, vagy újszülött, koraszülött esetén inkubátorban való szállítással. A munkát a mentőszolgálat mentő gépkocsival és személyzettel segítette. A mentés során két emelőkosarat, illetve egy a füsttel kevéssé szennyezett liftet tudtak igénybe venni. Két beteg (800 gr-os koraszülött és 8 hónapos súlyos légzési nehézségekkel született csecsemő) Budapestre került mentőszállítással. A komoly mentési munka sikeréhez, mert sikerként értékelendő, hogy személyi sérülés nem történt, hozzájárult: • a gyors intézkedés, • összehangolt, operatív munka, • a rendelkezésre álló intézeti személyzet (műszak után bent maradók, önkéntesen jelentkezők), • kórházi szakemberek (műszaki tervdokumentáció, raktári készlet leírása, rendelkezésre bocsátása), • belső szállítás. A legfontosabb a kimenekített betegek új helyének és zavartalan ellátásának megszervezése volt. Szerencsére a már előbb említett új 250 ágyas, átadás előtt álló hotelszárny rendelkezésre állt, melynek használatba vételét a jelen lévő tisztifőorvos azonnal engedélyezte. MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT A betegek részben ebben az épületben, illetve az intézet kijelölt osztályain kerültek elhelyezésre. Nem kellett társintézményben elhelyeznünk egy beteget sem. Lehetőség szerint a helyzetre való tekintettel az akut ellátást nem igénylő betegeket otthonukba bocsátottuk. Az ÁNTSZ segítségével intézkedtünk a szülészeti esetek átmeneti ellátásáról a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban. A tűzben a következő osztályok voltak érintettek: • Szülészet-nőgyógyászat, újszülött • Gyermekgyógyászat-gyermekintenzív-koraszülött • Neurológia • Reumatológia • Bőrgyógyászat • Szemészet • Fül-orr-gégészet • Központi radiológia (hagyományos rtg, UH, CT, MR) A délelőtt folyamán sikerült megteremteni a betegellátás alapfeltételeit az ideiglenes elhelyezésben részesült betegeknek. A raktárakból ágynemű, gyógyszer, szakmai anyagok, eszközök kerültek kiszállításra az adott osztályokra, szem előtt tartva az ellátás folyamatosságát. Gondoskodtunk mind a betegek, mind a mentésben résztvevők megfelelő étkeztetéséről. A gyors szakszerű intézkedésnek, valamint a szakdolgozók pontos helyzetfelismerésének köszönhetően sikerült fölösleges hősködéstől mentesen, az érvényben lévő utasítások szerint a mentés sikerét veszélyeztető pánikot elkerülni. Mindezt –17 C fokos hidegben, hóban, úgy, hogy még náthás szövődmény sem alakult ki a kiköltöztetett betegeknél. A hozzátartozók tájékoztatása a portaszolgálaton, illetve a telefonközponton keresztül történt. Külső segítséggel a kora délutáni órában minden osztály mobil telefont kapott, mellyel biztosítottuk az osztályok elérhetőségét. A média visszafogott, korrekt kommentálása hozzájárult a rendkívüli helyzet rendezéséhez. Az operatív, irányító munkában az intézet menedzsmentje az érintett osztályok vezetői, a város, illetve a megye illetékesei vettek részt, mely során értékelték a kialakult helyzetet, állapotfelmérésre került sor, valamint áttekintő helyzetjelentés készült az országos intézmények felé. Óráról-órára oldódott a helyzet. A késő délutáni órákra sikerült eloltani a tüzet. Ezt követően gondoskodni kellett az épület szellőztetéséről és őrzéséről. (Tűzvédelmi, vagyonvédelmi szempontok.) A tűzeset során már kárenyhítés, kármentés is történt, melyek hozzájárultak a kár értékének csökkentéséhez. Minél hamarabb át kellett szervezni a sérült részben lévő intézeti egységek működését (Rtg, CT, MR). A tűzoltósági és rendőrségi tűzvizsgálat befejezését követően megkezdtük a károk felmérését, a takarítást, valamint a helyreállítási munkákat. Az ÁNTSZ határozata alapján elvégzett selejtezés, anyagok megsemmisítése, megfelelő fertőtlenítést követően az érintett fekvőbeteg osztályok 2003. február 13-án visszaköltöztek eredeti helyükre, az akkor osztályokon tartózkodó 90 fekvőbeteggel. 2003. február 18-án elkezdődött a munka a műtőkben, így megoldódott a szülészeti-nőgyógyászati betegek intézetünkben történő ellátása is. A folyamatos vagyoni kárfelmérés, helyreállítás azóta is tart. Az eset során a következő mérleget lehet vonni: • az összehangolt csapatmunka elengedhetetlen, kommunikáció, kapcsolattartás a külső szervekkel megfelelő, • a pontos, naprakész intézeti szabályozás, kompetencia körök leírása meghatározó, a váratlan események kezelésekor, • eredményes rendszeres tűzvédelmi oktatás (naplóval igazolt), dolgozók felkészítése rendszeres tűzvédelmi szemle, • fontos, hogy a résztvevők a legnagyobb gondossággal jártak el mind a humán, mind anyagi és technikai oldalról, • az intézet munkatársai részéről elkötelezettség, lojalitás, • a pontos dokumentáció azonosíthatóságot, ellenőrizhetőséget tesz lehetővé, • biztonságos munkavégzés, • minden anyag megfelelő, tűzoltóság által engedélyezett tárolása. A felújítási munka és a kiesett bevétel emlékeztet a történtekre, ha csak egy pillanatra is elfelejtenénk milyen veszélyes volt a helyzet. Ez nem fordulhat elő még egyszer, hiszen „szerencsénk” volt: vasárnap volt, éjjel volt, időben történt az észlelés, nem járt személyi sérüléssel, mindenki pontosan tudta mi a dolga, és tette is azt. Az intézet élete ma a megszokott ritmusban működik. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Baksai István 1953. július 20-án született Nyíregyházán. Orvosi diplomáját 1978-ban szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetem általános Orvosi Karán. 1988-ban szülészetnőgyógyászatból szakvizsgázott. 1996-ban egészségügyi menedzseri szakoklevelet szerez. 1978. október 1-től 1989. augusztus 31-ig a DOTE női klinikáján dolgozott, mint klinikai orvos, egyetemi tanársegéd. 1989. szeptember 1-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Rendelőintézetbe került, ahol a szülészet-nőgyógyászati osztályon, mint adjunktus, 1991-től mint főorvos tevékenykedett. 1998. február 25-től a Kórház főigazgató főorvosa. IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS 27
