A 2003 májusában megrendezett „The Contribution of ICT to Health, Ministerial Conference and Exhibition” című meghívásos konferenciát az Európai Unió Bizottsága „Információs társadalom” és „Egészség és fogyasztóvédelem” Főigazgatóságai hirdették meg. Az Uniót a Főigazgatóságok biztosai, a tagországokat és a csatlakozó országokat a miniszteri konferencián az illetékes tárcák miniszterei illetve egészséginformációért felelős helyettesei képviselték, népes döntéshozói és szakértői körrel. Magyarországot a Miniszterelnöki Hivatal illetékesei és az IHM szakértői kíséretében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Dr. Jakab Ferencné képviselte, a küldöttséget az ESZCSM és az OEP illetékes vezetői és szakértői képviselték.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ EURÓPAI UNIÓ Teendők és tanulságok Magyar delegáció a 2003. májusi, brüsszeli konferencián Dr. Balkányi László, Semmelweis Egyetem Budapest A 2003 májusában megrendezett „The Contribution of ICT to Health, Ministerial Conference and Exhibition” című meghívásos konferenciát az Európai Unió Bizottsága „Információs társadalom” és „Egészség és fogyasztóvédelem” Főigazgatóságai hirdették meg. Az Uniót a Főigazgatóságok biztosai, a tagországokat és a csatlakozó országokat a miniszteri konferencián az illetékes tárcák miniszterei illetve egészséginformációért felelős helyettesei képviselték, népes döntéshozói és szakértői körrel. Magyarországot a Miniszterelnöki Hivatal illetékesei és az IHM szakértői kíséretében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Dr. Jakab Ferencné képviselte, a küldöttséget az ESZCSM és az OEP illetékes vezetői és szakértői képviselték. való részvételre. Tudni kell, hogy csak a Főigazgatóságok alatt és között mintegy négyszáz szakbizottság működik, ahol a tervezés, döntés-előkészítés zajlik. Itt valós szakmai viták folynak, és mód van beleszólni a szakpolitikák alakításába. Az ország érdekei itt képviselhetőek, aktívan formálhatóak a szakmai tartalmak. Sokszor már ezen szinten kialakul szakmai konszenzus, és a politikai szinten már a döntéshozatal formális. Szükséges és javasolt a tárcák részére egy szakemberekből álló testület felállítása és „mozgatása” a jelzett szakbizottságokban. Az alábbiakban azokat a főbb szempontokat soroljuk fel, melyek az elhangzottakból levezethetően a jelenlegi és a következő EU-s tervciklusban meghatározzák az egészségügyi információkezelés elvárt jellemzőit, irányait. • TEENDÔK Az államtitkár asszony a miniszteri fórumon felszólalásában jellemezte a magyar helyzetet és terveinket, kialakított stratégiánkat. A szakmai megbeszéléseket kiegészítette egy kiállítás, ahol az ún. „legjobb gyakorlat” projektjeit mutatták be. Itt pályázatot nyerve vett részt a SZTAKI, melynek szervezésében és prezentációjában a releváns magyar kutatás-fejlesztést színvonalasan, gazdagon bemutató kiállítási hely működött. A konferencián a részvevő országok miniszterei kibocsátottak egy deklarációt, mely a következő fél évtizedre megmutatja az ún. eHealth (eEgészségügy) területén az irányokat. A konferencia megmutatta, hogy a tagállammá válásból kötelezettségek is fakadnak. Ismert, hogy a magyar kormányzati szervek szerkezete és működésének logikája és az Unió kormányzati szerkezete és működésének logikája nagymértékben eltér. A tagállammá válás egyik legfontosabb feladata, hogy „megszabadulva” a hazai megszokott közigazgatási, kormányzati cselekvési sémáktól a tárcáknak képessé kell válnia megtalálni azokat az EU-s intézményeket, fórumokat stb., ahol befolyásolni tudják születő döntéseket, időben értesülnek születő tervekről, és fel tudnak készülni azok végrehajtására. • Érdekes volt tapasztalni, hogy a konferencián részt vevő magyar delegáltakat egyre-másra keresték meg az uniós főigazgatóságok alatt és között alakuló, illetve működő szakbizottságai, testületei, toborozván a csatlakozó országok megfelelő képviselőit a bizottsági munkában • • • A regionalitás elvének érvényesítése (például az eü. – és szociális – szektor intézményei és felhasználóinak összekapcsolása egy betegkört ellátó területen). • A konferencián számos működő regionális rendszert mutattak be, főleg a skandináv országokból, de Görögországból, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból is. Az integráció megvalósítása (regionális; országos; határokon átnyúló és EU szinteken is) • Az integrálás folyamatában a helyi települési, gazdasági, természetföldrajzi, közlekedési/elérhetőségi logikán alapuló regionális együttműködés mellett az elektronizált távegészségügyi szolgáltatások realitássá váltak (pl. telepatológia területén: spanyol szövettanász dolgozik az észak-norvégiai beteg szövettani metszetének diagnózisán). Külön transz-európai pályázható pénzalap van az ilyen projektek támogatására. A lakossági és szakmai, ellenőrzött tartalmú egészséginformáció szolgáltatás megvalósítása (pl.: NHS Direct, skandináv példák) • Az interneten bekövetkezett tartalomrobbanást nem követte a tartalom minőségének ellenőrzése. Az egészséginformáció erre különösen érzékeny. Követnünk kell az uniós országokban e téren bekövetkezett minőségi változásokat. Az EU-s népesség országokon átívelő mobilitásából fakadó követelmények teljesítése (példa erre az ún. „EU eü. biztosítási kártya”, amelyhez sok félreértés kapcsolódik). • Az uniós lakosság mobilitása kapcsán az elszámolás már évek óta bevett gyakorlat egy EU-s „formanyomtatvány”, az E111 segítségével a nemzeti egészségbiztosítások között a más országban bekövetkezett IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 47 INFOKOMMUNIKÁCIÓ • • • EURÓPAI UNIÓ ellátási esemény kapcsán. Ennek elektronizálása 2008-ig kötelező a tagállamok számára. Fontos megérteni, hogy ez az EU-s „egészségbiztosítási kártya” tartalmilag nem tévesztendő össze az eü. informatikai szakma egy része által támogatott „kártya” tartalmi gondolataival. Részvétel a tudásbázisok kialakításában és fenntartásában, népegészségügyi intézményközi együttműködésekben (pl.: PH „working parties”) Részvétel a telemedicina hálózatok kialakításában (transz-európai konzultáció, telepatológia, teleradiológia terén) Részvétel a szabványosításban, így pl. a szabványosított elektronikus kórlapot, (Electronic Patient Record, Electronic Healthcare Record – központosított, virtuális elektronikus kórlap) mint a többi eEgészéségügyi szolgáltatást „szervező erőt” kell felhasználni kapcsolódási pontként hazai stratégia (Magyar Információs Társadalom Stratégia, EüSzoc. területen = MITSESZ) kapcsán már az ágazati/szakmai egyeztetés különböző fórumait járták, járják. Illeszkedésük az uniós prioritásokhoz jónak, teljesnek mondható, rövid áttekintésük az alábbiakban olvasható: • • • • TANULSÁGOK A konferencia segített felismerni, hogy az EU-n belül is számos, az Unió által nem teljes mértékben koordinált fejlesztési program, illetve nagyon jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre már most is számunkra elérhetően. Ezek áttekintése, az ágazatba terelése, koordinálása eminens érdek. A legfontosabb fejlesztési források a következő évtizedben az alábbiak lehetnek: • • • • az EU fejlesztési alapok (ERFA, ESZA) az EU kutatás-fejlesztési források (6th Framework, R&D) a DG-k saját programjai (eEurope, eHealth, Public Health, eTEN stb.) az EBRD, EIB források bevonásának lehetősége, hazai tervezett programok kapcsolódása fentiekhez. Az alábbiakban felsorolt (nem egyenlő súlyú, tartamú, de a feltétlenül megvalósításra javasolt) programok a készülő • • • egészségügyi és szociális portál létesítése (laikus és szakmai tartalmak, későbbi fázisban elektronikus ügyfélszolgálat) egészség és szociális monitorozás (eü-adattár, népegészségügyi jelentés, nemzetközi jelentési kötelezettség (WHO, OECD stb.), a döntéshozók bizonyítékon alapuló szakpolitikai támogatása elektronikus, közhiteles nyilvántartások létrehozása az egészségügyi és szociális szektorban regionális eEgészségügy programok indítása (az egy betegkört ellátó intézményi kör számára létesített hálózat, melyen eKórlapon alapuló betegadat-kezelés, eElőjegyzés, eVizsgálati-Eredmény, eZárójelentés, eKonzultáció, eRecept, eFinanszírozás, eMonitorozés, eMinőségbiztosítás stb. lehetőségének megteremtése) egészségügyi és szociális intézményi informatikai fejlesztés támogatása fenti programok feltételrendszerének megteremtése, az egészségügyi fogalmi rendszerek egységesítése, valamint hozzáférése, az orvosi-egészségügyi dokumentációs standardok aktualizálása, illetve kiegészítése, a biztonságos kommunikáció alapszolgáltatásának megteremtése (pl. TTP, PKI szolgáltatások biztosítása), képzéstámogatás, amely az összes program alapfeltétele „best practice” hazai KF alkalmazások rendszeres értékelése és a kiterjesztések támogatása. A felsorolt fejlesztések indítása és végig vitele komoly feladat elé állítja a magyar egészségügyi informatikai közösséget. Reméljük, ennek feltételei a következő években meglesznek és a munkát együtt elvégezhetjük. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Balkányi László Orvos, Ph.D. (orvosi informatika). Az orvosi diploma megszerzését (1983) követően, tizennégy éven át kórházban dolgozott, gastroenterologusként. Az Európai Unió tudományos keretprogramjaiban egészségügyi informatikai K&F projektekben vett részt. A Leideni Egyetemen védte meg doktori értekezését 1996-ban. Szakterületei a tudásreprezentáció és az informatikai fejlesztési projektek módszerei. A HIETE majd az egyesülést követően a SOTE Orvosi Informatikai Tanszékének kutatója, később annak lé- 48 IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER tezéséig tanszékvezető egyetemi docense. Az EU Szabványügyi Testületében (CEN) két egészségügyi informatikai munkacsoport tagja (TC251 WG1, 4), a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság volt elnöke, tagja a MTA Orvosi Informatikai Munkabizottságának, a Szakmai Kollégiumnak. A közép-kelet-európai és a közép-ázsiai régió 10 országában vett részt világbanki, USAID, WHO és európai uniós (Phare) finanszírozású regionális és országos egészségügyi informatikai fejlesztési projektekben. Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium megbízása alapján nagyléptékű információ rendszerfejlesztési programokat (kórházi, ill. ÁNTSZ információrendszerek) vezetett, ill. jelenleg is vezet.
