IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Internet bázisú kardiovaszkuláris rizikóelemző és tanácsadó rendszer

  • Cikk címe: Internet bázisú kardiovaszkuláris rizikóelemző és tanácsadó rendszer
  • Szerzők: Jókuthy András, Dr. Vassányi István, Prof. Dr. Kozmann György
  • Intézmények: Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek Tanszék, IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: II. évfolyam
  • Lapszám: 2003. / 7
  • Hónap: október
  • Oldal: 30-33
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: ÚJDONSÁG

Absztrakt:

A dolgozat a Cordelia fantázianevű Internet-bázisú kardiovaszkuláris rizikóelemző és tanácsadó rendszer főbb adottságait ismerteti. A rendszer kérdőíves technikával felderíti a szív-érrendszer egészségét veszélyeztető állapotot, kockázatot becsül, és személyre szóló konkrét életmód-tanácsokat ad a befolyásolható kockázati tényezők minimalizálására. Hasonló célú rendszerektől megkülönbözteti, hogy egységes keretet nyújt a felvilágosítás, személyre szóló rizikó elemzés és az egészség megőrzése érdekében ajánlott változtatások kérdésének. Jelenleg a rendszer ellenőrzése folyik, amelynek végeztével megtörténik a becslési algoritmusok hazai populációhoz történő igazítása is.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Szerző Intézmény
Szerző: Jókuthy András Intézmény: Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek Tanszék
Szerző: Dr. Vassányi István Intézmény: IME Szerkesztőség
Szerző: Prof. Dr. Kozmann György Intézmény: IME Szerkesztőség

[1] Balázs G., Drozdik B., Jókuthy A. és Kozmann Gy.: Információs rendszer egészségmegőrzésre, Rizikóbecslésre és távmonitorozásra. IME Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, I. évf. 2: 31-36, 2002.
[2] Gaál B., Vassányi I., Kozmann Gy.: Étkezési javaslat automatizált generálása táplálkozási és életmód-tanácsadó rendszerhez. IME Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, II. évf. 3: 51-55, 2003.
[3] Grundy, S.M., et al.: Assessment of Cardiovascular Risk by Use of Multiple-Risk-Factor Assessment Equations, Circulation, 100: 1481-1492, 1999.
[4] Kannel W. B., McGee D., Gordon T.: A general cardiovascular risk profile: The Framingham Study. Am J Cardiol, 38:46-51., 1976.
[5] Anderson, K.M. et al: Cardiovascular disease risk profiles. Am. Heart J., 121:293-298, 1990.
[6] Laurier, D. et al.: Estimation of CHD risk in a French working population using a modified Framingham Model. J. Clin. Epideemiol., Vol. 47, 12:1353-1364, 1994.
[7] Kozmann Gy., Szakolczai K.: Gondolatok az egészségügyi informatika fejlesztéséről. IME Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, II. évf. 6: 34-38, 2003.

INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG Internet bázisú kardiovaszkuláris rizikóelemző és tanácsadó rendszer Jókuthy András, Vassányi István és Kozmann György, Veszprémi Egyetem A dolgozat a Cordelia fantázianevű Internet-bázisú kardiovaszkuláris rizikóelemző és tanácsadó rendszer főbb adottságait ismerteti. A rendszer kérdőíves technikával felderíti a szív-érrendszer egészségét veszélyeztető állapotot, kockázatot becsül, és személyre szóló konkrét életmód-tanácsokat ad a befolyásolható kockázati tényezők minimalizálására. Hasonló célú rendszerektől megkülönbözteti, hogy egységes keretet nyújt a felvilágosítás, személyre szóló rizikó elemzés és az egészség megőrzése érdekében ajánlott változtatások kérdésének. Jelenleg a rendszer ellenőrzése folyik, amelynek végeztével megtörténik a becslési algoritmusok hazai populációhoz történő igazítása is. BEVEZETÉS Ismert tény, hogy a hazai népegészségügyi helyzet statisztikai mutatóinak kedvezőtlen értékéért elsődlegesen a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás felelős. Erre a betegségcsaládra fokozottan igaz, hogy hátterében a helytelen életmód áll. Ismert, hogy a probléma enyhítésének legfontosabb lehetőségeként az életmód szokások jobbítása valamint a még egészségesnek tekintett, de fokozott rizikójú egyének felderítése és kezelése jöhet szóba. Az információtechnológia és az Internet, a fenti két probléma tömeges és személyre szabott kezeléséhez eddig nem látott lehetőségeket ad [1, 2]. Jelen dolgozat a Veszprémi Egyetem munkacsoportja által kidolgozott kísérleti mintarendszer lehetőségeit mutatja be. A rendszer legfontosabb újdonsága, hogy egyetlen egységbe integrálja a hajlamosító, valamint a kardiovaszkuláris rizikó tényezők analízisét és az életmód helyes irányba tereléséhez szükséges személyre szabott tanácsadói részt. A rendszer szolgáltatása elegendően részletes abban a vonatkozásban, hogy nem csupán egy globális kardiovaszkuláris rizikót határoz meg, hanem elvégzi az elemzéseket a fontosabb alosztályokra, a szív- és az agy érrendszerének rizikójára is. Fontos, hogy az eredményközlés világos különbséget tesz a befolyásolható és a nem befolyásolható rizikótényezők között. Reális megoldás – ellentétben több más szolgáltató megoldásával – hogy a rendszer akkor is nyújt rizikó-elemzést, ha egyes tényezők csak hozzávetőlegesen ismertek (pl. normál, magas, alacsony). A rendszer támogatja a páciens tájékozódását az életmód javítása terén, lehetővé téve a kivitelezhetőnek ítélt változások rizikócsökkentő hatásának meghatározását. Az ismertető röviden összefoglalja a követett metodika 30 IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER hátterét, a rendszer gyakorlati alkalmazásának mozzanatait, valamint a jelenleg folyó fejlesztési irányokat is. MÓDSZER A Cordelia rendszer a kardiovaszkuláris rendszer egy jól definiált időintervallumon (pl. 8 év) belüli megbetegedésének (a kardiovaszkuláris megbetegedés incidenciájának) jellemzésére többváltozós, a Framingham kohorsz kísérlet keretében származtatott egyenleteket használ [3- 6]. A számítások feltételezik, hogy a vizsgálat kezdeti időpontjára a betegség még nem következett be. A felhasznált egyenletek lehetővé teszik a betegség incidencia becslését a kardiovaszkuláris betegségekre általában, valamint a koszorúér, ill. az agyi erek megbetegedésére vonatkozóan. Az eljárás jellege az általános kardiovaszkuláris rizikó meghatározására kidolgozott logisztikus regresszión alapuló egyenlet alapján az alábbiakban foglalható össze [1]. A betegség kialakulásának valószínűsége: , ahol: p: a betegség bekövetkezésének valószínűsége (incidencia), xi: a betegség kockázati tényezői, α és βi: konstans tag és a kockázati tényezőkhöz tartozó regressziós együtthatók. A képlet az egyén abszolút kockázatát írja le. Az abszolút kockázat ismerete mellett – különösen az egészségmegőrző szolgáltatás esetén – célszerű annak a vizsgálata, hogy a vizsgált egyén kockázata milyen mértékben különbözik a vele azonos nemű és korú, kóros kockázati tényezőtől mentes személy kockázatától, azaz hogy kiemeljük az életmódtól függő, az adott személy által befolyásolható rizikótényezők egészségrontó hatását. Ezt a célt szolgálja az ún. odds ratio (OR) értéke, amely logisztikus regresszió esetén. ahol: p: a vizsgált személy kockázata, pr: a referencia (kóros kockázati tényezőktől mentes) személy betegségének valószínűsége, ∆j: a vizsgált és a referencia személy j-edik kockázati tényezőjének különbsége, j: a befolyásolható kockázati tényezők indexe. INFOKOMMUNIKÁCIÓ • • • ÚJDONSÁG Kiegészítő megjegyzések: A Framingham módszer alkalmazhatósági köre a 35-75 éves korosztály. Az eljárás a kezdetben (kardiovaszkuláris szempontból) egészségesnek tekinthető részpopulációra alkalmazható. A módszer alkalmazása a tanuló minta által reprezentálttól eltérő populációra, megköveteli egy validálási vizsgálat elvégzését. A validálás egy lehetséges módjára Laurier és mtsi. mutattak be példát [6]. A Cordelia rendszer esetében tervezett validációs eljárás elvét egy korábbi dolgozat vázolta [7]. A „könnyebb felhasználhatóság” érdekében szokásos a fenti egyenletek helyett egy pontozásos score-rendszer használata [3]. Megítélésünk szerint a pontozásos eljárás által inherens módon használt „kerekítések” (durva kvantálás) az elérhető pontosságot jelentősen rontják, így használatuk kerülendő. (A fenti állítás illusztrációjára szolgáljon az 1. ábrán látható példa, amely ugyanazon 492, 34 és 89 év közötti férfi és nő mérési adatain alapszik.) 1. ábra 10 éves CHD incidenciára vonatkozó logisztikus regressziós és a pontozásos Framingham-módszer összehasonlítása ugyanazon populáció adatai alapján. Amint az ábrán látható, pl. a 30%-os incidenciára értékelt személyek incidenciája regressziós módszerrel 5 és 40% között helyezkedik el. A pontozásos módszer a regressziós módszer értéke körül jelentős szórást mutat. AZ INTERNETES MEGVALÓSÍTÁS SZOLGÁLTATÁSAI A Cordelia rendszer szolgáltatásait az alábbi rész foglalja össze röviden. A megvalósítási módok érzékeltetésére a továbbiakban példákat mutatunk be. A rendszer elhelyezkedését a jelenleg futó projekt szerkezetén belül, valamint egy részkérdés részletesebb ismertetése vonatkozásában utalunk az IME korábbi számaiban megjelent publikációkra [1, 2]. A szolgáltatások köre a következő három nagy csoportra osztható fel: • szív- és érrendszeri megbetegedéssel kapcsolatos információk közreadása hierarchikus elrendezésben, • rizikó- és életmód analízis, személyre szóló tanács készítésével egybekötve, • hosszabb időre szóló naplózás, csak regisztrált felhasználó részére. Az egyes csoportok jellemzői: Tájékoztató rész • hazai és nemzetközi statisztikai adatok • befolyásolható és nem befolyásolható rizikótényezők • a rizikóelemzésnél használt fogalmak Rizikó- és életmód analízis • elérhető egyszerű és részletes változatban • elektronikus kérdőíveken, strukturáltan végzett adatbevitel • elérhető „vendég” és „regisztrált felhasználó” részére egyaránt, utóbbi esetében adatmentés is történik • figyelembe vesz a kardiovaszkuláris szempontból fontos hajlamosító- és rizikótényezőket • tekintetbe vett hajlamosító tényezők: testtömegindex (BMI), derék/csípőméret, táplálkozási összetétel, fizikai aktivitás, családi anamnézis. • rizikótényezők: életkor, nem, dohányzás, magasvérnyomás, összkoleszterin, HDL, vércukor, LVH EKG jele. • becsült rizikó mértéke (ha az eredményszolgáltatás értelmezett) • numerikusan, abszolút és relatív rizikó értékekkel (pontos adat vagy tartomány), globális és a kardiovaszkuláris csoporton belüli felbontással lásd 5. ábra • grafikusan (pontos adat vagy tartomány), lásd 3. ábra • interaktivitás biztosítás (az egyes befolyásolható tényezők megváltoztatásával elérhető rizikó mérték változás) lásd 4. ábra Tanácsadás • A páciensnek megfelelő populáció csoportra vonatkozó tömör életviteli (elsősorban táplálkozási) irányelvek szöveges összefoglalása • Lehetőség biztosítása naplózásos életmód értékelésre és személyre szabott életmód (elsősorban) táplálkozási tanácsadásra Életmód-napló • regisztrált felhasználó heti táplálkozási és mozgási adatainak naplózását valósítja meg • rizikó analízisénél vizsgált tényezők értékei a páciens aktuális naplójában eltárolódnak • az elektronikus páciens rekord kardiovaszkuláris szegmensét fedi le A továbbiakban részletesen bemutatjuk a CORDELIA néhány kockázatbecsléssel kapcsolatos funkcióját KARDIOVASZKULÁRIS HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZÔK ÉRTÉKELÉSE A kardiovaszkuláris hajlamosító tényezők közé az alábbiak tartoznak: • öröklött hajlam (pozitív családi anamnézis) IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER 31 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG • • • • • dohányzás magas testtömegindex (BMI) D/Cs (derék/csípő méret) arány (magas BMI esetén) alacsony fizikai aktivitási mennyiség rossz táplálkozási összetétel A hajlamosító tényezők kiértékelhetők akkor is, ha a betegségek vagy az életkor egyébként meghiúsítják a felhasználó kardiovaszkuláris kockázatának becslését. A kérdőívre adott válaszok értékelése normális és kóros kategóriákba történik, a kóros kategórián belül megkülönböztetve a túl sok és túl kevés értéket ahol ez értelmezhető. Kivételt a táplálkozás összetételére adott válasz értékelése mutat, ahol a helyes és az aktuális mennyiségek viszonyítása az ún. „táplálkozási piramis” segítségével történik. A páciens által megadott adatokból rajzolt piramis „torzulásai, aránytalanságai” az étkezési szokások hibáit grafikusan jellemzik (2. ábra). 2. ábra 3. ábra A kockázat grafikus ábrázolása. Az ábrán két oszlop jelenik meg az aktuális rizikó mértékének jellemzésére, ha a kérdező személy a rizikótényezőinek pontos értékét nem ismeri, csak hozzávetőleges értéktartományokat tud megadni. (A számításokhoz használt referencia személy, a kitöltővel egyező nemű és életkorú, befolyásolható rizikótényezőinek értéke: nemdohányzó, 4.5 mmol/l összkoleszterinnel és 130 Hgmm szisztolés vérnyomással rendelkezik). te meg a rendszer, akinek összkoleszterinje 6 mmol/l és 141-160 Hgmm közötti a szisztolés vérnyomása. A megadott példában a módosítások az alábbiak voltak: a páciens elhagyta a dohányzást, összkoleszterinjét csökkentette 5,5 mmol/l-re, vérnyomását 132 Hgmm-re. 4. ábra A helytelen táplálkozási összetétel grafikus megjelenítése „torzított táplálkozási piramissal”. A táplálékpiramis összetett szénhidrátok, zöldség, gyümölcs, húsféleségek, tejtermékek, zsíradékok és egyszerű szénhidrátok bontásban ábrázolja a táplálék összetételt. A KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓ ÉRTÉKELÉSE A rizikóbecslés megelőző lépésében a kérdőívre adott válaszok alapján a rendszer ellenőrzi a számítások alapjául szolgáló összefüggések alkalmazhatóságát. Az ellenőrzés két fontos szempontja, hogy a vizsgált személynek legalább 35 évesnek kell lenni és ismeretei szerint kardiovaszkuláris szempontból egészségesnek. Legegyszerűbb szolgáltatásként a rendszer a befolyásolható tényezőkön alapuló relatív kardiovaszkuláris kockázatot számszerűsíti, tehát azt mutatja be, hogy az adott korú és nemű páciens rizikója miként viszonyul a vele azonos nemű és korú kívánatos paraméterekkel rendelkező referencia személyhez képest. Az eredményközlésre a 3. ábra mutat be (grafikus) példát. A kérdezőnek módja van a jelenlegi rizikótényezőit megtekintve átgondolni, hogy azok közül melyeket és milyen mértékben képes (kíván) csökkenteni és ezen célkitűzések hatását a rizikószintjére meghatározni. A 4. ábra egy ilyen beavatkozás-újraszámítás eredményét mutatja. Az újraszámított incidencia értékek új oszlopban – intervallum esetén oszlopokban – helyezkednek el a grafikonon. Kiindulásként egy 50 éves dohányzó, cukorbeteg férfi incidenciáját becsül- 32 IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER Példa az induló, és a páciens által elérhetőnek tekintett rizikótényezők mellett elérhető kockázat csökkenés megjelenítésére. Részletes kérdőívet kitöltő felhasználó esetén a rendszer a fentieken túlmenően kiszámítja a kezdetben kardiovaszkuláris szempontból egészségesnek tekintett személy abszolút kockázatát is – 8 éves időtartamra – általános szív- és érrendszeri (CVD), szívkoszorúér (CHD), agyérbetegség (stroke) események bekövetkezésére. A részletesebb rizikó-profil (5. ábra) elkészítéséhez orvosi mérések, illetve laboratóriumi eredmények szükségesek. Ezek hiányában is kiértékeljük a kérdőívet, de az eredmények pontatlanabbak lesznek. Egyes nagy variabilitású paramétereknél (pl. vérnyomás szisztolés értéke) ajánlatos, hogy ne csupán egyetlen mérés eredményét, hanem a páciens állapotát jobban tükröző átlagértéket alkalmazzunk a számításnál [7]. Az ismertetett becslési szolgáltatások adatkezelése az egészségügyi adatvédelmi törvény előírásaival összhangban valósul meg. INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG A kockázatbecslő kérdőívek esetén, a kiindulásként szolgáló adatokat és a kapott eredményeket adatbázisban eltároljuk. Anonim adatok is alkalmasak arra, hogy a magyar populációt jobban becslő eljárás megvalósítását és a rendszerbe való beépítését elvégezhessük [3]. 5. ábra Az általános, és a keringési rendszer fontosabb csoportjaira lebontott abszolút rizikójának értéke ÉLETMÓD TANÁCSADÁS Tanácsadás homogén csoportok szintjén Az alapszintű életmód tanács a felhasználó által a kérdőív életmód feltáró kérdéseire adott válaszain alapul. Ezek a kérdések a táplálkozás összetételét, annak arányait illetően kizárólag a felhasználó emlékeire támaszkodnak, tehát csupán első közelítésként kezelhetők. Kifogásolható eredmény esetén mindenképpen tanácsos a regisztrált felhasználók részére létesített életmód naplókon alapuló eljárás elvégzése. A fenti becslés alapján a rendszer osztályozza, „homogén” kategóriákba sorolja a felhasználót. A rendszer által generált tanács két részre oszlik. Az első rész személyes egészségügyi tanácsot tartalmaz, amely kiterjed a fizikai aktivitás, és az étkezési szokások megváltoztatására. Személyre szabott tanácsadás regisztrált felhasználók részére A pontosított szolgáltatás alapja az életmód napló, amely a táplálkozásra és a fizikai aktivitás dokumentálására szolgál. Egy napló hét nap adatait tartalmazza. Hosszabb követés esetén újabb naplók indíthatók. A gyűjtött életviteli adatok tárolódnak az adatbázisban, megkönnyítve a minden regisztrált időszak visszakeresését, kiértékelését. Bejelentkezés után a felhasználónak az életmód-naplóban a következő lehetőségei vannak: • aktuális napló folytatása, • új napló indítása, • napló értékelése, • napló lezárása. Minden naplóban eltárolásra kerülnek az adott időszak hét napjának napi ötszöri étkezési és fizikai aktivitási adatai, bevitelük dátumával együtt. Az adatok kiértékelésekor a 7 napra elvégzett átlagolás segíti az élelem-beviteli aránytalanságok felderítését, a táplálékpiramis pontosítását (2. ábra). A fizikai aktivitás rendszerességének és mértékének pontosított nyomon követése, szintén a napló része. A mozgás intenzitásával súlyozottan mért időtartam napi sűrűséggel mutatja meg az adott napló időszakában végzett testmozgást. A becsléshez, tanácsadáshoz felhasznált adatok pontosabbá tehetők, ha lehetővé tesszük, hogy orvos szakértő tölthesse ki a kérdőívet a páciensei számára. Kiemelt felhasználóként regisztrálhat a rendszerbe számos pácienst, akik egészségügyi adataival ő rendelkezik, így a becsléshez szükséges laborparaméterek rendelkezésre állnak. Köszönetnyilvánítás A rendszer fejlesztése az NKFP 2/052/2001 projekt keretében történt, az 1. ábra számításához szükséges adatokat Prof. Dr. Kékes Ede bocsátotta rendelkezésre. További információ A Cordelia rendszerrel kapcsolatban további információ kérhető a vassanyi@irt.vein.hu címen. IRODALOMJEGYZÉK [1] Balázs G., Drozdik B., Jókuthy A. és Kozmann Gy.: Információs rendszer egészségmegőrzésre, rizikóbecslésre és távmonitorozásra. IME Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, I. évf. 2: 31-36, 2002. [2] Gaál B., Vassányi I., Kozmann Gy.: Étkezési javaslat automatizált generálása táplálkozási és életmód-tanácsadó rendszerhez. IME Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, II. évf. 3: 51-55, 2003. [3] Grundy, S.M., et al.: Assessment of Cardiovascular Risk by Use of Multiple-Risk-Factor Assessment Equations, Circulation, 100: 1481-1492, 1999. [4] Kannel W. B., McGee D., Gordon T.: A general cardiovascular risk profile: The Framingham Study. Am J Cardiol, 38:46-51., 1976. [5] Anderson, K.M. et al: Cardiovascular disease risk profiles. Am. Heart J., 121:293-298, 1990. [6] Laurier, D. et al.: Estimation of CHD risk in a French working population using a modified Framingham Model. J. Clin. Epideemiol., Vol. 47, 12:1353-1364, 1994. [7] Kozmann Gy., Szakolczai K.: Gondolatok az egészségügyi informatika fejlesztéséről. IME Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, II. évf. 6: 34-38, 2003. Jókuthy András bemutatása lapunk 2002/2, Vassányi István és Kozmann György a 2003/3 számában olvasható. IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER 33