IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A méhnyakrák népegészségügyi célú szűrésének előzetes finanaszírozói értékelése

  • Cikk címe: A méhnyakrák népegészségügyi célú szűrésének előzetes finanaszírozói értékelése
  • Szerzők: Dr. Dózsa Csaba, Prof. Dr. Boncz Imre
  • Intézmények: Miskolci Egyetem, Med-Econ Humán Szolgáltató Kft., Egészségbiztosítási Intézet Egészségtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem
  • Évfolyam: III. évfolyam
  • Lapszám: 2004. / 10
  • Hónap: január (2005)
  • Oldal: 9-11
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
  • Alrovat: NÉPEGÉSZSÉGÜGY

Absztrakt:

2003. őszén ismét elindult Magyarországon a szervezett lakossági méhnyakrák szűrési program. Dolgozatunk célja a szervezett lakossági méhnyakrák szűrésen való betegforgalmi adatainak elemzése. A dolgozat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából származó járóbeteg szakellátási adatokat tartalmazza. A nőgyógyászati szakrendelők által jelentett „42 600 Nőgyógyászati szűrővizsgálat” beavatkozás kódszáma inkább csökkent a szűrés elindítása óta. A citológiai laboratóriumok által jelentett „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” beavatkozás kódszáma stagnálást követően emelkedésnek indult 2004. június és július hónapokban. A „29 602 Diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálat” és a „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” együttes beavatkozás száma már önmagában is jelentős átvizsgáltságot eredményez. A méhnyakrákszűrés részvételi arányainak elemzéséhez a szűrés első teljes évének lezárta után vissza kell térnünk.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Varga Imre
Egészségfejlesztés és ellátórendszer Dr. Misz Irén Írisz
A méhnyakrák népegészségügyi célú szűrésének előzetes finanaszírozói értékelése Dr. Dózsa Csaba, Prof. Dr. Boncz Imre
Járóbeteg ellátási standardok (JES) bevezetése, helyük a magyar ellátórendszer fejlesztésében Dr. Uhrik Tibor
Járóbeteget ellátó laboratóriumok működtetésének üzemgazdasági szempontjai Dr. Herczeg Tamás
A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség multidiszciplináris megközelítése Prof. Dr. Banai János
A kapszulás enteroszkópia helyeaz emésztőszervi diagnosztikában Prof. Dr. Banai János
Amit a candidiasisról tudni kell Dr. Prinz Gyula
A thrombosis hajlam fokozódása és az antifoszfolipid szindróma Prof. Dr. Gadó Klára, Prof. Dr. Domján Gyula
Góckérdés immunológiai aspektusai Prof. Dr. Gadó Klára, Prof. Dr. Domján Gyula
Az eEgészség Program 2004 első félévében elért eredményei Moró Ákos
Szakdolgozói Kamara szerveződése, helye és működése a magyar egészségügy szervezetében Dr. Balogh Zoltán
Megváltozott szakdolgozói feladatkörök az egynapos sebészeti ellátásban Dr. Varga Imre
Technikai előírások, feltételek és jogi kötelezettségégek a sürgősségi ellátásban Dr. Gőbl Gábor
Hivatás és küldetés az ápolásban Dr. Egri László
Betegjogok érvényesülése az egészségügyi ellátás során Dr. Kismarton Judit
Képzés, továbbképzés és szinten tartás - Jelen és jövő Vízvári László
Kormányprogram a következő másfél esztendőre - Interjú Dr. Kapócs Gáborral Nagy András László

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Dózsa Csaba Intézmény: Miskolci Egyetem, Med-Econ Humán Szolgáltató Kft.
Szerző: Prof. Dr. Boncz Imre Intézmény: Egészségbiztosítási Intézet Egészségtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem

[1] Hakama M.: Trends in the incidence of cervical cancer in the Nordic countries, In: Magnus K, (ed) Trends in Cancer Incidence; casuses and practical implications, pp. 279-292., New York, Hemisphere. 1982.
[2] Laara B. et al.: Trends in mortality from cervical cancer in the Nordic countries: association with organised screening programmes. Lancet, 1987, 1, 8544, 1247- 1248.
[3] Patnick J.: Cervical cancer screening in England. European Journal of Cancer, 2000, 36(17): 2205-2208.
[4] Segnan N, Ronco G, Ciatto S.: Cervical cancer screening in Italy. European Journal of Cancer, 2000, 36(17): 2235-2239.
[5] van Ballegooijen M, Hermens R.: Cervical cancer screening in the Netherlands. Eur J Cancer, 2000, 36(17): 2244-2246.
[6] Bigaard J, Hariri J, Lynge E.: Cervical cancer screening in Denmark. Eur J Cancer, 2000, 36(17): 2198-204.
[7] Bodó M, Sugár J, Döbrőssy L, Lust I, Frekot N.: Cytológiai vizsgálattal kiegészített nőgyógyászati rákszűrések eredményei Budapesten (1976-1978). Orvosi Hetil. 1981, 122: 509-511.
[8] Bodó M, Döbrőssy L, Töttössy B, Péter Z.: Megvalósulás utján a citológiai méhnyakszűrés Magyarországon. Orvosképzés, 1982, 57: 266-270.
[9] Bodó M, Döbrőssy L.: A citológiai vizsgálatra alapozott cervix-program eredményei és kilátásai. Orvostudomány, 1982, 33: 391-395.
[10] Bodó M, Cseh I, Bősze P.: Alarm-helyzet a cervixprogramban, kérdések és feladatok. Magyar Nőorv. L. 1991, 54: 373-375.
[11] Döbrőssy L, Bodó M, Sugár J.: A cytológiai tömegszűrés helyzete és kilátásai. Orv. Hetil. 1977, 118: 2121-2134.
[12] Bodó M, Döbrőssy L, Liszka Gy, Ottó Sz, Péter Z.: Rákszűrés Magyarországon: modellprogramok világbanki támogatással. Orv. Hetil. 1997, 138: 1801-1804.
[13] Döbrőssy L.: Törekvések a rákszűrés korszerűsítésére Magyarországon: a „Daganatok másodlagos megelőzése” világbanki program katalitikus szerepe. Népegészségügy, 1999, 80: 23-35.
[14] Országos Tisztifőorvosi Hivatal Méhnyakszűrési Munkacsoport. Lakossági méhnyakszűrés az „Egészség Évtizede” program keretében: törekvések a nőgyógyászati rákszűrés korszerűsítésére Magyarországon. Orv Hetil, 2004, 145(1):35-40.
[15] Boncz I, Sebestyén A, Pál M, Sándor J, Ember I.: A méhnyakrák szűrések egészség-gazdaságtani elemzése. Orvosi Hetilap, 2003, 144(15): 713-717.
[16] Gulácsi L.: Klinikai kiválóság – Technológia elemzés az egészségügyben. Springer, 1999., Debrecen
[17] Gulácsi L.: Indikátorok: mérhetőség és elszámolhatóság. Egészségügyi Menedzsment, 2003, 5(1): 49-54.
[18] Ádány R, Hajdú PV, Székes G et als.: Public health challenges of the 21st century and the role of schools of public health in Central and Eastern Europe. Public Health Rev, 2002, 30(1-4): 15-33.
[19] Egészségügyi Minisztérium. Tájékoztató az Egészségügyi Bizottság részére a szűrővizsgálatok eredményességéről: emlő-, méhnyak- és vastagbélrákszűrés. Budapest, 2004. november
[20] Boncz I, Sebestyén A, Pál M, Sándor J.: Calculation of cervical cancer screening rate by using the data of Health Insurance Fund. Ceska Gynekol, 2002, 67(S2):49-50.

MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM MEDICINA 2000 VI. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA A méhnyakrák népegészségügyi célú szűrésének előzetes finanszírozói értékelése Dr. Boncz Imre, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dózsa Csaba, Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2003. őszén ismét elindult Magyarországon a szervezett lakossági méhnyakrák szűrési program. Dolgozatunk célja a szervezett lakossági méhnyakrák szűrésen való betegforgalmi adatainak elemzése. A dolgozat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából származó járóbeteg szakellátási adatokat tartalmazza. A nőgyógyászati szakrendelők által jelentett „42 600 Nőgyógyászati szűrővizsgálat” beavatkozás kódszáma inkább csökkent a szűrés elindítása óta. A citológiai laboratóriumok által jelentett „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” beavatkozás kódszáma stagnálást követően emelkedésnek indult 2004. június és július hónapokban. A „29 602 Diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálat” és a „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” együttes beavatkozás száma már önmagában is jelentős átvizsgáltságot eredményez. A méhnyakrákszűrés részvételi arányainak elemzéséhez a szűrés első teljes évének lezárta után vissza kell térnünk. egészség-gazdaságtan oldaláról is több szerző foglalkozott tárgyalásra a problémával [15, 16, 17]. A méhnyakrák okozta népegészségügyi kihívás jól ismert [18]. Mindezen előkészítő munkálatok eredményeként 2003. őszén elindult a szervezett lakossági méhnyakrák szűrési program. Az Országos Szűrési Nyilvántartás adatai szerint 2003. október 1. és 2004. szeptember 30. között 482 096 személynek küldtek meghívólevelet; a citológiai munkahelyekről 13 660 szűrővizsgálat elvégzéséről érkezett jelentés, a részvételi arány eszerint országosan mindösszesen 2,83% volt [19] ! Ez olyan alacsony részvételi arány, amelynek további elemzése feltétlenül indokolt, immáron az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai alapján. Dolgozatunk célja kettős. Egyik oldalról megpróbáltuk meghatározni a méhnyakrák szűrés betegforgalmi adatait, másik oldalról pedig az eredmények publikálásával szeretnénk szakmai vitát indítani a módszertani kérdések tisztázása céljából. A szervezett méhnyakrákszűrések 1960-as években történt bevezetése jelentős mértékben csökkentette a halálozást az észak-európai országokban [1, 2]. Az Egyesült Királyságban 1988-ban vezették be a számítógépes nyilvántartáson alapuló behívásos és visszahívásos rendszert, 3-5 éves intervallummal [3]. Olaszországban a spontán szűréseket követően 1996-ban indították el a szervezett, országos szintű, regionális alapú nőgyógyászati szűréseket a 2565 év közötti korosztályok számára 3 éves intervallummal [4]. Hollandiában az 1970-es években indult nőgyógyászati rákszűrés a helyi és regionális behívásos illetve opportunisztikus szűrések kombinációjaként, amit 1996-ban országos szintű rendszeres programmá szerveztek át [5]. Dániában 1986-ban indították az új irányelvek szerinti programot, amely a 23-59 éves korosztályt érintette 3 éves időszakonként [6]. A nemzetközi tapasztalatok mellett hazánkban is számos törekvés volt a lakossági nőgyógyászati rákszűrés megszervezésére az elmúlt évtizedekben. Ezekről számos esetben részletes beszámolókat találunk a szakirodalomban [7, 8, 9, 10, 11]. Az 1990-es években már világbanki modellprogram is foglalkozott a méhnyakrák szűrések kérdésével és egyre többször vetődött fel a szervezett szűrések országos szintű elindítása [12, 13]. A szervezett szűrések szakmai kérdései körül viszonylagos konszenzus alakult ki [14], továbbá az egészségügyi technológia elemzés és ADATOK ÉS MÓDSZEREK A dolgozat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából származó járóbeteg szakellátási adatokat tartalmazza. A „11 041 Vizsgálat” kóddal azonosítottuk a nőgyógyászati szakrendeléseken (04-es szakmakód) megjelent pácienseket. Majd az elemzésben a „42 600 Nőgyógyászati szűrővizsgálat” és a „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” járóbeteg kódokat elemeztük. A „42 600 Nőgyógyászati szűrővizsgálat” kódon jelentik ugyanis a nőgyógyászati járóbeteg rendelések a szűrővizsgálatot, a „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” kódon pedig a laboratóriumok jelentik a nőgyógyászok által levett kenet laboratóriumi vizsgálatát. Ezt követően megnéztük, hogy a „29 602 Diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálat” kód jelentési gyakorisága hogyan változott. A 42 700-as és a 29 602-es citológiai vizsgálati kód megkülönböztetését az indokolja, hogy a 42 700-as kód ún. csillagos kód, amit csak a szervezett szűrővizsgálatra szerződéssel rendelkező intézmények jelenthetnek az OEP felé. Tekintettel arra, hogy a szervezett méhnyakrákszűrés indítása 2003. szeptember végén indult hivatalosan, a dolgozat készítésének időpontjában pedig az utolsó elérhető adat a 2004. július havi, így a részletes elemzésben a szervezett szűrési időszak alatt a 2003. október – 2004. július közötti 10 hónapot dolgoztuk fel. IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR 9 MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM MEDICINA 2000 VI. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA EREDMÉNYEK Az 1. ábra mutatja a „11041 Vizsgálat” járóbeteg szakellátási kód beavatkozás számának változását 2003. október és 2004. július között. A 11041-es kód jelentési gyakorisága, mint a nőgyógyászati járóbeteg forgalom indikátora, a trendvonal szerint enyhe emelkedést mutat a vizsgált időszakban. A 2. táblázatban tüntettük fel a „29 602 Diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálat” járóbeteg kód beavatkozásszámait a szűrés első 10 hónapjára (2003. október és 2004. július között), illetve az azt megelőző azonos időszak (2002. október és 2003. július) 10 hónapjára. Látható, hogy a szűrést megelőző azonos időszak 10 hónapjában az OEP felé jelentett beavatkozások száma egy kicsit magasabb volt, mint a szűrés elindítását követően. Időszak 2002.10. – 2003.07. 2003.10. – 2004.07. Számítási alap Beavatkozásszám (db) Havi átlag 10 hónap összesen Havi átlag 10 hónap összesen 81 465 814 653 80 047 800 468 2. táblázat A „29 602 Diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálat” járóbeteg kód beavatkozásszámai 2002. október és 2003. július, illetve 2003. október és 2004. július között MEGBESZÉLÉS 1. ábra A „11 041 Vizsgálat” járóbeteg szakellátási kód beavatkozásszámának változása 2003. október és 2004. július között Az 1. táblázat ábrázolja a „29 602 Diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálat”, a „42 600 Nőgyógyászati szűrővizsgálat” és a „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” járóbeteg kódok beavatkozásszámait 2003. október és 2004. július között. Jól látható, hogy a nőgyógyászok által jelentett „42 600 Nőgyógyászati szűrővizsgálat” kód beavatkozás száma fokozatosan csökkent a vizsgált időszakban, a 2003. októberi húszezer feletti értékről nyolcezer alá 2004. júliusra. Ezzel ellentétesen a citológiai laboratóriumok által jelentett „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” járóbeteg kódok beavatkozásszáma stagnál, majd 2004. június és július hónapokban jelentősen emelkedik. A táblázat utolsó oszlopa azt jelzi, hogy a nőgyógyászatokról jelentett szűrések hány százalékának végeztek az OEP felé jelentett citológiai vizsgálatot. Időszak 2003. Október 2003. November 2003. December 2004. Január 2004. Február 2004. Március 2004. Április 2004. Május 2004. Június 2004. Július 29 602 (Diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálat) 87 727 83 396 71 054 73 679 80 721 88 023 79 798 80 489 84 351 71 230 42 600 (Nőgyógyászati szűrővizsgálat) 20 694 22 987 12 067 12 511 11 178 12 690 10 951 9 388 9 818 7 738 42 700 (Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat) 30 843 718 674 498 779 914 755 1 002 2 085 42 700-as kód/ 42 600-as kód 0,14% 3,67% 5,95% 5,39% 4,46% 6,14% 8,35% 8,04% 10,21% 26,94% 1. táblázat A „29 602 Diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálat”, a „42 600 Nőgyógyászati szűrővizsgálat” és a „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” járóbeteg kódok beavatkozásszámai 2003. október és 2004. július között 10 IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR Elemzésünk alapján megerősíthetjük, hogy az Országos Szűrési Nyilvántartás adatai alapján észlelt alacsony részvételi arány finanszírozói oldalról sem látszik érdemben magasabbnak. A szervezett szűrésen való minimális részvételi arány miatt jelenleg nem láttuk értelmét részletes átszűrtségi/átvizsgáltsági értékeket számolni. Megállapításainkat az alábbiak szerint összegezhetjük: • • • • • • A „29 602 Diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálat” beavatkozás száma érdemben nem változott a tárgyidőszakot megelőző azonos időszakhoz képest. A nőgyógyászati járóbeteg szakrendelések (04-es szakmakód) betegforgalma minimális mértékű emelkedést mutat. A nőgyógyászati szakrendelők által jelentett „42 600 Nőgyógyászati szűrővizsgálat” kód beavatkozásszáma inkább csökkent a szűrés elindítása óta. A citológiai laboratóriumok által jelentett „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” kód beavatkozásszáma stagnálást követően emelkedésnek indult 2004. június és július hónapokban. A „29 602 Diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálat” és a „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” együttes beavatkozásszáma már önmagában is jelentős átvizsgáltságot eredményezhet. A szervezett szűrésen való minimális részvételi arány (2,83 %) miatt jelenleg nem láttuk értelmét részletes átszűrtségi/átvizsgáltsági értékeket számolni. Ahogy a kiemelt megállapítások között említettük, a „29 602 Diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálat” és a „42 700 Nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat” együttes beavatkozásszáma már önmagában is jelentős MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM átvizsgáltságot eredményezhet. Ez igaz akkor is, ha korábbi elemzéseinkből tudjuk, hogy a nőgyógyászati szűrésen résztvevő nők számában nagy az ismétlődés aránya, vagyis magas az adott időszakon belül többször megjelenő nők száma [20]. Azt is meg kell említenünk, hogy adott esetben a finanszírozás ún. összeférhetetlenségi szabályai is befolyásolhatják az egyes kódok jelentési szokásait. MEDICINA 2000 VI. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA A fenti elemzés alapján a legmerészebb következtetés, amit le merünk vonni az, hogy a méhnyakrákszűrés részvételi arányainak elemzéséhez a szűrés első teljes évének lezárta után ismételten vissza kell térnünk, immáron részletes korcsoportos bontások alkalmazásával. A végleges választ a rendelkezésre álló adatok kettős értékelése: az idősoros és a térinformatika elemzés együttes módszertana tudja remélhetőleg megadni. IRODALOMJEGYZÉK [1] Hakama M.: Trends in the incidence of cervical cancer in the Nordic countries, In: Magnus K, (ed) Trends in Cancer Incidence; casuses and practical implications, pp. 279-292., New York, Hemisphere. 1982. [2] Laara B. et al.: Trends in mortality from cervical cancer in the Nordic countries: association with organised screening programmes. Lancet, 1987, 1, 8544, 12471248. [3] Patnick J.: Cervical cancer screening in England. European Journal of Cancer, 2000, 36(17): 2205-2208. [4] Segnan N, Ronco G, Ciatto S.: Cervical cancer screening in Italy. European Journal of Cancer, 2000, 36(17): 2235-2239. [5] van Ballegooijen M, Hermens R.: Cervical cancer screening in the Netherlands. Eur J Cancer, 2000, 36(17): 2244-2246. [6] Bigaard J, Hariri J, Lynge E.: Cervical cancer screening in Denmark. Eur J Cancer, 2000, 36(17): 2198-204. [7] Bodó M, Sugár J, Döbrőssy L, Lust I, Frekot N.: Cytológiai vizsgálattal kiegészített nőgyógyászati rákszűrések eredményei Budapesten (1976-1978). Orvosi Hetil. 1981, 122: 509-511. [8] Bodó M, Döbrőssy L, Töttössy B, Péter Z.: Megvalósulás utján a citológiai méhnyakszűrés Magyarországon. Orvosképzés, 1982, 57: 266-270. [9] Bodó M, Döbrőssy L.: A citológiai vizsgálatra alapozott cervix-program eredményei és kilátásai. Orvostudomány, 1982, 33: 391-395. [10] Bodó M, Cseh I, Bősze P.: Alarm-helyzet a cervixprogramban, kérdések és feladatok. Magyar Nőorv. L. 1991, 54: 373-375. [11] Döbrőssy L, Bodó M, Sugár J.: A cytológiai tömegszűrés helyzete és kilátásai. Orv. Hetil. 1977, 118: 2121-2134. [12] Bodó M, Döbrőssy L, Liszka Gy, Ottó Sz, Péter Z.: Rákszűrés Magyarországon: modellprogramok világbanki támogatással. Orv. Hetil. 1997, 138: 1801-1804. [13] Döbrőssy L.: Törekvések a rákszűrés korszerűsítésére Magyarországon: a „Daganatok másodlagos megelőzése” világbanki program katalitikus szerepe. Népegészségügy, 1999, 80: 23-35. [14] Országos Tisztifőorvosi Hivatal Méhnyakszűrési Munkacsoport. Lakossági méhnyakszűrés az „Egészség Évtizede” program keretében: törekvések a nőgyógyászati rákszűrés korszerűsítésére Magyarországon. Orv Hetil, 2004, 145(1):35-40. [15] Boncz I, Sebestyén A, Pál M, Sándor J, Ember I.: A méhnyakrák szűrések egészség-gazdaságtani elemzése. Orvosi Hetilap, 2003, 144(15): 713-717. [16] Gulácsi L.: Klinikai kiválóság – Technológia elemzés az egészségügyben. Springer, 1999., Debrecen [17] Gulácsi L.: Indikátorok: mérhetőség és elszámolhatóság. Egészségügyi Menedzsment, 2003, 5(1): 49-54. [18] Ádány R, Hajdú PV, Székes G et als.: Public health challenges of the 21st century and the role of schools of public health in Central and Eastern Europe. Public Health Rev, 2002, 30(1-4): 15-33. [19] Egészségügyi Minisztérium. Tájékoztató az Egészségügyi Bizottság részére a szűrővizsgálatok eredményességéről: emlő-, méhnyak- és vastagbélrákszűrés. Budapest, 2004. november [20] Boncz I, Sebestyén A, Pál M, Sándor J.: Calculation of cervical cancer screening rate by using the data of Health Insurance Fund. Ceska Gynekol, 2002, 67(S2):49-50. A szerzők bemutatását lásd lapunk II. évfolyamának 6. számában. IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR 11