Intézmények:Veszprémi Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék, OPNI Agyérbetegségek Országos Központja
Évfolyam: III. évfolyam
Lapszám:2004. / 2
Hónap:március
Oldal:48-52
Terjedelem:5
Rovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat:ÚJDONSÁG
Absztrakt:
Az afázia a már kialakult beszéd részleges vagy teljes elvesztése, valamilyen sérülés, betegség következtében. A sérülés helyétől és kiterjedésétől függően a hangos beszéd vagy a beszédmegértés teljesítményei károsodnak inkább. Az afázia rehabilitációja orvosi, logopédiai és pszichológiai feladat. Többnyire hosszú és intenzív terápiát igényel [1, 2]. A szerzők a terápiák elősegítésére interaktív multimédiás beszédkészség fejlesztő programokat készítettek. A szerzők által készített multimédiás szoftverek elsődleges célja, hogy megtanítsa az afáziás betegeknek a hétköznapi élet során előforduló legszükségesebb szavakat.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁGOK Interaktív rehabilitációs szoftver afáziás betegek részére Sikné Dr. Lányi Cecília, Bacsa Erzsébet, Mátrai Rita, Kosztyán Zsolt, Veszprémi Egyetem Pataky Ilona, OPNI Az afázia a már kialakult beszéd részleges vagy teljes elvesztése, valamilyen sérülés, betegség következtében. A sérülés helyétől és kiterjedésétől függően a hangos beszéd vagy a beszédmegértés teljesítményei károsodnak inkább. Az afázia rehabilitációja orvosi, logopédiai és pszichológiai feladat. Többnyire hosszú és intenzív terápiát igényel [1, 2]. A szerzők a terápiák elősegítésére interaktív multimédiás beszédkészség fejlesztő programokat készítettek. A szerzők által készített multimédiás szoftverek elsődleges célja, hogy megtanítsa az afáziás betegeknek a hétköznapi élet során előforduló legszükségesebb szavakat. BEVEZETÉS Az afáziás betegek agyi sérülésük következtében nem tudják, hogy a beszéddel lehet kapcsolatot tartani a külvilággal. Ez az alapgondolat vezérelt bennünket a programtervezés során. A programok sajnos még nem képesek arra, hogy szavakon kívül egész mondatokat is képes legyenek vizsgálni, mert azokat nem csak szintaktikailag, hanem szemantikailag is ellenőrizni kellene, ami a mai tudomány állása szerint sem egyszerű dolog, de nem is ez a rehabilitációs szoftvereink célja. A fejlesztés során jöttünk rá, a gyógypedagógusok útmutatásai alapján, hogy a programok nemcsak afáziás betegek rehabilitációja során lesznek használhatók, hanem hasznos segédeszköz lehet a halmozottan fogyatékos gyerekek oktatásában is. MI AZ AFÁZIA? Az agy meghatározott területeinek sérülése következtében a beteg, aki a korábban elsajátított nyelvet helyesen használta a társadalmi érintkezésben, afáziás lesz. Az afázia a magasabb agyi integráló tevékenység zavart működéséből ered, aminek következtében az egyén és a külvilág közti kommunikáció nehézkessé vagy lehetetlenné válik. Az afázia a nyelvi képesség zavara, amely a központi idegrendszer – többnyire a beszéd szempontjából domináns hemiszfériumának – lokális sérüléséből ered. A nyelvi képesség zavara megmutatkozhat a beszéd kifejező oldalának vagy megértő oldalának, illetőleg egyszerre mindkettőnek hiányában és/vagy zavart működésében. [3, 4, 5] 48 IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS Kognitív nyelvi terápia A kognitív nyelvi terápia bevezetésekor arra vállalkozunk, hogy a globális afáziás beteg nyelvi képességét újból felépítjük, és előhívhatóvá tesszük, a betegben rejlő kognitív képességtől függően. A terápiás gyakorlatok három nagy csoportját olyan feladatok alkotják, amelyek egy-egy átfogó cél elérését szolgálják: • Az előkészítő szakaszban a pszichés funkciókat aktivizáljuk (a figyelmet, a koncentrálóképességet, emlékezőképességet stb.) abból a célból, hogy a vizuális, az auditív, a taktilis és a kinesztetikus észlelések a nyelvi úton történő felismerést elősegítsék. Multimédiás szoftvereink, a terápia ezen szakaszára nyújtanak segítséget mind a beteg számára mind a beteggel foglalkozó tanárnak. • A szindrómaspecifikus gyakorlatokkal kialakítják azokat a kognitív nyelvi képességeket, amelyek által a beteg a nyelvi jeleknek újból birtokosává válik. • A terápia konszolidáló szakaszában céljuk a kifejező verbális és nem verbális kommunikációs képesség gyakoroltatása szituatív kontextusban. FEJLESZTÉS Fejlesztői környezet Az első program fejlesztése Flash MX multimédia fejlesztő rendszerrel történt. A Flash MX több hasznos elemet tartalmaz, melyek megkönnyítették az egyes részfeladatok megoldását. Más programozási nyelvekkel ellentétben a Flash MX az interaktív multimédia programok készítésére, fejlesztésére is alkalmas. A Flash MX tulajdonképpen egy vektorgrafikai alapokra épülő, de raszteres képelemek használatát is támogató animációs szoftver, amely programozhatóságon keresztül interaktivitás megvalósítására is képes. A második program fejlesztése Macromedia Director fejlesztői környezetben történt. A Macromedia Director elsősorban multimédiás célokra kifejlesztett fejlesztői környezet, mely ötvözi a magas-szintű programozási nyelvek hatékonyságát az animációs stúdiók látványosságával. A program segítségével mind Windows, mind Macintosh operációs rendszerek alá fejleszthetünk. Valamint a fordító képes olyan közbülső kódot generálni, melyet egy plug-in segítségével egy Internet-böngésző értelmezni tud. INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁGOK Azért fejlesztettünk kétféle környezetben, mert összehasonlítani szeretnénk, hogy melyik fejlesztői rendszer alkalmasabb ilyen és ehhez hasonló rehabilitációs szoftverek készítésére. A szoftverek elemzése nem ezen cikk tárgya. A fejlesztés menete „Beszélj bátran. Feladatgyűjtemény az afázia terápiájához” [6] és a „Mindennapi tevékenységek kézikönyve” [7] feladatlapjai egyre nehezedő, különböző típusú feladatokat tartalmaznak. Ezen feladatlapokat ötletül véve a feladatok elkülönítése után a főmenüt terveztük meg figyelve a következőkre: • egyszerűség, • áttekinthetőség, • könnyű kezelhetőség. Egyszerű áttekinthető ábrák, rajzok keresése után kezdtük el a különböző feladatok programozását. Mivel a feladatok között sok hasonló lett ezért a programozás megkezdésekor ezt figyelembe kellett venni, és arra is ügyelni kellett, hogy a programok bővíthetők legyenek. A képernyőn megjelenő ábrák száma feladatonként eltérő, így ügyelni kellett arra is hogy elférjenek, és méretük is megfelelő legyen. Ezenkívül szintén lényeges volt az ábrák és feladatok megfelelő elrendezése. A programok egyes szintjein az ábrák véletlenszerűen helyezkednek el, ezzel biztosítva az egyhangúság elleni védelmet. A számítógép interaktivitását kihasználva figyelni kellett arra is, hogy a programok jelezzék a helyes és helytelen megoldást. Mindkét esetet megfelelő ábrával és hanggal jelzik a programok. A SZOFTVER BEMUTATÁSA Egy oktatószoftver alkalmazása magyar iskolákban, rehabilitációs intézményekben olykor nehézségekbe ütközhet, mivel az ehhez szükséges megfelelő teljesítményű számítógépek nem állnak rendelkezésre, illetve azok száma nem elegendő. Sajnos ugyanezt mondhatjuk el az afáziás betegekkel foglalkozó pszichológusok és logopédusok számítógépes felszereltségéről is. A programok készítése során törekedni kellett arra, hogy egy átlagosnak mondható PC-n is gördülékenyen fussanak, elkerülve az ebből adódó nehézségeket. Ezért az első estben a HTML alapú megoldás mellett döntöttünk (moduláris, kis méretű). Az iskolák számítógépei általában Windows operációs rendszerrel vannak felvértezve, amely önmagában beépített böngészőt tartalmaz (Internet Explorer), így a HTMLek használata sem okozhat gondot. Az objektumokat, s annak interaktivitását a Flash MX multimédia fejlesztőkörnyezettel valósítottuk meg, melynek előnye, hogy nem kell hozzá fordítóprogramot használni és hosszú méretű futtatható változatot generálni, csupán egy Macromedia Flash Player 6-ot letölteni. Az interaktív multimédia programok készítése, fejlesztése hagyományos programozási nyelvekkel, mint például a Pascal vagy a C, igen időigényes és meglehetősen bonyolult feladat. Ebből fakadóan a keresletet ilyen eszközökkel nem lehet időben kielégíteni. Ezt ismerte fel a Macromedia cég is, amikor megalkotta az interaktív multimédia alkalmazások készítésére alkalmas Macromedia Director (a továbbiakban csak Director) nevű programot. Ezzel a programmal sikerült ötvözni az animációs stúdiók egyszerű használatát a magas szintű programozási nyelvek hatékonyságával. A Directorban, nevéhez hűen, képzeletbeli rendezőként igazgathatjuk az interaktív film elemeit. A cselekmény az úgynevezett színpadon (stage-en) zajlik, és lényegében ez az, amit majd a néző, felhasználó is látni fog. A szereplők pedig a képek, videoklippek, zenék, beleértve az összes gombot és kezelőelemeket. Az egyes elemekhez eseményeket rendelhetünk, melyekkel kezelni tudjuk a felhasználó által a gépnek küldött feldolgozandó információt. A főprogram mindkét esetben a feladatok kiválasztásával indul, amely több lépcsőben valósul meg. A rehabilitáció ezen szakaszában résztvevő egyén nem biztos hogy képes arra, hogy egyedül használja a szoftvert, ezért az ő fejlődését felügyelő oktató segítségével használhatja azt. Az egyén tetszés szerinti sorrendben haladhat végig a feladatokon, így fenntartva annak lehetőségét, hogy a feladatok megoldását onnan kezdje, ahol egyéni fejlődés szerint tartozik. Minden egységben gondoskodtunk a felhasználó inter-aktív részvételéről, kihasználva a manipuláció adta lehetőségeket. A szoftver (mindkét esetben) nem pontozza az egyén teljesítményét csupán szemléltető animációkkal mutatja be a helyes megoldást. Használata „felhasználóbarát”, semmilyen számítástechnikai előismeretet nem igényel, bárki pillanatok alatt megtanulhatja a kezelését. Rendszerkövetelmény • Pentium típusú processzor • SVGA monitor 800*600-as felbontás mellett • Windows operációs rendszer beépített Internet Explorer böngészővel • Egér • Macromedia Flash Player 6. A MENÜK FELÉPÍTÉSE Az első program főmenüjében két ábra (1. ábra) található, ekkor kattintással kell eldöntenie a felhasználónak vagy az őt oktató tanárnak, hogy a külvilág dolgaival vagy a lakáson belüli dolgokkal ismerkedjen meg az egyén. A második program csak a lakás objektumait mutatja be, ott a főmenü egyből a használati ismertetővel indul (2. ábra). IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS 49 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁGOK éri el, hogy az egérrel végigpásztázza a képet, és ekkor megjelenik annak a tárgynak a neve, amin éppen az egeret tartja. Ez a szint fejleszti az afáziás beteg emlékezőképességét. 1. ábra Főmenü (Flash verzió) 2. ábra Főmenü (Director verzió) Ezután egy újabb választás elé állítjuk a felhasználót, mert ezen a szinten pedig el kell döntenie, hogy melyik helyszínt választja. Ha a lakást választotta előzőleg, akkor itt a lakáson belüli helyiségek közül választhat. (3. ábra) Ezt a második programban már az első lépesben megteheti, ugyanis a bal felső sarokbeli legördülő ablakban vannak felsorolva a lakás helyiségei. (2. ábra). 3. ábra A ház részei – almenü (Flash) 5. ábra 1. szint (Flash) 6. ábra 2. szint (Director) A második szinten egy színtelen képpel találja magát szembe a felhasználó. Ekkor a program rákérdez az ott található tárgyakra nevük alapján. (6., 7. és 8. ábra) Ha sikerül megtalálnia a tárgyat, akkor az kattintásra kiszíneződik ezáltal a felhasználó kiszínezheti az egész képet. Ha nem sikerül megtalálni az adott tárgyat, akkor a program jelzi azt, és a felhasználó tovább próbálkozhat. 4. ábra A választott helyiség menüje (Flash) Ha a külvilágot választja, akkor az utcán található épületekben való eligazodást gyakorolhatja a rehabilitációban résztvevő egyén. Bármelyik részről vissza lehet térni a főmenübe és újra választani a feladatot. KEZELÔFELÜLET A kezelőfelület megtervezésekor figyelni kellet az áttekinthetőségre és a színek összhangjára is. Fontos a megfelelő ábrák mérete, színe és kidolgozottsága, de figyelni kellett arra is, hogy ez ne vonja el a felhasználó figyelmét a feladatról. Így a programban nem alkalmaztunk túl élénk színeket. 7. ábra 2. szint (Flash) 8. ábra 2. szint (Director) A harmadik szinten a program ismét ellenőrzi a felhasználót, ilyenkor csak a háttérben látja azt a helyiséget, amelyikben a tárgyak találhatóak. (9. és 10. ábra) Itt több tárgyból kell egy kérdés alapján kiválasztani a helyeset. Erre azért van szükség, mert sokszor nem a tárgyakat jegyezzük meg nevük alapján, hanem csak azt, hogy hol találjuk azokat. Ezzel a szinttel lehet ellenőrizni a valódi tudást. A FELADATOK LEÍRÁSA Alapvető napi tevékenységek bemutatása otthonunkban és az otthon környezetében a felhasználó bevonásával. Ha sikerült választani a helyiségek közül, akkor a felhasználó négy szinttel találkozik. (Bármelyik helyszínről vagy lakáson belüli helyiségről is van szó.) (4. ábra) Az első szinten a felhasználó megismerkedhet a helyiséggel és az ott található tárgyakkal. (5. ábra) Mindezt úgy 50 IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS 9. ábra 3. szint jó válasz esetén (Flash) 10. ábra 3. szint kérdése (Director) Ha nem sikerül eltalálnia a kérdezett tárgyat, akkor azt jelzi a program és generál egy új kérdést. Ez a harmadik INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁGOK szint addig generálja a kérdéseket, amíg a rehabilitációban résztvevő egyén meg nem nyomja a szint választó gombot. A negyedik szinten visszatérünk a fekete – fehér helyszínhez. (11. és 12. ábra) Ekkor a tárgy használatával kérdezünk rá a tárgyra, ha sikerül megtalálnia az adott tárgyat, akkor kérdez rá a program annak a nevére. Ha sikerült begépelnie a felhasználónak az adott tárgy nevét akkor generálja a következő feladatot. 11. ábra 4. szint (Flash) 12. ábra 4. szint (Director) A felhasználók a rehabilitációt irányító személy segítségével választhatják ki, melyik szintről indítják a programot, és az ő közreműködésével használhatják azt. tegek számára. A programcsomag egy Flash és egy Director fejlesztői környezet alatt készült multimédiás programot tartalmaz. A programok tesztelése első körben a veszprémi Kozmutza Flóra Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola oktatói végezték el alap szinten, azaz egyenlőre a felhasználói felületet teszteltük. Ekkor derült ki, hogy a program nemcsak afáziás betegek rehabilitációja során lesz használható, hanem hasznos segédeszköz lehet a halmozottan fogyatékos gyerekek oktatásánál is. A tesztelés során az is kiderült hogy a fogyatékos gyerekeknek sem okozott nagy problémát a program kezelése az oktatók pedig gördülékenyen tudták használni. Azt a javaslatot kaptuk az ott tanító oktatóktól, hogy a gyerekek még szívesebben használnák a programot, ha lenne valami jutalom animáció jó válasz esetén, de ez a felnőtteknél nem szükséges. A programcsomag hatékonyságvizsgálata a 2003/2004 tanév második félévében zajlik nemcsak a veszprémi Kozmutza Flóra általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola diákjaival, hanem az Országos Pszichiátriai Intézet afáziás betegeivel is. A hatékonyságvizsgálatról egy másik cikkben fogunk beszámolni. ÖSSZEFOGLALÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Diákköri és diplomamunkák keretében egy interaktív rehabilitációs programcsomagot készítettünk afáziás be- A kapcsolódó kutatásokat valamint a szoftvercsomag létrehozását az NKFP 2/052/2001 pályázat támogatja. IRODALOMJEGYZÉK [1] Engl E.M., Kotten A., Ohlendorf J., Poser E.: Gyakorlatok az afázia terápiájához, Medician, Bp. 1990 [2] Subosits I: Szemelvénygyűjtemény a klinikai beszédzavarok köréből, Tankönyvkiadó Bp. 1986 [3] Hegyi Ágnes: Afáziaterápiák Javaslat az afázia kognitív nyelvi terápiájára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995 [4] Leel – Ôssy Lóránt: A megbénult ember, Statisztikai Kiadó, Bp. 1988 [5] The National Aphasia Association's website http://www.aphasia.org/ [6] Takácsné Csór Marianna: Beszélj bátran Feladatgyűjtemény az afázia terápiához, Média Mix KFT, Dunaújváros 2001 [7] Jacqueline Stark: Mindennapi tevékenységek kézikönyv, CIE, Bécs 1992 A SZERZÔK BEMUTATÁSA Sikné Dr. Lányi Cecília Jelenleg a Veszprémi Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék docense. 1981-ben végzett a JATE programozó matematikus szakán, majd 1984-ben a JATE programtervező matematikus szakán és 1988-ban a BDTF matematika tanári kiegészítő szakán. Korábbi munkahelyei: 1981-1982: JATE Kalmár László Kibernetikai Laboratórium, 1984-1987: Veszprém Megyei Építőipari Vállalat. 1987-től dolgozik a Veszprémi Egyetemen, először a Számítóközpontban, 1991-től kapcsolódott be az akkor induló Műszaki informatikus mérnök szak oktatásába, így került a Folytatás a következő oldalon. IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS 51 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁGOK Folytatás az előző oldalról. Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet oktatói közé. Egyetemi doktor: 1993, PhD 2000 (informatika tudomány: Multimédiás oktatóprogramok tervezésének műszaki, ergonómiai kérdései). Magyarországon elsőként fejlesztett fogyatékos gyerekeknek multimédiás oktatóprogramot. Az 1998-99 tanévben TEMPUS pályázat keretében 4 hónapot töltött Ausztriában (St. Pöltenben a Telekommunikation und Medien főiskolán, és Bécsben a Technische Universitäten). 2001-ben az Országos Tudományos Diákköri Tanács döntése alapján mestertanár kitüntetésben részesült. 2000-től a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Alkalmazott Fény és Színtani Munkabizottság titkára. 2001-ben alapító tagja a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Fogyatékkal Élőket Támogató Szakmai Közösségének. Bacsa Erzsébet Jelenleg a Veszprémi Egyetem műszaki informatika szak utolsó éves hallgatója. Diplomáját a Képfeldolgozés és Neuroszámítógépek Tanszéken a cikk témájában (Interaktív rehabilitációs szoftver afáziás betegek ré- szére) készíti. E témában a 2003. novemberében megrendezett Intézményi TDK versenyen vett részt. A veszprémi Kozmutza Flóra Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskolánál kapott lehetőséget a program alapfázisainak tesztelésére. Kutatási területei: multimédia programok fejlesztése. Mátrai Rita a Veszprémi Egyetem műszaki informatika szak végzős hallgatója. A Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Szín és Multimédia Laboratóriumában színtannal és multimédiával is foglalkozik. Színtan területén világosság-asszimilációs vizsgálatokat végez kis és közepes méretű objektumoknál CRT-monitoron, multimédia területén pedig diszlexiások számára készít multimédiás készségfejlesztő programot. E témában a 2003 novemberében megrendezett intézményi TDK-n Tantárgypedagógia és Oktatástechnológia szekcióban 2. díjat nyert. Diplomamunkájához a szoftver további bővítésén, tesztelésén fáradozik. Kosztyán Zsolt Tibor Jelenleg PhD hallgató a Veszprémi Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszékén. 2001-ben végzett a Veszprémi Egyetem műszaki informatika, valamint közgazdász gazdálkodási, később villamosmérnöki szakán. Tudományos Diákköri versenye- ken Tantárgypedagógia és Oktatástechnológia szekcióban többször is díjazásban részesült, illetve helyezést ért el. Számos publikációja jelent meg a témában. Hallgatói tevékenysége alatt szoftvereket fejlesztett halmozottan fogyatékos gyermekek, illetve intenzív osztályon lévő betegek számára. Dr. Pataky Ilona 1973-ban szerezte a Klinikai pszichológus oklevelet az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Még abban az évben került a Semmelweis Egyetem ÁOK Pszichiátriai Klinikára, ahol az orvosi pszichológia tantárgy oktatása, oktatásszervezés mellett az organikus neurológiai kórképek pszichológiai vonatkozásainak tanulmányozása vált fő érdeklődési területté. 1981-ben a pszichológiai tudományok kandidátusa lett. (Az értekezés címe: Az érzelmi arckifejezés felismerésének alakulása lokális agysérült betegeknél.) Közleményeinek, tudományos előadásainak túlnyomó többsége a cerebrovascularis (stroke) betegek neuropszichológiai vizsgálatára, a neuropszichológiai szempontú terápia tökéletesítésére irányult. 1994-től az OPNI Agyér-betegségek Országos Központjában – mely ezévtől a Semmelweis Egyetem ÁOK Vascularis Neurológia Tanszéke – dolgozik klinikai neuropszichológusként. Az alapképzésben a Rehabilitáció tantárgy oktatásában vesz részt, Ph.D. témája, kurzusa a klinikai neuropszichológia. A klinikai neuropszichológia és az igazságügyi klinikai pszichológus szakképzés vezető tanára, mindkét szak alapítói között szerepel. A Magyar Pszichiátriai Társaság, Igazságügyi Szekciójának Közgyűlés küldötte, a Magyar Pszichológiai Társaság Neuropszichológiai Szekciójának alapító tagja, a Magyar Stroke Társaság – tudományos tanácsadó testületének tagja, a Magyar Viselkedéstudományi és Kognitív terápiás Egyesület által szervezett pszichoterápiás oktatásban rendszeres közreműködik. 2000-től a Klinikai Pszichológia Szakmai Kollégium – Szakképzési és Továbbképzési Bizottság elnöke. 52 IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS
