A GKI-Egészségügy-kutató Intézet Kft. 2002 óta méri fel az egészségügyben működő vállalkozások gazdasági helyzetét, várakozásait. Jelen összefoglalóban az egészségügyi intézményektől kérdőív segítségével gyűjtött ez évi várakozásokról nyerhetünk információkat. A válaszok alapján a 2002-es évet megerősödve és növekedve záró egészségügyi vállalkozások 2003-ban egyre kevésbé voltak optimisták, majd az év végén többségük már pesszimistán ítélte meg üzleti lehetőségeit. Az egészségügyi bizalmi index féléves stagnálást követően 3 pontos csökkenéssel negatív tartományba (-2 pont) került. A cégek árbevételének felét kitevő TB-finanszírozáson keresztül a vállalkozások várakozásaiba begyűrűzött a viszonylag szigorú egészségügyi költségvetés hatása.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT PIACI ELEMZÉS Az egészségügyi magánszféra várakozásai Skultéty László, Udvardi Attila, GKI-Egészségügy-kutató Intézet A GKI-Egészségügy-kutató Intézet Kft. 2002 óta méri fel az egészségügyben működő vállalkozások gazdasági helyzetét, várakozásait. Jelen összefoglalóban az egészségügyi intézményektől kérdőív segítségével gyűjtött ez évi várakozásokról nyerhetünk információkat. A válaszok alapján a 2002-es évet megerősödve és növekedve záró egészségügyi vállalkozások 2003-ban egyre kevésbé voltak optimisták, majd az év végén többségük már pesszimistán ítélte meg üzleti lehetőségeit. Az egészségügyi bizalmi index féléves stagnálást követően 3 pontos csökkenéssel negatív tartományba (-2 pont) került. A cégek árbevételének felét kitevő TB-finanszírozáson keresztül a vállalkozások várakozásaiba begyűrűzött a viszonylag szigorú egészségügyi költségvetés hatása. vagy bevételek jelentős csökkenését vetíti előre. A 0 pont jelenti az átlagos üzleti pozíciót, stagnáló betegforgalmat vagy bevételt, illetve a jövőbeli üzleti lehetőségek vagy bevételek stagnálását a jelenhez képest. Az egészségügyi ellátások (járóbeteg ellátás, fekvőbeteg ellátás, fogászati ellátás, egyéb humán egészségügyi ellátás) külön-külön számított üzleti bizalmi indexe az üzleti pozícióra, a bevétel várható alakulására, valamint a tervezett létszámváltoztatásra vonatkozó válaszokból számított mutató. Az egészségügyi üzleti bizalmi index az előbbiek súlyozott átlaga. A KUTATÁS MÓDSZERE Kutatásunkban az Európai Unióban a szolgáltató vállalkozások helyzetének és üzleti várakozásainak felmérésére használt kérdéseket és módszert alkalmazzuk. A felmérések során a járóbeteg ellátás, a fekvőbeteg ellátás, a fogorvosi ellátás és az egyéb humán egészségügyi ellátás vállalkozásainak küldünk kérdőívet. A válaszokból az Európai Unió konjunktúraindexeinek előállítása során gyakran alkalmazott ún. egyenleget számítottunk. Az egyenleg egyetlen mutatószámba sűrítve szemléletesen mutatja a valamilyen ordinális skálán elhelyezkedő válaszokat, amennyiben azok egy pozitív és egy negatív végpont közötti elhelyezkedést jelentenek. Az egyenleget úgy számítják, hogy a pozitív, vagy kedvező választ adók arányából levonják a negatív, vagy kedvezőtlen választ adók arányát. Az eredmények bemutatásában azért alkalmaztuk ezt a megoldást, mert egy ábrával így több információt jeleníthetünk meg, és könnyebb a vizuális értelmezés, mintha a válaszok megoszlását ábrázoltuk volna. Az ábrákat tehát úgy kell értelmezni, hogy a (+100)(-100)-as értéktartományban a +100 pont a múltbeli adatokra vonatkozóan kiemelkedően jó üzleti pozíciót, növekvő betegforgalmat vagy bevételt jelent, a jövőbeli várakozásokra vonatkozóan pedig az üzleti lehetőségek vagy bevételek kiemelkedő bővülését jelenti. A -100 pont rossz üzleti pozíciót, visszaeső betegforgalmat vagy bevételt, a jövőbeli várakozások tekintetében az üzleti lehetőségek 16 IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS 1. ábra Egészségügyi bizalmi index és összetevői (pont) Forrás: GKI-Egészségügy-kutató Intézet felmérése ÜZLETI BIZALMI INDEX ALAKULÁSA A járóbeteg ellátó vállalkozások összességében gyengülő üzleti pozícióról, növekvő betegforgalom mellett csökkenő bevételről számoltak be. Az elkövetkezendő időszakban nem számítanak üzleti lehetőségeik javulására és bevételeik további csökkenését várják. Kis mértékű létszámcsökkentést terveznek és az elkövetkező három hónap alatt csaknem 3,5%-os áremelésre készülnek. A vállalkozások fele tervezi, hogy beruházásokat, fejlesztéseket hajt végre. A járóbeteg ellátó vállalkozások konjunktúráját mérő üzleti bizalmi index -4,5 pont, amely kis mértékű gyengülést jelent az előző negyedévhez képest. A fekvőbeteg ellátást végző vállalkozások a negyedik negyedévben összességében jó üzleti pozícióról, növekvő betegforgalomról és bevételről számoltak be. A következő időszakban üzleti lehetőségeik javulására, viszont MENEDZSMENT PIACI ELEMZÉS bevételeik visszaesésére számítanak. Létszámbővítést terveznek és a következő három hónapban csaknem 4%os áremelésre készülnek. 80% tervezi a vállalkozás, illetve eszközparkjának bővítését, felújítását. Az üzleti bizalmi index értéke +6,1 pont, ami visszaesést jelent 2003. harmadik negyedévéhez képest. A fogászati vállalkozások jó üzleti pozícióról, növekvő betegforgalomról és enyhén emelkedő bevételről számoltak be. Romló üzleti lehetőségekre, bevételük csökkenésére számítanak a következő időszakban. Nem terveznek létszámbővítést és három hónap alatt 8%-ot meghaladó áremelésre készülnek. 57% tervezi a vállalkozás, illetve eszközparkjának bővítését, felújítását. A várakozásokat összegző fogászati üzleti bizalmi index +2,2 pont, alacsonyabb, mint az előző negyedévben. Az egyéb humán egészségügyi ellátásban működő vállalkozások erősödő üzleti pozícióról, illetve növekvő betegforgalom mellett stagnáló bevételről számoltak be. A következő időszakban üzleti lehetőségeik javulására, bár bevételük csökkenésére számítanak. Létszámbővítést terveznek és három hónap alatt csaknem 6%-os áremelésre készülnek. 70%-uk tervezi a vállalkozás, illetve eszközparkjának bővítését, felújítását. Az üzleti bizalmi index +0,4 pont, mely az előző negyedévhez képest visszaesést mutat. A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI HELYZETE, TEVÉKENYSÉGE, SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA, VÁSÁRLÓI 2002-ben a járóbeteg szakágazatban enyhe koncentráció és szerény növekedés történt, a vállalkozások száma 4%-kal csökkent. A foglalkoztatottak számában kismértékű emelkedés figyelhető meg. A cégek mind a nettó árbevétel, mind az adózás előtti eredmény tekintetében hasonló mértékű növekedést értek el. A saját tőke értéke 5%-kal haladta meg az előző évit. A felmérés szerint a járóbeteg ellátó vállalkozások 59%-a egyetlen meghatározott szolgáltatást nyújt, míg 23%-a kettőt, a cégek egytizede pedig háromféle tevékenységet végez. Családorvosi ellátással 69%, foglalkozás egészségügyi ellátással 30% foglalkozik, míg a vállalkozások 21%-a gyermekorvosi, 14% belgyógyászati tevékenységet folytat. A járóbeteg ellátással foglalkozó vállalkozások személyi állományának 36%-a orvos, 46%-a egészségügyi szakalkalmazott (pl. asszisztens), az egyéb foglalkozásúak aránya 18%. A vállalkozások többségének bevétele teljes egészében az OEP-től származik, s további 11% végez részben az OEP finanszírozásában ellátást. Az üzleti biztosítók és egészségpénztárak továbbra sem jelentős vásárlók a járóbeteg ellátás piacán. A fekvőbeteg ellátásban működő vállalkozások számára 2002 a racionalizálás és növekedés éve volt. A cégek száma kismértékben csökkent, a foglalkoztatottak száma azonban jelentősen, mintegy 14%-kal esett vissza. A vállalkozások saját tőkéje 58%-kal, a nettó árbevétel 35%-kal haladta meg a 2001. évit. A 2001-es veszteségek után 2002-ben adózás előtti eredményük 795 millió Ft volt. A felmérés szerint a fekvőbeteg ellátó vállalkozások 40%-a egy, 29%-a kettő, 28%-a pedig háromféle szolgáltatást kínál. A cégek 71%-a aktív fekvőbeteg ellátással foglalkozik, krónikus fekvőbeteg ellátással 24%, míg 9% intenzív ellátással. A fekvőbeteg ellátással foglalkozó vállalkozások foglalkoztatottjainak 27%-a orvos, 54%-a egészségügyi szakalkalmazott, s 19% az egyéb foglalkozásúak aránya. A fekvőbeteg ellátással foglalkozó vállalkozások 24%ának bevétele teljes egészében az OEP-től származik, a részben OEP-finanszírozásban működő vállalkozások aránya eléri a 35%-ot. A fogászati ellátásban működő vállalkozások 2002ben minden tekintetben megerősödtek. Nettó árbevételük harmadával nőtt, adózás előtti eredményük kétharmadával haladta meg az előző évit, míg saját tőkéjük 9%-kal volt magasabb a 2001 évinél. A fogorvosi ellátással foglalkozó vállalkozások dolgozóinak 44%-a fogorvos, 40%-a egészségügyi szakalkalmazott (asszisztens), s 16% az egyéb foglalkozásúak aránya. A fogorvosi ellátással foglalkozó vállalkozások felének bevétele az OEP-től származik, s további 20%-uk végez részben az OEP finanszírozásában ellátást. A fogászati ellátás piacán a vállalkozások 3%-a szerződik üzleti biztosítókkal, miközben elsősorban egészségpénztáraknak szolgáltat a vállalkozások 13%-a, s további 33% vásárlói között is szerepelnek önkéntes egészségpénztárak. 2002 az egyéb humán ellátással foglalkozó vállalkozások számára bővülő foglalkoztatást, gyenge koncentrációt és csökkenő jövedelmezőséget hozott. A cégek száma csökkent, az általuk foglalkoztatott dolgozók száma azonban 18%-kal emelkedett az előző évhez képest. A vállalkozások saját tőkéje kis mértékben csökkent, a nettó árbevételük stagnált, a adózás előtti eredményük pedig 10%-ot meghaladó mértékben csökkent. Az egyéb humán egészségügyi vállalkozások 58%-a egyfajta szolgáltatást nyújt, míg közel egyharmaduk kettő, 8%-uk háromféle szolgáltatást kínál. A cégek 37%-a gyógytornával, 9%-a gyógymasszázzsal, 5%-a pszichológiai ellátással, 3%-a természetgyógyászattal foglalkozik. Az egyéb humán egészségügyi ellátással foglalkozó vállalkozások személyi állományának 8%-a orvos, 70%-a egészségügyi szakalkalmazott, 22% az egyéb foglalkozásúak aránya. IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS 17 MENEDZSMENT PIACI ELEMZÉS A vállalkozások 62%-ának bevétele teljes egészében az OEP-től származik, s további 14% működik részben az OEP finanszírozásában. Az üzleti biztosítók és az önkéntes egészségpénztáraknak nem jelentős vásárlók a piacon. ÜZLETI POZÍCIÓ, BETEGFORGALOM ÉS BEVÉTEL ALAKULÁSA Az egészségügyi ellátás vállalkozásai üzleti pozíciójukat az átlagosnál kissé jobbnak ítélik, 2003 negyedik negyedévi betegforgalmuk növekedése mellett azonban stagnáló bevételről számoltak be. Leginkább a fekvőbeteg ellátó és a fogászati vállalkozások értékelték jónak üzleti pozíciójukat, míg az egyéb humán ellátást végzők inkább kielégítőnek, a járóbeteg ellátó vállalkozások pedig az átlagosnál rosszabbnak. A szolgáltatók betegforgalma az ellátás minden típusánál – legnagyobb mértékben a fekvőbeteg ellátásban – nőtt, bár e növekedés csak a fekvőbeteg ellátó vállalkozásoknál eredményezett számottevő bevétel növekedést a harmadik negyedévhez képest. A fogászati vállalkozások bevétele ugyanekkor kis mértékben nőtt, míg az egyéb humán egészségügyi ellátóké stagnált, a járóbeteg ellátásban működőké pedig enyhén csökkent (2. ábra). 2. ábra Az üzleti pozíció, a betegforgalom és a bevétel alakulása, 2003 negyedik negyedév (pont) Forrás: GKI-Egészségügy-kutató Intézet felmérése A járóbeteg ellátó vállalkozások 59%-a kielégítőnek tartja üzleti pozícióját, 21%-uk rossz, egyötödük jó üzleti helyzetről számolt be. Leginkább a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek elégedettek helyzetükkel, 42%uk számolt be jó üzleti pozícióról, míg legkevésbé az 5 fő alatti vállalkozások elégedettek. A vállalkozások betegforgalma 2003 negyedik negyedévben jellemzően növekedést mutat. Növekedését leginkább a községekben működő vállalkozások jelezték, míg a páciensek száma a fővárosban bővült legkevésbé. A járóbeteg ellátásban működő vállalkozások bevétele 2003 negyedik negyedévében 18 IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS összességében csökkent. A vállalkozások közül leginkább az 5 főnél kevesebbet foglalkoztatók számoltak be csökkenésről, míg a 10 főnél több alkalmazottal működő cégek bevétele alakult a legkedvezőbben. A különböző típusú településeken működő járóbeteg ellátó vállalkozások közül egyedül a fővárosiaknál haladja meg a bevétel növekedéséről nyilatkozók aránya a csökkenésről beszámolókét. A vidéki városokban működő vállalkozások hasonló arányban nyilatkoztak forgalmuk növekedéséről, mint csökkenéséről. Legnagyobb arányban a községekben és a megyei jogú városokban csökkent a vállalkozások bevétele. A fekvőbeteg ellátó vállalkozások 43%-ának jó az üzleti pozíciója, 48%-nak kielégítő, 9%-nak pedig rossz. Jellemzően a megyei jogú városokban és a fővárosban működő vállalkozások elégedettek üzleti pozíciójukkal. Legkisebb arányban a vidéki városok vállalkozásai ítélték jónak helyzetüket. Az 5 főnél kisebb vállalkozások 16%-a rossznak ítéli üzleti pozícióját, 47% kielégítőnek. Az 5 főnél nagyobb vállalkozások fele jónak, fele kielégítőnek találja helyzetét. A vizsgált időszakban a vállalkozások betegforgalma emelkedett. A betegforgalom növekedéséről a fővárosból és a vidéki városokból számoltak be a legnagyobb arányban. A cégek bevétele 2003 negyedik negyedévében nőtt az előző negyedévhez képest. Míg az 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások 27%-a nyilatkozott bevétele növekedéséről, addig az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 82%-a jelezte ezt. A fogászati vállalkozások 60%-ának üzleti pozíciója kielégítő, 32%-ának jó, míg 8%-é rossz. A községekben működő fogászati vállalkozások összességében gyengének értékelik üzleti pozíciójukat, míg a fővárosban működő vállalkozások 76%-a jónak (ebből 30% nagyon jónak) ítéli helyzetét. A vidéki és a megyei jogú városok összességében kedvezőnek tartják lehetőségeiket. 2003 negyedik negyedévében a vállalkozások betegforgalma összességében növekedést mutatott. A forgalom leginkább a községekben esett vissza, míg emelkedés inkább a vidéki városokban és a fővárosban jelentkezett. A vállalkozások bevétele 2003 negyedik negyedévében enyhén emelkedett a harmadik negyedévhez képest. Legnagyobb arányban az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozások számoltak be bevételük növekedéséről. Az árbevétel visszaesését leginkább a községekből jelezték, míg növekedését a fővárosból. A vidéki városokban összességében nőtt a bevétel, a megyei jogú városokban pedig csökkent. Az egyéb humán egészségügyi vállalkozások 78%ának üzleti pozíciója kielégítő, 7%-é rossz, 15%-é jó. Üzleti lehetőségeiket a megyei jogú városok vállalkozásai tartják gyengének, míg a községekben, a fővárosban és a vidéki városokban működő cégek jónak ítélik pozíciójukat. Legnagyobb arányban a vidéki városokban (33%) nyilatkoztak jó üzleti pozícióról. 2003 negyedik negyedévében MENEDZSMENT PIACI ELEMZÉS a vállalkozások betegforgalma emelkedett. A betegforgalom leginkább a községekben emelkedett, miközben a fővárosban működő cégek 17%-a, a vidéki városokban a cégek 27%-a, a megyei jogú városokban pedig 15%-a számolt be növekedésről. A cégek bevétele 2003 negyedik negyedévében összességében stagnált az előző negyedévhez képest. A vidéki városokból számoltak be a legnagyobb arányban bevétel növekedéséről, míg a megyei jogú városok vállalkozásainál csökkent leginkább. AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI AZ EGÉSZSÉGÜGYI VÁLLALKOZÁSOKRA A járóbeteg-, a fekvőbeteg- és a fogászati ellátásban működő vállalkozások legnagyobb része szerint a 2004 májusában bekövetkező csatlakozás hatására számos orvos az Európai Unióban vállal majd munkát, ezért nehezebb lesz itthon megfelelő munkaerőt találni, az egyéb humán egészségügyi ellátás vállalkozásainak legtöbbje szerint azonban csatlakozásunknak nem lesz hatása a cégekre. Az egészségügyi vállalkozások közül a fekvőbeteg ellátásban a legnagyobb azok aránya, akik szerint az Uniós tagsággal több külföldi páciens várható, a tehetősebb magyar betegek külföldi kezelését azonban legnagyobb arányban a járóbeteg ellátó cégek prognosztizálják (3. ábra). 3. ábra Az EU-csatlakozás hatásai (pont) Forrás: GKI-Egészségügy-kutató Intézet felmérése AZ ÜZLETI LEHETÔSÉGEK ÉS A BEVÉTEL VÁRHATÓ ALAKULÁSA Az egészségügyi vállalkozások 2004 első negyedévi bevételük alakulásával kapcsolatban alapvetően pesszimisták, közülük is leginkább a járóbeteg ellátásban számítanak csökkenő bevételekre. Az üzleti lehetőségek várható alakulását az egyéb humán egészségügyi ellátás és a fekvőbeteg ellátás vállalkozásai kedvezően ítélik meg, míg a fogászati vállalkozások kis mértékű, a járóbeteg ellátó vállalkozások jelentős üzleti pozícióromlásra számítanak (4. ábra). 4. ábra Az üzleti lehetőségek és a bevétel várható alakulása (pont) Forrás: GKI-Egészségügy-kutató Intézet felmérése A 2004 első negyedévi bevétel alakulásával kapcsolatban a járóbeteg ellátó vállalkozások pesszimisták. A 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek a leginkább bizakodóak, 35%-uk forgalmának növekedésére számít. A településtípusok közül bevételük várható alakulásával kapcsolatban a fővárosban működő vállalkozások a leginkább optimisták. A vállalkozások a következő 6 hónapban összességében üzleti lehetőségeik romlásra számítanak. A foglalkoztatottak létszámát tekintve leginkább az 5 fő alatti járóbeteg ellátó vállalkozások tartanak üzleti pozíciójuk romlástól, míg javulást leginkább a 10 fő feletti cégek várnak. Leginkább a községekben működő cégek tartanak üzleti lehetőségeik romlásától, míg legkevésbé a főváros vállalkozásai pesszimisták. 2004 első negyedévében a fekvőbeteg ellátást végző vállalkozások összességében a bevétel csökkenésére számítanak. Az 5 fő alatti cégek 73%-ának várhatóan nem változik bevétele, 22%-uk csökkenésétől tart. Az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 18%-a várja forgalma növekedését, 16% pedig csökkenésétől tart. A vállalkozások a következő 6 hónapban összességében javuló üzleti lehetőségekre számítanak. Az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 52%-a számít lehetőségeinek javulására, az 5 főnél kisebb cégek 36%-a esélyei romlásától tart, míg 44% nem vár változást. A fővárosban és a községekben működő vállalkozások jó üzleti lehetőségekre számítanak, a vidéki városok cégei inkább esélyeik romlásától tartanak. A 2004 első negyedévi bevétel alakulásával kapcsolatban pesszimistábbak a fogászati vállalkozások. Bevételük várható alakulásával kapcsolatban a községi és a vidéki városokban működő fogászati vállalkozások a leginkább pesszimisták. Árbevételük növekedésére a fővárosi cégek számítanak a legnagyobb arányban (57%), míg 43%-uk szerint bevételük nem változik az első negyedévben. A vállalkozások a következő 6 hónapban összességében romló üzleti lehetőségekre számítanak. A vidéki városokban működő cégek a legkevésbé bizakodók: 44% IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS 19 MENEDZSMENT PIACI ELEMZÉS helyzetének romlását várja. A fővárosi vállalkozások 51%a kedvező üzleti lehetőségekre számít. Az egyéb humán egészségügyi ellátást végző vállalkozások összességében bevételük csökkenésére számítanak 2004 első negyedévében. Bevételük várható alakulásával kapcsolatban a községek vállalkozásai a legoptimistábbak. A fővárosban, a vidéki és megyei jogú városokban működő cégek összességében bevételük csökkenésétől tartanak. A szolgáltatók a következő 6 hónapban összességében javuló üzleti lehetőségekre számítanak. A községek vállalkozásainak egytizede romló, negyede pedig javuló kilátásokra számít. A következő időszakban javuló üzleti pozícióra leginkább a fővárosi vállalkozások számítanak, 71%-uk javulást vár és csupán egytizedük tart gyengüléstől. A FOGLALKOZTATOTT LÉTSZÁM ALAKULÁSA ban. A fogászati vállalkozások 95%-a nem tervez létszámváltozást. Az 5-nél több főt foglalkoztató cégek 6%-a tervez bővítést, míg 13%-a csökkentené a létszámot. Az 5 fő alatti vállalkozások nem terveznek változtatást. A községek vállalkozásainak 6%-a készül létszámcsökkentésre a következő időszakban. A megyei jogú városok vállalkozásainak egytizede csökkentené, 7%-a viszont növelné alkalmazottai számát. A fővárosi és vidéki városi vállalkozások nem terveznek változást. Az egyéb humán ellátással foglalkozó vállalkozások összességében enyhe létszámbővítésre készülnek. A létszám bővítését leginkább a vidéki városokban működő vállalkozások jelezték. A községek vállalkozásainak 4%-a növelné létszámát, elbocsátást pedig nem terveznek. ÁRVÁLTOZÁSOK Az egészségügyi vállalkozások 2004 első negyedévében átlagosan 4,4 %-os áremelést terveznek (6. ábra). Az egészségügyi vállalkozások összességében nem terveznek jelentős létszámváltoztatást. A fekvőbeteg ellátásban és az egyéb humán egészségügyi ellátásban működő cégek kis mértékű létszámnövekedést, a járóbeteg ellátó és a fogászati vállalkozások pedig kis mértékű létszámcsökkentést terveznek (5. ábra). 6. ábra Árváltoztatási tervek (%) Forrás: GKI-Egészségügy-kutató Intézet felmérése 5. ábra A foglalkoztatott létszám tervezett alakulása (pont) Forrás: GKI-Egészségügy-kutató Intézet felmérése A járóbeteg ellátó vállalkozások 88%-a nem tervez létszámváltoztatást, az alkalmazottak számát 3% növelné, 9% pedig csökkentené. Az 5 főnél kisebb cégek 6%-a készül létszámcsökkentésre, míg a 10 fő felettiek 17%-a. A fővárosi vállalkozások készülnek a leginkább létszámnövelésre, a községekben és a vidéki városokban működő vállalkozások pedig inkább létszámcsökkentésre készülnek. A fekvőbeteg ellátással foglalkozó vállalkozások 17%-a növelné foglalkoztatottainak számát, 78%-a nem tervez létszámváltoztatást, 5% pedig csökkentené alkalmazottai számát. Az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozások egyharmada munkaerő felvételt tervez, míg az 5 főnél kisebb vállalkozások egytizede létszámcsökkentést tervez az elkövetkező időszak- 20 IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS A következő három hónapban a járóbeteg ellátó vállalkozások 55%-a nem tervez áremelést, 41% készül árat emelni, 4% pedig csökkentené árait. Az áremelésre készülő vállalkozások átlagosan 9,7%-os áremelést terveztek, az összes járóbeteg ellátó cég átlagában pedig 3,5% a tervezett áremelés, ami éves szinten 14%-os áremelkedésnek felel meg. Eközben a fekvőbeteg ellátó vállalkozások háromnegyede nem tervezi szolgáltatásának áremelését, negyede viszont áremelésre készül. Az áremelésre készülő vállalkozások átlagosan 15,2%-os áremelést terveztek. A vállalkozások a negyedévre átlagosan 3,6%-os áremelésre készülnek, amely éves szinten 14,4%-os emelkedésnek felel meg. A fogászati vállalkozások 81%-a készül áremelésre, míg 19% nem tervez árváltoztatást. Az áremelésre készülő vállalkozások átlagosan 10,2%-os emelést terveznek, így az összes fogászati cég átlagosan 8,2%, év egészére vetítve 33%-os áremelkedésre készül. Az egyéb humán egészségügyi ellátást végző vállalkozások fele készül árat emelni, fele pedig nem tervez emelést. Az áremelésre készülő vállalkozások átlagosan 11,5%-os áremelést terveznek, az MENEDZSMENT PIACI ELEMZÉS összes cég átlagában 5,7% a tervezett áremelés, ami éves szinten 22,8%-os áremelkedésnek felel meg. FEJLESZTÉSI TERVEK Az egészségügyi vállalkozások közel 60%-a tervez fejlesztést, beruházást az elkövetkező egy évben. Legnagyobb arányban a fekvőbeteg ellátó cégek és az egyéb humán egészségügyi ellátást végző vállalkozások, legkisebb arányban pedig a járóbeteg ellátásban működők szándékoznak fejleszteni, beruházni (7. ábra). 7. ábra Fejlesztést, beruházást tervezők aránya (%) Forrás: GKI-Egészségügy-kutató Intézet felmérése A következő egy év alatt a járóbeteg ellátó vállalkozások 52%-a tervez fejlesztést, beruházást. Egytizedük új szolgáltatás bevezetését, 13% ingatlan felújítást, bővítést, 23% műszereinek felújítását, egyharmaduk pedig újabb gépek, műszerek beszerzését tervezi. A fővárosban működő járóbeteg ellátással foglalkozó vállalkozások az átlagnál nagyobb arányban terveznek profilbővítést, eszközfelújítást, beszerzést. A vidéki városok az ingatlan felújításban, és az eszközök, műszerek beszerzésében a leginkább aktívak. A fekvőbeteg ellátó vállalkozások 80%-a tervez fejlesztést, beruházást a következő 12 hónap alatt. 39% új szolgáltatás bevezetésére készül, 42% eszközeinek felújítását, 76% műszerek beszerzését tervezi. Újabb szolgáltatás bevezetését és eszközbeszerzést az 5-nél több főt foglalkoztató vállalkozások terveznek a legnagyobb arányban. A községekben illetve a megyei jogú városokban működő vállalkozások fontosnak tartják az újabb műszerek beszerzését, emellett azonban nagy arányban bővíteni kívánják szolgáltatásaik körét is. A fogászati vállalkozások 57%-a tervez fejlesztést, beruházást a következő egy évben. Új szolgáltatás bevezetését egytizedük tervezi, rendelőinek felújítására, bővítésére 18% készül, műszerek beszerzését 40% tervezi, míg a meglévő eszközöket 18% újítaná fel. A profilbővítés, ingatlan felújítás illetve eszközbeszerzés aránya a fővárosi vállalkozások körében a legmagasabb. A gép, műszer felújítást a községi fogorvosi vállalkozások tervezik leginkább. Az 5 fő alatti vállalkozások leginkább újabb gépek, eszközök beszerzését, míg az 5 főnél többet foglalkoztatók emellett újabb szolgáltatások bevezetését tartják fontosnak. A következő 12 hónap alatt az egyéb humán egészségügyi ellátást végző vállalkozások 70%-a tervez fejlesztést, beruházást. A vállalkozások 13%-a tervezi újabb szolgáltatás bevezetését, 19% a vállalkozás által használt ingatlan felújítását, bővítését, 46% a meglévő műszerét újítaná fel, 30%-a újabb eszközök, műszerek beszerzését tervezi. A legnagyobb arányban a fővárosban működő vállalkozások terveznek fejlesztéseket, a legkisebb arányban pedig a községek vállalkozásai. Újabb műszerek vásárlására leginkább a vidéki városokban készülnek, a meglévők felújítására a fővárosban. A megyei jogú városokban működő cégek készülnek a legnagyobb arányban újabb szolgáltatások bevezetésére, míg a vidéki városok cégei ingatlan felújításra. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Skultéty László a GKI Egészségügy-kutató Intézet Kft. ügyvezetője. 1996-ban végzett okleveles közgazdászként. 19962002 között a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője. Számos lakossági és vállalkozói felmérés koordinátora, vezető elemzője. 2002-ben a GKI Egészségügy-kutató Intézet Kft. ügyvezetőjeként indította el az egészségügyi vállalkozások gazdasági várakozásainak, valamint az önkormányzatok egészségügyi ellátórendszerükkel kapcsolatos véleményének monitorozását. Folytatás a következő oldalon. IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS 21 MENEDZSMENT PIACI ELEMZÉS Folytatás az előző oldalról. Udvardi Attila a GKI Egészségügykutató Intézet Kft. projektvezetője. 1999–ben végzett okleveles közgazdászként. 1999-2002 között a Richter Gedeon Rt. pénzügyi elemzője. A GKI Egészségügy-kutató Intézet Kft.-ben több egészséggazdasági elemzést koordinált, többek között a környezetszennyezéssel összefüggésbe hozható egészségkárosodás terápiás költségeinek becslésével kapcsolatban. Köszönjük Kardos Zoltán közreműködését. Konferencia tájékoztató Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok IV. konferenciája A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája, a Debreceni Akadémiai Bizottsággal és az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottságával közösen, a „Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok (DEMIN)” keretében rendezi meg negyedik tudományos konferenciáját: „Az egészségügyi minőségbiztosítás helyzete és kihívásai az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt” címmel. Konferencia időpontja: 2004. április 29-30. Konferencia helye: Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.) A konferencia szervesen kapcsolódik a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola (DENI) 2001-ben akkreditált Egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési szakának stratégiai tervéhez, amely szerint az oktatás és továbbképzés meghatározó tényező a magyarországi egészségügyi ellátás minőségének javításában. Konferencia fő témái: • A magyarországi egészségügyi minőségbiztosítás helyzete • Belső és integrált minőségirányítási rendszerek • Szakfelügyeleti rendszer helyzete, a szakmai hatékonyság fejlesztése • Szülészeti-nőgyógyászati ellátás minőségbiztosítása • Egyéb A konferencián való részvétel továbbképzésnek számít. Levelezési cím: Dr. Gődény Sándor, DE Népegészségügyi Iskola, 4012 Debrecen, Pf. 2. Fax: 52/ 460 195, e-mail: s.godeny@sph.dote.hu További információk és a jelentkezési lap letöltése: www.sph.dote.hu honlapról. Kérésre postai úton is küldünk tájékoztatót, illetve jelentkezési lapot. 22 IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS
