IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az egészségügyi minőségbiztosítás helyzete az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt - Beszámoló a Debreceni Egészségügyi, Minôségügyi Napok IV. Konferenciájáról

  • Cikk címe: Az egészségügyi minőségbiztosítás helyzete az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt - Beszámoló a Debreceni Egészségügyi, Minôségügyi Napok IV. Konferenciájáról
  • Szerzők: Dr. Gődény Sándor
  • Intézmények: The European Organization for Quality, Magyar Nemzeti Bizottság Közhasznú Egyesület, Egészségügyi Szakbizottság
  • Évfolyam: III. évfolyam
  • Lapszám: 2004. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 32-33
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: MINŐSÉGMENEDZSMENT

Absztrakt:

A Debreceni Egyetem Orvosés Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Iskola az Európai Minőségügyi Szervezet (European Organization for Quality) Magyar Nemzeti Bizottságával (EOQ MNB) és az ISO Fórummal közösen 2004. április 29-30. között rendezte meg a Debreceni Egészségügyi Napok negyedik konferenciáját (DEMIN IV.) a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. A konferenciának 204 regisztrált részvevője volt, illetve a „Szülészeti-nőgyógyászati ellátás minőségbiztosítás” szekcióra még 29 védőnő is jelentkezett.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Ari Lajos
Fókuszban az Irányított Betegellátási Rendszer - Dr. Horváth Ágnes, az OEP fôosztályvezetôjének tájékoztatójaaz IBR négy éves mûködésérôl Dr. Horváth Ágnes
IBR konferencia beszámoló Nagy András László
Radnai György, az Egészségügyi Reform Programirodakormánybiztosának válasza a Magyar Kórhászövetségnek azellátásszervezôkrôl szóló törvénytervezettel kapcsolatos kérdéseire Radnai György
Ó, reform, nem ellened haragszom, érted Dr. Weltner János
HBCS avagy a piac diszkrét bája (szelíd viszontválasz Dózsa Csaba „Agresszív” HBCS-politika címû írására) Dr. Szummer Csaba
Szerkesztőségi állásfoglalás
Adóssághelyzet az egészségügyi intézményekben - A Kincstári Biztosi rendszer tapasztalatai Forgács Péter
Kihívások a kórházhigiénében, Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), 2004. Dr. Molnár Kornélia
Az egészségügyi minőségbiztosítás helyzete az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt - Beszámoló a Debreceni Egészségügyi, Minôségügyi Napok IV. Konferenciájáról Dr. Gődény Sándor
Elindult a Dr. Info,az ESzCsM telefonos és internetes tájékoztató szolgáltatása eEgészség Programiroda
Az ellátás különböző szintjeinek összekapcsolása - a hazai egészségügyi informatika következő nagy lépése Dr. Rékassy Balázs
Beszédfelismerés az orvosi dokumentáció korszerűsítésére Dr. Nyers Ágnes
MEDIP-Platformfüggetlen szoftver keretrendszer orvosi képfeldolgozáshoz Dr. Emri Miklós, Dr. Hajdu András, Dr. Kormos János, Lencse Zsolt
Laboratóriumi elvárások informatikai rendszerrel szemben Dr. Herczeg Tamás
Automatizálás az in-vitro diagnosztikai laboratóriumokban Keszei Péter
Új tudományág a palettán:az egészség-gazdaságtan - Beszélgetés Dr. Kaló Zoltán egészségügyi közgazdásszal Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Gődény Sándor Intézmény: The European Organization for Quality, Magyar Nemzeti Bizottság Közhasznú Egyesület, Egészségügyi Szakbizottság
MENEDZSMENT MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS Az egészségügyi minőségbiztosítás helyzete az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt Beszámoló a Debreceni Egészségügyi, Minőségügyi Napok IV. Konferenciájáról Dr. Gődény Sándor, DEOEC Népegészségügyi Iskola A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Iskola az Európai Minőségügyi Szervezet (European Organization for Quality) Magyar Nemzeti Bizottságával (EOQ MNB) és az ISO Fórummal közösen 2004. április 29-30. között rendezte meg a Debreceni Egészségügyi Napok negyedik konferenciáját (DEMIN IV.) a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. A konferenciának 204 regisztrált részvevője volt, illetve a „Szülészeti-nőgyógyászati ellátás minőségbiztosítás” szekcióra még 29 védőnő is jelentkezett. az egészségnyereség maximalizálása, mely az egészségügyi reformtörekvések alapvető stratégiai céljának tekinthető, összhangban az európai elvárásokkal. Kiemelt szerepet kap az elkötelezettség, továbbá az ellátás mérhetőségére és a biztonságra való törekvés. Ebben a folyamatban fontos szerepet kap a szakfelügyeleti rendszer és az OEP. Az ellátás minőségének fejlődésében további lehetőség az irányított betegellátás fejlesztése és a járóbeteg ellátás standardjainak alkalmazása. INTEGRÁLT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK A Debreceni Egészségügyi Napok IV. konferenciáját Dr. Vojnik Mária az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára nyitotta meg. Ezt követen került átadásra az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának (EOQ MNB) oklevele, amely igazolja, hogy a DEOEC Népegészségügyi Iskola Egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési szakán folyó képzés, amely Magyarországon egyedül ad szakirányú végzettséget, teljesíti az EOQ „Quality System Manager in Healthcare” képzés kritériumait is. Az EOQ akkreditáció lehetővé teszi, hogy a szakon végzett szakemberek a „Minőségügyi rendszermenedzser az egészségügyben” EOQ oklevelet is megszerezzék. Az oklevél átadásához csatlakozó előadás az egészségügyi minőségmenedzser képzés európai helyzetével foglalkozott, és a diplomát adó képzés szükségességét ismertette. Az EOQ folyamatosan bővíti a szakember-tanúsítás területeit. Az Európai Minőségügyi Szervezet 2002-ben dolgozta ki az „EOQ Quality System Manager in Health Care” oklevél kiadásának feltételeit. Az elmúlt másfél év alatt Európa-szerte mintegy 100 ilyen oklevelet adtak ki azoknak, akik megfeleltek az elvárásoknak. A megnyitó, és az oklevél átadásához csatlakozó előadás követően a konferencia öt szekciója a következő témákkal foglalkozott: A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY MINÔSÉGÜGYI HELYZETE A CSATLAKOZÁS ELÔTT A csatlakozást követően az egészségügyi minőségbiztosítás jelentősége, a költség-hatékonyságra való törekvés és a rendelkezésre álló szakmai bizonyítékok egységes alkalmazásának szükségessége, a minden dolgozóra kiterjedő minőségszemlélet jelentősége felértékelődik. A rendelkezésre álló erőforrások optimális kihasználásával szükséges 32 IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS A minőségfejlesztés egy soha be nem fejeződő folyamat az egészségügyi szolgáltatók életében. Az ISO alapú minőségirányítási rendszerbe be kell építeni a KES-t is, azonban a jövőbeli cél egy folyamatosan fenntartható és fejleszthető önértékelési rendszer kialakítása. Az integrált rendszer bevezetése csak folyamatos fejlődéssel és folyamatos megvalósítással lehetséges. Fejlesztésének, a szakmai szempontok érvényre jutásának alapfeltétele, hogy olyan folyamatos értékelő rendszer (indikátor rendszer) legyen kialakítva, amely standardizált körülmények között értékeli az ellátás színvonalát. Az integrált rendszerek auditálásának szempontrendszerével jelenleg az ESZCSM munkacsoportja foglalkozik. AZ ÁPOLÁS MINÔSÉGÉNEK HELYZETE Bár a magyarországi ellátásban az ápolók meghatározó szerepet töltenek be és több olyan minőségfejlesztő tevékenységben vesznek részt, amelyek kedvezően befolyásolják az ápolás minőségét, továbbra is komoly gondok vannak az ápolás területén. A WHO 2003-ban készített felmérése szerint a százezer lakosra vonatkoztatott ápolók száma, a csatalakozó országok között, Magyarországon a legalacsonyabb. Legnagyobb problémát a szakképzett személyzet fluktuációja, illetve az egyre fokozódó pályaelhagyás jelenti. KEREKASZTAL SZEKCIÓ: AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS HAZAI ÉS EURÓPAI HELYZETE, FELADATOK A kerekasztal-szekcióban az ESZCSM, az EOQ MNB, a Magyar Kórházszövetség, a NAT és az OEP képviselője vett részt. Néhány fontosabb véleményben egyetértés alakult ki: MENEDZSMENT • • • • • MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS Egységes minőségügyi rendszer szükségessége, melynek működése jól mérhető. Nem a minőségügyi rendszer formája fontos, hanem az ellátás eredménye. Kapjanak kedvezőbb finanszírozást azok a szolgáltatók, akiknél olyan minőségügyi rendszer működik, amelynek következtében javulnak az eredmények. Egységes elven kivitelezett, az ellátás szakmaiságára koncentráló auditálás szükséges. A különböző érdekelt felek egyeztessék, harmonizálják a szolgáltatók auditálását a felesleges párhuzamosságok csökkentése érdekében. A SZÜLÉSZET-NÔGYÓGYÁSZATI ELLÁTÁS MINÔSÉGBIZTOSÍTÁSA Korábbi gyakorlatnak megfelelően – az egészségügyi minőségmenedzsment aktuális kérdésein kívül – olyan egészségügyi téma is bekerült a DEMIN IV. programjába, amelyeknek közvetlen gyakorlati jelentősége van a gyógyító-megelőző és a gondozási szolgáltatások szakmai színvonalának, a magyarországi mortalitási, morbiditási és az életminőséggel kapcsolatos eredmények fejlesztésében, javításában. A DEMIN IV. a szülészet-nőgyógyászati ellátás egyes területeinek minőségügyi szempontjaival foglalkozott. A szakmai minőség megvalósulására való törekvésnek már hagyományai vannak a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban, de a bizonyítékon alapuló szakmai irányelvfejlesztés, a szakmai protokollok és a minőségi indikátorok alkal- mazása új lehetőség a szülészeti ellátás további fejlesztése érdekében. Ebben a folyamatban példaértékű a szülészetnőgyógyászati ultrahang-diagnosztika minőségbiztosítása. Gyakorlati szempontból ugyancsak jelentős változást hozhat az elhízott nők szülészeti-nőgyógyászati ellátásának új, interdiszciplináris megközelítése. A minőségszemlélet nemcsak országos szintű orvosszakmai területen hat a szülészeti-nőgyógyászati ellátására, hanem az egyes szülészeti-nőgyógyászati osztályok eredményes működést is kedvezően befolyásolja. A szülészeti ellátás területén is előtérbe került a minőségi ápolás megvalósítása. A konferencián elhangzott tapasztalatok alapján a 2005. májusában rendezendő DEMIN V. konferenciának a következő fő témái lesznek: • Az ESZCSM, ÁNTSZ, OEP és az integrált minőségirányítási rendszerek kapcsolata • Integrált auditálás helyzete • Irányított betegellátás minőségbiztosítási kérdései • Járóbeteg standardokkal (JES) kapcsolatos tapasztalatok • Az egészségügyi ellátás szakmai fejlesztésének módszertana A konferencia Gabriel Garcia Marqueztől vett idézettel zárult: „Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént.” Helyreigazítás Az IME III. évf. 2. számában Dr. Síkné Dr. Lányi Cecília és munkatársai. tollából megjelent „Interaktív rehabilitációs szoftver afáziás betegek részére” c. közleménnyel kapcsolatban, a dolgozatban hivatkozott egyik munka szerzője, Dr. Hegyi Ágnes klinikai nyelvész helyesbítési kérelmet juttatott el Szerkesztőségünkhöz. Dr. Hegyi Ágnes kifogásolta, hogy a megjelent közleményben a szerzők idézet jelzése nélkül szó szerint szerepeltették a hivatkozott referencia egyes bekezdéseit, valamint, hogy a zárójelben feltüntetett hivatkozásban nem különül el, hogy mely állítások vonatkozásában, mely forrásokra történik utalás. A Szerkesztőség az esetet kivizsgálva, az alábbi helyreigazítással él: 1. A „Mi az afázia?” fejezet első két bekezdése helyesen idézőjelek között képzelendő el, a fejezet végén lévő irodalmi hivatkozás csak a 3. referenciára utal. 2. A „Kognitív nyelvi terápia” c. alfejezet teljes terjedelmében idézőjelek között képzelendő el (kivéve a „Multimédiás szoftvereink ..” kezdetű bekezdés), az alfejezet végén ismét meg kell jelenjen a 3. referenciára történő utalás. 3. A jelenlegi 4. és 5. hivatkozás célszerűen a Bevezetés végére kerül. IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS 33