IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Fény az alagút végén? A „reménykedô” járóbeteg szakellátás

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
EGÉSZSÉGPOLITIKA Fény az alagút végén? A „reménykedő” járóbeteg szakellátás A MEDICINA 2000 Szövetség elnökségi szóvivői közleménye A MEDICINA 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség immár hatodik alkalommal tartotta meg 2004. szeptember 17–19. között Balatonaligán a Club Aligában és a Frida Hotelben a hagyományosan nagy szakmai érdeklődéssel kísért 3 napos szakmai konferenciáját. A rendező MEDICINA 2000 elnöksége és az e rendezvényt második alkalommal szervező LARIX Kft. méltán lehetett büszke e járóbeteg szakellátási konferenciára, amely mind az érdeklődők nagy számában, mind széleskörű szakmai-tartalmi összeállításában, mind színvonalában, szervezettségében és hangulatában jelentősen meghaladta az ezt megelőző, hasonló rendezvényeit. A rendezők ezt az örvendetesen növekvő szakmai elismertséget megtapasztalhatták a konferenciát maximális kredit ponttal jutalmazó MOTESZ minősítéséből, a meghívott magas rangú egészségpolitikusok, szakhatósági képviselők, előadók, VIP vendégek és a népes hallgatóság – a konferencia végén beérkezett – számos visszajelzéséből. A MEDICINA 2000 elnöksége és Dr. Varga Imre elnök beszédeiben annak a reményének adott hangot, hogy e növekvő elismertség, figyelem és szakmai súly nemcsak e szeptemberi, hagyományteremtő járóbeteg rendezvénynek fog szólni a jövőben, hanem ez megjelenik majd a kormányzati egészségpolitikai figyelemben, a stratégiai tervezésben, finanszírozásban és a napi szakmai gyakorlatban is. A megjelent szakminisztériumi és OEP képviselők ígéretet tettek arra, hogy a MEDICINA 2000 Szövetség által régóta szorgalmazott szakmai kéréseket, elvárásokat napirenden tartják, és előnyben részesítik, valamint a legfontosabb, legégetőbb problémák megoldásában gyors segítséget is nyújtanak. Ilyen konkrét kormányzati segítségnek és a MEDICINA 2000 lobbyzási eredményének tekinthetjük a kisméretű, önálló szakrendelők 2004. évi egyszeri, fix díjas finanszírozási támogatását. Ugyanakkor reményteljes ígéretként hangzott el az egészségpolitikusoktól a járóbeteg szakellátás növekvő szakmai súlyának kormányzati elismerése, a járóbeteg Ft/pont érték további felfelé korrigálása, a járó-fekvő díjharmonizáció irányában történő határozott elmozdulás, valamint az egynapos ellátás és a definitív járóbeteg szakellá- 10 IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER tási formák szakmai és finanszírozási preferálásának szándéka. E szakmapolitikailag is nyugodt, kiegyensúlyozott, tárgyilagos, konstruktív konferencián hallhattuk először a Magyar Orvosi Kamara vezetőjének és az MSZP képviselőjének (Dr. Schvarcz Tibor, a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke) „kiegyezését” arról, hogy a jövőben a kormányoldal is részt vesz az Egészségügyi Kerekasztal munkájában. A rendezvény résztvevői ezt a bejelentést nagy megelégedéssel fogadták, hiszen mindenki látja az egészségügy jelenlegi helyzetét és a sürgető cselekvés szükségességét, de minden gyakorló egészségügyi szakember, menedzser, intézményvezető tisztában van azzal, hogy e „sorsfordító” döntéseket csakis egy a kormányokon, választási ciklusokon átnyúló egészségpolitikai szakmai konszenzus talaján lehet meghozni. A másik jelentős konkrét bejelentést Dr. Kökény Mihály miniszter úr tette meg a konferencia megnyitó napján. Eszerint az ESZCSM és az FHB bank közösen kidolgozta a járóbeteg szakrendelők szakorvosi-szakdolgozói „MRP” típusú résztulajdonosi privatizációjának kedvezményes hitellel történő ösztönzési keretfeltételeit. Ennek részleteit az ESZCSM és az FHB honlapján minden érdeklődő elolvashatja. A MEDICINA 2000 elnöksége és tagsága visszafogottan üdvözölte ezt a bejelentést. Ugyanezzel a lehetőséggel a járóbeteg szakdolgozói körnek egy régóta vágyott kívánsága teljesül, viszont fenntartásait is meg kellett fogalmaznia a hitelfelvételi lehetőség csapdái miatt. Hiszen a banki hitelezési politika szigorát mindenki jól ismeri, valamennyi szakember tisztában van a privatizálható járóbeteg szakrendelő intézmények jelenlegi állapotával és elégtelen nyereségtermelő képességével, valamint a tulajdonos önkormányzatok hozzáállásával is. A konferencia új és igen sikeres színfoltja volt a Club Aligával szomszédos Frida Hotelben párhuzamosan, első alkalommal megrendezett kétnapos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia. Ezzel a MEDICINA 2000 Szövetség bizonyította, hogy komolyan gondolja a járóbeteg szakellátásban a „team munka” szükségességét, illetve azt, hogy nagyra értékeli a szakasszisztensi és ápolói, szakdolgozói kör munkájának jelentőségét. A rendezők és a résztvevők EGÉSZSÉGPOLITIKA megállapodtak abban, hogy ezentúl minden évben helyet, segítséget és támogatást adnak a járóbeteg szakdolgozói konferencia egyidejű, rendszeres megrendezéséhez. Összefoglalóan e rendezvénynek mind a szakmapolitikai, mind a járóbeteg menedzsment, mind a szakmai része konstruktív, tájékoztató, elemző és javaslattevő hangulatban zajlott. A résztvevők, akik a járóbeteg szakellátás jelenlegi nehéz szakmai-gazdasági helyzetét reálisan látják, azzal a reménnyel távozhattak innen, hogy ha a hivatalos kormányzati egészségpolitika az itt megtett ígéreteit tényleg betartja, terveit végrehajtja, akkor „valami fény mégiscsak derengeni fog a járóbeteg szakellátás alagútjának végén”. Balatonaliga, 2004. szeptember Áttörés a myeloma multiplex kezelésében Genf, 2004. június 11. – Az Európai Hematológus Szövetség éves kongresszusán bejelentették, hogy egy új szer, a bortezomib forradalmi lépést jelent egyes rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedések kezelésében. A myeloma multiplex – amelyről szó van – a vér daganatos megbetegedése. Kialakulásáról és okairól egyelőre keveset tudunk, így végleges gyógyulást jelentő kezelés sem áll rendelkezésre.. A myeloma multiplex a plazmasejtek megbetegedése, amelyek a csontvelőben kórosan túltermelődnek súlyosan roncsolva a csontokat. Az abnormális sejteket myeloma sejteknek nevezik. Elburjánzásuk egy M-proteinnek (vagy paraproteinnek) nevezett abnormális antitest megnövekedett termelését, ezzel párhuzamosan a normál vörös- és fehérvérsejtek csökkenését, továbbá a veseműködés károsodását idézi elő. A WHO kutatásai szerint 2000-ben világszerte mintegy 74 000, Európában 19 000 ember szenvedett e betegségben. Évente több mint 14 000 európai ember hal meg myeloma multiplexben. A non-Hodgkin lymphoma után ez a leggyakrabban előforduló vér-rák típus. A tudomány mai állása szerint a myeloma multiplexet nem lehet meggyógyítani. A betegek mindössze 30%-a él 5 évnél tovább a betegséggel, az átlagos túlélés nem haladja meg a 3-4 évet. A kemoterápiás módszerek bevezetése előtt ez az időszak mindössze 7 hónap volt. Ez az egyik legalacsonyabb hosszútávú túlélési arány a daganatos betegségek között. A kutatások fő iránya a hatékonyabb, ugyanakkor alacsonyabb toxicitású kezelési módszerek kidolgozása volt. Az új szer áttörést jelent a betegség kezelésében A bortezomib egy új gyógyszercsoport, a proteasom inhibitorainak (speciális fehérje gátlók) első tagjaként forradalmi áttörésnek számít a betegség kezelésében. A szert befogadta az FDA (Az Egyesült Államok Gyógyszerhatósága) és az Európai Unió Gyógyszerhatósága is. A bortezomib lelassítja, sőt megállíthatja a betegség tovaterjedését olyan betegek esetében, akiknél már kétféle terápia is sikertelennek bizonyult, és potenciálisan meghosszabbítja a betegek életét. Mellékhatás-profilja is megfelelő. A bortezomib hatásmechanizmusa alapján új megközelítést jelent a vérrák kezelésében: az első olyan daganatellenes szer, amely a sejtfehérjéket célozza meg. Ez az első, a fehérjegátló ék lebontására ható készítmény, amelyet a tumoros kezelésben elfogadtak. A bortezomib gátolja egy fehérjeféle, a proteasom működését. Ez egy enzimkomplexum a sejtben, amely azokkal a kémiai üzenetátvivőkkel áll kapcsolatban, melyek a ráksejtek növekedését ellenőrzik és a sejtek túlélését irányítják. E hatásmechanizmuson keresztül megakadályozza a tumorsejtek előállítását, a csontokban való terjedését és ezzel a betegség előrehaladását. Az előklinikai vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy a proteasom gátlás programozott sejthalált okoz a daganatos sejtek között, csökkenti a tumoros sejttúlélést, növekedést, terjedést és új vérerek kialakulását, ami a tumor túlélés és növekedés szempontjából igen fontos, továbbá hat a sejt jelzésekre, amik a hagyományos kemoterápiara mutatott rezisztenciát okozzák. Mindez azt jelenti, hogy a bortezomib segít lelassítani, vagy akár megállítani a betegség folyamatát a myeloma multiplexes betegek esetében. Mivel a proteasom minden sejtben megtalálható és számos fehérje célpontja van, a proteasom gátlás potenciálisan szélesebb körben is alkalmazható lehet majd a daganatos betegségek kezelésében. Ezért a kutatók a bortezomibbal nagy jelentőségű és ígéretes klinikai kísérleteket és vizsgálatokat folytatnak más daganattípusokkal is. Dr. Sebeszta Miklós IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER 11