IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Mitől szorong az ápoló a betegágy mellett?

  • Cikk címe: Mitől szorong az ápoló a betegágy mellett?
  • Szerzők: Arzenovits Krisztina
  • Intézmények: Szent Margit Kórház
  • Évfolyam: III. évfolyam
  • Lapszám: 2004. / 7
  • Hónap: október
  • Oldal: 29-36
  • Terjedelem: 8
  • Rovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
  • Alrovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT

Absztrakt:

Az ápolók munkavégzésük során jelentős mértékben vannak kitéve fizikai, valamint pszichikai megterhelést okozó tényezőknek. Rendkívül fontos nagy hangsúlyt fektetni a szorongás tüneteinek korai felismerésére, valamint a csökkentését elősegítő tényezőkre, mivel a szorongó ápoló betegekkel való bánásmódja, munkavégzése nem mondható megfelelőnek és hosszútávon hátrányosan befolyásolhatja a nyújtott ápolás minőségét. Az egészségügyi intézmények számára a betegek igényeinek magas szintű kielégítése mellett fontos lenne a dolgozók munkakörülményeinek, valamint pszichoszociális egészségi állapotának megismerése és javítása.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Arzenovits Krisztina Intézmény: Szent Margit Kórház

[1] Sipos K., Sipos M., Spielberger, C.D.: A State – Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. (1983).
[2] Sipos Kornél: A State – Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar nyelvű változatával szerzett első hazai tapasztalatok. 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete (Az 1977. Nov. 21-24-i ülésszak előadásai). Budapest, MTA Pszichológiai Intézete (1978, 142-151 old).
[3] Dr. Fekete Sándor: Segítő Foglalkozások kockázatai – helfer szindróma és burnout jelenség. Psychiatria Hungarica 1991. március, VI. évf. 1. sz. (17-29 old.)
[4] Dr. Pikó Bettina: A nővéri munka magatartás – tudományi vizsgálata. Lege Artis Medicinae 11. évf. 4. szám. (318 – 325 old.)
[5] Molnár Edit: Ápolók egészségi állapota – 2001. Nővér 2002. 15. évf. 4. szám (4 –10 old.)
[6] Dr. Pikó Bettina: Munkahelyi stressz a nővérek körében: kik a legveszélyeztetettebbek? Szenvedélybetegségek. VII. évf. 4. sz. (272-281 old)
[7] Dobák Miklós és munkatársai: Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – Budapest, 1998. (148-149 old).
[8] Dr. Szeverényi Péter és munkatársai: A gyógyulás folyamata nőgyógyászati laparoscopiát követően: adatok a pszichés tényezők jelentőségéhez. Orvosi Hetilap 1999, 140 (19), (1043-1048 old.).
[9] Gróf Kinga: Szorongás miokardiális infarktusban. Nővér 2001. 14. évf. 2. szám.
[10]Dr. Tringer László: A szorongás és a szorongásos zavarok. UCB Kiskönyvtár. Budapest, 1996.

MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT Mitől szorong az ápoló a betegágy mellett? Arzenovits Krisztina, Fővárosi Önkormányzat Szent Margit Kórház Az ápolók munkavégzésük során jelentős mértékben vannak kitéve fizikai, valamint pszichikai megterhelést okozó tényezőknek. Rendkívül fontos nagy hangsúlyt fektetni a szorongás tüneteinek korai felismerésére, valamint a csökkentését elősegítő tényezőkre, mivel a szorongó ápoló betegekkel való bánásmódja, munkavégzése nem mondható megfelelőnek és hosszútávon hátrányosan befolyásolhatja a nyújtott ápolás minőségét. Az egészségügyi intézmények számára a betegek igényeinek magas szintű kielégítése mellett fontos lenne a dolgozók munkakörülményeinek, valamint pszichoszociális egészségi állapotának megismerése és javítása. A VIZSGÁLAT CÉLJA A Szent Margit Kórházban dolgozó ápolók munkavégzés során jelentkező szorongásának és a pszichoszociális munkakörnyezetük bizonyos tényezői közötti összefüggések vizsgálata. Keresni a választ arra, hogy a szorongás kialakulásában mi játssza a főszerepet. RÉSZCÉLOK • • BEVEZETÉS • Az egészségügyben nagyon nagy jelentősége van az emberi erőforrásnak, mivel a dolgozók magatartása és teljesítőképessége közvetlenül befolyásolja a nyújtott ellátás minőségét és eredményességét. Számos tény bizonyítja, hogy az embert középpontba állító szervezetek sokszor behozhatatlannak látszó előnyre tesznek szert, az ezt figyelmen kívül hagyókhoz képest. Sajnos ennek felismerése még késlekedik, mivel sokkal több figyelmet, energiát fordítunk a berendezések, műszerek, gyógyászati segédeszközök beszerzésére, mint a munkaerő fejlesztésére, terhelhetőségére, közérzetének és magatartásának javítására, pedig a talpon maradást a humán erőforrás állapota igen erősen befolyásolja. Az egészségügyi munkakör nemcsak szakma, hanem hivatás is. A beteg emberekkel való bánásmód egyéni módszereket kíván, mivel a munka tárgya is maga az ember, viszont ez a mindennapi gyakorlatban fokozott fizikai és pszichikai megterhelésekkel jár. Az egészségügyben dolgozók kiemelten magas stresszhatásnak vannak kitéve a napi munkájuk során, sőt az egészségügyi ellátás területén, az ápolók tevékenysége az egyik legmagasabb stressz-szinttel jellemezhető munkakör. Stressz helyzetben az emberi szervezet leggyakoribb válaszreakciója a szorongás, melyet alkati tényezők mellett a munkavégzés során a munkakörnyezet pszichoszociális összetevői is befolyásolnak. Míg fejlett országok egészségpolitikájának kiemelt területe az egészségügyi dolgozók védelme, hazánkban e témakör eddig még nem kapott kellő prioritást. Jelen cikk kivonat a Szent Margit Kórházban készült szorongás teszt, valamint az ehhez kapcsolódó dolgozói elégedettség vizsgálati eredményeiből. • • • • • A közvetlenül betegágy mellett dolgozó ápolók alkati és a munkavégzés során jelentkező, úgynevezett állapot szorongásának meghatározása. A munkavégzés során jelentkező megterhelést okozó tényezők kiszűrése, különös tekintettel a lelki tényezőkre. Felmérni, hogy az ápolók betegeiket, illetve azok ellátását előbbre helyezik-e saját szükségleteiknél és ez milyen összefüggésben van a munkahelyi szorongással. Az ápolók pszichoszomatikus egészségének elemzése. A leggyakrabban előforduló pszichoszomatikus tünetek meghatározása. Felmérni, hogy milyen összefüggés mutatható ki a dolgozók munkahelyi szorongása és saját szorongásuk előfordulási gyakoriságának szubjektív megítélése között. Vizsgálni, hogy milyen összefüggés mutatható ki a munkahelyi szorongás, valamint a munkahelyi stressz előfordulási gyakorisága, a kollegiális társas támogatás és a munkával kapcsolatos információáramlás között. Felmérni, hogy az ápolók szorongása hogyan jelenik meg a betegekkel való bánásmódban. Milyen hatással van ez a nyújtott ápolás minőségére és a kollégákkal való társas kapcsolatokra. A munkával való elégedettség, valamint az ezt meghatározó pszichoszociális munkakörnyezet bizonyos jellemzőinek felmérése. HIPOTÉZISEK • • A Szent Margit Kórházban dolgozó ápolók alkati és munkavégzés során jelentkező szorongás értékei magasabbak, mint a magyar populációra vonatkozó normatív adatok. Az ápolók munkaterheltsége nagyfokú, a munkavégzés során jelentős mértékben és nagyszámban vannak kitéve fizikai, valamint pszichikai megterhelést okozó tényezőknek. IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER 29 MENEDZSMENT • • • • • • • • • • ÁPOLÁSMENEDZSMENT Az ápolók betegeiket, azok ellátását előbbre helyezik saját személyes és szakmai szükségleteiknél. Azoknak a dolgozóknak, akik a betegek ellátása érdekében kihagyják az étkezési és pihenő időket, a munkahelyi szorongás értékei magasabbak. Azok között a dolgozók között, akik kihagyják az étkezési és pihenőidőket a gyomorfájás előfordulási gyakorisága magasabb. Az ápolók pszichoszomatikus egészségi állapota nem megfelelő, a mindennapi munkahelyi követelményeknek csak részben felel meg. Azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkahelyi szorongás értékei magasabbak a saját szorongásuk előfordulási gyakoriságát is magasabbnak ítélik. Azoknak a dolgozóknak, akik a munkahelyi stressz előfordulását gyakoribbnak ítélik, a munkahelyi szorongás értékei magasabbak. Azoknak a dolgozóknak, akik úgy ítélik, hogy a munkahelyen számíthatnak kollegáik segítségére, munkahelyi szorongás értékeik alacsonyabbak. Azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkával kapcsolatos információ áramlásáról a véleménye rosszabb, a munkahelyi szorongás értékei magasabbak. A szorongó ápoló betegekkel való bánásmódja, munkavégzése és munkatársakkal való kapcsolata nem megfelelő, hátrányosan befolyásolja a nyújtott ápolás minőségét. Az ápolók munkájukkal és a munkahelyi légkörrel kevésbé elégedettek. A VIZSGÁLATI MINTA ÉS MÓDSZER A vizsgálat a Szent Margit Kórház tíz fekvőbeteg osztályára, a közvetlenül betegágy mellett dolgozó egy és többműszakos ápolókra terjedt ki, teljeskörűen. Az intézetben 205 db kérdőív került kiosztásra, 72 érkezett vissza, melyből 71 db volt értékelhető, így a válaszadási arány 35%-os volt. A dolgozókat megpróbáltuk motiválni a minél nagyobb számú részvételre azáltal, hogy ha jelszóval látták el a kérdőívet az anonimitás megőrzése mellett, az eredmények az értékelés után saját maguk számára visszakereshetőek legyenek. A vizsgálatban résztvevő ápolók 46%-a igényelt visszajelzést saját szorongás tesztjének eredményéről. A vizsgálatban adatgyűjtési módszerként előre megszerkesztett értelmezést is tartalmazó önkitöltős kérdőívet alkalmaztunk. A kérdőív két fő részből állt. Első része a Spielberger által kidolgozott State – Trait Anxiety Inventory (STAI) Teszt magyarnyelvű változatát tartalmazta, mely az ápolók szorongását mérte és egyben annak két formáját különítette el [1]. A teszt első 20 kérdése az alkati szorongást mérte, az „általában hogyan érzi magát” kérdésre vonatkozólag, (ez az úgynevezett szorongásra való hajlam, mely a személyiség jellemző vonása). A második 20 kérdés „A munkahelyén, a munkavégzése során hogyan érzi magát” kérdésre koncentrálva a munkavégzés során jelentkező szorongást mérte. Az elérhető pontszám mindkét esetben 20 és 80 kö- 30 IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER zött változott. A magasabb pontszám fokozottabb szorongást jelölt. A kérdőív második része egy saját összeállítású kérdéssort tartalmazott, melynek első része a szocio – demográfiai adatok megismerését szolgálta, második része pedig a pszichoszociális munkakörnyezet jellemzőinek felmérését célozta meg. Segítségével a szorongást keltő és fokozó tényezőket próbáltuk meg kiszűrni. Ezek a munkahelyi stressz előfordulási gyakoriságára, a munkaterhelés mértékére, a kollegiális társas támogatottságra, a munkatársi viszonyokra, a vezetésre, a munkával kapcsolatos információáramlás milyenségére, továbbá az egyéni jellemvonásokra, mint szakismeret, biztonságérzet, a munkával kapcsolatos vágyak, törekvések meghatározására irányultak. AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA Az adatok Microsoft Excel táblázatba történő beírása után, az adatok összehasonlítására az ún. négy mezős táblázatot, ellenőrzésképpen az Excel khi- próbáját alkalmaztuk. Az összetartozó változók közötti bizonyító erejű eltérés szignifikancia szintjét p=0,05 értékben határoztuk meg. Azoknál a változóknál, ahol az aktuális p érték 0,05 volt, ott a null hipotézist elvetettük és az eredményt statisztikailag szignifikánsnak értékeltük, vagyis kimondhattuk, hogy 95%os bizonyossággal az összefüggés nem véletlenszerű. Továbbá bizonyos esetekben az adatok számszerűsítése után korreláció számítás segítségével vizsgáltuk a kapcsolat szorosságát a két változó között. Ez után szignifikancia próbával ellenőriztük, hogy a korrelációs együttható 0-tól való eltérése szignifikáns-e? Ezt t-próbával határoztuk meg. EREDMÉNYEK A kórházi felmérés során kapott szorongás értékeket a könnyebb áttekinthetőség érdekében három kategóriába soroltuk (nagy, közepes, alacsony), majd összehasonlítottuk, a magyar populációra vonatkozó normatív adatokkal [2] (1. táblázat–1. diagram). 1. táblázat Az intézeti felmérés eredményei MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT 1. diagram Az ápolók alkati és munkavégzés során jelentkező szorongás értékei 2. diagram Milyennek tartja a jelenlegi létszámra jutó munkaterhelést? Az intézeti felmérés eredményei mindkét esetben magasabb értékeket mutattak a normatív adatoknál, de a végeredmények között nem mutatkozott lényegi (szignifikáns) különbség annak ellenére sem, hogy a dolgozók munkaterheltsége igen nagyfokú (p = 0,87) (2. diagram). A vizsgálat bizonyítja, hogy a munkavégzés során jelentős mértékben és nagy számban vannak kitéve fizikai, valamint pszichikai megterhelést okozó tényezőknek. Ezek közül a legjelentősebbek a létszámhiány okozta feszültség, valamint ennek egyik következménye, a gyakori túlmunkavégzés, a túlzott mértékű adminisztráció, az erkölcsi elismerés hiánya és a megfelelő tárgyi eszközök hiánya (2. táblázat). 3. diagram Melyik megállapítás illik leginkább Önre? valamint a dolgozók alacsonyabb rendű szükségleteinek, mint az étkezés, a kipihentség és létbiztonság kielégítetlensége ellenére a dolgozókat motiválja a beteg emberek ellátása, a másoknak való segítségnyújtás, viszont csak kis százalékánál okoz lelki megterhelést a nyújtott ellátás minősége. A felmérés továbbá bizonyítja azt is, hogy az ápolók betegeiket és betegeik ellátását előbbre helyezik saját személyes és szakmai szükségleteiknél, hiszen túlnyomó többségük jelezte, hogy kihagyja az étkezéseket, pihenő időt is a betegek ellátása érdekében (4. diagram). Jelen vizsgálat- 2. táblázat Mi az, ami leginkább megterhelést jelent az Ön számára munkavégzése során? A pszichés tényezők közül a vezető helyet a betegekkel való bánásmódból, valamint a munkatársi kapcsolatokból származók foglalták el. A mindennapi munkavégzés során jelenlévő, nagyfokú lelki megterhelést okozó tényezők, a munkahellyel kapcsolatos létbizonytalanság, a munkavégzés során elkövethető hibák lehetőségének lelki nyomása, a váratlan helyzetekből adódó megoldandó problémák pszichés terhe és a megnövekedett elvárásoknak való megfelelés nem kevés súlya (3. diagram). A felsorolt nehézségek, 4. diagram IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER 31 MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT ban azoknak a dolgozóknak a munkahelyi szorongás értékei mutattak magasabb értékeket, akik nem hagyják ki az étkezési és pihenőidőket a betegek ellátása érdekében, de az adatok között nem mutatkozott lényegi (szignifikáns) különbség (r=–0,18; p=0,14). A válaszokból tükröződő nagyfokú stresszterheltség ellenére, – melynek eredményeképpen várhatóan a munkahelyi szorongás értékeknek kellene magasabbnak mutatkoznia, – a vizsgálatban résztvevő ápolók 41%-ánál, még az alkati szorongás értékeiknél is alacsonyabb eredményeket kaptunk. Ez felveti a helfer szindróma – segítők tünetcsoportja – jelenlétét a dolgozók körében, melyet Schmidbauer pszichoanalitikus 1977-ben írt le először. A segítő foglalkozásúak körében megfigyelt jelenség lényege, hogy az emberi problémákkal foglalkozó személy, jelen esetben az ápoló, saját ingatag pszichés egyensúlyának fenntartásával függ össze rejtetten a gyengéken, a betegeken való segítés szükséglete. Saját gyengeségtől, segítségre szorulástól való félelmet, adott esetben más típusú problémák, kapcsolatok, érzelmek, elutasítását szolgálja. A másoknak való segítségnyújtás biztonságérzetet jelent, mintegy szorongáscsökkentő hatással bír a segítő szerepbe történő kerülés. Ez azonban a későbbiek során gyakran a saját fejlődés kárára megy, „droggá válik” a hivatás (Weisbach 1989), és kiégés szindrómához (burnout) vezethet [3]. Ezen kívül a dolgozók egy részénél megfigyelhető volt a túlmunka vállalására motiváló belső késztetés is, mely szintén a helfer szindróma egyik ismert jellegzetessége. Az ápolók ezáltal jelentősen hozzájárulnak az intézet stabilitásához is. Szintén az előbbi feltevést látszik alátámasztani az az eredmény, mely szerint a vizsgálatban résztvevő ápolók között a mindennapi munkában a legfontosabb sikerélményt a másoknak való segítségnyújtás, az emberekkel való foglalkozás, valamint a munkavégzés elismerése jelenti. A vizsgálatban résztvevő ápolók, 53,5%-ának viszont a munkahelyi szorongás értékei voltak a magasabbak. Szorongás keltő és fokozó tényezőként egyértelműen a munkahelyi stressz hatását lehetett bizonyítani. Statisztikailag igazolható, szignifikáns összefüggést sikerült kimutatni, a dolgozók pillanatnyi munkahelyi szorongása és a munkahelyi stressz előfordulási gyakoriságának szubjektív megítélése között (r=0,31; p=0,007). 5. diagram Megítélése szerint milyen időközönként éri stressz a munkahelyén 32 IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER 6. diagram Azoknak a dolgozóknak, akik a munkahelyi stressz előfordulását gyakoribbnak ítélték, a munkahelyi szorongás értékei is magasabbak voltak (5–6. diagram). Annak ellenére, hogy a vizsgálatban a munkavégzéssel kapcsolatos információ áramlását minősítették az ápolók a legrosszabbra, az eredmények alapján mégis azt mondhatjuk, hogy statisztikailag igazolható szignifikáns összefüggés nincs a dolgozók munkahelyi szorongása (pillanatnyi) és a munkával kapcsolatos információ áramlás szubjektív megítélése között (r=0,02; p=0,85). 7. diagram Mi a véleménye a kórházban a munkájával kapcsolatos információ áramlásáról? 8. diagram MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT Azoknak a dolgozóknak, akiknek a véleménye rosszabb volt a munkával kapcsolatos információáramlásról, a munkahelyi szorongás értékei nem mutattak magasabb értékeket (7–8. diagram). Feltehetően ennek az lehet a magyarázata, hogy önmagában a munkavégzéshez szükséges információ áramlás elégtelenségének nincs szorongás fokozó hatása, csak abban az esetben, ha ennek a következményeként stresszhelyzet alakul ki. Jelen vizsgálatban a társas támogatásnak, a munkahelyi stressz megelőzésében, ezáltal a szorongás előfordulási gyakoriságának csökkentésében betöltött pozitív szerepét statisztikailag nem sikerült igazolni, annak ellenére sem, hogy ezt számos tapasztalati tényező és szakirodalmi adatok is igazolják [4]. Azoknak a dolgozóknak, akik úgy ítélték meg, hogy a munkahelyen számíthatnak kollegáik segítségére, munkahelyi szorongás értékeik nem voltak alacsonyabbak (r=0,04; p=0,73). Fontos viszont kiemelni azt a tényt, hogy ebben a vizsgálatban nagyon jó eredmények születtek ezen a területen, hiszen a válaszadók túlnyomó többsége minden esetben, vagy általában számíthat a kollégái segítségére, és nem volt olyan az ápolók között, aki úgy érezte volna, ritkán, vagy soha sem számíthatna munkatársai segítségére (9-10 diagram). Feltételezhető, hogy a jelen felmérés során tapasztalt jó munkahelyi légkörnek, mint ismert védőfaktornak az ered- 9. diagram Milyen gyakran számíthat kollégái segítésgére munkahelyén, amikor szüksége lenne rá? 10. diagram ményes működése miatt, nem bizonyultak a dolgozók szorongás értékei a normatív adatoknál magasabbaknak. Megállapítható volt a továbbiakban az is, hogy azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkahelyi szorongás értékei magasabbak voltak, a saját szorongásuk előfordulási gyakoriságát is magasabbnak ítélték. Statisztikailag igazolható, szignifikáns összefüggést sikerült kimutatni a dolgozók munkahelyi szorongása (pillanatnyi) és saját szorongásuk előfordulási gyakoriságának szubjektív megítélése között (r=–0,55; p<0,001) (11. diagram). 11. diagram A dolgozók érezték és jelezték az átélt szorongás élményt, ennek megfelelően az itt alkalmazott szorongás teszt pedig ezt ki is mutatta, alátámasztva ezáltal azt a feltevést, hogy alkalmas az ápolók szorongásának mérésére. A kapott eredmények alapján továbbá azt is elmondhatjuk, hogy a többnyire fiatal korcsoporti megoszlást mutató ápolók pszichoszomatikus egészségi állapota már jelenleg sem megfelelő. A leggyakrabban előforduló panaszok és betegségek a hát és derékfájás, az alsóvégtagi fájdalom, a kimerültség, a krónikus fáradtságérzés, a fejfájás és a gyomorfájás voltak, melyek egyértelműen tükrözik a munkavégzés során állandóan jelenlévő fizikai és pszichés megterhelést okozó tényezők hatását. A mindennapi munkahelyi követelményeknek a dolgozók fizikai és szellemi teherbíró képessége már most, saját bevallásuk szerint is csak részben felel meg. Az itt kapott egészségi állapotra vonatkozó eredmények megegyeznek több hazai szakirodalom eredményeivel [5, 6]. Az étkezés, pihenés és a biztonságérzet olyan alapvető fiziológiás szükségletek, melyek kielégítetlensége hosszútávon szintén egészségkárosodáshoz vezethet, valamint a munka minőségének romlását eredményezheti, jelentős kockázatot hordozva magában az ápolók mindennapi munkavégzése során. Megállapítható volt az is, hogy statisztikailag igazolható szignifikáns összefüggés nincs a betegellátás érdekében kihagyott étkezési és pihenőidők, valamint a gyomorfájás előfordulásának gyakorisága között. Azoknál a dolgozóknál, akik kihagyták az étkezési és pihenőidőket, a gyomorfájás előfordulási gyakorisága nem mutatott magasabb értékeket (r=0,06; p=0,61). Ennek feltehetően az lehet a magyaráza- IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER 33 MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT ta, hogy a gyomorfájás kialakulásában más, általunk itt nem vizsgált tényezők játszanak szerepet. Jelen vizsgálat szempontjából fontos kiemelni, hogy a stressz reakció megnyilvánulhat rövid ideig tartó szubjektív tünetekben, mint szorongás, koncentráció csökkenés, elkeseredés, harag. Hosszabb távon pedig különböző pszichés jelekben, mint depresszió, rezignáltság, elidegenedés, vagy pszichoszomatikus tünetekben, valamint magatartási agressziót, mértéktelen dohányzást, alkoholfogyasztást, a társas kapcsolatok megromlását eredményezheti. Végül pedig a stresszorok jelenléte kihathat a munkateljesítményre, elégedettségi mutatókra, hiányzások számára, a fluktuációra és a minőségi munkavégzésre (Margolis és mtsai 1974.) [6]. Az egészségügyi dolgozók munkaköre azért sajátságos, mert a stressz következményeinek utolsó lépcsőfoka, a munkateljesítmény romlása nem megengedett. mára, mivel ez a módszer hatékonyan segíti a szorongás felismerését és típusának elkülönítését. Különböző betegségekben, egészséges kontrollcsoporttal történő összehasonlítással, már több esetben alkalmazták eredményesen, melyeket szintén szakirodalmi adatok bizonyítanak [8, 9]. A mindennapi munkavégzés során, rendkívül fontos nagy hangsúlyt fektetni a szorongás tüneteinek korai felismerésére, lehetőség szerint megelőzésre, valamint a csökkentését elősegítő tényezőkre, mivel a szorongó ápoló betegekkel való bánásmódja, munkavégzése és munkatársakkal való kapcsolata nem mondható megfelelőnek és hosszútávon hátrányosan befolyásolhatja a nyújtott ápolás minőségét [10] (3–4 táblázat). KÖVETKEZTETÉSEK Jelen vizsgálat érdekessége, hogy a már ismertetett megterhelést okozó tényezők megléte, valamint az ápolók kevésbé jónak mondható erőnléti és egészségi állapota ellenére a dolgozók túlnyomó többsége általában elégedett a munkájával. A munkahelyi légkörrel az intézet egészében kevésbé, viszont saját osztályon belül szintén többségében elégedettek a dolgozók és szerepét egészségük megőrzésében fontosnak ítélik. Ennek feltehetően az lehet az egyik magyarázata, hogy a munkával való elégedettség elsősorban a magasabb rendű szükségletek kielégítettségének függvénye (fejlődés lehetősége, elismertség, önmegvalósítás, közösséghez tartozás) [7]. A vizsgálatban résztvevő ápolók – akik az ismert nehézségek ellenére ez idáig a betegágy mellett maradtak –, az alacsonyabb rendű szükségleteik kielégítetlensége ellenére a szükséglethierarchia alacsonyabb szintjének átugrásával is motiválhatóak a mindennapi munkavégzésben. Ehhez feltehetően hozzájárul továbbá az eredményekből tükröződő jónak ítélt munkahelyi légkör, és a társas támogatottság érzése a kollégák részéről. Fontos kiemelni viszont azt is, hogy az alacsonyabb rendű szükségletek kielégítetlenségének az egészségre nézve komoly következményei lehetnek, tehát hosszútávon ennek kihasználása semmiféleképpen sem jelenthet végső megoldást. A stresszterheltség ismerete a munkahelyen, – melynek mérésére pszichoszomatikus tünetek gyakorisága, valamint az egészségi állapot önértékelésének romlása jelzés értékű lehet – kulcsfontosságú, mivel a stressz szorongásfokozó hatása egyértelműen bizonyított. A vizsgálati eredmények továbbá azt sugallják, hogy szükség lenne az egészségügyi intézményekben dolgozók alkati és munkavégzés során jelentkező szorongásának monitorozására is, a szorongás mértékének meghatározására, valamint preventív stratégia kidolgozására. A State – Trait Anxiety Inventory Test alkalmazása a mindennapi gyakorlatban hasznos diagnosztikai eszköz lehet az ápolók szá- 34 IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER 3. táblázat Jellemezze, hogy az Ön eddigi tapasztalatai szerint a szorongó ápolónak milyen a betegekkel való bánásmódja? (Nem válaszot 26.8%) 4. táblázat Jellemezze, hogy az Ön eddigi tapasztalatai szerint a szorongó ápolónak milyen a kapcsolata a munkatársaival? (Nem válaszolt 33.8%) MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT JAVASLATOK A MEGELÔZÔ STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁRA • Kívánatos a jó munkahelyi légkör, valamint a ténylegesen támogató, segítő társas kapcsolatok kialakítása, mivel jelentős a szorongás csökkentő hatása és ezáltal fontos védő faktor is egyben. Jelen vizsgálat eredményei alapján elsősorban az intézeti munkahelyi légkörnek és az osztályok közötti kapcsolatoknak a javítására lenne még szükség. Az ápolók részéről javaslatként felvetődött a vezetői módszerek javítása és közös programok szervezése iránti igény is. • Az új dolgozók beilleszkedésének, valamint a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek minél előbbi elsajátításának segítése. A tanulás ideje alatt az ápolókat nem magára hagyva, hanem mindvégig támogatva megismertetni az adott munkaterület követelményeivel. A munkahelyi vezetők részéről fontos lenne a munkavégzés során jelentkező szorongásos tünetek korai felismerése, lehetőség szerint megelőzése, mivel a szorongó ápoló betegekkel való bánásmódja, munkavégzése és munkatársakkal való kapcsolata nem mondható megfelelőnek, és hosszútávon hátrányosan befolyásolhatja a nyújtott ápolás minőségét. Az egészségügyi dolgozók munkakörében a munkateljesítmény romlása pedig nem megengedett. • Fontos az adott osztály stressz terheltségének ismerete – mivel szorongás fokozó hatása egyértelműen bizonyított –, illetve a legfontosabb megterhelést jelentő tényezők meghatározása. A leginkább veszélyeztetett osztályokon dolgozó ápolók szorongásra való hajlamának és a munkavégzés során jelentkező szorongásának felmérése. A kapott eredmények alapján fontos a forgás lehetőségének biztosítása a különböző megterhelésű munkaterületek között. A veszélyeztetett osztályon dolgozó ápolók saját kezdeményezésére, illetve a felmerülő igények esetén személyzeti csoportfoglalkozások szervezése pszichológus vezetésével. • Az ápolók folyamatos szakmai képzése, személyiségük fejlesztése, a problémakezelés hatékonyságának, az egyéni teherbírás és a tolerancia növelésének érdekében. Jelen vizsgálatban az általuk megnevezett területek, melyekben segítséget igényelnek fontossági sorrendben a következők (12. diagram): • Váratlan helyzetek, krízis állapotok kezelése, • A munkatársi jó kapcsolat képességeinek fejlesztése, • Az emberekkel való hatékonyabb bánásmód elsajátítása, • Önismeret és probléma megoldó képesség fejlesztése, • Kommunikációs képesség és döntési képesség fejlesztése. 12. diagram A fenti eredmények alapján szakmai továbbképzésekre, valamint együttműködő képességet, önismeretet, konfliktuskezelő képességet és kommunikációs készséget fejlesztő tréningek szervezésére lenne szükség. • Az ápolók egészségi állapotának rendszeres monitorozása, a foglalkozás-egészségügy aktív közreműködésével. A kapott eredmények felhasználása a munkakörülmények javításában. Fontos megemlíteni azt a tényt, hogy az ápolók egészsége azért is kiemelt kérdés, mivel magatartásukkal példaként szerepelnek betegeik előtt. • Kiemelt feladat a munkaszervezés javításával, egy egyenletesebb munkaterhelés elérésére történő törekvés. • Fontos a kompetencia körök kidolgozása, az egyértelmű feladat meghatározás. • Az ápolók teljesítményértékelése során, amennyiben az adott munkakörben a dolgozó hatékonyságát, valamint interperszonális kapcsolatait javítani szükséges, lehetőségként szerepelhetne a szorongás teszt alkalmazása. Segítséget nyújthatna az esetlegesen felmerülő problémák feltárásában. Természetesen ennek a módszernek az alkalmazása csak a dolgozó önkéntes beleegyezésével történhet. Ezenkívül a munkatársakkal történő megfelelő kommunikáció, a munkavégzés elismerésének örömet okozó hatása, a dolgozók biztonságérzetének és közérzetének javítása révén szorongáscsökkentő hatású lehet, mely további kutatás tárgyát képezi. Jelen vizsgálatban az ápolók, a második legjelentősebb örömforrásként jelölték meg a hivatás gyakorlásából fakadó sikerélmények mellett, munkájuk elismerésének fontosságát, nem csak a betegek, hanem a munkatársak és a vezetők részéről is. A visszajelzések alapján azt is elmondhatjuk, hogy önmagában a teszt kitöltése is bizonyos esetekben szorongáscsökkentő hatásúnak bizonyult. Sok pozitív visszajelzés érkezett az ápolóktól, és több esetben tapasztalható volt, hogy mintegy „kiírták” magukból a felgyülemlett problémákat, ezzel jelentősen hozzájárulva a kutatómunka sikeréhez. IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER 35 MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT Végezetül fontos kiemelni, hogy az egészségügyi dolgozó érték, melynek felismerése sajnos még késlekedik, pedig számuk egyre csökken. Az intézmények számára a betegek igényeinek magas szintű kielégítése az elsődleges, de emellett nem szabad megfeledkezni a dolgo- zók munkakörülményeinek, igényeinek, valamint pszichoszociális egészségi állapotának megismeréséről, javításáról sem. E területre befektetett energia jelentősen megtérül, a szakmai ellátás színvonalának és a betegellátás minőségének növekedésével. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetemet szeretném kifejezni azoknak a kollégáknak, akik a kutatómunka sikeréhez segítőkész együttműködésükkel hozzájárultak: Dr. Boros Magdolna pszichológus, Dr. Szőke Barnabás közgazdász, Vidáné Laboncz Krisztina főigazgató ápolási helyettese, Pölöskei Gyula – statisztikus IRODALOMJEGYZÉK [1] Sipos K., Sipos M., Spielberger, C.D.: A State – Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. (1983). [2] Sipos Kornél: A State – Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar nyelvű változatával szerzett első hazai tapasztalatok. 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete (Az 1977. Nov. 21-24-i ülésszak előadásai). Budapest, MTA Pszichológiai Intézete (1978, 142-151 old). [3] Dr. Fekete Sándor: Segítő Foglalkozások kockázatai – helfer szindróma és burnout jelenség. Psychiatria Hungarica 1991. március, VI. évf. 1. sz. (17-29 old.) [4] Dr. Pikó Bettina: A nővéri munka magatartás – tudományi vizsgálata. Lege Artis Medicinae 11. évf. 4. szám. (318 – 325 old.) [5] Molnár Edit: Ápolók egészségi állapota – 2001. Nővér 2002. 15. évf. 4. szám (4 –10 old.) [6] Dr. Pikó Bettina: Munkahelyi stressz a nővérek körében: kik a legveszélyeztetettebbek? Szenvedélybetegségek. VII. évf. 4. sz. (272-281 old) [7] Dobák Miklós és munkatársai: Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – Budapest, 1998. (148-149 old). [8] Dr. Szeverényi Péter és munkatársai: A gyógyulás folyamata nőgyógyászati laparoscopiát követően: adatok a pszichés tényezők jelentőségéhez. Orvosi Hetilap 1999, 140 (19), (1043-1048 old.). [9] Gróf Kinga: Szorongás miokardiális infarktusban. Nővér 2001. 14. évf. 2. szám. [10]Dr. Tringer László: A szorongás és a szorongásos zavarok. UCB Kiskönyvtár. Budapest, 1996. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Arzenovits Krisztina a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán 1994-ben végezett diplomás ápolóként. Ezt követően Zalaegerszegen, a Zala Megyei Kórház II. sz. Belgyógyászati 36 IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER osztályán dolgozott szakoktatói munkakörben. Jelenleg Budapesten a Szent Margit Kórház VI. sz. Belgyógyászati osztályán dolgozik ápolás koordinátorként, és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar egészségügyi szakmenedzser szakán végzi tanulmányait.