Az informatika mára a betegellátás napi eszközévé vált és szervesen beépült az ellátási munkafolyamatokba. Az elmúlt évtizedben az egészségügy és a gyógyítás egyes területein tapasztalt látványos fejlődésben az informatika térhódítása képviseli az egyik innovatív sikerterületet. Az egészségügyre jelenleg általánosan jellemző forráshiányos időszakban – a kórházak rendkívül kedvezőtlen gazdálkodási feltételei ellenére a működési költségeket fedező forrásokból – az informatikai fejlesztésekre viszonylag tetemes összegeket fordítottak. Az innovatív fejlesztések, az e területen dolgozó munkatársak száma, szakképzettsége, a hozzáférések látványos bővülése, a használók jártassága, fokozott térnyerése, mind-mind egyértelműen azt igazolják, hogy az informatika a kórházi működés kiemelt jelentőségű szolgáltatásává vált. A Kórházszövetség kérdőívek szétküldésével a közelmúltban felmérte a szövetséghez tartozó kórházak informatikai felkészültségének állapotát. A jelen publikáció az értékelhető 53 kórház adatainak összesítő elemzését tartalmazza és azt számos grafikonnal szemlélteti.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP Az informatika jelentősége és helyzete kórházainkban Dr. Nagy Péter, Dr. Golub Iván, Magyar Kórházszövetség Az informatika mára a betegellátás napi eszközévé vált és szervesen beépült az ellátási munkafolyamatokba. Az elmúlt évtizedben az egészségügy és a gyógyítás egyes területein tapasztalt látványos fejlődésben az informatika térhódítása képviseli az egyik innovatív sikerterületet. Az egészségügyre jelenleg általánosan jellemző forráshiányos időszakban – a kórházak rendkívül kedvezőtlen gazdálkodási feltételei ellenére a működési költségeket fedező forrásokból – az informatikai fejlesztésekre viszonylag tetemes összegeket fordítottak. Az innovatív fejlesztések, az e területen dolgozó munkatársak száma, szakképzettsége, a hozzáférések látványos bővülése, a használók jártassága, fokozott térnyerése, mind-mind egyértelműen azt igazolják, hogy az informatika a kórházi működés kiemelt jelentőségű szolgáltatásává vált. A Kórházszövetség kérdőívek szétküldésével a közelmúltban felmérte a szövetséghez tartozó kórházak informatikai felkészültségének állapotát. A jelen publikáció az értékelhető 53 kórház adatainak összesítő elemzését tartalmazza és azt számos grafikonnal szemlélteti. BEVEZETÉS A Magyar Kórházszövetség örömmel fogadta az elmúlt években meghirdetett információ-politikát az egységes szabványrendszerre épülő, osztott finanszírozású fejlesztési program indítását az egészségügyi szolgáltatók informatikai rendszereiben. Az ágazat aggasztóan forráshiányos helyzetében minden határterületi, vagy ágazatközi forrásbevonást és feladatorientált forráskoncentrálást méltányolunk, melytől helyzetünk javulása remélhető. Az E-alapok jelenlegi költségvetési keretei és lehetőségei nem nélkülözhetik azt, hogy a jövő egészségesebb társadalmának megteremtéséhez szükséges forrásokat, és ezek fedezetét ne össztársadalmi teherviseléssel biztosítsák. Ezt az egészségüggyel – e vonatkozásban – szerepet vállaló és együttműködő ágazatokban tervezett és végrehajtott informatikai fejlesztések közvetve előmozdíthatják. Az információ-politika egyéb célkitűzéseit is helyesnek és követendőnek tartjuk. Az adatok és az információ-technológiai (IT) eszközök széleskörű hasznosítását, a tudás-menedzsment technikai és szakmai feltételeinek kialakítását támogatni kell. Az egységes minőségű, elektronikusan vezetett, egymással kommunikáló alapdokumentációk, alapnyilvántartások és alap-adatbázisok rendszerének kialakítása és korszerűsítése elodázhatatlan. 34 IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER Az ágazat zárt, a személyes adatok védelmét is biztosító kommunikációs rendszerének (VPN) kialakítása mielőbb szükséges. Az eszközök, hálózatok, programok – gyógyítást és működést szolgáló és támogató – rendszerének kiépítésére szinte minden intézmény kiemelt figyelmet fordított. Manapság a kórházi költségvetés dologi kiadásaiból (ami általában 40-45%) mintegy 3%-ra tehető (ideális 5-10% lenne) az informatikára költött forrás, attól függően, hogy milyen üzemeltetésben (saját, vagy külső) biztosítják a szolgáltatást. Jelenleg nagyfokú heterogenitás jellemzi a hazai intézményrendszert. Ugyanez érvényes a kórházakat kiszolgáló adatkommunikációs rendszerekre is, melyek a helyi viszonyok célirányos „kiszolgálására” létesültek. Az intézményi informatikai szolgáltatások nem mentesek a kórházi gazdálkodási nehézségek és strukturális anomáliák negatív, torzító hatásaitól sem. A gyakran kényszerű és korlátozott fenntartói lehetőségek nem mindig optimális és hoszszú távú informatikai stratégiai célok által vezérelt megoldásokat eredményeztek. A sokszor elkerülhetetlen kompromiszszumok miatt – hosszú távon és a rendszer egészét tekintve – bizonyára számos, utólag előnytelennek és elhibázottnak minősülő döntés született a kórházi informatika területén. Az informatika mára olyan ellátási eszközzé vált, mely a betegről összegyűjthető, rendszerezhető és nyilvántartható információk integrációját segíti elő, és a gyógyászatban nélkülözhetetlen döntéstámogatást is biztosítja a meglévő tudásbázis elérhetőségével. A sokrétű betegellátó tevékenység más elemeihez hasonlóan az informatika is jelentős költséget képvisel, amit be kell építeni az egészségbiztosítás költségtérítési és elszámolási rendszerébe. A gyógyító ellátásban megnyilvánuló napi előnyökön és színvonal növekedésen túl, a gazdálkodási feladatok, hatósági jelentési kötelezettségek és vezető-információs területeken is kívánatos vizsgálni az informatika költség-hatékonyságát (cost-effectivness). A költséghatékonyságot két szempontrendszer alapján lehet értékelni. Az egyik az IT bevezetésével és üzemeltetéssel kapcsolatos, míg a másik – a technológia nyújtotta szolgáltatás által – az egészségügyi ellátás költséghatékonyságának növelésében nyilvánul meg. HELYZETELEMZÉS A hazai kórházak informatikai helyzetének vizsgálata számos pozitív tényezőről tanúskodik. A kormányzat elkötelezettsége az e-Egészségügy kérdésében, a magyar digitális tartalom a világhálón, a mobil INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP kommunikáció területén elért európai helyünk, az információs társadalom kellő jogi szabályozottsága kedvező környezeti adottságokat reprezentál. Az egészségügyben létesültek jó infokommunikációs ellátottságú kutatóhelyek, létrejöttek országos adatbázisok és alapnyilvántartások, vannak fejlesztés iránt elkötelezett szakemberek. Történtek sikeres egészségügyi IT projektek (KTI, PHARE, IKTA stb.). Számos hátrányos tényező is ismert, melyek a rendszer környezeti és belső „gyengeségeit” igazolják. Az információ és kommunikáció-technológia (IKT) iránti elkötelezettség mellett súlyos forráshiány jellemző. Ez utóbbi gyengíti a K+F tevékenységet, a kifejlesztett technológiák rendszerbe állítása nem megoldott. Az e-kormányzat infrastrukturális feltételei éppúgy nem megfelelőek, mint az egészségügyi ellátó rendszerben, illetve kórházakban. A működtetéshez megfelelően képzett szakember gárda nem áll rendelkezésre, relatíven elszigeteltségük gátolja a „knowhow”-ok hasznosulását. Az információ és kommunikációtechnológia (IKT) alkalmazása elmaradott az egészségügyben, az önmagához viszonyított látványos növekedés ellenére. Jellemzőek az elavult platformú foltrendszerek, igen alacsony a működést támogató alkalmazások aránya. Az adatkommunikációs standardok honosítása, a fogalomtárak terén jelentősek az elmaradások. A jelenlegi információs rendszerek adatvédelme nem kielégítő. A kórházi kapacitás igénybevételét közvetve befolyásolja az, hogy nem terjedt ki a korszerű egészségkultúrára, egészséginformációra, „health marketing”-re vonatkozó szemlélet és ismeret (emiatt nehéz a szükséglet, az igények meghatározása), nem alakult ki egy átfogó egészségmonitorozási rendszer. Az informatikai fejlesztések területén a veszélyek is nyilvánvalóak. A tartós és tetemes forráshiány gátolja az információs csatornákhoz történő hozzáférés kiterjesztését, sőt az infrastruktúrák fejletlensége további lemaradásokhoz vezethet. A hazai kórházi szférában az egyre bonyolultabb finanszírozási, illetve orvos-szakmai feladatokat ellátó rendszerek módosítása, a jogszabályváltozások átvezetése egyre nagyobb erőfeszítést igényel. A kórházi informatikai fejlesztések területén fellelhető környezeti, ágazati lehetőségek reményt keltőek. A kutatói hálózat és a hazai K+F európai élvonalban tartása – megfelelő finanszírozás nélkül – veszélyben van. Komoly gondot jelenthet, ha a szakemberképzésre nem tudunk kellő forrást biztosítani, mivel ez tovább konzerválja a szakemberhiányt és gátat szabhat az alkalmazásoknak. EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ eEGÉSZSÉG PROGRAM Az Európai Unió-hoz történő csatlakozás során prioritásként szerepelt az „e-Health” (eEgészség) az egészségügyi információs társadalom melletti kormányzati elkötelezettség, amelyet az információ-technológiai kiadások 1996 óta megfigyelhető 8-9%-os éves növekedése szemléletesen igazol. A kormányzat Magyar Információs Társadalom Stratégiájának (MITS) fejlesztési területei között kiemelt jelentőségű az egészségügyi és szociális tevékenységek információtechnológiai eszközökkel és módszerekkel történő támogatása és fejlesztése (eEgészség Program). Az eEgészség információs fejlesztési program a szektor reformjának az egyik legfontosabb kiszolgáló eszköze, megvalósítása az érdekelt nem-kormányzati felekkel, a kormányzat más szektoraival egyeztetett stratégia mentén, az uniós csatlakozás által nyitott lehetőségeket és kötelezettségeket figyelembe véve történik. A MITSESZ természetesen az Európai Unió eEuropeeHealth célkitűzéseivel összhangban készült el. Az egészségügyi és szociális ágazat vezetése 2006-ig ennek a komplex ágazati információs fejlesztési programnak a megvalósítását tűzte ki egyik céljaként. Az EU csatlakozás kapcsán remélhetően bővülnek az információs infrastruktúra kiterjesztésére és a hozzáférési lehetőségek bővítésére fordítható források. Számos pozitív, kedvező nemzetközi példát és tapasztalatot honosíthatunk és hasznosíthatunk, a kötelező előírások mellett (pl.: adatkommunikációs standardok stb.). Az egészségügyi informatikát a számítástechnikai megközelítés helyett az információ és tudásgazdálkodás kontextusába lehet helyezni. Az egészségügyben az informatikai innováció bármely más műszaki-technológiai változásra jellemző módon alakul. A nagy technikai újítások – jellegzetes mintát követve – fejtik ki hatásukat a gazdaságra és a társadalomra. Az első sikeres alkalmazási kísérletek „berobbanást” eredményeztek (1970-től 1999-ig). Ezt a megállíthatatlan és gyors fejlődésben való bizakodás „eufória” követte, melynek időszaka 1990-2000. évekre tehető. Jellemzően itt is bekövetkezett egy „elbizonytalanodás” (2000-2005?), hogy azután felismerve az e-Társadalom lehetőségeit, átkerüljünk a „szinergia” szakaszába. Az új technológia teljeskörű gazdasági elfogadása, az egyre szélesebb körű alkalmazás és térhódítás bizonyítják, hogy ma a szinergia periódusába léptünk. Szerencsénkre ez az egészségügyre is igaz. KÉRDÔÍVES FELMÉRÉS Az elmúlt években a kórházi informatikára fordított források és fejlesztések, az intézményi elkötelezettség, az informatikai területen dolgozó munkatársak száma és szakképzettsége, valamint a felhasználó orvosok és nővérek jártasságának és képzettségének javulása, továbbá a piaci szereplők élénkülő érdeklődése egyértelműen igazolják, hogy az informatika a kórházi szféra kiemelt jelentőségű szolgáltatásává vált. A Kórházszövetség kérdőívek szétküldésével szerette volna felmérni a szövetséghez tartozó kórházak informatikai felkészültségének állapotát. IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER 35 INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP HARDVER INFRASTRUKTÚRA BERUHÁZÁSA 1. táblázat A felmérés során beérkezett adatok Felmérésünkhöz 153 kórházat kérdeztünk meg. A 30 kérdésre 55-en válaszoltak, melyből 53-at lehetett értékelni, ami 35,95%-os aktivitást jelent. A megyei és városi kórházak nagyobb készséggel adtak választ, mint a nagyobb intézetek, valamint az is megfigyelhető, hogy a közép-magyarországi régióból nagyobb arányban érkeztek be válaszok, mint az ország egyéb területéről. Voltak kérdések, amelyre a választ adók nagy többsége nem tudott vagy nem akart válaszolni. Ilyen pl., hogy mekkora az egy beteg kapcsán rögzített adatmennyiség, vagy az 1 Mb-nyi adattárolás fajlagos költsége. 1. ábra Egyszerű beruházások értéke Ez a periodicitás olvasható le a 1. ábráról, mely előrevetíti, hogy az elkövetkező években a berendezések gyors amortizációja, a háttértárak jelenlegi egyre szűkösebb kapacitása miatt (exponenciálisan emelkedő adattárhely igény) egy újabb beruházási hullám eljövetelét. SZÁMÍTÓGÉPEK FELMÉRÉSE 2. ábra 100 ágyra, illetve 100 főre vetített PC-k száma országosan 2. táblázat Egyszeri beruházások ideje (Foly.: folyamatos; nv.: nincs válasz) Az elmúlt egy évtizedben a legnagyobb beruházások a 2003-2004-es évre tehetők, amelyet egy korábbi informatikai hullám előzött meg a 1997-1999-es években. Ezt a jelenlegi felmérés nem tükrözi vissza, mivel adataink szerint sok olyan kórház nem reagált a felmérésünkre, amelyek pont ebben az időszakban fordítottak nagyobb összeget az informatikai beruházásokra. 36 IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER A személyi számítógépek gyarapodásának jó mutatója a 100 ágyra ill. 100 eü.-i dolgozóra eső PC-k száma. Ez az érték korábbi felmérésekhez képest jelentősen nem nőtt, feltételezhetően a kórházak anyagi lehetőségei kimerültek a géppark korszerűsítésének többé-kevésbé szinten tartásában (2. ábra). Ezek az arányok mutatnak némi ingadozást megyék szerint, és egy-egy kiugrást csupán az egyetemi és országos intézetek mutatnak. A kórházak változó mértékű eladósodásához feltehetően ezek a kiadások is hozzájárultak. Ez is mutatja, hogy jelenleg a kórházak finanszírozásában mennyire nincs jelen az informatika támogatása. INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP a szélessávú bérelt vonalak megjelenése, de még számos intézetben az internet dial-up-os ISDN vonalat jelent csupán. A jellemzően 512 kbit/sec sávszélesség még nem teszi lehetővé széles körben a nagyobb adatmennyiségek gyors továbbítását (pl. RTG, MR képek, EKG görbék stb.). Bár meg kell jegyezni, hogy a telemedicina infrastrukturális megteremtése jelenleg csak a kórházak saját erejéből lehetséges, mert az ilyen tevékenységek finanszírozása nincs megoldva. 3. ábra 100 ágyra illetve 100 főre vetített PC-k száma megyék szerint A géppark nagyobb része bár alkalmas lenne az internet szolgáltatás fogadására, azért megállapítható, hogy még mindig jellemző a kórházakban az „uraságtól levetett”, korszerűnek nem mondható gépek jelenléte. INTERNET ELTERJEDTSÉG 5. ábra Operációs rendszerek megoszlása 4. ábra Internet hozzáférés illetve a géppark korszerűségének megoszlása A jellemzően 3 évesnél idősebb gépeken a már a Microsoft által nem támogatott Windows 98 operációs rendszerek futnak, és még számos helyen alkalmaznak DOS operációs rendszeren futó programokat, mely igen körülményessé teszi az erőforrások hatékony kihasználását (pl. hálózati nyomtatók). INFORMATIKAI KÖLTSÉGEK 3. táblázat Sávszélesség (Kbit/sec) Az internet a kórházakban egyre nagyobb mértékben hódít teret magának. (4. ábra és 3. táblázat) A válaszadók csaknem 40%-ánál van internet. Bár egyre inkább jellemző 6. ábra Informatikai költségek (2003.) IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER 37 INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP 7. ábra Informatikai költségek (2004.) 10. ábra Tűzfalvédelem 8. ábra Munkaerő helyzet az kh.-i informatika terén 11. ábra Internet használata A válaszadók az éves informatikai költségeket (nem számítva a nagy beruházásokat!) 35-45 millió Ft-ra teszik. Ebből a költségből tetemes részt tesz ki az informatikai rendszert üzemeltetők és az adatfeldolgozásban és elemzésben résztvevő foglalkoztatottak bére. Az egészségügyi informatikában dolgozók arányát a 8. ábra mutatja. Az outsourcing részaránya még mindig nem döntő, annak ellenére, hogy sok korábbi elemzés ennek az elterjedését vetítette előre. A költségek 2004. évben emelkedtek, de struktúrájuk lényegében nem változott. Valamelyest a telekommunikációs részarány növekedett, ami összefügg az internet elterjedésével. Az internet ellátottság (9.-10.-11. ábra) jelenleg a legjobb az egyetemi intézetekben, továbbá az intranet alkalmazása is itt, valamint az országos intézetekben a legelterjedtebb. Az internetes veszélyforrás, az illegális adatelérés ill. vírusfertőzés ellen szinte minden kórház igyekszik kellőképpen felkészülni. INTERNET HOZZÁFÉRÉS ÉS INTRANET ALKALMAZÁS 4. táblázat Saját WEB oldallal rendelkező kórházak 9. ábra Az internet hozzáférés az egyes munkaállomásokról 38 IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER A kórházak többsége igyekszik saját magáról információt nyújtani az interneten is, és ennek érdekében szaporodnak a saját weboldalak (4. táblázat). Ezek egyáltalán nem egységesek, sok esetben csak szárnypróbálgatások és a rendszeres karbantartásuk, frissítésük sincs minden esetben megoldva. INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP KÉPALKOTÓ RENDSZEREK 5. táblázat Digitális képfeldolgozás (digitálisan rögzített képek aránya) A informatika térhódítása jelentős költségmegtakarítással járna, ha a kórházakban a digitális képarchiválás elterjedtebbé válna (5. táblázat). Jelenleg a kórházak többségére az jellemző, hogy a hagyományos RTG filmet csupán 10%-ban váltja ki a DVD, CD a nagy felbontású, színhű TFT képernyő. Ez alól csupán egy-egy nagy intézmény kivétel. EGYÉB RENDSZEREK INFORMATIKAI KÖLTSÉGSTRUKTÚRA ÉS SZÍNVONAL 13. ábra Az informatika mindennapi költsége a súlyszámban nem reprezentálódik, pedig szükséges lenne Végül említésre érdemes annak a kiemelése, hogy a kórházak napi informatikai kiadása, nem számítva a nagy egyedi beruházásokat átlagosan a súlyszám 2,2-3,4%ban reprezentálódik. Ennek jelenleg semmi nyoma a HBCS súlyszám-értékekben. Az intézményi körben végzett felmérésünk alapján a kórházainkra jellemző aktuális informatikai ellátottság és színvonal, az infrastrukturális elemek állapota és fejlődése, az IT szakterület gyógyítást és működést támogató funkciói, a humánerőforrás e szolgáltatásban alkalmazott körének bővülése, az ágazat erényeit és egyre súlyosbodó gazdasági nehézségeit egyaránt hitelesen tükrözi. Az adott szolgáltatás jelenlegi ágazati színvonala – minden hiányossága ellenére – egyben bizonyítja az intézményi menedzsmentek gyakran erőn felüli elkötelezettségét, az eEgészség program megvalósítása iránt. ÖSSZEGZÉS 12. ábra Informatikai területek megjelenése az eü.-ben A kórházak így legalább arra törekednek, hogy az alapvető, a betegellátás adminisztrációját és a teljesítményjelentést lehetővé tevő programokat beszerezzék és üzemeltessék. Az integrált rendszerek többsége tartalmazza a fekvő és járó modult, valamint elterjedtek a labor és a gyógyszertári modulok, de a gazdasági rendszert lefedő programok még többségében nincsenek integrálva a klinikai rendszerekkel. Ennek következtében az igazi „online” kontrolling rendszer kevés helyen működik. Elvárható lenne, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon a kórház informatikai költségeinek támogatása (12. és 13. ábra), különben az eHealth egységes és átfogó kórházi kibontakozása csupán rózsaszínű ködbe vesző vágyálom marad hosszú évekig. Mulasztással ér fel a korszerű szemlélet hiánya, ha olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek nem, vagy csak kis mértékben kerülnek alkalmazásra (pl. szakemberhiány miatt). Az on-line tartalom-szolgáltatásokhoz való hozzáférés csekély. Az internetes egészségügyi szolgáltatások alacsony színvonalúak mind a szakemberek, mind a lakosság számára. Ugyancsak kockázatot rejt magában, ha túlzottan centralizáltan hajtjuk végre a fejlesztéseket és nem a regionális szemlélet válik meghatározóvá. Aggályos, ha a tervezés nem a valós felhasználói igényeket fedi le, mivel az eredményeket érdektelenség kísérheti. A szükséges infrastruktúra (HW, SW, hálózat, PKI, kb. IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER 39 INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP rendszerek kötelező akkreditációja, illetve auditálása) költségeinek korlátok között tartása éppúgy lehetetlen a kor- mányzat aktív segítsége nélkül, mint az ágazati központi fejlesztések. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Nagy Péter 1982-ben fejezte be a SOTE–n tanulmányait. 1986-ban sebész szakorvosi képesítést szerzett. Sebészeti szakmai tapasztalatait a Jahn F. Kórház, a Szt. János Kórház és az Uzsoki utcai Kórház sebészetén gyarapította. 1989-ben a Kandó Kál- mán Műszaki Főiskolán Informatikai mérnöki diplomát szerzett. 2000-től az Uzsoki utcai Kórház Informatikai Osztályát vezeti. Az egyre több kontrolling elemeket, gazdasági elemzéseket felvállaló informatika miatt a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen kezdte meg tanulmányait és 2004-ben Orvos-közgazdász, gazdasági és eü. menedzseri szakon diplomázott. Dr. Golub Iván 1972-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Ekkor került jelenlegi munkahelyére, a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórházába. 1977ben szakvizsgázott belgyógyászatból, majd geriátriából, közben diabetológusi szakképesítést szerzett. 1986-ban nevezték ki osztályvezető főorvosnak az intézet I. Belgyógyászati Rehabilitációs Osztályára. 1988-ban orvos-igazgató helyettesi megbízást kapott. 1989-től fővárosi szakfelügyelő főorvosi feladatokat látott el geriátriai illetve rehabilitációs szakterületen. 1995-ben elnyerte a Főváro- si Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház főigazgatói pályázatát. 1996-1997 között elvégezte az EMKA és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egészségügyi szakközgazdász szakát. 1998 óta a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja. 2001-ben kórháza ellátási területének (XIV. kerület, Zugló) önkormányzata több évtizedes egészségügyi szolgálata és tevékenysége elismeréseként a „Zuglóért” kitüntetésben részesítette. 2003. március 15-én Mádl Ferenc köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. 2002-ben a Magyar Kórházszövetség Közgyűlése a szövetség jövőbeni elnökének választotta, 2004 márciusától funkcióban lévő elnök. ESzME Egyesület a Stroke Megelőzéséért Magyarországon évente összesen 40 ezer új, agyi érkatasztrófa (stroke) következik be. A stroke Európában a harmadik vezető halálok. A betegek mintegy egyharmada egy hónapon belül meghal, másik harmada tartósan fogyatékos marad. A betegség teljes gyógyítása jelenleg még nem megoldott, ezért nagyon fontos a megelőzés, mely a rizikófaktorok kezelését jelenti. Leggyakrabban a kezeletlen vagy nem megfelelően karbantartott magas vérnyomás áll a háttérben. A betegség megelőzésére, a stroke-okozta társadalmi terhek csökkentésére az Európai Parlamentben 2004. októberében – 20 tagország részvételével – megalakították a SAFE (Stroke Alliance for Europe) elnevezésű szervezetet, amelynek megszületik magyarországi tagszervezete: az ESzME december 15-én. Az ESzME célja, hogy hazánkban is ráirányítsa a társadalom figyelmét erre a súlyos népegészségügyi problémára, és hogy maga is minél többet tegyen a rettegett stroke megelőzéséért. 40 IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER
