„Óvatos becslések szerint Európában a szív-érrendszeri betegségek egyharmadának kialakulása a helytelen táplálkozással van összefüggésben, amiből arra lehet következtetni, hogy ugyanilyen arányban megelőzhető a CVD (Cardiovascular Disease) előfordulása egészséges táplálkozással. (…) Más adatok arra utalnak, hogy Európában a daganatos betegségek gyakorisága 30-40%-kal csökkenthető lenne az egészséges táplálkozás elterjesztésével.” – Mindez a Nemzeti Népegészségügyi Program támogatásával összeállított „Magyarország nemzeti táplálkozáspolitikája” című anyagban olvasható. A szerző dr. Zajkás Gábor, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezésés Táplálkozástudományi Intézete igazgatóhelyettes főorvosa, aki a Nemzeti Népegészségügyi Program „Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság” alprogram részleteibe avatott be minket.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM Helyes táplálkozással az egészségért Magyarország nemzeti táplálkozáspolitikájáról: Dr. Zajkás Gábor tájékoztat „Óvatos becslések szerint Európában a szív-érrendszeri betegségek egyharmadának kialakulása a helytelen táplálkozással van összefüggésben, amiből arra lehet következtetni, hogy ugyanilyen arányban megelőzhető a CVD (Cardiovascular Disease) előfordulása egészséges táplálkozással. (…) Más adatok arra utalnak, hogy Európában a daganatos betegségek gyakorisága 30-40%-kal csökkenthető lenne az egészséges táplálkozás elterjesztésével.” – Mindez a Nemzeti Népegészségügyi Program támogatásával összeállított „Magyarország nemzeti táplálkozáspolitikája” című anyagban olvasható. A szerző dr. Zajkás Gábor, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete igazgatóhelyettes főorvosa, aki a Nemzeti Népegészségügyi Program „Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság” alprogram részleteibe avatott be minket. – A Nemzeti Népegészségügyi Program Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság alprogramjának bázisául nemzetközi és hazai táplálkozási ajánlások szolgálnak, az utóbbiak összeállításában ön is részt vett. Milyen lényeges szempontokat vettek figyelembe az anyag összeállításakor? A világon nagyon sokan foglalkoznak az egészséges táplálkozással, többek között az Egészségügyi Világszervezet, és annak különböző ad hoc bizottságai. A WHO és az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete, a FAO közös szakértői bizottsága 2003 májusában jelentette meg a „Diet, nutrition and the prevention of chronic diseases” című tanulmányt. Ebben szerepel egy összeállítás, amely részletesen tartalmazza, hogy a különféle tápanyagokból mennyire van szüksége az emberi szervezetnek, valamint fontos tudnivalókat azzal kapcsolatban, hogy miként előzhetjük meg a táplálkozással összefüggő betegségeket. Az ajánlásban olvasható többek között az a megállapítás, hogy Európában a daganatos betegségekkel összefüggő halálozás 30-40%-kal csökkenthető lenne azzal, ha az európaiak egészségesen táplálkoznának. A WHO 57. Közgyűlése 2004. május 22-i ülése határozatot fogadott el, amelyben felszólítja az egyes kormányokat arra, hogy dolgozzanak ki akciókat a „Global strategy on diet, physical activity and health” c. stratégia mentén, segítsék elő az egészséges életmódot és tűzzék ki nemzeti céljaikat, mozgósítsák a társadalmat. Mindezzel összhangban ez év szeptemberében az ESzCsM felkérésére elkészült az 22 IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER „Egészséges táplálkozás, élelmiszerbiztonság és rendszeres testmozgás Nemzeti Stratégiája” című programterv, amely rövid, közép és hosszú távra szóló akciókat fogalmaz meg. Az élelmezés- és táplálkozáspolitikai program kidolgozásában szerepe volt a korábbi alapvető, korszerű és rendkívül korrekt, nagyon lényeges adatokat, értékes elemzéseket tartalmazó alapos, elemző tanulmányoknak, programtervezeteknek. – A legkorszerűbb tudományos ismeretek azonban mit sem érnek, ha nem jutnak el érthető, köznapi nyelven a lakossághoz… Természetesen. A tudományos ajánlásokkal a honpolgár nem tud mit kezdeni, hiszen mit is értsen az alatt például, hogy a telítetlen zsírsavakból származó energia bevitel ne haladja meg a napi összenergia bevitel 10%-át. Tehát nemcsak angolról magyarra, hanem magyarról magyarra is le kell fordítani, érthetővé kell tenni ezeket az ajánlásokat. El kell mondani az embereknek, hogy az egészséges táplálkozás egyáltalán nem ördöngösség és nem csökkenti az étkezéssel járó örömérzetet. Nem igényel többletkiadást, nem jár különösebb erőfeszítéssel, csupán tudni kell, hogy miből ehetünk többet, és miből kevesebbet. Ugyanazokat az élelmiszereket ajánljuk, amelyeket ismernek, megkapnak a boltban, csak az arányokban és az elkészítési módban van eltérés a megszokotthoz képest. Az egészséges táplálkozás képi megjelenítésére országonként más-más illusztrációt találtak a szakemberek: a legismertebb az amerikai táplálkozási piramis. Érdekességképpen említem, hogy Kanadában szivárvány, Kínában pagoda, Mexikóban pedig torta ábrán szemléltetik a mindennapi étkezés legfontosabb alapanyagait. Nálunk az ún. Egészséges Táplálkozás Háza terjedt el, amely a gabonafélékre épül, zöldség-főzelékfélék és gyümölcsök alkotják az oldalfalait, a tető húsból és tejből, tejtermékekből áll, s a zsiradékban és cukorban gazdag táplálékok, amelyek nem szerepelnek a mindennapi táplálkozás házának szerkezetében, a kéményben kaptak helyet. – A „közönséges földi halandó” ebből megérti, hogy mit kell ennie? A hozzáfűzött magyarázatokkal igen. Nézzük meg közelebbről a legfontosabb élelmiszercsoportokat. Az egészséges táplálkozás alapja a gabonafélék rendszeres fogyasztása. A választékban keressük a teljes értékű gabonaféléket: ezzel az elnevezéssel jelöljük a gabonamag- MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM vak értékeinek megtartásával, teljes őrlésű, korpát is tartalmazó lisztből készült, növényi magvakkal kiegészített élelmiszereket, valamint a hántolatlan rizst. Ezek az élelmiszerek nagy mértékben szerepet játszanak a növekedéshez, fizikai aktivitáshoz nélkülözhetetlen energia- és szénhidrátbevitelben. Élelmi rosttartalmuk révén rendszeres fogyasztásukkal csökken a vér koleszterinszintje, jelentősen kisebbé válik a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázata. Többféle flavonoidot tartalmaznak, amelyekről ma már tudjuk, hogy számos védő hatást fejtenek ki az emberi szervezetben. Zárójelben jegyzem meg, hogy a flavonoidok felfedezése két magyar kutató nevéhez kötődik: Rusznyák és Szentgyörgyi közölte 1936-ban a legtekintélyesebb tudományos szaklapban, a Nature-ben, hogy felfedezték a P-vitamint, amelyről később kiderült, hogy nem más, mint flavonoid. Körülbelül ötezerféle flavonoid létezik, amelyek közül nem ismerjük még mindet, de egyre több kedvező hatásuk válik ismeretessé. Ilyen például a trombózisképződés gátlása, a vér koleszterinszintjének csökkentése, a daganatsejtek fejlődésének gátlása, kialakult daganatok esetében a metasztázis akadályozása. Flavonoidokat tartalmaznak a zöldség-gyümölcsfélék is, amelyek rendszeres fogyasztása nagyon fontos. Metaanalízissel alátámasztott tény, hogy napi 150 gramm zöldségfőzelék és gyümölcs – ez nem több egy almánál! – elfogyasztásával az összes szív- és érrendszeri betegségből eredő halálozás 40%-kal, a koszorúérbetegségből származó halálozás 22%-kal, a szélütésből származó halálozás pedig 25%-kal csökkenthető! A zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök másik legjelentősebb egészségvédő alkotóeleme az élelmi rosttartalom. Az élelmi rostok gátolják a zsírok és a koleszterin felszívódását, epesavakat kötnek meg és ürítenek ki a széklettel. A zöldségfélék és gyümölcsök számos vitamint (pl. B-, C-, E-, K-vitamint), folsavat tartalmaznak, és kis mennyiségben kalciumot, amely legnagyobb mennyiségben a tejben található meg. Fél liter tej fedezi napi kalciumszükségletünk kétharmadát, 5 dkg sajt pedig az egyötödét-felét, sajttípustól függően. A tej különösen fontos a gyermekek, serdülőkorúak számára, mivel a normális csonttömeg az első harminc évben alakul ki. Vannak, akik azt állítják, hogy a serdülőkorban elfogyasztott tej mennyisége meghatározza, hogy a menopauza idején mennyire válik porózussá a nők csontállománya. A tej ráadásul tartalmazza a kalcium beépülését elősegítő D-vitamint is. Szénhidráttartalma nem jelentős, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják. A leggyakrabban fogyasztott tej zsírtartalma 2,8%, de többféle alacsony zsírtartalmú változata is kapható, érdemes ezeket választani. Fél liter tej annyi értékes állati eredetű fehérjét tartalmaz, amennyi az ember egy napi szükséglete. A másik, jelentős fehérjetartalommal bíró élelmiszercsoport a húsok, húskészítmények, halak, tojás, szója. Együnk rendszeresen sovány húsokat, mert a szervezetünk nagyszerűen tudja hasznosítani a bennük lévő fehérjét. Vannak olyan vitaminok, amelyeket főként a húsokkal tudjuk bevinni: a B12-vitamin szükségletnek mintegy 70%- át, a B6-vitamin szükséglet mintegy felét, a cinkszükségletünk egyharmadát. Fontos tudni, hogy a húsokból nemcsak jól szívódik fel a vas, de elősegíti a főzelékfélékben található vas hasznosulását is. Különösen javasolt a hideg tengerekből származó halak, például a makréla, lazac, hering, heck, tonhal és szardíniafélék rendszeres fogyasztása. A hideg-tengeri halak húsában lévő különleges, ún. omega-3-zsírsavak gátolják a trombózisképződést, csökkentik a vér triglicerid szintjét, megelőzik az aritmiás szívműködés, illetve a cukorbetegség kialakulását és javítják az immunrendszer működését. Csökkentik a prosztata-, vastagbél- és emlőrák kifejlődésének veszélyét, enyhítik az immuneredetű bélbetegségek súlyosságát, és mérsékelik a koraszülés veszélyét. Egészségeseknek hetente kétszer, érelmeszesedésben szenvedőknek hetente háromszor ajánlott halat enni. Sajnos nálunk még nem terjedt el a halfogyasztás kultúrája: évi 3 kg-ot vásárolunk (főleg édesvízi halakat), míg Norvégiában 40-50 kg, Portugáliában pedig 70 kg halat fogyasztanak évente. Ebbe az élelmiszercsoportba tartozik a tojás is, amely egyik legértékesebb fehérjeforrásunk. Szerepe az utóbbi években rehabilitálódott, mivel vizsgálati eredményekkel sikerült alátámasztani, hogy a napi illetve heti egy tojást fogyasztók között nem volt szignifikáns különbség az infarktus előfordulás gyakoriságának tekintetében. A tojás zsírsavösszetétele igen kedvező, A-, D-, E-vitamin és folsavtartalma magas. Flavonoidjai gátolják az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá váló szemfenéki degeneratív elváltozások bekövetkezését. – Az egészséges táplálkozás legfőbb alkotóelemein kívül milyen egyéb fontos tudnivalókkal érdemes tisztában lennie mindenkinek? Ahogy említettem, nemcsak azt kell tudni, hogy mit ehetünk, hanem azt is, hogyan készítsük el ételeinket. Az egyik alapszabály, hogy spóroljunk az állati eredetű zsiradékkal, mivel a túlzott zsiradékbevitel növeli bizonyos betegségek kockázatát. Az állati eredetű zsírok helyett növényi eredetűeket használjunk. Csak keveset és ritkán fogyasszunk cukorban gazdag készítményekből, édességekből, cukros italokból, mivel a túlzott cukorfogyasztás kedvez a diabétesz kialakulásának. Sosem elég elmondani, hogy a túlzott alkoholfogyasztás milyen káros hatásokkal jár, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy mérsékelt menynyiségben – ez nők esetében 10-12 g tiszta alkohol, azaz 2 dl sör, vagy 1 dl bor, vagy 2 cent tömény ital, férfiak esetében ennek a kétszerese – az alkohol a szív- és érrendszeri betegségek kockázatcsökkentő tényezője. Mérsékeljük az ételek sózását, mert bizonyítékok támasztják alá, hogy a túlzott sóbevitel növeli a magas vérnyomás kockázatát. Az egészség megtartása érdekében sokat tehetünk a sózási szokások megváltoztatásával, de szükség van az élelmiszeripar közreműködésére is. Ennek érdekében együttműködésre lenne szükség az egészségügyi, gazdasági és földművelésügyi tárcák között. IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER 23 MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM – Akkor mindenképpen örvendetes hír, hogy a minap együttműködési megállapodást írt alá az EÜM és az FVM az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével a Foodapest Kiállításon. Pontosan ilyen típusú összefogásra gondoltam, hogy az egészségesebb táplálkozást elősegítő élelmiszerek kifejlesztése, előállítása és forgalmazása ne csak papíron lefektetett cél legyen, hanem gyakorlattá váljon. Mindezek mellett legalább ennyire fontos az egészséges életmód kommunikálása a lakossággal. Ennek jegyében vettek részt munkatársaim – a Táplálkozási ajánlások című kiadvány alapján – a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az FVM Agrármarketing Centrum által indított és vezetett „Naponta 3x” programban szórólap és poszter elkészítésével, amelyek orvosi rendelők váróiba kerültek húszezer példányban. Egy másik akció keretében 125.000 ötödik osztályos általános iskolás gyermek részére küldünk el két havi rendszerességgel hírlevelet. Az A/4-es formátumú tájékoztatók színes, rajzos formában kerültek kinyomtatásra, külső támogatók jelentős anyagi támogatásával és az ÁNTSZ közreműködésével jutottak el az iskolákba. Üzenetünk egyrészt a gyümölcsök, továbbá a tej és tejtermékek, valamint a vitaminok rövid bemutatására, megismertetésére szolgált, emellett felkeltette a gyermekek érdeklődését a rendszeres gyümölcs-, tej- és tejtermékfogyasztás iránt. Külön ajánlásban foglalkozunk a testmozgással, amely nemcsak a normális testsúly megőrzésének, hanem elhízás esetén a testsúlycsökkentésnek egyik legfontosabb alappillére. A fizikai aktivitás bizonyítottan csökkenti a vastagbél daganat és az emlőrák kockázatát is! Az egészséges táplálkozásra és rendszeres mozgásra nevelést nem gyermekkorban kell elkezdeni, ezért 2002-ben a Népegészségügyi Program keretében fel- világosító könyvet adtunk ki a lakosság részére Táplálkozási ajánlások címmel. Az EÜM felkérésére elkészítettük ajánlásunkat az iskolai büfék kínálatára vonatkozóan, és két hetes téli-tavaszi illetve nyári-őszi mintaétrendet állítottunk össze óvodáskorúak és iskolások számára. Terveink között szerepel az időskorúak táplálkozásával kapcsolatos ajánlás összeállítása is. – Tudomásom szerint nemrég indította el az EÜM és a Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek Tanszéke a Cordelia tanácsadó rendszert a „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” című kutatási-fejlesztési program keretében. Legnagyobb örömünkre már működik ez az információs rendszer a Népegészségügyi Program keretében, amely kérdőíves technikával felderíti a szív-érrendszer egészségét veszélyeztető állapotot, rizikót becsül, és személyre szóló konkrét életmód tanácsokat ad a befolyásolható rizikótényezők minimalizálására. Az EÜM honlapján bárki megtalálhatja és igénybe veheti a tanácsadást, kérdéseket tehet fel saját életmódjával, táplálkozásával és testsúlyával kapcsolatban, és megtudhatja, hogy mit ajánl számára a modern táplálkozástudomány. A minap keresett meg dr. Kozmann György professzor úr azzal a kéréssel, hogy működjünk együtt a rendszer továbbfejlesztésén annak érdekében, hogy a szakemberek által felhalmozott tudás közkinccsé válhasson. Ezt az indítványt nagy lelkesedéssel fogadtam, hiszen az akadémiai tudás akkor hasznosul, ha széles körben terjeszthetővé válik. Olyan korban élünk, amikor a hagyományos ismeretterjesztő módszerek mellett egyre inkább növekvő igény jelentkezik a számítógépen, interneten keresztül megszerezhető ismeretekre. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. Zajkás Gábor jelenleg az Országos Közegészségügyi Központ Élelmezésés Táplálkozástudományi Intézetének igazgatóhelyettes főorvosa. Évek óta dolgozik az egészséges táplálkozás ismereteinek elterjesztésén szakmai anyagok elkészítésével, előadások tar- 24 IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER tásával, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Program Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság alprogram vezetőjeként. Az intézeti és az alprogram keretében végzett munka mellett a WHO Európai Területi Iroda magyarországi kapcsolattartója a táplálkozás témakörben, ide tartozik a Magyarország Nemzeti Táplálkozáspolitikája című program kidolgozása és bevezetése.
