Intézmények:Budai Irgalmasrendi Kórház, Classic Consulting Kft., Falcon Informatics Kft., Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
Évfolyam: IV. évfolyam
Lapszám:2005. / 2
Hónap:március
Oldal:45-47
Terjedelem:3
Rovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat:eHEALTH, eEGÉSZSÉG
Absztrakt:
A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) eEgészség programjának részeként kidolgozott eSzabványok (MSZE-22800:1-6) létrejöttével lehetővé válik korszerű technológiák használatával, egységes megoldások révén megvalósítani az egészségügyi adatok elektronikus továbbítását. Az alap adatmodell (MSZE-22800:1) mellett a szabvány- család öt üzenetszabványt tartalmaz, melyek célja a legfontosabb területek alapvető üzeneteinek, üzenettípusainak definiálása.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉG A hazai egészségügyi elektronikus adatcsere üzenetszabványai Puskás Zsolt Péter, Classic Consulting Kft. Dr. Horváth Lajos, Budai Irgalmasrendi Kórház Héja Gergely, Falcon Informatics Kft. Nagy István, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) eEgészség programjának részeként kidolgozott eSzabványok (MSZE-22800:1-6) létrejöttével lehetővé válik korszerű technológiák használatával, egységes megoldások révén megvalósítani az egészségügyi adatok elektronikus továbbítását. Az alap adatmodell (MSZE-22800:1) mellett a szabvány-család öt üzenetszabványt tartalmaz, melyek célja a legfontosabb területek alapvető üzeneteinek, üzenettípusainak definiálása. AZ ADATMODELL ÉS AZ ÜZENETSZABVÁNYOK Az MSZE 22800-as szabványcsalád a közös adatmodellben (MSZE 22800-1) leírt referencia modell elemeinek segítségével lehetővé teszi egy ellátottra vonatkozó, több ellátottra vonatkozó, illetve ellátotthoz nem kapcsolt dokumentumok üzentek formájában történő továbbítását. A szabvány-család ilyen formában két fő részre bomlik: a referencia modellt tartalmazó (1-es), és az üzenet-szabványokat tartalmazó (2-6-os) szabványokra. A két fő rész mind felépítésében, mind jellegében is alapvetően eltér egymástól. Az adatmodell szabvány célja a szabványos kommunikáció informatikai modelljének, elemkészletének meghatározása. Ennek formája a referencia modell, ami egy UML adatmodellként kerül bemutatásra. Ez a szabvány jellegéből adódóan nagyobb terjedelmű, konkrét, (hiszen egy „implementálható” adatmodellt tartalmaz), és felépítése is ehhez igazodik: jelentős súlyt kapnak a szabványban az adatmodell egyes elemeinek bemutatására szolgáló szöveges, ábrás leíró részek. Az üzenetszabványok célja ezzel szemben sokkal általánosabb. Fő céljuk az egyes területek alapvető kommunikációs mintáinak bemutatása a szereplők, üzenettípusok és alapvető protokollok azonosításával. Ezt követi a szabványok nagyon hasonló belső felépítése is: az alkalmazási terület általános és specifikus bemutatása, az üzenetek, szerepek és protokollok általános bemutatása, majd az egyes konkrét üzenettípusokkal szemben támasztott követelmények felsorolása. Szemben az alapszabvánnyal, az üzenetszabványok nem implementációs követelményeket határoznak meg. Különböző konkrét implementációk mind lehetnek szabványosak, ha megfelelnek a szabványban megfogalmazott kri- tériumoknak. Az üzenetek konkrét tartalmi leírásához az üzenetek belsejében elhelyezett EHR kivonatok (EHR Extract) felépítéséről kell megállapodni a kommunikáló feleknek. Ennek eszköze az előző cikkben már bemutatott archetípusok létrehozása az egyes üzenettartalmak konkrét definiálására. A fentiek alapján megfogalmazhatjuk, hogy amíg az adatmodell szabvány a „formát” határozza meg, addig az üzenetszabványok az absztrakt tartalom szintjén maradnak. Az üzenetszabványok csoportosítása Az üzenetek általános csoportosítására jó megközelítés lehet annak vizsgálata, hogy az adott üzenet hány ellátottra vonatkozik: Egy ellátottra vonatkozó üzenetek: • Kórlap-üzenetek: egy ellátott egészségi állapotáról, ellátásáról szóló információkat tartalamaz (MSZE 22800-2 Egészségügyi informatika. eKórlap). • Szolgáltatási üzenetek: egy ellátott számára történő vizsgálat-, beavatkozás, illetve ellátáskérésre vonatkozó üzenetek, illetve az ezen üzenetekre vonatkozó, a vizsgálat, beavatkozás eredményét tartalmazó válaszüzenetek (MSZE 22800-3 és -4 Egészségügyi informatika. eKonzílium és eLelet). • Recept-üzenetek: az egy ellátott számára felírt és kiadott gyógyszerek, gyógyhatású készítmények felírását, kiszolgálását támogató üzenetek (MSZE 22800-5 Egészségügyi informatika. eRecept). Több ellátottra vonatkozó üzenetek: • Adatszolgáltatási és finanszírozási üzenetek (MSZE 22800-6 Egészségügyi informatika. eFinanszírozás). Ellátotthoz nem kapcsolódó üzenetek: • Bár az adatmodell lehetővé teszi ilyen üzenetek létrehozását, illetve ezek segítségével tetszőleges protokollok kialakítását, ezen üzenetek kívül vannak a szabványcsoport hatókörén. Mivel a nemzetközi szabványosítási folyamatok fókuszában az „egy ellátott” áll, így a nemzetközi szabványosított adatmodell és üzenetek alapvetően az „egy ellátott” kezelésére vannak felkészülve. Az MSZE 22800-as család megalkotása során létrejöttek a több ellátott, illetve az ellátotthoz nem kapcsolódó üzenetek kezeléséhez szükséges konstrukciók: • Az egy ellátottról szóló üzenetek esetén egy Message példány egy EHR_Extract példányt tartalmaz, amely IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS 45 INFOKOMMUNIKÁCIÓ • • eEGÉSZSÉG azonosítja az ellátottat (a subject_of_care attribútuma révén). A több ellátottról szóló üzenetek (pl. jelentések) esetén a Message példány egy Report példányt tartalmaz, amely az üzenet bizonyos jellemzőit írja le (pl. a jelentés vonatkozási időszaka, vagy a jelentést nyújtó szervezet). A Report példány tetszőleges számú EHR_Extract példányt tartalmazhat, amelyek egyenként azonosítják az egyes ellátottakat. A nem ellátottról szóló üzenetek esetén a Message példány közvetlenül egy, vagy a Report objektumon keresztül több Any_Extract példányt tartalmaz, amely(ek)hez nem kötődik ellátottra vonatkozó azonosító. KOMMUNIKÁCIÓS SZEREPEK Egy kommunikációs folyamatban ugyan az a fél lehet küldő (sender) és címzett (destination) is. Pl. egy kérés küldője lesz a válasz címzettje, egy válaszadó lehet a visszaigazolás címzettje. Tehát ugyanaz a fél a különböző üzenetek szempontjából lehet küldő és/vagy címzett is. Éppen ezért a szabványok a szerepeket a résztvevőknek a folyamatban betöltött szerepe alapján határozzák meg. Így az egyes szereplőkhöz rendelt szerep a folyamat végéig egyértelmű és változatlan, míg a küldő-feladó viszony az egyes konkrét üzenetek esetében folyamatosan változik. Ennek alapján az egyes szabványok a következőképpen azonosítják a szereplőket: • Kórlap-üzenetek: a kórlap forrása (EHR source – a kért, elküldött vagy ismert EHR információ birtokosa), és kórlap célja (EHR destination) – az EHR kérője vagy címzettje, aki megszerzi, vagy meg kívánja szerezni elektronikus kórlapot. • Szolgáltatási üzenetek: szolgáltatás kérője (service requester), illetve a szolgáltató (service provider). • Recept-üzenetek: felíró (Presciber – a receptet felíró orvos informatikai rendszere), kiadó (Dispenser – a receptet kiadó gyógyszertár informatikai rendszere). • Adatszolgáltatási és finanszírozási üzenetek: adatszolgáltató és adatgyűjtő. Közvetítők (relé ágensek) Két fél közti kommunikáció legegyszerűbb módja a pontpont kapcsolat, amikor a két fél közvetlenül egymással kommunikál. Ennek azonban vannak feltételei: • a feleknek tudni kell, hogy ki a másik fél, • kérés esetén (demand driven, pull-típusú kommunikáció) a kérdezett félnek azonnal kell tudni szolgáltatni a kért információt, • információ közlés esetén (data driven, push-típusú kommunikáció) a címzettnek képesnek kell lenni azonnal átvenni a küldött információt. Amennyiben ezen feltételek bármelyike nem biztosítható egy adott környezetben, például: 46 IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS • a kérést feladó nem tudja, ki fogja a kért szolgáltatást elvégezni (pl. „T. Labor!” kezdetű beutalók, bárhol kiváltható recept), • a kérést feladó nem ismeri a címzett informatikai elérhetőségét (védelmi szempontok miatt), • valamelyik fél nem rendelkezik állandóan elérhető, online rendszerrel (háziorvos, intézeti belső labor), szükség van a rendszerben legalább egy olyan szereplőre, aki ezeket a feltételeket mindig biztosítja, és átmenetileg tárolja a kérést, illetve az esetleges választ. Ezt a szereplőt a szabvány közvetítőként (relay agent) azonosítja. A közvetítők bevezetésével az egyébként pont-pont kapcsolatra korlátozott kommunikációs protokollok rugalmassága drasztikusan megnő, és gyakorlatilag tetszőleges kommunikációs környezet kialakítható: • „kórlaptár funkció“: a közvetítő tárolja a neki átadott kórlapokat, és hozzá érkező igényeket a saját tárlójából elégíti ki; • „központi kérés-tár“: a közvetítő tárolja és összegyűjti az egy ellátotthoz tartozó (vagy pl. egy szolgáltatóhoz tartozó) kéréseket, és a szolgáltatás igénybevételének megkezdésekor, a szolgáltató kérésére adja csak át, közvetlenül annak, aki a szolgáltatást el fogja végezi; • „kérés-bróker“, „index adatbázis” funkció: a közvetítő nem tárolja a teljes információt (kérés, vagy kórlap), hanem csak egy olyan feljegyzést, hogy „valakinél van egy ilyen-ésilyen” tartalmű kérés/kórlap. Amennyiben erre vonatkozó kiszolgálás-kérés érkezik, a közvetítő ezt az információt továbbítja a kérő felé, aki aztán ennek az információnak a birtokában már pont-pont kapcsolattal, közvetlenül a másik féltől veheti át a szükséges információt. (Nota bene.: A jelenlegi magyar jogszabályi környezet kórlaptár funkció megvalósítására csak ezt a megoldást teszi lehetővé, mivel a jogszabály szerint megszemélyesített betegadat csak a keletkezés helyén – illetve a háziorvosnál – tárolható.) AZ EGYES SZABVÁNYOK ÜZENETEI A szereplők után a következőkben röviden bemutatjuk, hogy az egyes szabványok milyen üzeneteket definiálnak. A definiált üzenetekből különböző, egyszerűbb és bonyolultabb üzenetváltási szekvenciák, szcenáriók hozhatók létre. Az egyes szabványok bemutatják az alapvető szcenáriókat, azonban ezek száma és bonyolultsága tetszőlegesen bővíthető, illetve az üzenetek akár egymással is kombinálhatók. Kórlap-üzenetek A kórlap üzenetek olyan általános célú üzenetek, melyek lehetővé teszik az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy egymás között elektronikus egészségügyi feljegyzéseket cseréljenek. A kommunikáció során az egyes üzenetekben egy beteghez kapcsolódó, egy vagy több elektronikus dokumentum (eKórlap) továbbítható az alábbi üzenet-típusok segítségével: INFOKOMMUNIKÁCIÓ • • • eEGÉSZSÉG RequestEHRMessage: elektronikus kórlap átadására vonatkozó kérés. ProvideEHRMessage: elektronikus kórlap küldése, szolgáltatása. EHRNotificationMessage: az üzenteküldési protokollt kiszolgáló, a kérések elfogadásáról szóló adminisztratív üzenet. Szolgáltatási üzenetek Az eKonzilium szabvány lehetővé teszi (széles értelemben véve) az egyik ellátó (pl. a beteg orvosa) által a másik ellátótól kért vizsgálathoz, beavatkozáshoz, véleményadáshoz szükséges adminisztratív azonosítást, a szükséges orvosi, egészségügyi adatok kezelését a páciens ellátása vagy a páciensből vett minta feldolgozása során. A hagyományos diagnosztikai vagy terápiás konzílium mellett ide tartozik a laboratóriumi vizsgálatkérés, a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok, szövettani vizsgálatkérés, de a gyógytornász, dietetikus felé feltett kérdés, kérés kezelése is. Az eLelet szabvány lehetővé teszi az egyik ellátó (pl. a páciens orvosa) által a másik ellátótól kért vizsgálatra, beavatkozásra, véleményadáshoz adott válasz adatainak adminisztratív azonosítását, a szükséges orvosi, egészségügyi adatok kezelését. A szabvány az alábbi üzenetekkel (üzenet-csoportokkal) lehetővé teszi korábban már kért szolgáltatások módosítását, visszavonását, illetve kiegészítését újabb elemekkel, valamint teljes, illetve részleges eredmények közlését, továbbá már közölt eredmények kiegészítését újabb információkkal, illetve további eredményekkel: • NewHealthcareServiceRequestMessage: Új egészségügyi szolgáltatás kérése, és ennek módosított formái (egy korábban küldött kérés teljes módosítása, egy vagy több elemének módosítása, vagy kiegészítése új elemekkel). • NewHealthcareServiceReportMessage: Egy kért szolgáltatás végrehajtása során keletkező első, eredményeket tartalmazó üzenet, és ennek módosításai (egy korábban küldött eredmény teljes módosítása, egy vagy több elemének módosítása, vagy kiegészítése újabb elemekkel). • A kérés és válasz típusú üzenetekre vonatkozó adminisztratív válasz-üzenetek. • A relén elhelyezett, vagy a potenciális kérőnél pufferelt kérés típusú üzenetek lekérdezésére és kiválasztására szolgáló üzenetek. Recept üzenetek Az eRecept szabvány lehetővé teszi az ellátó (pl. a páciens orvosa) által a páciens számára felírt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve más speciális szabály szerint beszerezhető, az egészség fenntartásához vagy visszaállításához szükséges termék megvételét, az ahhoz való hozzájutást. Ehhez az alábbi üzeneteket (üzenet-csoportokat) definiálja: • NewPrescriptionMessage: ezen üzenet tartalmazza az orvos által felírt (esetleg a biztosító által módosított) receptet. • PrescriptionCancellationMessage: téves receptfelírás esetén ezen üzenettel törölhető a téves recept. • PrescriptionQueryMessage: a kiadó ezen üzenettel kérdezi le az átvevő által specifikált recepteket. • PrescriptionSetListMessage: a kiadható receptek listáját tartalmazza, amiből a kiadó kiválasztja, mely recepteket kívánja (tudja) kiadni. • PrescriptionSetSelectMessage: a kiadó ezen üzenettel tudja kiválasztani azokat a recepteket, melyeket az átvevő át kíván venni. • PrescriptionDispensingReportMessage: a kiadó ezen üzenettel értesíti a többi felet, hogy receptétel kiadás történt, illetve ezzel lehet visszavonni a nem kiadott tételek kiválasztását. • PrescriptionDispensingReportCancellationMessage: a téves receptkiadási üzenetet ezen üzenettel lehet törölni. Jelentések, adatszolgáltatások Az eFin szabvány az ellátó (pl. a páciens orvosa) által a páciens számára nyújtott bármely típusú egészségügyi ellátás költségének térítéséhez szükséges adatok továbbítását, jelentését támogatja az alábbi üzenettípusokkal: • ÚjAdatszolgáltatásÜzenet: Egy adott adatszolgáltatás során keletkezett első üzenet. • AdatszolgáltatásJavításÜzenet: Egy már elküldött adatszolgáltatási üzenet egészének vagy egyes elemeinek módosítása. • ÚjFinanszírozásiJelentésÜzenet: Egy finanszírozási jelentés típusú adatszolgáltatás során keletkezett, egy adott jelentést tartalmazó első üzenet. • FinanszírozásiJelentésJavításÜzenet: Egy finanszírozási jelentés típusú üzenet egészének vagy egyes elemeinek módosítása. • ElszámolásÜzenet: Egy vagy több finanszírozási jelentés típusú üzenetre vonatkozó válasz, mely tartalmazza az egyes jelentett tételek elfogadására, elszámolására, illetve elutasítására vonatkozó információkat. • EFinAdminisztratívÜzenet: Az adatszolgáltatási és finanszírozási jelentés típusú üzenetekre vonatkozó adminisztratív válasz. IRODALOMJEGYZÉK [1] MSZE 22800:2004 szabvány-család A szerzők bemutatása IV. évfolyamunk 1. számában olvasható. IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS 47
