Intézmények:Egészségbiztosítási Intézet Egészségtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Syreon Kutató Intézet Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Társadalomtudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Budapesti Corvinus Egyetem
[1] Adamovich K.: Respiratory syncytial vírusfertőzés gyakorisága veszélyeztetett csecsemőkben, Orvosi Hetilap 2001, 142 (11), 557-560.
[2] Anonymous: Comment in: Pediatrics. 2000 Oct;106(4):866; PMID: 11183179
[3] Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez, LII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM, 1313-1520. OLDAL, 2002. május 23., Egészségügyi Közlöny
[4] Brunvand L, Lindemann R, and Grogaard J,: Who shall not receive palivizumab?, Pediatrics, 2000, 106, 4, 866
[5] Canadian Coordinating Office for Health Technology Assessment.: Palivizumab (Synagis). Canadian Coordinating Office for Health Technology Assessment (CCOHTA). 2003. Canadian Coordinating Office for Health Technology Assessment (CCOHTA).
[6] Connor EM, Carlin D, Top Jr FH, and Weisman LE,: Questions about palivizumab (Synagis), Pediatrics, 1999, 103, 2, S35-S36
[7] Józ´wiak-Hagymásy J,: Az RS vírus elleni védőoltás egészségügyi gazdaságtani és technológia-elemzése Magyarországon. Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2003.
[8] Kamal-Bahl S, Doshi J, Campbell J. Economic analyses of respiratory syncytial virus immunoprophylaxis in highrisk infants – A systematic review. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine. 156(10). 2002. 1034-1041.
[9] Lofland J H, Touch S M, O, apos, Connor J P, Chatterton M L, Moxey E D, Paddock L E, Nash D B, Desai S A.: Palivizumab for respiratory syncytial virus prophylaxis in high-risk infants: a cost effectiveness analysis. Clinical Therapeutics. 2000. 22(11). 1357- 1369.
[10] Malley R, Vernacchio L, Devincenzo J, Ramilo O, Dennehy PH, Meissner HC, Gruber WC, Jafri HS, Sanchez PJ, Macdonald K, Montana JB, Thompson CM, Ambrosino DM, Enzyme-linked immunosorbent assay to assess respiratory syncytial virus concentration and correlate results with inflammatory mediators in tracheal secretions, Pediatric Infectious Disease Journal 2000, 19, 1, 1-7.
[11] Moler FW, Brown RW, Faix RG, and Gilsdorf JR,: Comments on palivizumab (Synagis), Pediatrics, 1999, 103, 2, 495-497
[12] Palivizumab, a humanized respiratory syncytial virus monoclonal antibody, reduces hospitalization from respiratory syncytial virus infection in high-risk infants. The IMpact-RSV Study Group.
[13] Paremore L, Elliott JM, Bell EF, 2004 Impact and costeffectiveness of respiratory syncytial virus, Clinical Evidence, 1122-1129, Oxford, 2004.
[14] Oertel M, Driver L.: Palivizumab. Oak Brook, Illinois: University Health System Consortium. 2000. University HealthSystem Consortium (UHC).
[15] Sachin Kamal-Bahl, MS; Jalpa Doshi, MS; James Campbell, MD,: Economic Analyses of Respiratory Syncytial Virus Immunoprophylaxis in High-Risk Infants. Arch Pediatr Adolesc Med. 2002; 156: 1034-1041) Systematic Review)
[16] Scholz H,: Palivizumab—ein monoklonaler Antikorper zur passiven Immunprophylaxe von Respiratory-syncytial- Virus (RSV)-Infektionen, Zeitschrift fur Geburtshilfe und Neonatologie, 2000 May-June, 204, 3, 120-122.
[17] Scholz H, Palivizumab – A monoclonal antibody for passive immunoprophylaxis of respiratory syncytial virus infections., Chirurgische Praxis, 2001, 59, 1, 139-143
[18] Simpson S, Burls A.: A systematic review of the effectiveness and cost-effectiveness of palivizumab (Synagis(R)) in the prevention of respiratory syncytial virus (RSV) infection in infants at high risk of infection. Birmingham: West Midlands Health Technology Assessment Collaboration, Department of Public Health and Epidemiology, University of Birmingham. 2001. 33. West Midlands Health Technology Assessment Collaboration (WMHTAC).
[19] Shireman T I, Braman K S.: Impact and cost-effectiveness of respiratory syncytial virus prophylaxis for Kansas Medicaid’s high-risk children. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine. 2002. 156(12). 1251- 1255.
[20] Schrand L M, Elliott J M, Ross M B, Bell E F, Mutnick A H.: A cost-benefit analysis of RSV prophylaxis in highrisk infants. Annals of Pharmacotherapy. 2001. 35(10). 1186-1193.
[21] Stevens T P, Sinkin R A, Hall C B, Maniscalco W M, McConnochie K M. Respiratory syncytial virus and premature infants born at 32 weeks’ gestation or earlier: hospitalization and economic implications of prophylaxis. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine. 2000. 154(1). 55-61.
[22] Subramanian KN, Weisman LE, Rhodes T, Ariag no R,Sanchez PJ, Steichen J, Givner LB, Jennings TL, Top FH Jr, Carlin D, Connor E,: Safety, tolerance and pharmacokinetics of a humanized monoclonal antibody to respiratory syncytial virus in premature infants and infants with bronchopulmonary dysplasia. MEDI-493 Study Group., Pediatric Infectious Disease Journal, 1998 Febr. 17, 2, 110-115.
[23] Subramanian KNS, Weisman LE, Rhodes T, Ariagno R, Sanchez PJ, Steichen J, Givner LB, Jennings TL, Top FHJr, Carlin D, Connor E,: Safety, tolerance and pharmacokinetics of a humanized monoclonal antibody to respiratory syncytial virus in premature infants and infants with bronchopulmonary dysplasia. MEDI-493 Study Group., Pediatric Infectious Disease Journal, 1998 17, 2, 110-115.
[24] Sze LL, Etches P, Robinson J L.: Net cost of palivizumab for respiratory syncytial virus prophylaxis during the 1998/99 season in northern Alberta. Paediatrics & Child Health. 6(8). 2002. 525-532.
[25] Vogel AM, Lennon DR, Broadbent R, Byrnes CA, Grimwood K, Mildenhall L, Richardson V, Rowley S,: Palivizumab prophylaxis of respiratory syncytial virus infection in high-risk infants, J Paediatr.Child Health, 2002, 38, 6, 550-554
[26] Vogel A M, McKinlay M J, Ashton T, Lennon D R, Harding J E, Pinnock R, Graham D, Grimwood K, Pattemore P K, Schousboe M.: Cost-effectiveness of palivizumab in New Zealand. Journal of Paediatrics & Child Health. 38(4).2002
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN A Respiratory Syncytial Vírus okozta megbetegedések és a palivizumab® (Synagis) technológiaelemzése II. Dr. Gulácsi László1, Dr. Dávid Tamás2, Dr. Boncz Imre2, Brandtmüller Ágnes1, Józwiak-Hagymásy Judit1 1 Budapesti Corvinus Egyetem 2 Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Lapunk márciusi számában megjelent cikk folytatása) Magyarországi adatok. Hány beteget érinthet az indikáció? Klinikai betegek esetén hazai szerzők megkísérelték meghatározni az RSV fertőzöttek arányát, így az RSV klinikai epidemiológiáját. Adamovich (2001) 58 gyereket vont be a vizsgálatba, akik 77%-a (45 gyermek) koraszülött volt. A vizsgálatban 10 intézet (Pécs, Nyíregyháza, Szeged, Szombathely, Szolnok, Debrecen, Veszprém és Budapest) vett részt. A bevont csecsemőkön elvégezték az RS vírus antigénjének a kimutatását in vitro körülmények között. Az orrés garatváladék mintákat megvizsgálva megállapították, hogy az 58 csecsemőből 13 volt RSV fertőzött. A pozitív teszteredményű gyermekekből 11 volt koraszülött. Alapvető kérdés, hogy hazánkban összesen hány RSV megbetegedéssel számolhatunk. Erre határozott választ adni ma – központi regiszter hiányában – nem lehet. Ennek ellenére a rendelkezésre álló adatok alapján becsülhető annak a hazai RSV populációnak a nagysága, akiknek palivizumab® (Synagis) adása nagy valószínűséggel indikálható. ADATKERESÉSI STRATÉGIA A hazai adatkeresés során elsődleges célunk a veszélyeztetett újszülöttek, csecsemők körének meghatározása volt, majd e csoport kórházi kezelési költségeinek összehasonlítása a védőoltással történő kezelés költségeivel. A vizsgált 2000-2003. időszak alatt született azon csecsemők adatait kerestük (GYÓGYINFOK), akik megfeleltek a következő feltételeknek (6. ábra): • a születési súlyuk 1500 gramm alatt volt, • a 6. ábrán összegyűjtött WHO (beavatkozás) és BNO (diagnózis) kódok (1 WHO és 1 BNO) valamilyen kombinációja együttesen megtalálható a születés utáni, első lejelentett adataik között, • a leírtaknak megfelelt csecsemők közül azoknak a nyomon követése, akiknél a születés utáni 2 évben a 7. ábrán felsorolt valamely BNO kód jelentésre került. Az adatok felbontása éves szinten, beteg és esetszám szerint, országosan, megyék és PIC (Perinatális Intenzív Centrum) – ek szerint történt. A HAZAI ADATOK A keresési stratégiának megfelelő adatokat megvizsgálva a következő eredményeket kaptuk (1. táblázat): Az élveszületések száma lassan, de folyamatosan csökken Magyarországon. Az 1500 grammnál kisebb születési súly alattiak aránya az élveszületésekhez képest 1,4% körül mozog, azaz a Magyarországon született csecsemők 1,4%a 1500 gramm alatti születési súllyal jön a világra. A keresési stratégiának megfelelő célcsoport aránya az élveszületések számához képest 0,14 és 0,33%, míg az 1500 grammnál kisebb születési súlyúak számához képest 10,45 és 23,24% között mozog. Tehát a magyar csecsemők WHO kód WHO NÉV BNO kód BNO10 NÉV 87120 Intermittáló pozitív nyomású lélegeztetés P2700 Wilson-Mikity syndroma 87121 Intermittáló pozitív nyomású lélegeztetés, Jet technika P2710 Újszülöttkori bronchopulmonalis dysplasia 87122 Nasalis CPAP gyerekeknél P2580 Egyéb újszülöttkori interstitialis emphysemával kapcs. állapotok 87123 Gépi lélegeztetés NO-val P2500 A perinatális időszakban kezdődött interstitialis emphysema 87124 Gyógyszerbevitel JET technikával P2200 Az újszülött respiratiós distress syndromája 87125 P2210 Az újszülött átmeneti tachypnoéja 87126 P2280 Az újszülött egyéb légzészavara P2290 Az újszülött légzészavara, k.m.n. 87600 Oxigén terápia 6. ábra A keresési feltételben megadott WHO és BNO kódok (Forrás: OEP) IME IV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2005. ÁPRILIS 25 EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN KOD10 J1700 J1710 J1720 J1730 J1780 J1800 J1810 J1820 J1880 J1890 J2000 J2010 J2020 J2030 J2040 J2050 J2060 J2070 J2080 J2090 J2100 J2180 J2190 J22H0 J0690 J1110 J1180 R0680 J0290 0,14-0,33%-a, míg a kissúlyúak (1500 gramm alatti születési súlyúak) 10,45-23,24%-a tartozik az RSV által veszélyeztetett gyermekek körébe. A veszélyeztetett csecsemők száma 2002-ben jelentősen, azaz kevesebb, mint a felére csökkent. (Ilyen mértékű változás valószínűsége csekély, ebben az esetben felmerül a kódolási, adatkezelési, vagy más torzító tényező hatása.) (2. táblázat). NEV Tüdőgyulladás máshol osztályozott bakteriális betegségekben Tüdőgyulladás máshol osztályozott vírusbetegségekben Tüdőgyulladás gombás megbetegedésekben Tüdőgyulladás parazitás betegségekben Tüdőgyulladás egyéb, máshova osztályozott betegségekben Bronchopneumonia, k.m.n. Lobaris tüdőgyulladás, k.m.n. Hypostaticus pneumonia, k.m.n. Egyéb tüdőgyulladás, kórokozó, k.m.n. Tüdőgyulladás, k.m.n. Heveny bronchitis Mycoplasma pneumoniaetól Heveny bronchitis Haemophilus influenzaetól Heveny bronchitis streptococcustól Heveny bronchitis coxsackie- vírustól Heveny bronchitis parainfluenza- vírustól Heveny bronchitis légúti syncytialis vírustól Heveny bronchitis rhinovirustól Heveny bronchitis echovirustól Heveny bronchitis egyéb meghatározott kórokozótól Heveny bronchitis, k.m.n. Heveny bronchiolitis légúti syncytialis vírustól Heveny bronchiolitis egyéb meghatározott kórokozóktól Heveny bronchiolitis, k.m.n. Nem meghatározott alsó légúti fertőzés Felső légúti fertőzés, k.m.n. Influenza egyéb légúti tünetekkel, vírus nem identifikált Influenza egyéb tünetekkel, vírus nem identifikált A légzés egyéb és k.m.n. rendellenességei Akut garatgyulladás, nem meghatározott A megbetegedések és az esetek számának megyei eloszlását vizsgálva az adatok azt mutatják, hogy a legtöbb beteg Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-SzatmárBereg megyékben, valamint Budapesten van. A vizsgált 2000 és 2003 közötti időszakban, az egyes megyékben található beteg- és esetszámok is jelentős csökkenést mutatnak, kivéve Baranya megyét, ahol ezek a mutatók emelkedtek és Budapestet, ahol érdemi változás nem tapasztalható. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a megoszlás (2. táblázat) vélhetően az adatszolgáltatást végző gyógyító intézmény székhelye szerinti megyét jelenti, és nem a beteg lakhelye szerinti megyét – ez a megbetegedés országos epidemiológiáját, megoszlását tekintve feltétlenül figyelembe veendő tényező. Ezen felül az esetszám csökkenésének hátterében ebben az esetben is nagy valószínűséggel adatszolgáltatási problémák állhatnak. 7. ábra A születés utáni 2 évben jelentésre került és a tanulmányban vizsgált BNO kódok listája (Forrás: OEP) Születés éve Élveszületések száma összesen 499 gramm születési súly alattiak száma 2000 97.597 54 2001 97.047 47 2002 96.804 2003 94.650 500-999 gramm születési súly közöttiek száma 1000-1499 gramm születési súly közöttiek száma 1500-1999 gramm születési súly közöttiek száma A vizsgálatban résztvevő csecsemők száma 533 794 1.609 321 508 777 1.768 309 60 526 743 1.638 139 * * * * 135 Forrás: KSH és OEP (* – a keresett adat nem áll rendelkezésre) 1. táblázat Élveszületések számának alakulása Magyarországon 2000 és 2003 között Megye Beteg Baranya megye 37 Bács-Kiskun megye 7 Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1 Csongrád megye 74 Fejér megye 12 Györ-Moson-Sopron m. Hajdú-Bihar megye 89 Heves megye Komárom-Esztergom m. Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg m. 40 Jász-Nagykun-Szolnok m. 2 Tolna megye Vas megye Veszprém megye 3 Zala megye 2 Budapest 54 Összesen 321 2000 Eset 48 12 Forint 46 779 290,78 8 038 990,82 2001 Eset 62 9 2 1 153 8 1 185 Forint 77 806 394,44 6 939 144,53 1 279 190,88 933 691,50 145 717 128,41 5 105 120,46 21 713,40 204 866 846,13 Beteg 70 2002 Eset 117 Forint 99 941 015,00 Beteg 63 2003 Eset 147 Forint 118 562 410,39 9 13 21 755 241,00 2 2 5 061 121,00 14 20 15 950 358,00 150 830 622,71 Beteg 52 4 1 1 72 6 1 76 1 167 17 177 582,78 153 135 980,53 11 699 276,86 1 3 53 753,00 11 1 1 5 26 1 2 7 10 177 041,65 806 299,00 0,00 2 165 009,00 179 67 2 54 290 347,09 592 837,97 40 7 106 11 93 781 416,18 5 581 860,68 4 3 6 6 3 928 486,00 2 272 190,00 3 8 7 591 497,00 6 2 92 9 102 201,48 1 912 049,58 37 168 395,72 49 135 70 931 630,02 38 92 10 631 815,00 49 92 23 215 190,17 593 473 727 576,31 309 673 612 964 136,63 139 257 154 532 858,00 135 285 167 578 568,21 2. táblázat Beteg-, esetszámok, költségek évenként megye szerinti bontásban és országosan 26 IME IV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2005. ÁPRILIS EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN 2000 Intézet neve Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Kecskemét, Hollós J. MKh. Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt SZTE SZAOTE Centrum, Szeged Székesfehérvár, Szt.György MKh Sopron M.J.Város Erzsébet Kh. DE OEC, Debrecen DE OEC, Debrecen Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh Szolnok, Hetényi G. MKh. Veszprém, Csolnoki F.M.Kh.Ri. Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem Péterfy Sándor u. Kórház, Bp. Schöpf-Mérei Kórház, Bp. Összesen Osztály SZÜL. PIC GYERMEKKLINIKA PIC PIC PIC P.I.C. RÉSZLEG GYERMEKKLINIKA PIC PIC KORASZÜLÖTT ( PIC) RÉSZLEG SZÜL-NO PIC GYERMEK PIC PIC PIC(NIC) PIC PIC NIC II.GYERM NIC II.SZÜL NIC I.SZÜL II.GYERM PERINAT.I.C.(NIC III) PIC.II.PATH.UJSZ,KORA. P.I.C. 321 2001 Beteg 37 Eset 48 7 12 1 74 12 1 167 17 89 179 40 2 3 2 22 1 6 67 2 6 2 50 1 11 25 593 30 309 2002 Beteg 52 Eset 62 4 1 1 72 6 1 74 2 40 7 9 2 1 153 8 1 182 3 106 11 38 106 5 6 673 18 11 139 1999 9 2000 78 2 2003 Beteg 70 Eset 117 Beteg 62 1 Eset 146 1 9 13 2 2 14 20 1 3 11 1 1 5 26 1 2 7 4 3 6 6 3 8 11 30 2 4 27 62 85 1 2 257 135 45 1 1 285 Születés éve 2001 2002 2003 46 4 1 51 21 5 26 18 18 Összesen 87 48 25 24 184 3. táblázat Beteg- és esetszámok évenként és PIC-enkénti bontásban Az elmúlt 4 évet vizsgálva összesen 20 PIC működött kisebb nagyobb időeltolódással Magyarországon. 2000-ben 14 PIC-től érkezett a célcsoportra megfelelő adat, míg 2003ban 12-ről. A Pécsi Tudományegyetem Szülészeti PIC osztályán, illetve a Semmelweis Egyetem NIC osztályain öszszességében emelkedett a betegek és esetek száma ez alatt a 4 év alatt. A többi PIC osztályon csökkent a betegek és az esetek száma 2000 és 2003 között. Betegszám Esetszám 321 309 139 135 593 673 257 285 2000 2001 2002 2003 Ismételt kórházi kezelések száma 272 364 118 150 Ismételt kórházi kezelések aránya 0,4586 0,5408 0,4591 0,5263 4. táblázat Ismételt kórházi kezelések száma és aránya évenkénti bontásban Az ismételt kórházi kezelések aránya az összes kezelésekhez képest 45 és 54% között mozog, azaz a esetek 45 – 54%-a ismételt kezelés. Születés éve 1999 2000 2001 2002 2003 Összesen 2000 27 130 157 Ismételt kórházi kezelések éve 2001 2002 29 321 64 173 229 27 523 320 2003 36 85 70 191 Összesen 56 515 438 112 70 1191 5. táblázat Ismételt kórházi kezelések időbeli megoszlása Az ismételt kórházi kezelések időbeli eloszlását megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a rehospitalizáció száma a születés évében magas, a születés utáni első évben a legmagasabb, míg a születés utáni második évben jelentősen visszaesik. Tehát a csecsemők egy éves korukig a legveszélyeztetettebbek. Halálozás éve 2000 2001 2002 2003 Összesen 9 80 6. táblázat Halálozások számának időbeli megoszlása A halálozások számának időbeli alakulását vizsgálva látható, hogy egyéves korig igen magas a halálozások száma, egyéves kor után pedig jelentősen csökken a halálozás valószínűsége. Év 2000 2001 2002 2003 Betegszám 321 309 139 135 Halálozás száma 87 48 25 24 Mortalitás aránya 0,271028037 0,155339806 0,179856115 0,177777778 7. táblázat Mortalitás aránya A 2000-ben megbetegedettek 27,1%-a, a 2001-ben megbetegedettek 15.53%-a, a 2002-ben megbetegedettek 17,98%-a, míg a 2003-ban megbetegedettek 17,77%-a halt meg. Tehát a célcsoporton belül egy igen magas, 15-20% körüli mortalitási mutató figyelhető meg. Év 2000 2001 2002 2003 Esetszám 593 673 257 285 Ft 473 727 576,31 612 964 136,63 154 532 858,00 167 578 568,21 eset/Ft 798 866,06 910 793,67 601 295,17 587 994,98 8. táblázat Egy esetre jutó költség időbeli alakulása IME IV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2005. ÁPRILIS 27 EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN Az egyes évekre jutó összköltségeket és esetek számát figyelembe véve az egy esetre jutó kórházi költség 2000ben 800 eFt, 2001-ben 910 eFt, 2002-ben 601 eFt, és 2003ban 587 eFt volt. Amellett, hogy csökken a megbetegedések és így a kórházi esetek száma, még az egy esetre jutó kórházi költség is jelentősen csökkent. Év 2000 2001 2002 2003 Betegszám 321 309 139 135 Ft 473 727 576,31 612 964 136,63 154 532 858,00 167 578 568,21 beteg/Ft 1 475 786,84 1 983 702,71 1 111 747,18 1 241 322,73 9. táblázat Egy betegre jutó költség időbeli alakulása Az egy betegre jutó költségek általában magasabbak az egy esetre jutó költségeknél. Az egy betegre, azaz egy csecsemőre jutó kórházi költség 2000-ben 1,475 millió Ft, 2001-ben 1,983 millió Ft., 2002-ben 1,111 millió Ft, míg 2003-ban 1,241 millió Ft-ot tett ki. Az egy betegre, illetve az egy esetre jutó költségcsökkenés okát nem ismerjük, feltehető hogy ezt az alábbiak valamelyikével magyarázhatjuk: • csökkent az alkalmazott HBCS pont súlyszáma, • kevesebb a kórházban töltött napok száma. A költségek számítása során az OEP finanszírozási adatai (aktuális HBCS súlyszám és forint érték) alapján számoltunk, a HBCS finanszírozás és a tényleges költségek egyezését ill. különbözőségét nem vizsgáltuk. (Feltehető az is, hogy a költségcsökkenés nem valós, hiszen 2002-től megjelent a béremelések miatti fix díjazás a működési költségeket lefedő HBCS finanszírozásban, amely a költségeket országos átlag szerint 17-26%-kal emelheti, szakmától és HBCS-től függően. Ennek megfelelően 2002-ben 4 hónapra vonatkozóan, 2003-ban pedig már az egész esztendő vonatkozásában az élőmunkaigényes újszülött ellátás miatt 25%-kal magasabbnak tekinthetők a költségek.) Korábbiakban már említettük, hogy egyes adatok esetén felmerül, hogy azok validitását kódolási, adatszolgáltatási, vagy más adatmenedzsment problémák gyengítik. Ezt a tényezőt a 4.–9. táblázatok értékelése és interpretálása során figyelembe kell venni. KÖLTSÉGHATÉKONY-E A TERÁPIA? A Cochrane Collaboration NHS Economic Evaluation Database, Critically Appraised Economic Evaluation fejezete öt publikációt tartalmaz. Lofland et al. (2000) tanulmánya szerint a növekményi költséghatékonyság (incremental cost effectiveness ratio – ICER) egy megelőzött RSV fertőzés esetén 2.072-79.706 USA dollár között van – ha egy kúra ára 4500 dollár. 2500 dolláros ár mellett az ICER 0-39591 dollár. Az eredmény legjobban a kórházi áraktól függ. A tanulmány az irodalom keresés módját nem adta meg egyértelműen, a felhasznált mennyiség és az egységköltség 28 IME IV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2005. ÁPRILIS nem került külön megadásra, az indirekt költséget nem számolták, és a vizsgálat egyetemi kórházakban történt, ahol általában a kórházi kezelések költségei magasabbak – ezért az eredmény adaptálhatósága más országban gyenge. Shireman et al. (2002) elemzése szerint palivizumabprofilaxisban nem részesült esetekben az átlagos kórházi költség 871 USA dollár, míg a profilaxisban részesült eseteknél ez a költség 191 USA dollár volt. Az összes hospitalizációs költség a kezeletlen esetekben 7456 USA dollár, míg a palivizumabprofilaxisban részesült esetekben 4687 USA dollár volt. A gazdasági vizsgálat során az egészséghasznot nem vizsgálták és a kezelés során elhunytak adatait nem vették figyelembe, illetve az indirekt költségeket sem vizsgálták. A gazdasági vizsgálat eredménye legjobban a kórházi áraktól és a hospitalizáció hosszától függött. Schrand et al. (2001) vizsgálata a közvetlen kórházi költségekre terjedt ki. Vizsgálatuk szerint, 4,8%-os kórházi felvételi arány mellett a költségek nem érték el a megtakarítás mértékét (3.440 vs. 3.461 USA dollár). Amennyiben a felvétel aránya 8% volt, a költség és a megtakarítás aránya tovább javult (2.895 vs. 3.461 USA dollár). Stevens et al. (2000) vizsgálatuk során az RSV-Ig (immunglobulin) és a palivizumab-profilaxist hasonlították össze. Eredményeik azt mutatták, hogy a palivizumabprofilaxis a teljes RSVcsoport esetén kevésbé költséges (32.792 USA dollár), mint az RSV-Ig-profilaxis (148.000 dollár). Jelentős különbségek voltak azonban a PCA-használattal és életkorral meghatározható alcsoportok között: palivizumab esetén a költségek 15.511 és 50.888 USA dollár között mozogtak. Kamal-Bahl et al. (2002) az RSV-IGIV – (Respi-Gam; MedImmune, inc, Gaithersburg) (respiratory syncytial virus immunoglobulin intravenous) és a palivizumab – (Synagis, Medimmune, Inc) (humanizált murine monoclonal antitest) profilaxisra vonatkozó egészség-gazdaságtani szakirodalmat és a szakmai ajánlásokat tekintették át. Tanulmányunk szempontjából a szerzők legfontosabb megállapításai a következők: • egyik védőoltás sem költség-hatékony, ha kivetítjük valamennyi csecsemőre, akik számára javasolják, csakis szűkebb körben az, • az RSV-IGIV költség-hatékonyabb az alábbi esetekben: BPD-vel rendelkező csecsemőknél, nagyon alacsony születési súlyúaknál, magas kockázatú csecsemőknél, intenzív osztályon való kezelésnél, • a palivizumab költség-hatékonyabb az alábbi esetekben: BPD nélküli koraszülöttek, a 32. és 35. terhességi hét között születtek (itt 78-80% a hatásosság az IMpact tanulmány szerint). • A különböző irodalmak eredményei között megmutatkozó igen jelentős eltérések a különböző módszerek és feltételezések alkalmazásával, azaz a gazdasági elemzések rossz minőségével magyarázhatók. • ha a jövőben sikerülne bizonyítani, hogy • a védőoltások alkalmazása csökkenti a halálozások számát, vagy • a készítmények ára csökkenne, akkor a két techno- EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN lógia költséghatékonysága jele-tősen javulna. Az RSV ugyan fő oka a morbiditásnak, de nem elsődleges oka a mortalitásnak. A palivizumab csökkenti ugyan a kórházi tartózkodást, de nem csökkenti a mortalitást. Bedford-Russel, (2000) szerint a morbiditási és mortalitási mutatók nem támasztják alá az RSV-profilaxis széleskörű bevezetésének szükségességét. Roeckl (2003) szerint Németországban a költséghatékonysági vizsgálatok nem indokolják a palivizumab széleskörű bevezetését koraszülött csecsemők esetében. A költséghatékonysági ráta, arányszám akkor javulna, ha a profilaxis költségei csökkennének. Moler (1998) vizsgálatai alapján az NNT értéke is ismert, közlése szerint a palivizumabprofilaxis NNT=17,2, azaz 17,2 csecsemőt kell ahhoz profilaxisban részesíteni, hogy 1 RSV-fertőzés elkerülhető legyen. KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGI VAGY KÖLTSÉGMINIMALIZÁCIÓS VIZSGÁLAT? Az, hogy az eddigiekben ismertetett tudományos bizonyítékok és adatok felhasználásával költséghatékonysági, vagy költségminimalizációs vizsgálat végzendő, alapvető jelentőségű az eredmények interpretálása szempontjából. Ebben az esetben az „Egészség-gazdaságtani elemzések készítéséről“ szóló 2002-ben kiadott egészségügyi minisztériumi szakmai irányelv 3. pontját vettük figyelembe. Mivel a rendelkezésre álló RCT-vizsgálatok alapján elmondható, hogy a vizsgálat elsődleges végpontja puha végpont, egészségnyereségre vonatkozó, értékelhető eredmény a védőoltással kapcsolatosan nem áll rendelkezésre, ezért azt kell mondanunk, hogy a Synagis védőoltás értékelhető hatása az RSV-fertőzés miatti kórházi felvételek és különböző szolgáltatások felhasználásának csökkentése, azaz költségmegtakarítás. A Synagis ugyanis a randomizált kontrollált klinikai vizsgálatok (RCT) alapján hatásos szer, mely csökkenti az RSV miatti kórházi felvételek számát (elsődleges végpont), valamint másodlagos végpontként a szükséges kórházi kezelés és az oxigénterápia időtartamát, koraszülött, tüdő- és szívfejlődési rendellenességgel született, vagy attól mentes gyermekekben. (The IMpact-RSV Study Group, 1998) A vizsgálatok másik 12 másodlagos végpontra is kiterjedtek, de az eredmények nem bizonyultak szignifikánsnak. Mivel a végpontokban nem mutatható ki érdemi különbség, ezért a nemzetközi és a hazai ajánlásnak megfelelően (Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve, 2002) a költségminimalizációs módszert kell alkalmazzuk a két technológia (terápia és prevenció) összehasonlítására – ezt ebben az esetben azért tehetjük meg, mert a rendelkezésre álló szakirodalom által közölt RCT vizsgálatok elsődleges végpontja puha végpont, azaz egészségnyereségre vonatkozó bizonyíték nem áll rendelkezésre. A költségadatokat megvizsgálva látható, hogy közel azonos a két terápia forrásigénye, hiszen egy csecsemő egy szezon alatt történő teljes védettsége maximum 1,196 millió forintba kerül, míg a kórházi kezelése egy RS-fertőzött csecsemőnek körülbelül 1,241 millió forintot tesz ki. Mivel a védőoltás beadásával, a szakirodalom szerint (RCT) csökken a kórházban, illetve a betegségben töltött napok száma, ha feltételezzük azt, hogy az RCT-kben közölt, ideális körülmények között elért eredmények a hazai egészségügyben is reprodukálhatók, akkor a védőoltást a költségminimalizálási vizsgálat alapján támogatandó stratégiának tekinthetjük, azon meglehetősen szűk beteg populációban, amely esetén a kórházi kezeléseket is vizsgáltuk. (Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a megelőzés során várhatóan több gyermeket kell beoltani, mint ahánynak abból ténylegesen haszna lesz, míg a kezelés csak a ténylegesen megbetegedett gyerekeket érinti. Az OGYI terápiás javaslata is tágabb alkalmazási kört jelöl meg, mint az általunk vizsgált betegcsoport. Tehát ha az OGYI szerint oltanának, akkor több gyermeket kellene védőoltásban részesíteni, mint az általunk vizsgált betegpopuláció.) Több lényeges tényező figyelembevételére is felhívjuk azonban a figyelmet ezzel kapcsolatosan: • Elemzésünk során egy nagyon szűk betegcsoportot vizsgáltunk, nem tudjuk, hogy a jelen tanulmányban közölt eredmények általánosíthatók-e a betegek szélesebb körére. • Feltételeztük, hogy az RCT vizsgálatok eredményeinek megfelelően a prevenció következtében hazánkban is csökken a kórházban, illetve a betegségben töltött napok száma illetve egyéb források felhasználása. Ezt egy következő vizsgálat során hazai adatok alapján célszerű bizonyítani. A hazánkban alkalmazott kórház finanszírozási technikák, illetve más mechanizmusok által közvetített érdekek miatt ezek az eredmények más formában és módon jelentkezhetnek. • Az eddig közölt RCT vizsgálatok arra nézve nem szolgáltattak tudományos bizonyítékokat, hogy a prevenció eredményeként egészségnyereség jelentkezne (pl. a mortalitás csökkenés), azaz az RCT-k esetén kemény végpontra (outcome) vonatkozó bizonyítékokkal nem rendelkezünk. A költségminimalizálási elemzés eredményének értékelése óvatosságot igényel, mivel a költségadatok közel esnek egymáshoz. Megjegyzendő az is, hogy a prevenció költségadata valós költség, míg a terápia és a kórházi költségeket a finanszírozás HBCSadatai alapján vettük figyelembe, ami nem tekinthető valós költségnek. Emellett egy sor fontos költségtényezőt nem vettünk figyelembe: pl. a védőoltás eredményeképpen csökkenhet a kezelési költség, nem vettük figyelembe az indirekt költségeket (pl. szülők munkából való kiesése), az RSV-fertőzés miatt bekövetkező megbetegedések (többlet) kezelési igényét és költségét. Éppen ezért egy részletes költségvizsgálat javasolt a továbbiakban. IME IV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2005. ÁPRILIS 29 EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN AZ EREDMÉNYEK ADAPTÁLHATÓSÁGA ÉS ÁTHELYEZHETÔSÉGE Az IMpact és a PICNIC tanulmány adatainak a magyarországi adatokkal való összehasonlítása több szempontból sem könnyű feladat: • eltérő diagnóziskódolási szokások • más az egészségügy finanszírozása • mások az egységnyiköltség-adatok és más a felhasználás A nemzetközi szakirodalom adatainak adaptálása során még további nehézségek merültek fel, melyeket a támogatási döntés meghozatalánál figyelembe kell venni: • Eltérő adathasználati szokások: a nemzetközi szakirodalom a rizikó csoportot születési hetekben adja meg (32-35. hét között születtek), míg az OEP adatbázisa a születési súlyt rögzíti. Az orvosi szakma a 32-35. hétnek megfelelő születési súlyt 1000-1500 grammban határozta meg. • Eltérő demográfiai viszonyok: a hazai Synagis célpopuláció jelentősen különbözhet arányában, demográfiai összetételében, rizikótényezőiben, morbiditásában és mortalitásában a fejlett országokétól. Az eltérő hazai viszonyok pedig módosíthatják a vizsgálatok hatásosságra és hatékonyságra vonatkozó eredményeit. • Eltérő diagnózis és terápia alkalmazása: az RSV-fertőzések diagnózisa és terápiája terén nincs kialakult konszenzus Magyarországon. Emiatt a jelenlegi terápia, és a bevezetendő Synagis védőoltás hatékonyságának és a költségeinek összehasonlítása nehezebb, körültekintőbb eljárást igényel. • Az újszülött intenzív osztályok magas száma: hazánkban 15-20 újszülött intenzív centrum működik, így kevesebb lakos jut egy centrumra, mint a fejlett országokban. Elképzelhető, hogy a sok, többségében viszonylag kis esetszámmal rendelkező centrum, drágábban és roszszabb minőségben működik, mintha az ellátás kevesebb helyen, koncentráltan történne. • A kórházban töltött napok számának eltérése a gyakorlatban: Magyarországon a kórházi felvételi és hazabocsátási irányelvek hiánya miatt, valamint a HBCS-alapú finanszírozási rendszer által közvetített ösztönzők eredményeképpen előfordulhat, hogy az újszülöttek több időt töltenek a kórházban, mint amennyi szükséges lenne. • Lélegeztetőgépek túlzott alkalmazása: mivel a jelenlegi terápia kiemelkedő része a lélegeztetés, ezért fontos figyelembe venni az erre a kezelésre jellemző kapacitásproblémát és HBCS-torzítást. Előfordulhat ugyanis, hogy vannak olyan osztályok, amelyeken nincs minden ágy mellett lélegeztetőgép, ezért ezen osztályokon a gépek kihasználtsága mindig magas. Ugyanakkor más osztályokon, ahol, elegendő készülék és relatíve kevesebb beteg van, esetleg – a HBCS-vel való visszaélés miatt – akkor is beírásra kerül a lélegeztetés, amikor ez nem szükséges. 30 IME IV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2005. ÁPRILIS KÖVETKEZTETÉSEK A palivizumab (Synagis) hatásosságát a nemzetközi szakirodalomban puha végpontokra vonatkozó információkkal; a kórházi kezelések számának – és így a költségek – jelentős csökkenésével támasztják alá. Mivel a kórházi kezelések száma (és a kórházi szolgáltatások igénybevételének változása) puha végpont, és erősen függhet az adott ország egészségügyi rendszerének a struktúrájától, folyamataitól és nem utolsó sorban finanszírozásától, ezért ennek az eredménynek a hazai adaptálásához is hazai adatokon nyugvó vizsgálatok, elemzések szükségesek, hiszen az RCT-k által közölt eredmény nem jelenti azt, hogy ennek az egészségügyi technológiának a Magyarországon való bevezetése ugyanilyen eredményekre vezet. A palivizumab (Synagis) védőoltás egészségügyi technológia-elemzése során nem találtunk olyan nemzetközi, illetve hazai szakirodalmat, amely bizonyította volna a védőoltás orvos-szakmai szempontból lényeges hatásosságát (kemény végpont – outcome). A rendelkezésre álló szakirodalom meglehetősen kevés adatot szolgáltatott a Synagis hazai bevezetése kérdésének eldöntéséhez. Számos probléma merült fel, melyek megnehezítették az egészségügyi technológiaelemzés végeredményének kialakítását. Figyelembe kellett venni az egészségügyi szakemberek eltérő diagnosztikai és terápiás szokásait, valamint az eltérő adathasználati (terhességi hét, vagy születési súly szerinti adatfeldolgozás) szokásokat. A szakirodalom az 1500 gramm születési súly alatti csecsemőket tekinti a rizikócsoportba tartozóknak, míg az OEP az 1000 gramm születési súly alattiakat sorolja ide. Vizsgálataink szerint közel ugyanannyiba kerül egy csecsemő kórházi kezelésének átlagos költsége, illetve maga a védőoltás költsége. A Synagis nem csökkenti az RSV-fertőzés miatti halálozást, ezért annak szélesebb körű társadalombiztosítási támogatása csak akkor javasolható, ha a költségminimalizálási elemzés eredménye a védőoltás tekintetében pozitív; azaz ha a védőoltás eredményeképpen nettó megtakarítás érhető el. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy ebben az esetben egy csecsemő RSV védőoltásának a költségét vetettük öszsze egy csecsemő RSV okozta megbetegedése gyógyításának a költségeivel. Ez az összevetés egy konzervatív becslés, hipotézis felállítására alkalmas, hiszen a két intervenció célpopulációja nem azonos nagyságú, és a megfelelő megelőzés mellett is felléphet megbetegedés és kórházi kezelés, amely további költségnövekedést okozhat, amit jelen tanulmányunkban nem vettünk figyelembe. Annyi azonban bizonyosnak látszik ennek alapján is, hogy ha egy esetet nézve a megelőzés és a terápia költsége közel azonos, akkor ha azt is figyelembe vesszük, hogy több – a szakirodalom szerint 17,2 csecsemő védőoltásban részesítése szükséges egy kórházi felvétel elkerüléséhez,- akkor a védőoltás alkalmazásával, hazai környezetben a költségmegtakarítás elérésének esélye csekély. EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN ÖSSZEFOGLALÁS Mivel a palivizumab védőoltásra vonatkozóan kemény klinikai végpontra vonatkozó tudományos bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, a hatás az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének a csökkenésében nyilvánul meg, ezért ebben az esetben a költségminimalizációs elemzés a választandó módszer. A palivizumab védőoltás és a hagyományos kezelés forrásigénye közel azonos. Az elemzés eredménye jelenleg nem támasztja alá a palivizumab védőoltás rutinszerű bevezetését a hazai, RSV-fertőzés szempontjából veszélyeztetett csecsemők körében, a további vizsgálatok eredményeit célszerű megvárni. Azonban az elemzés korlátaira is fel kell hívni a figyelmet, ezek közül a legfontosabbak: a) az elemzésbe egy szűk betegpopuláció került be, b) hazánkban nem rendelkezünk megbízható adatokkal az RSV-fertőzésre vonatkozóan, c) a védőoltás esetén annak konkrét költségével, míg az egészségügy igénybevétele esetén a finanszírozási összegeket (HBCS) számoltunk, valamint d) az informális és a termelékenységi költségeket nem vettük figyelembe. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők köszönetüket fejezik ki Dr Pataki Margitnak, Semmelweis Egyetem, II. sz. Gyermekklinika munkatársának értékes szakmai és stilisztikai észrevételeiért. IRODALOMJEGYZÉK [1] Adamovich K.: Respiratory syncytial vírusfertőzés gyakorisága veszélyeztetett csecsemőkben, Orvosi Hetilap 2001, 142 (11), 557-560. [2] Anonymous: Comment in: Pediatrics. 2000 Oct;106(4):866; PMID: 11183179 [3] Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez, LII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM, 1313-1520. OLDAL, 2002. május 23., Egészségügyi Közlöny [4] Brunvand L, Lindemann R, and Grogaard J,: Who shall not receive palivizumab?, Pediatrics, 2000, 106, 4, 866 [5] Canadian Coordinating Office for Health Technology Assessment.: Palivizumab (Synagis). Canadian Coordinating Office for Health Technology Assessment (CCOHTA). 2003. Canadian Coordinating Office for Health Technology Assessment (CCOHTA). [6] Connor EM, Carlin D, Top Jr FH, and Weisman LE,: Questions about palivizumab (Synagis), Pediatrics, 1999, 103, 2, S35-S36 [7] Jóźwiak-Hagymásy J,: Az RS vírus elleni védőoltás egészségügyi gazdaságtani és technológia-elemzése Magyarországon. Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2003. [8] Kamal-Bahl S, Doshi J, Campbell J. Economic analyses of respiratory syncytial virus immunoprophylaxis in highrisk infants – A systematic review. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine. 156(10). 2002. 1034-1041. [9] Lofland J H, Touch S M, O, apos, Connor J P, Chatterton M L, Moxey E D, Paddock L E, Nash D B, Desai S A.: Palivizumab for respiratory syncytial virus prophylaxis in high-risk infants: a cost effectiveness analysis. Clinical Therapeutics. 2000. 22(11). 13571369. [10] Malley R, Vernacchio L, Devincenzo J, Ramilo O, Dennehy PH, Meissner HC, Gruber WC, Jafri HS, Sanchez PJ, Macdonald K, Montana JB, Thompson CM, Ambrosino DM, Enzyme-linked immunosorbent assay to assess respiratory syncytial virus concentration and correlate results with inflammatory mediators in tracheal secretions, Pediatric Infectious Disease Journal 2000, 19, 1, 1-7. [11] Moler FW, Brown RW, Faix RG, and Gilsdorf JR,: Comments on palivizumab (Synagis), Pediatrics, 1999, 103, 2, 495-497 [12] Palivizumab, a humanized respiratory syncytial virus monoclonal antibody, reduces hospitalization from respiratory syncytial virus infection in high-risk infants. The IMpact-RSV Study Group. [13] Paremore L, Elliott JM, Bell EF, 2004 Impact and costeffectiveness of respiratory syncytial virus, Clinical Evidence, 1122-1129, Oxford, 2004. [14] Oertel M, Driver L.: Palivizumab. Oak Brook, Illinois: University Health System Consortium. 2000. University HealthSystem Consortium (UHC). [15] Sachin Kamal-Bahl, MS; Jalpa Doshi, MS; James Campbell, MD,: Economic Analyses of Respiratory Syncytial Virus Immunoprophylaxis in High-Risk Infants. Arch Pediatr Adolesc Med. 2002; 156: 1034-1041) Systematic Review) [16] Scholz H,: Palivizumab—ein monoklonaler Antikorper zur passiven Immunprophylaxe von Respiratory-syncytial-Virus (RSV)-Infektionen, Zeitschrift fur Geburtshilfe und Neonatologie, 2000 May-June, 204, 3, 120-122. [17] Scholz H, Palivizumab – A monoclonal antibody for passive immunoprophylaxis of respiratory syncytial virus infections., Chirurgische Praxis, 2001, 59, 1, 139-143 [18] Simpson S, Burls A.: A systematic review of the effectiveness and cost-effectiveness of palivizumab (Synagis(R)) in the prevention of respiratory syncytial virus (RSV) infection in infants at high risk of infection. Birmingham: West Midlands Health Technology Assessment Collaboration, Department of Public Health IME IV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2005. ÁPRILIS 31 EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN and Epidemiology, University of Birmingham. 2001. 33. West Midlands Health Technology Assessment Collaboration (WMHTAC). [19] Shireman T I, Braman K S.: Impact and cost-effectiveness of respiratory syncytial virus prophylaxis for Kansas Medicaid’s high-risk children. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine. 2002. 156(12). 12511255. [20] Schrand L M, Elliott J M, Ross M B, Bell E F, Mutnick A H.: A cost-benefit analysis of RSV prophylaxis in highrisk infants. Annals of Pharmacotherapy. 2001. 35(10). 1186-1193. [21] Stevens T P, Sinkin R A, Hall C B, Maniscalco W M, McConnochie K M. Respiratory syncytial virus and premature infants born at 32 weeks’ gestation or earlier: hospitalization and economic implications of prophylaxis. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine. 2000. 154(1). 55-61. [22] Subramanian KN, Weisman LE, Rhodes T, Ariagno R, Sanchez PJ, Steichen J, Givner LB, Jennings TL, Top FH Jr, Carlin D, Connor E,: Safety, tolerance and pharmacokinetics of a humanized monoclonal antibody to respiratory syncytial virus in premature infants and infants with bronchopulmonary dysplasia. MEDI-493 Study Group., Pediatric Infectious Disease Journal, 1998 Febr. 17, 2, 110-115. [23] Subramanian KNS, Weisman LE, Rhodes T, Ariagno R, Sanchez PJ, Steichen J, Givner LB, Jennings TL, Top FHJr, Carlin D, Connor E,: Safety, tolerance and pharmacokinetics of a humanized monoclonal antibody to respiratory syncytial virus in premature infants and infants with bronchopulmonary dysplasia. MEDI-493 Study Group., Pediatric Infectious Disease Journal, 1998 17, 2, 110-115. [24] Sze LL, Etches P, Robinson J L.: Net cost of palivizumab for respiratory syncytial virus prophylaxis during the 1998/99 season in northern Alberta. Paediatrics & Child Health. 6(8). 2002. 525-532. [25] Vogel AM, Lennon DR, Broadbent R, Byrnes CA, Grimwood K, Mildenhall L, Richardson V, Rowley S,: Palivizumab prophylaxis of respiratory syncytial virus infection in high-risk infants, J Paediatr.Child Health, 2002, 38, 6, 550-554 [26] Vogel A M, McKinlay M J, Ashton T, Lennon D R, Harding J E, Pinnock R, Graham D, Grimwood K, Pattemore P K, Schousboe M.: Cost-effectiveness of palivizumab in New Zealand. Journal of Paediatrics & Child Health. 38(4). 2002 A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Gulácsi László, egyetemi docens és chair professzor a Corvinus Egyetem Közszolgálati Tanszékén, ahol az Egészségügyi Közgazdaságtani és Technológiaelemzési Munka- csoport vezetõje. A munkacsoport – a magyar egészségügyi technológiaelemzési központ – HunHTA néven tagja az INAHTA (The International Network of Agencies for Health Technology Assessment, INAHTA) hálózatnak. Dr. Dávid Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyszerügyi Főosztályának szakmai főosztályvezető-helyettese. Alapvégzettsége orvos. Jelenleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem 2. éves orvos-közgazdász-, valamint a Semmelweis Egyetem 3. éves PhD hallgatója. Részt vett több külföldi szakirányú képzésen, melyek közül legjelentősebb a Marie Curie Fellowship keretében a University of Sheffield School of Health and Related Research (SchaRR) intézetében eltöltött egy év volt. Az eddigiekben több szakmai közleményt publikált a hazai gyógyszerfinanszírozás és az egészségügyi technológiaelemzés terén magyarul és idegen nyelven. Brandtmüller Ágnes jelenleg a School of Health and Related Research (Sheffield, UK) ösztöndíjas kutatója. Korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár alkalmazásában állt. Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerezte, amelynek PhD hallgatója. Az egyetemen működő Egészségügyi Gazdaságtani és Technológiaelemzési Munkacsoport tagja. A Netherlands Institute for Health Sciences MSc fokozatával rendelkezik (MSc in Health Services Research). 32 IME IV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2005. ÁPRILIS EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN Dr. Boncz Imre 1993-ban végzett általános orvosként a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1996-ban közgazdasági szakoklevelet szerzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. Világbanki ösztöndíjjal a rotterdami egyetemen folytatott tanulmányokat, ahol 1997-ben Master of Science fokozatot kapott (Erasmus University Rotterdam, The Netherlands Institute for Health Sciences). 2002-ben Európai Unió szakértő diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán. Több külföldi egyetemen vett részt tanulmányúton, kredit pontos kurzuson (University of Oslo, University of Cambridge, University of Ghent, Karolinska Institute Stockholm, Katholieke Universiteit Nijmegen, Maastricht Limburg University). 1993-1999. között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán dolgozott tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban; a Kar Tanulmányi Osztályán osztályvezetőként. Jelenleg a Kar tiszteletbeli docense. Oktatási területe az egészségügy finanszírozása, egészségbiztosítás, népegészségügy. 1999-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg a Szakmapolitikai és Koordináló Főosztály főosztályvezetője. Az egészségbiztosítás, egészségügyi finanszírozás és népegészségügy témakörében rendszeresen tart előadást hazai és külföldi tudományos és szakmai konferenciákon, folyóiratokban számos publikációja jelent meg. Józwiak-Hagymásy Judit, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Közszolgálat Főszakirány, Egészségügyi Közgazdaságtan Specializáción végezett 2003-ban. 2003. szeptemberében kezdett dolgozni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Szakmapolitkai és Koordináló Főosztályának Technológia-elemzési Osztályán, ahol egészségügyi technológiaelemzések, valamint szakirodalmi összefoglalók készítését végzi. Az OEP által kidolgozott, az egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támoga- tásba való befogadásról szóló projekt koordinálása a feladata. A társadalombiztosítási támogatásba való befogadás szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról” szóló 32/2004 ESzCsM rendelet kidolgozásában vett részt. Ez a jogszabály nevesíti az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetet (továbbiakban ESKI), mint az egyes gyógyszerek Egészségbiztosítási Alapból történő támogatásba való befogadás előtti véleménynyilvánító szervet. Jelenleg az ESKI Technológia-értékelő Irodáján dolgozik. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ 2005. szeptemberi kezdéssel indítja az EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMENEDZSER posztgraduális program tizenharmadik évfolyamának oktatását. A képzés 4 szemeszter időtartamú. Felvételi feltételek: főiskolai vagy egyetemi végzettség, illetve az egészségügyben szerzett szakmai tapasztalat. Jelentkezés határideje: 2005. május 31. Tandíj: A 2005/2006-os tanévre a tandíj 258.000 Ft. A 2005. április 30-ig beérkezett jelentkezések esetén a tandíj az első szemeszterben kedvezményes, 229.000 Ft. Részletes tájékoztatás kérhető Fias Ritától Tel.: 488-7605 E-mail: fias@emk.sote.hu Internet: www.emk.sote.hu IME IV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2005. ÁPRILIS 33
