2004 decemberében a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal résztvevői úgy döntöttek, hogy – alapító nyilatkozatuktól eltérően – 2005-ben némileg módosított formában folytatják a 2004 májusában megkezdett munkát. Havonta üléseznek, és nyitottabbá válnak a civiltársadalom felé, ezért – túl az egészségügy napi aktualitásainak figyelemmel kísérésén – a közérdeklődésre számot tartó kérdéseket nyilvános üléseken tűzik napirendre, és azokra meghívják a parlamenti pártok képviselőit, továbbá az érintett területen működő civilszervezeteket és szakértőket is, továbbá kihelyezett üléseket is terveznek. Éger István, a titkári feladatokat is ellátó MOK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a NEK határozataiban konzisztens és konszenzuson alapuló jövőkép rajzolódik ki, s ennek alapján elvárja, hogy értékválasztásai szerepeljenek úgy az ország középtávú és távlati terveiben, mint a regionális szerveződések működésében.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA Megkezdte munkájának második szakaszát a NEK 2004 decemberében a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal résztvevői úgy döntöttek, hogy – alapító nyilatkozatuktól eltérően – 2005-ben némileg módosított formában folytatják a 2004 májusában megkezdett munkát. Havonta üléseznek, és nyitottabbá válnak a civiltársadalom felé, ezért – túl az egészségügy napi aktualitásainak figyelemmel kísérésén – a közérdeklődésre számot tartó kérdéseket nyilvános üléseken tűzik napirendre, és azokra meghívják a parlamenti pártok képviselőit, továbbá az érintett területen működő civilszervezeteket és szakértőket is, továbbá kihelyezett üléseket is terveznek. Éger István, a titkári feladatokat is ellátó MOK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a NEK határozataiban konzisztens és konszenzuson alapuló jövőkép rajzolódik ki, s ennek alapján elvárja, hogy értékválasztásai szerepeljenek úgy az ország középtávú és távlati terveiben, mint a regionális szerveződések működésében. Az első szakasz zárónyilatkozata leszögezi, hogy az Alapító Nyilatkozatban rögzített feladatait a NEK elvégezte. Ugyanakkor a NEK tagszervezetei továbbra is feladatuknak tekintik a hazai egészségpolitikai folyamatok folyamatos összevetését elkészült alapdokumentumaikkal azért, hogy erről a társadalmat folyamatosan és hitelesen tájékoztathassák, a döntéshozókkal pedig jobbító szándékkal együttműködhessenek. Az addigi ülések jegyzőkönyveit, határozatait elküldték a NEK valamennyi alapítója, közte a kormány és valamennyi parlamenti párt számára. Néhány nappal később a NEK delegációját fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök és akkor a megszületett dokumentumokat kötetbe foglalva ünnepélyes keretek között átadták, mintegy a „nemzet asztalára helyezték” azokat. Az új szakasz első ülésén egyebek mellett az élelmiszerbiztonság kérdéseivel foglalkoztak, s fogadtak el határozatot. Kubinyi Jolán, a Szakdolgozói Kamara általános elnökhelyettese – az ülés levezető elnöke – ezt azzal indokolta, hogy egyre több olyan ellenőrizetlen élelmiszer jut be az országba, amely káros az emberek egészségére. Az elfogadott határozat nem csak az egészséget veszélyeztető tényezőkre hívta fel a döntéshozók figyelmét, de hitet tett a magyar termékek és a magyar élelmiszeripar mellett. (Az üléssel egy időben gazdatüntetés folyt néhányszáz méterre, a Hősök terén.) 16 IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2005. MÁJUS Korábban döntöttek arról, hogy szisztematikusan, életkori csoportok szerint áttekintik az egészséggel, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket. Ennek megfelelően újságírók jelenlétében, tehát nyilvánosan és külső szakértők bevonásával áttekintette a NEK a magzati kortól az egy éves korig terjedő időszak szükségleteit, kezdve a terhesgondozással és a terhesség-megszakítással, folytatva az anyatejes táplálással. A téma megvitatásában részt vett a Nagycsaládosok Országos Egyesülete képviseletében Gauland Mária – „civilben” gyermekorvos – aki ismertette a gyermekvállalással, főként a több gyerek vállalásával járó társadalmi hátrányokat. Áttekintve a 1970 és 1993 közötti demográfiai adatokat, megállapították, hogy az élveszületések számának csökkenésénél nagyobb mértékű a magzati halálozás, a terhességmegszakítások és a csecsemő-halandóság számszerű csökkenése. Ez örömteli, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ha a születések számához viszonyítjuk a terhességmegszakítások és a magzati elhalálozások számát, akkor sokkal kedvezőtlenebb adatokhoz jutunk. Felhívták a figyelmet arra is, hogy kiemelkedősen magas a nagyon fiatal és iskolázatlan anyák csecsemőinek halálozása. E felismerések nyomán áttekintették a terhesgondozás, védőnői szolgálat és a gyermekorvoslás helyzetét, s határozatban hívták fel a döntéshozókat a gyermekvállalással összefüggő jogszabályok felülvizsgálatára, gyermekbarát jogszabályi környezet kialakítására. Egyebek mellett úgy, hogy az állam vegye át a munkáltatók kismamák után fizetendő járulékának terheit és biztosítsa a részmunkaidős foglalkoztatásukat. Különös figyelmet szenteltek az oktatási kérdésekre. Megfelelően képzett tanárokra van szükség – hangzott el, akik már az egészen kicsi gyerekeket egészséges életmódra, és a családdal kapcsolatos helyes attitűdökre nevelik. Éger István, a MOK elnöke kifejtette, hogy a rohamosan romló demográfiai helyzet visszafordítása és az emberek egészségben tartása érdekében kulcskérdés, hogy tanrendszerű, felmenő rendszerű egészségtan-oktatásunk legyen, mert csak ez lehet garanciája annak, hogy hosszú távon az egészségügy túlterhelése csökkenjen, az egészségügyi közkiadások csökkenhessenek és a lakosság egészséges életben maradásának az időtartama megnyúljék. Az előre elhatározott menetrendnek megfelelően márciusban is üléseztek a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalhoz csatlakozott szakmai kamarák, ellenzéki parla- EGÉSZSÉGPOLITIKA menti pártok, szakszervezet és betegszervezetek képviselői. Ez alkalommal az 1-3 évesek gondjai kerültek sorra. A korcsoportos áttekintést Gauland Mária, a Nagycsaládosok Egyesületének képviselője – gyakorló gyermekorvos – a hazánkban tragikusan alacsony születéskori várható élettartam megyékre bontott vizsgálatával kezdte. Az adatok bizonyítják, hogy míg hazánk egyes területein ez a mutató eléri, vagy megközelíti az európai átlagot, addig más megyékben (elsősorban Borsodban és Szabolcsban és különösen a roma népesség körében) tragikus mértékű, sokszor évtizedekben mérhető az elmaradás. Elszomorító, hogy az 1-3 éves korosztály megbetegedési adatai pontosan követik ezt a tendenciát. A nyugat és a keleti megyék adatai között sokszor két-háromszoros az eltérés. Megállapította, hogy mindezért csak igen kis mértékben felelős az egészségügy, okait a társadalmi és gazdasági, valamint környezeti tényezőkben kell keresni. A védőnői hálózat feladata lenne tompítani a hatásokat, közvetíteni a család és a szociális, illetve egészségügyi ellátó rendszer között. Ezt területenként eltérő mértékben tudja csak megtenni. Sokat várnak az ez év közepétől változó finanszírozási rendszertől. De ez sem segíthet azon, hogy az érintett családok nem képesek gyermekeik felé közvetíteni az egészségtudatos életvitel minimális követelményeit sem. Ezen hosz- szabb távon segítene az egészségnevelés tantárgy általános iskolától kezdődő beiktatása a tanmenetekbe. A valaha európai szintű gyermekorvosi hálózat ma már csak a lakosság mintegy 60 százalékát éri el. Káros az is, hogy a hálózat finanszírozása azonos a gazdaságilag fejlett és az elmaradott vidékeken. Ezen változtatni kellene. Éger István, a MOK elnöke felhívta a figyelmet az alapellátás riasztóan leromlott finanszírozási helyzetére és az egyre aggasztóbb munkaerőhiányra. Maga a szakma sem tud rövidtávon megoldást kínálni a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok és a gyereklétszám csökkenése miatt „kiürülő” praxisok gondjára. Sajnálatosan hiányosak a védőnői és gyermekorvosi hálózat által feltárt egészségi és szellemi eltérések, elváltozások fejlesztési és rehabilitációs lehetőségei. A NEK felhívta a figyelmet a szociális-, az egészségügyi-, és az oktatási ágazatok egészségnevelés terén való együttműködése kormányzati szintű biztosításának szükségességére. A NEK április utolsó csütörtökén folytatta munkáját. NAL A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ 2005. szeptemberi kezdéssel indítja az EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMENEDZSER posztgraduális program tizenharmadik évfolyamának oktatását. A képzés 4 szemeszter időtartamú. Felvételi feltételek: főiskolai vagy egyetemi végzettség, illetve az egészségügyben szerzett szakmai tapasztalat. Jelentkezés határideje: 2005. május 31. Tandíj: A 2005/2006-os tanévre a tandíj 258.000 Ft. A 2005. április 30-ig beérkezett jelentkezések esetén a tandíj az első szemeszterben kedvezményes, 229.000 Ft. Részletes tájékoztatás kérhető Fias Ritától Tel.: 488-7605 E-mail: fias@emk.sote.hu Internet: www.emk.sote.hu IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2005. MÁJUS 17
