IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Emlékezés az ápolás „híres asszonyaira”

  • Cikk címe: Emlékezés az ápolás „híres asszonyaira”
  • Szerzők: Vártok Józsefné
  • Intézmények: A Magyar Ápolási Egyesület alelnöke
  • Évfolyam: IV. évfolyam
  • Lapszám: 2005. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 32-33
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
  • Alrovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
Szerző Intézmény
Szerző: Vártok Józsefné Intézmény: A Magyar Ápolási Egyesület alelnöke
MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT Emlékezés az ápolás „híres asszonyaira” Florence Nightinghale és Kossuth Zsuzsanna Kiemelten 3 témakörrel foglalkozott: FLORENCE NIGHTINGHALE (1820-1910) Minden év május 12-én ünnepeljük világszerte az Ápolók Nemzetközi Napját. Florence Nightinghale szülei támogatása ellenére 25 éves korában úgy határozott, hogy itt az ideje választott hivatásának gyakorlására. A társadalmi helyzete lehetővé tette a jótékonykodást, de ez őt nem elégítette ki, többre vágyott. Különös képessége volt a hasonló gondolkodású emberekkel való kapcsolatteremtésre, és sok ilyen nagy tudású példaképe volt (pl.: Howard). Filozófiája az volt, hogy az embert lássa a segélyezettben, és a segítség emberséges és emberhez méltó legyen. Florence Nightinghale ezt az eszmerendszert magáévá tette, és ebben a környezetben kereste hivatását. Azt vallotta, hogy „meg kell ismerni az emberi természetet, a szükségleteket, tanulmányozni kell a különböző életkörülményeket, és mindezen ismeretekből és tanulmányokból rendszert, elveket, módszereket kell alkalmazni”. 1885-ben szüleinek is bevallja, hogy kórházi ápoló akar lenni. Nightinghale nagyon sokat tudott az ápolókról. Azt is tudta, hogy a kórházi orvosok naponta csak egyszer látogatják a betegeket, akik 24 órán keresztül az ápolókra vannak bízva, de azt nem tudták az orvosok, hogy mi az oka, ha nem gyógyult a beteg. Nightinghale felismerte, hogy olyan képzetlenek az ápolók, hogy az orvosi utasításokat sem értették meg. Ezért akart Florence Nightinghale ápolónő lenni. „Meg kell nemesíteni ezt a hivatást a szenvedő betegek érdekében” mondta. Felismerte, hogy lehet másféle ápolást is nyújtani, amelynek lelke az odaadás. „Az ápolás szent és tiszta hivatás, hiszen a szenvedőnek enyhülést, a haldoklónak könnyebbséget, a gyógyulónak életet ad. De szent és tiszta hivatássá csak az emberi szeretet teheti” – vallotta. Szülei révén sokat utazott. Ezidőben Angliában pusztított a kolerajárvány, és ekkor született meg az első közegészségügyi törvény is. Florence Nightinghale folyamatosan gyűjtötte a kórházakra vonatkozó írásokat, jelentéseket. Egyiptomban, Görögországban tanulmányozta a művészetet és a kultúrát, de mindkét helyen felkereste a szociális intézményeket is. Később Berlinbe került, és itt találkozott a diakonisszákkal, akikről a következőket írta: „ők hivatásnak tekintik a segítségnyújtást, amit nem lehet jól, hanem a legjobban kell végezni.” 1853-ban Párizsban a Szent Vince Leányai Irgalmas Nővérek rendházába érkezik, itt is a betegápolást tanulmányozta. 32 IME IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2005. JÚNIUS • • • A kórházi világ épület, a kórházi berendezés, az eszközök és az adminisztráció. A beteg embert igyekezett alaposan megfigyelni, megismerni, mert ebből épülhet fel a betegápolás mindennapos technikája tudománnyá, egyéni művészetté. Az ápoló személye meg akarta határozni azt az erkölcsöt, azt a szellemet, amely egy nőt alkalmassá tesz arra, hogy ápolónő legyen. A jó ápoló erényeit közel 100 évvel ezelőtt a következőkben határozta meg: „Az ápolónő legyen józan, becsületes és megvesztegethetetlen: legyen igazmondó és megbízható: legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes: gyorskezű, de nem kapkodó: nyájas, de nem fecsegő: tapintatos, de sohasem tétovázó: legyen derűs és bizakodó, tiszta saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg körül, legyen szíves és szolgálatra kész, a betegekre gondoljon és nem önmagára.” A XIX. század legvéresebb háborúja, a krími háború kitörésekor a brit hadügyminiszter az akkor 34 éves Florence Nightinghale-t nevezte ki a törökországi angol kórházak főfelügyelőjévé. Florence Nightinghale nem csak megtanulta hogy mit jelent a rend, a higiéné egy kórházban, mit jelent az ésszerűség és a rendszer még a hadszíntér véres káoszában is, hanem erkölcsi tanítást is adott. Ô tanította meg a tiszteket arra, hogy a közkatonákkal is úgy kell bánni, mint a felebarátokkal. A század közepén legenda született egy emberfeletti lelkierejű fiatal nőről, aki a háború véres borzalmai között ezrek életét mentette meg. A nehéz, kíméletlen munka megviselte szervezetét, és súlyosan megbetegedett, de azért megalapította iskolájának első évfolyamát. Számtalan tanulmánya jelent meg, amely a jelenlegi minőségfejlesztés egyik alapja. Standardokat hozott létre, melynek következményeként a sebesült katonák halálozása 42%-ról 2%-ra csökkent. MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT KOSSUTH ZSUZSANNA, MESZLÉNY RUDOLFNÉ (1817-1854) Hazánkban hasonló forradalmi tettet hajtott végre, és „alkotott maradandót” Kossuth Zsuzsanna, aki Kossuth Lajos legkisebb húga. Igaz nem Kossuth Zsuzsanna születésnapján ünnepeljük „Az Ápolók Nemzetközi Napját”, azonban egy jó pár iskola viseli Kossuth Zsuzsanna nevét, és a hallgatók is ismerik példaértékű munkásságát. Családi tragédiája, – fiatalon elveszíti férjét – majd az egyéni tragédiát követő történelmi események tették kiemelkedő személyiséggé. Amikor megindult az 1948-49-es szabadságharc, azonnal bátyja mellé állt. Kossuth Lajos 1849. április 16-án kinevezte országos főápolónővé. Szervezi a magyar szabadságharc sérültjeinek ápolását, ő maga is ápol, kötözi a sebesülteket. Szellemisége azonos szeretett bátyjával, aki mellett kiváló szervezői készségével szolgálta a szabadságharcot. Megszervezi az Önkéntes Ápolónői Kar-t, amely később a Vöröskeresztes mozgalomban vált általánossá. 1849. május 13-i a Pesti Hírlapban felhívást intézett a magyar nőkhöz. „Honleányok, Testvéreim!” A haza és védőink szenvedései munkára szólítanak. Minden nő, aki erőt érez magában, keresse fel a helyben vagy vidéken lévő kórházakat… …Minden percben ápoló gonddal őrködjetek a szabadságért szenvedőknek, míg álmaik felett is. Én szerte utazom a hazában, hová szent kötelességem hí…” Kossuth Zsuzsanna és családja a szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült. Embertelen körülmények között él, megjárja a poklok poklát, és 37 éves korában, New York-ban tüdőbetegségben hal meg. Hamvai jelenleg is ott találhatók. Kossuth Zsuzsanna hazánk ápolóinak példaképe, önzetlen áldozatos tevékenysége ma is időszerű. Vártok Józsefné Felavatták Magyarország első PET-CT Központját Budapest, 2005. május 26. – Csütörtökön felavatták Magyarország és Dél-Kelet Európa első PET-CT központját, amely azonnal megkezdte az onkológiai, kardiológiai és az ideggyógyászat körébe tartozó betegek diagnosztizálását. Az intézmény a környező országokból is fogad betegeket. A milliárdos nagyságrendű beruházással létrejött intézmény magánbefektetők és az állami költségvetés együttműködésében valósult meg. A PET-CT Központ az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet új diagnosztikai épületében kapott helyet. A jelenleg ismert legmodernebb PET-CT készüléket a GE Healthcare szállította. Alkalmazásával jelentősen növelhetők évente több ezer rákos beteg túlélési esélye. Dr. Deák Gábor, a PET-CT Központ ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón elmondta, hogy az intézmény létrejöttével és a PET-CT kamerának az üzembeállításával Magyarország évtizedes lemaradást hozott be. Szakmai állásfoglalás szerint hazánkban évente 25-30 ezer PET (pozitron emissziós tomográfia) vizsgálat lenne indokolt, a tíz évvel ezelőtt felállított egyetlen kamera azonban mindössze 700-800 beteg vizsgálatát képes elvégezni. Az új képalkotó diagnosztika gépparkjának fejlesztése azóta megakadt Magyarországon. A Discovery ST berendezés egyetlen kombinált képalkotó technológiai rendszerbe integrálja a PET és a CT (kompjuter tomográf) képességeit. A diagnosztizált daganatról a PET a sejtműködés alapján tudja igazolni, hogy az jó, vagy rosszindulatú-e, képet alkot az esetleges áttétek számáról, méretéről és helyéről, így helyesen megítélhető a betegség stádiuma, amely meghatározza a beteg további kezelését. A PET-CT kamera által nyújtott pontos diagnózis eredményeként a megvizsgált betegek 20-40%-ánál alapvetően változik meg az addig alkalmazott terápia és kezelési stratégia. A célzottabb és megfelelőbb kezelés megkíméli a betegeket a felesleges szenvedéstől, jelentősen javítja a túlélési esélyeket, a társadalombiztosítás számára pedig költséghatékonyabb finanszírozást tesz lehetővé, a beteg kezelésére szánt források megfelelőbb felhasználásával. Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet bővítése során állami beruházással megépült egy új diagnosztikai épület, amelyben helyet kapott a nukleáris medicina osztály épületszárnya és a PET-CT készülék helye is. A berendezés beszerzésére azonban nem maradt állami forrás. Magánbefektetők egy csoportja megvásárolta a GE Healthcare által kifejlesztett sok százmillió forint értékű berendezést. A most megnyílt budapesti PET-CT központ évi 12 ezer beteg vizsgálatára alkalmas. Deák Gábor hangsúlyozta, hogy a magánbefektetők a rászorulók érdekeit és a technológiai fejlesztést tartották szem előtt, amikor a finanszírozásról döntöttek, és a beruházás megtérülését hosszú távra tervezik. „A GE Healthcare, mint a világ vezető orvosi képalkotó diagnosztikai fejlesztője és gyártója, rendkívül büszke arra, hogy elsőként hozta Magyarországra a rákdiagnosztikában technológiai áttörést hozó PET-CT berendezést” hangsúlyozta Delevic Ivan, a GE Healthcare európáért felelős funkcionális és molekuláris orvosi képalkotás részlegének igazgatója Discovery ST két-, három- és négydimenziós üzemmódú képalkotásra egyaránt képes. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy gyorsan, nagy diagnosztikai pontosságra támaszkodva dolgozzák ki a szükséges terápiát. TÉ IME IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2005. JÚNIUS 33