Intézmények:Holisztikus és Integratív Medicina Program Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézet Anyagcsere Tanszék, Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség, Szakorvosi Rendelő Intézet Dunakeszi
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT MINÔSÉGÜGY Minőségügyi indikátorok alkalmazása járóbeteg szakellátásban Dr. Czalbert H. János, Szakorvosi Rendelő Intézet Dunakeszi Dr. Uhrik Tibor, Dr. Varga Imre, Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség A minőségügyi indikátorok, mint általános értékmérők az egészségügyi ellátás során előforduló események olyan mérőszámai, amelyek kimutatják az adott intézmény aktuális gyakorlata és a standardizált szakmai elvárás közötti eltérést. A minőségügyi indikátorok ezen túl állapotokra, folyamatokra, illetve az ezeket meghatározó környezetre is jellemző mutatók. Jelen dolgozat fő üzenete az, hogy sürgető az egészségügyi intézmények szakmai minőségének mérhetővé tétele és ennek alapján az egészségügyi szolgáltató szervezetek belső minőségügyi rendszerének szakmai irányelveiben foglaltakat maradéktalanul biztosítani kell. A mérés egyik fő módszere lehet az egységes módszertan alapján kifejlesztett indikátorok használata. Az intézmények ezeket az indikátorokat először csak saját maguk korábbi minőségi, teljesítmény mutatóihoz képest való változás mérésére, majd más intézményekkel „benchmarking” összehasonlító mérésre is használják. BEVEZETÉS Az indikátorok, mint viszonyszámok, felhasználhatóak az ellátás minőségének monitorozására, de alkalmasak a lakosság egészségi állapota, valamint az egészségügyi ellátó rendszer egészének mérésére és értékelésére. Az indikátorok mérőszámai nem közvetlenül adnak választ a lehetséges problémákra, hanem felhívják a figyelmet azon területekre, ahol a tapasztalt eltérések okainak feltárására, további részletes elemzés elvégzésére van szükség. Az egészségügyi – benne a járóbeteg szakellátási-szolgáltatások – minőségi megfelelőségének mérése és értékelése a minőségmenedzsment módszereivel történik. A keretrendszer magában foglalja a korrekt helyzetfelmérést (tervezés), az adatgyűjtést követően a minőség javítására, megtartására, fejlesztésére vonatkozó kiemelt fontosságú teendők meghatározását, a bevezetésre szánt változtatások hatásának mérését, kiértékelését, az alkalmazott technikákkal elért eredmények szinten tartását. A mérés és értékelés kiemelten fontos tartalmi elemei a folyamat leírások, az ellátási standardok (JES) valamint a klinikai standardok és az eltéréseket mérhetővé tevő indikátorok. A járóbeteg ellátási standardok (JES) a járóbeteg ellátás szakmai struktúrájának, folyamatának és eredményeinek elvárásait határozzák meg, szabatos megfogalmazással. Ezek a standard elvárások és az adott gyógyintézetben tapasztalt napi gyakorlat közti eltérést számszerűsítik az indikátorok, amelyek gondo- 18 IME IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2005. JÚNIUS san kiválasztott és validált adatok felhasználásával az általunk kiválasztott eseményeket ill. egyes standardok megvalósulását mérik. A klinikai standardok a klinikai, azaz a gyógyítási folyamat szakmai tartalmára vonatkozó elvárásokat fogalmaznak meg. A klinikai standardok eljárási hatékonysági elvárásainak alapjai a tudományos bizonyítékok. A tudományos bizonyítékok először egy egészségügyi technológiaelemzésen esnek át, majd ennek eredményeire épülve kerülnek kidolgozásra a szakmai irányelvek, protokollok és standardok. A kidolgozott és indikátor mérőszámokkal számszerűsített elvárási „küszöbök” (treshold-ok) alapján kerülhet bevezetésre a „bizonyítékokon alapuló ellátás” (Evidence based practice: EVP), a klinikailag leghatékonyabb gyakorlat eljárási rendje. HELYZETÉRTÉKELÉS A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSBAN A ’90-es évek elejétől fogva az egészségügyben a finanszírozási rendszer megváltoztatása hozott elsősorban alapvető szemléletbeli változásokat. Az integrált informatikai egészségügyi adatrögzítés, adatfeldolgozás és adatkommunikáció irányába elmozdulás történik, az „e-Health” programmal, és ezen belül elsőként az Egészségügyi és Informatikai Minisztérium felügyelete alatt most induló HEFOP 4.4. projekt keretében. A rendszeres önértékelés során leggyakrabban a következő kérdések fogalmazódnak meg: • Mennyire hatásosak a szolgáltatások a mi területünkön más szolgáltatókkal összehasonlítva? • Milyen a hozzáférhetőség a mi területünkön egy más intézménnyel összehasonlítva? • Milyen hatékony a mi intézményük egy másikkal összehasonlítva? A kapott válaszok a menedzsment számára képesek jelentős segítséget nyújtani a szolgáltatások javítása érdekében. Egy adott Intézmény helyzetfelmérése kiterjed: Részesedés a gyógyító-megelőző feladatokból, alaptevékenység összetétel, alapadatok: (A kompetenciakörbe tartozó szakmai feladatok körének, és ezek mennyiségének pontos felmérése) • • Az ellátott lakosság morbiditási, mortalitási adatainak számbavétele, működési engedélyek, szerződések, MENEDZSMENT • • MINÔSÉGÜGY Épületgépészeti adatok, előírásoknak megfelelő kubatúra Hatósági megfelelés, biztonsági előírások Komfortossági szempontok Akadálymentességnek való megfelelés Munkabiztonság, környezetbiztonság, kockázatkezelés Veszélyes anyagok, hulladékkezelés, egyéb alaptevékenységet támogató technológiák Speciális technológia Biztosítás, vagyonvédelem Integrált informatikai rendszerdokumentum kezelés Betegirányítási rendszer, beutalási rend Minőségirányítási rendszer az ellátási szintnek, kapacitásoknak való megfelelés értékelése, gazdaságossági, változóképesség elemzés az ágazati minisztérium szakmai, minőségügyi irányelvének és a finanszírozó elvárásainak figyelembevételével. A minimumfeltételeknek való megfelelés (A felvállalható helyi feladatokhoz rendelkezésre álló erőforrások elemzése) • • • A tárgyi-műszaki feltételrendszer megfelelőségének vizsgálata, ezen belül kiemelt figyelemmel a nagy értékű terápiás és diagnosztikai berendezésekre, a szükséges műszaki erőforrás – infrastruktúra, ingatlanés orvostechnikai gép-műszer vagyon, egyéb eszköz és berendezés – beszerzésére, cseréjére, fejlesztésére vonatkozó igények meghatározása, a szükséges humán erőforrások elemzése: • a teljesítményértékelés rendszerének és az ösztönzés módszerének meghatározása, • a humánerőforrás képzési, továbbképzési igényének meghatározása a törvény szerinti képzési követelmények figyelembevételével, • a változtatáshoz szükséges struktúra, létszámigény és a hozzá kapcsolódó képzettségi szintek meghatározása. • Minőségre vonatkozó kritériumok (Klinikai Standardok, JES, protokollok, EBP, TQM, ISO) A helyi egészségügyi ellátás struktúrájának, folyamatának és eredményének mérése Működő minőségirányítási rendszer Betegközpontúság Beteg és dolgozói elégedettség vizsgálat Audit (belső) Helyesbítő tevékenységek, intézkedések • Humán erőforrás menedzsment Munkaerő felhasználás (létszám dinamikus viszonyszám, létszám megoszlás, szakdolgozói ellátottság, fluktuáció) Vezetés (a központi irányításban dolgozók száma) Orvosok (szakvizsgáik) száma Szakdolgozók (okleveleik) száma Nem egészségügyi végzettségűek száma Dolgozók egyéb képzettsége, tudományos fokozat, neme, életkora, gyakorlata, továbbképzési állomány státusz Személyügyi dokumentáció, munkaköri leírások Kilépő/ belépő dolgozók száma Egy év alatti állományváltozás Egyéb, pld. oktatási, tudományos tevékenységük • A kapacitás kihasználtság fajlagos mutatói Átlagos havi finanszírozási bevétel Egy órára eső esetszám Betegre eső percátlag Egy órára jutó beavatkozás szám Egy órára jutó teljesítmény német pontban Egy órára jutó teljesítmény (Ft) • Szakmai tevékenység mérési szempontjai Szakmai profil, vizsgálati rend Konzíliumok száma, továbbküldött betegek aránya Leletkiadás, adatvédelem, dokumentálás Betegek száma Esetszám Esetösszetétel Beavatkozások száma Diagnosztika igénybevétel Az intézményi szakmai stratégiai program koncepciójának elkészítése (A fenti alapadatok alapján) Minőségügy: • minőségirányítási rendszer, • a minőségpolitikai célok meghatározása, • a belső minőségirányítási rendszer működésének szabályozása – a vezetés, a szakmai tevékenységek, a humánerőforrás, a pénzügyi erőforrások, a beteg- és dolgozói elégedettség, a betegek panaszaira, észrevételeire vonatkozó hibajavító intézkedések, a teljesítménymérés és az önértékelés módszerei, • folyamatfejlesztés, indikátorok képzése (kulcsfontosságú folyamatok azonosítása, teljesítményjavítás, mérés, értékelés, ellenőrzés), • a szakmai tevékenység eredményének folyamatos értékelését biztosító pénzügyi, szakmai, működési indikátorok rendszeres meghatározása. A HELYZETÉRTÉKELÉSBEN HASZNÁLHATÓ ALAPADATOK ÉS TERVEZETT INDIKÁTOROK • Alapadatok (épület, eszköz, technológia) Ellátandó lakosság száma összetétele, epidemiológiai adatai Működési forma (szolgáltatási struktúra) Szakmák, szakrendelések száma IME IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2005. JÚNIUS 19 MENEDZSMENT MINÔSÉGÜGY Német pont bevétel rendelésenként Egy esetre jutó beavatkozás Egy esetre jutó teljesítménypont Átlagos heti óraszám (szakorvosi, nem szakorvosi) Definitív ellátások száma, BNO csoportosításban Kontrollvizsgálatok száma Táppénzbe vételek száma Normaidőn túl kezeltek száma Gondozási események összesen, szakrendelésen, (más intézetben) Gyógyszerek, szakmai anyagok kezelése Infekciókontroll Teendők minősített körülmények között Tájékozott beleegyezés, intimitás, betegtájékoztatás Beavatkozásokat elutasítók aránya Második szakvélemények száma Kezelés közben más intézetbe átjelentkezett betegek száma Peres ügyek száma Az oktatási tevékenység, ismeretterjesztés, betegklubok esetleges működése • Viszonyszámok képzése, benchmarking A meghatározott működési standardtól való eltérés mérésére használatosak Tervezett/megvalósult, kell/van viszonyának elemzése, pl. a készletekben, erőforrásokban Elvárt szakmai szint/megvalósult szakmai szint Korábbi adatok/jelenlegi adatok Megye vagy országos átlag adat/saját adat (eltérések számítása) Rendszeres támogatás mértéke/éves, teljes forrásszükséglet Saját erőből/támogatásból megvalósult beruházás, fejlesztés Költségmegosztás (teljes intézmény/egyes részlegek) Hatékonyság (input/output, Ft/beavatkozás: kell/van) Eszközök, berendezések beszerzési/jelen, piaci értéke Ellenőrzések során talált kifogások (hibák!) száma (hiba/hibátlan aránya) A szakellátás tevékenységének –, mint az egészségügy szolgáltatás más szintjén – minőségügyi megítélésében összehasonlító vizsgálatában az adott demográfiai és epidemiológiai adatok ismeretében a kapacitáskihasználtsági elemzésen kívül nagy jelentőségűek személyügyi minőségirányítási és kapcsolati mutatók. A járóbeteg ellátási folyamatok standardjai megfogalmazzák a szakellátás számára a teljesítendő elvárásokat, melyeket, összemérhető, tehát számszerűsíthető formában az indikátorokkal fejezünk ki (PEST analízis). A szolgáltatás komplexitása miatt, hogy teljes körű képet kapjuk, több indikátor összevetése elengedhetetlen. A szolgáltatási körülmények, külső-belső környezet hatásai, valamint az ellátás minőségétől független tényezők 20 IME IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2005. JÚNIUS befolyásának figyelembe vételéhez az indikátorokat standardizálni kell. A leterheltség mutatókat az elméleti időalapból számítva, meghatározható például az: • 1 dolgozóra jutó szolgáltatási költség, • 1 beteg ellátására eső költség. A munkaerő felhasználási mutatók számítása rámutathat a szakdolgozói ellátottságra, vagy a munkaerő-elvándorlásra. A gazdaságossági mutatók legfontosabb területe a fedezet számítás, így a fedezeti pontra eső teljesítmény volumen, intézményi standard pontköltség. A kapcsolati mutatók területe a legérdekesebb, hiszen itt elsősorban minőségügyi információkat kapunk (előjegyzett betegek, várakozási idő stb.). Ugyancsak több viszonyszám együttes vizsgálatával értelmezhetünk fogalmakat, mint a hatékonyság, hatásosság, eredményesség, esélyegyenlőség, hozzáférhetőség. A járóbeteg szakellátási folyamatok minőségi javítása, megtartása, fejlesztése során azok a folyamatosan képzett minőségi indikátorok fontosak, amelyek elsősorban a folyamatok eredményeinek változását mérik a fejlesztés előtt és után. A minőségügyi rendszerekben mindennapi gyakorlattá kell, válnia az egészségügyi szolgáltatás hatásosságának, hatékonyságának és társadalmi hasznosságának mérése is. Ehhez kapcsolódó fontos alapelvek: • A minőségpolitika elveinek a tulajdon és működési formától függetlenül szektorsemlegesen kell érvényesülniük. • Szükséges egy integritást biztosító egységes kritériumrendszer kialakítása. • Az akkreditációs rendszer központi elvárásainak kialakításakor, majd az intézménytanúsítás, a külső audit során fontos, hogy a minőségbiztosítás és ellenőrzés általánossá tétele ne jelentsen túl nagy anyagi terhet az egészségügyi intézmény számára, valamint, hogy a ráfordított összeg minél nagyobb hányada maradjon meg az egészségügyi ellátó rendszeren belül. • A finanszírozásban, szűkös keretek ellenére is biztosítani kell a bizonyítékokon alapuló, klinikailag hatékony „EBP” tevékenységek elismerését, alkalmazását a külső és belső ösztönző rendszerekben. • A minőségfejlesztési folyamatokban elengedhetetlen a betegek szükségleteinek, véleményének folyamatos követése. • Minden javító tevékenységet interdiszciplinárisan és multiszektoriálisan kell tervezni és megvalósítani. ÖSSZEFOGLALÁS A fenntartható működés és finanszírozás érdekében a járóbeteg szakellátás folyamatának standardizálására van szükség az országosan egységes struktúra, folyamat és eredményértékeléshez. Ebbe az irányba mutatnak az EU ajánlások is. A standardok elvárásaihoz képest fennálló he- MENEDZSMENT MINÔSÉGÜGY lyi eltérést objektíven, számszerűen mérhetővé, és ennek alapján az egyes intézmények adatait összehasonlíthatóvá kell tenni. A Járóbeteg Ellátási Standardok fejlesztői és az Egészségügyi Minisztérium „standardfejlesztő” szakértői teamje egy „második lépcsőben” már bevezetni kívánja a standardok vonatkozásában a valid adatokra épülő, körültekintően kifejlesztett indikátorokat, amelyek megfelelően felhasználhatóak lesznek majd az ellátási rendszer egészének mérésére és értékelésére is. Ehhez a fejlesztéshez jó alapot szolgáltathatnak az egyes intézményekben, helyi szinten egyedileg alkalmazott indikátorok. Az indikátorok mérőszá- mai nem közvetlenül adnak választ a problémákra, hanem felhívják a figyelmet azon területekre, ahol a tapasztalt eltérések okainak feltárására, további részletes elemzés elvégzésére van szükség. Munkánk célja az volt, hogy az olvasók számára a járóbeteg szakellátás elemzéséhez lehetséges indikátorokkal szolgáljunk. A standardokon alapuló indikátor viszonyszámok alkalmazásának végső célja, hogy elérjük a legjobb „EBP” gyakorlat elvárásait, a fő hangsúlyt az eredményre, azaz a definitív betegellátásra helyezzük. IRODALOMJEGYZÉK [1] Belicza É., Kullmann L., Boján F.: A teljesítményelvű finanszírozás hatása a kórházi adatszolgáltatás minőségére. Lege Artis Medicinae, 6: 252-260 1996 [2] Belicza É., Takács E., Boncz I.: Indikátorrendszer kialakítása az egészségügyi szolgáltatások értékelésére. Orvosi Hetilap 145 évf. 30. sz.1567-1571 old. 2004 Juli. 25. [3] Crombie, I.K., Davies, H.T.O., Abraham, S.C.S., Florey C. du V.: The audit handbook. Improving health care trough clinical audit. John Wiley and Sons, Chichester,1993. [4] Keserű I: A számvitel információs szerepe a kórházi menedzsmentben. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 4: 377-397. 1995 [5] Minőségirányítás és minőségügyi rendszerelemek. A szolgáltatás irányelvei. Magyar Szabvány MSZ ISO 9004-2: 1993 [6] Nagy J. – Bordás L.: A DRGs adaptációjának magyarországi tapasztalatai. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 29: 90-120. 1991, [7] Uhrik T: Járóbeteg ellátási standardok (JES) Bevezetése, helyük a magyar ellátó rendszer fejlesztésében. IME III. évf.10. 12-15., 2005 [8] The A-Z of Quality.: NHS Management Executive. London-Leeds, 1994 [9] Varga I: Megváltozott szakdolgozói feladatok az egynapos sebészeti ellátásban. IME III. évf.10 37-40. 2005 A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Czalbert H. János 1978-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. A sebészeti szakmacsoport regisztrált szakorvosa. 1986-ban kandidátusi fokozatot szerzett informatikai kutatási témában. Jogi szakoklevelét az ELTE jogi továbbképző intézetében minőségirányítási te- rületen szerezte. 2003-ban egészségügyi menedzserként Master of Business Administration diplomát kapott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 25 éve dolgozik a Dunakeszi Város Egyesített Egészségügyi Intézményeinél, melynek 1999 óta igazgatója. Szakmai tanulmányutakon vett részt az egészségügyi szervezés, kutatásfejlesztés, tanácsadás területén: Kanada, USA, Mexikó, Németország, Ausztrália. Dr. Uhrik Tibor M.Sc. 1980-ban szerzett „summa cum laude” diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1984-ben sebész szakorvosi vizsgát, 2000-ben Master of Science diplomát szerzett a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában. 16 évig a budapesti MÁV Kórház II. Sebészeti Osztályán sebész szakorvosként dol- gozott. Klinikusi munkáját egészségügyi gazdasági vállalkozásai elindítása miatt hagyta abba. 1998-2000. között első, és egyben alapító ügyvezető igazgatója volt a Vasútegészségügyi Közhasznú Társaságnak, majd 2002ben projectvezetője a vasútegészségügyi irányított betegellátási modell indításának. Számos tanulmány és tudományos közlemény szerzője ill. társszerzője, 2002 óta a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség alelnöke. Jelenleg a Hypporates Consulting Kft. ügyvezető igazgatója és fő tulajdonosa. Dr. Varga Imre bemutatása lapunk III. évfolyamának 8. számában olvaható. IME IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2005. JÚNIUS 21
