A MEDICINA 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség szezonnyitó szerepet szán a rendszeresen szeptember közepén megrendezésre kerülő háromnapos konferenciájának, amelyet szervesen egészít ki a járóbeteg szakellátás szakdolgozóinak konferenciája. A szervezők joggal büszkék arra, hogy már évek óta az összejövetel tematikájában sikerül egyensúlyban tartani az országos egészségpolitikai témákat, a népegészségügyi program aktuális kérdéseit, az orvostudomány új eredményeit és a menedzsmentek gondjait tárgyaló blokkokat. Nem kis feladat olyan témákat találni, amely egyaránt érdekelheti az ország minden tájáról egybesereglett eltérő szakmájú és érdeklődésű szakorvosokat. Újdonság volt a „Pocsék Rendeletek Fóruma”, ahol az okkal kritizálható jogszabályokat vitatták meg a minisztérium és az OEP munkatársaival. A bevezető előadást Rácz Jenő miniszter tartotta. Mondandójából az újdonságnak számító bejelentéseket és az azokra született reagálásokat igyekeztünk „kimazsolázni”.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA Aligai anzix A MEDICINA 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség szezonnyitó szerepet szán a rendszeresen szeptember közepén megrendezésre kerülő háromnapos konferenciájának, amelyet szervesen egészít ki a járóbeteg szakellátás szakdolgozóinak konferenciája. A szervezők joggal büszkék arra, hogy már évek óta az összejövetel tematikájában sikerül egyensúlyban tartani az országos egészségpolitikai témákat, a népegészségügyi program aktuális kérdéseit, az orvostudomány új eredményeit és a menedzsmentek gondjait tárgyaló blokkokat. Nem kis feladat olyan témákat találni, amely egyaránt érdekelheti az ország minden tájáról egybesereglett eltérő szakmájú és érdeklődésű szakorvosokat. Újdonság volt a „Pocsék Rendeletek Fóruma”, ahol az okkal kritizálható jogszabályokat vitatták meg a minisztérium és az OEP munkatársaival. A bevezető előadást Rácz Jenő miniszter tartotta. Mondandójából az újdonságnak számító bejelentéseket és az azokra született reagálásokat igyekeztünk „kimazsolázni”. fordítanak a sürgősségi ellátóhelyek kialakítására és fejlesztésére, valamint a helikopteres mentés feltételeinek megteremtésére. Másik 8 milliárdot az aneszteziológiai-intenzív terápiás géppark felújítására költenek. Megtörtént a döntés és nyilvánosságra kerültek az első jogszabályok a gyógyító-megelőző ellátás kasszáinak átjárhatóságáról. Ettől a döntéstől alapvető változások várhatók. A miniszter példaként az egynapos sebészetet említette. Kijelentette, hogy a fekvőbeteg intézményekben elvégzett műtéteknek jelenleg csak töredékében indokolt szakmailag, hogy kórházi osztályokon végezzék, a többit anyagi érdekek diktálják. Az újfajta érdekeltség várhatóan struktúraátalakítással is jár majd, a tárca feltett szándéka, hogy a felszabaduló fekvőbeteg-kapacitást, személyzetet és infrastruktúrát az egészségügyi ellátáson belül hasznosítsa. Az ősz folyamán egészségügyi törvénycsomag beterjesztése, majd elfogadása várható, amely leginkább a 21 lépésben eltervezettek törvényi hátterét biztosítja. Schwartz Tibor, az országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke megelégedettséggel jelezte, hogy úgy tűnik, a 21 lépés és a népegészségügyi program támogatásában egyetértés van a négy parlamenti párt között. 100 LÉPÉSBÔL 21 Valamennyi új intézkedést az az elvi döntés alapozza meg, amelyre a kormány 100 lépés programjából a 21 egészségügyre jutó is épül: Magyarországon a jövőben biztosítási alapú egészségügy legyen, amely az egységes, szolidaritáson alapuló, mindenkire kötelező társadalombiztosításra épül. Tehát nem állami egészségügy, és nem is több biztosítós modell. „Cél, hogy legalább az az egy biztosító végre váljon valóban biztosítóvá. Ha ez megtörtént, akkor kezdjünk el csak vitatkozni arról, hogy több biztosító legyen, vagy érdemes egyben tartani azt az egyet – mondta Rácz Jenő. Ezt az elvet szolgálja, hogy a 2006. évi állami költségvetés különböző sorain tételesen megjelennek a jelenleg járulékot nem fizetők, segélyben részesülők – gyerekek, munkanélküliek, gyes-en, gyed-en lévők stb. – utáni állami befizetések. Ugyanígy a nyugdíjbiztosító költségvetésében a nyugdíjasok utáni fizetési kötelezettség. Készül az a jogszabály, amely meghatározza a biztosítási alapcsomagot, amelyben szerepel valamennyi ma is járó természetbeni ellátás, kivéve a kiemelt hotelszolgáltatásokat, plasztikai műtéteket, szemkorrekciót és még néhány, tételesen felsorolt szolgáltatást. A 21 lépés programjában meghirdetetteket szolgálják más költségvetési döntések is. Mintegy 12,5 milliárd forintot VIHAROK A RECEPTFELÍRÁSI JOGOK KÖRÜL Az alapellátás fejlesztését szolgálja a beutalási rend módosításának terve és részben a magánorvosok recept-felírási jogosultságának korlátozása. A tárca ragaszkodik ahhoz, hogy a betegnek egy „gazdája” legyen, mégpedig a háziorvosa. Éger István elnök elmondta, hogy a MOK nem ért egyet az utóbbi hónapok megszorítási intézkedéseivel. Így a vényírási jog korlátozásával sem. A magánorvosok kiemelt támogatású szerekre vonatkozó vényírási jogának korlátozása kapcsán, illetve a döntéshozók azt követő, további korlátozásokat előrevetítő nyilatkozatai miatt a MOK több alkalommal is tiltakozott. Elutasította a vonatkozó jogszabály tervezetét, majd amikor az mégis megjelent, kifejtette, miért tartja azt károsnak úgy a betegre, mint az orvosra nézve. A MOK álláspontja: csakis a beteg biztosítotti jogviszonya, a korrekt kivizsgáláson alapuló diagnózis és az ezen alapuló szakszerű gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz rendelés lehet szempont a tb által támogatott szerek, készítmények vényírási jogosultságának megítélésében, s nem az orvos munkajogi státusza. A MOK honlapján kezdeményezett akcióban több százan aláírásukkal támogatták a MOK tiltakozását. Az elnök IME IV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2005. OKTÓBER 9 EGÉSZSÉGPOLITIKA felhívta a figyelmet arra is, hogy félő: ez a magánorvosokat korlátozó lépés csak az első, amelyet követhet több, fiskális érdekből bevezetett, valamennyi orvos jogait korlátozó intézkedés. VÁLTOZHAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖTELEZÔ FELADATAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY A kormány döntött az önkormányzatok kötelező feladatairól szóló törvény parlamenti kétharmados támogatást igénylő megváltoztatásának kezdeményezéséről. Tavasszal kerülhet a T. Ház elé az a törvényjavaslat, amely megszüntetné az önkormányzatok egészségügyi ellátási kötelezettségét. Az állam az Alkotmányban rárótt ellátási felelősségét a jövőben nem az önkormányzatokon, hanem a kötelező társadalombiztosítási rendszeren keresztül látná el. Ebből logikusan következik: megszűnik az OEP kötelezettsége, hogy a területi ellátási kötelezettséggel bíró valamennyi szolgáltatóval szerződjön, így valódi szolgáltatásvásárlóvá válhat. Az természetes, hogy vásárlásaiban szektorsemleges lesz, azaz magánszolgáltatótól is vásárolhat kapacitást, ha az megfelelő színvonalú. Az elképzelések szerint a biztosítói finanszírozás is szektorsemleges lesz, ha a szolgáltató többet szeretne kapni szolgáltatásáért, a különbözetet a beteg fizeti majd meg. Az önkormányzati felelősség megszüntetésének tervét minden hozzászóló üdvözölte, ahogyan a szektorsemleges szerződéskötés és finanszírozás ígéretét is. A magánszolgáltatók részvételével – és az áraik OEP finanszírozás fölötti részének betegekre hárításával – kapcsolatban azonban Varga Imre elnök jelezte, hogy nem elképzelhető a felvázolt rendszer működése addig, amíg az OEP finanszírozás nem igazodik a tényleges költségekhez. Ugyanis, ha a jelenlegi szituációban az OEP befogad új szolgáltatókat, akkor az önkormányzati szakrendelők már betegeik tíz százalékának elvesztésébe is belerokkanhatnak és nem lesz lehetőségük a magánszolgáltatók igénybe vételére képtelen szegényebb betegek ellátására. Rácz Jenő egyetértett az aggodalommal, és felvázolta, milyen szervezeti átalakítást tart szükségesnek. Külföldi példákat említett, például a németországi kasszaorvosok szövetségét, akik az ottani biztosítóval éles alkuk során egyeznek meg az árakról és meghatározzák, hogy egy adott területen hány és milyen orvos kaphat szerződést a biztosítótól. Ilyen szerepet nálunk nem csak a MOK tölthet be, de a Regionális Egészségügyi Tanácsok is. Golub Iván, a Kórházszövetség elnöke helyeselné az önkormányzati törvény változtatását, mert például a fővárosban – mint mondta – lehetetlen helyzetek sokasága jön létre annak nyomán, hogy egy kerületben egymás mellett működnek kerületi tulajdonú rendelőintézetek, fővárosi tulajdonú kórházak, s még ráadásul több helyen minisztériumi tulajdonú országos intézetek, egyetemi klinikák is. Mindez párhuzamosságokhoz, pazarláshoz és feleslegesen kacskaringós betegutakhoz vezet. 10 IME IV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2005. OKTÓBER MRP? BÉKE HAMVAIRA! A struktúra átalakítását szolgálja, illetve szolgálná az a 40 milliárd forintos hitelkeret, amely a járóbeteg szakellátás fejlesztésére használható fel. 15 milliárd szolgálja a vállalkozási formában működők infrastruktúra fejlesztését. Pályázók szép számmal akadnak, eddig 3 milliárd forintot használtak fel, a tendenciák alapján várható, hogy a keret a jövő év végéig elfogy. A munkavállalói résztulajdonosi programot, más szóval a járóbeteg szakellátás céljait szolgáló rendelőintézetek privatizációját szolgáló 25 milliárdos hitelkeret azonban mindmáig érintetlen. Az ezt előidéző aggályokról a szakmai szervezetek pontosan és időben szóltak. Varga Imre, a MEDICINA 2000 elnöke azonnal feltette a kérdést: ez a kedvezményes hitelkeret elveszett a járóbeteg szakellátás számára? A miniszter szerint nem feltétlenül, hiszen azt az önkormányzatok (vagy az önkormányzatok kistérségi társulásai) bármilyen humánegészségügyi szolgáltatás fejlesztésére igénybe vehetik. Lehetséges, hogy éppen a fent említett struktúraátalakításokra, vagy mentőállomások építésére, felújítására fordítják majd. Helyben kell tehát „lobbizni” azért, hogy ez jelesen a járóbeteg szakellátás legyen. Szolnoki Andrea, a fővárosi önkormányzat egészségügyért felelős alpolgármestere jelezte, hogy a fővárost érdekli ez a konstrukció és kész akár a teljes összeget igényelni, majd felhasználni. Éger István, a MOK elnöke sajnálattal rögzítette a tényt, hogy az elmúlt években egyetlen lépés sem történt azért, hogy a járóbeteg szakellátásban dolgozó orvosok szabadon praktizáló, önállóan szerződő orvosokká váljanak. A munkavállalói résztulajdonosi program bukása is ezért fájdalmas. Oka pedig nyilvánvalóan az, hogy a finanszírozás továbbra sem tükrözi a valós költségeket, így képtelenség elvárni, hogy bárki úgy vegyen fel hitelt, folytasson önálló praxist, hogy semmi reménye arra, hogy praxisa bevételeiből majd el tudja tartani családját és törleszteni is tudja hiteleit. A miniszter két bejelentése között logikai ellentmondásra is felhívta a figyelmet: miért vennének fel intézményeik fejlesztésére hitelt az önkormányzatok, ha jó esély van rá, hogy hamarosan megszabadulhatnak terhes tulajdonuktól és a vele járó kötelezettségektől? – tette fel a jogos kérdést. ÜGYELNI? MENNYIT, MENNYIÉRT? Egy miniszteri beszámolóban nem csak az lehet érdekes, ami elhangzik, hanem az is, amit nem hoz szóba az előadó. Így történt ez Aligán is, ugyanis Rácz Jenő előadásában egy szót sem szólt az egészségügyi dolgozók túlmunkájáról és annak díjazásáról, a folyamatban lévő munkajogi perekről. Így Éger István számolt be arról, hogy a kormány belátta, hogy az orvosok túlmunkáját az EU munkaidőről szóló direktívájához kell igazítania, nem várhat tovább az EU azt megváltoztató döntésére. Az erről szóló egyeztetések a EGÉSZSÉGPOLITIKA szakmai szervezetekkel augusztus 24-én megkezdődtek. A MOK az Orvosok Lapjában közzétett kérdőív segítségével felmérte az EU csatlakozásunk óta eltelt időben az EU normákhoz képest ki nem fizetett bértömeget. Ez – járulékaival együtt – mintegy 40 milliárd forintot tesz ki, vagyis átlagosan minden ügyeletet teljesítő orvost 6 millió forint körüli öszszeggel károsult. Erről később Schwartz Tibor kijelentette, az ügyeleti idő problémájának megoldása nem pénz, hanem munkaszervezési és létszámkérdés. Az új rendelet megalkotása előtt át kell tekinteni az egész ügyeleti rendszert és hozzáigazítani a rendelkezésre álló orvosok számához. Éger István emlékeztetett, a MOK kidolgozta és az illetékesek rendelkezésére bocsátotta koncepcióját az ügyeleti rendszer átalakítására. Elmondta, az eddig megszületett bírósági ítéletek annak a hatályos jogszabálynak a visszásságára mutatnak rá (elsősorban a 2003/84. törvényről, és a hozzá kapcsoplódó kormányrendeletekről van szó), amelynek megszületésekor a MOK már figyelmeztetett, hogy a szabályozás nem EU-komform. Ez a törvény maximálja ugyanis heti 60 órában az egészségügyi dolgozók lehetséges munkaidejét. Ezt a fogalmat az EU jogrendje nem ismeri, tehát ezt a jogszabályi he- lyet meg kell szüntetni, és helyébe illeszteni a hatályos EU szabályozást, melynek megkerülhetetlen alapja, hogy kötelező a dolgozónak 24 óránként 11 óra pihenőidőt biztosítani. A heti alapmunkaidő 40 óra, ehhez járul 8 óra kötelezően elrendelhető túlmunka. Ezen túlmenően a dolgozó maga döntheti el, hogy milyen mértékű túlmunkát vállal el. Golub Iván a munkáltatók, azaz a Kórházszövetség nevében később elmondta, a „jogtiszta” helyzetekben és dolgozóik megelégedettségében érdekeltek, tehát semmi gondjuk nem lenne a teljes ügyeleti idő munkaidőnek való elismerésével és kifizetésével, ha a jogszabályokban az szerepelne, és rendelkeznének a kifizetéshez szükséges forrásokkal. A jelenlegi azonban csapdahelyzet: ha az érvényes jogszabályok és az azon alapuló kollektív szerződések szerint járnak el, akkor bíróságokon érvényesíthető a dolgozók igénye az EU-konform díjazásra. Ha a perek tömegessé válnak, akkor a bíróságok által megítélt összegek kifizetésébe beleroppan a teljes magyar kórházi rendszer, illetve azok tulajdonosai. Ezért várják a gyors jogszabály változtatást. Ám a „történet” többszereplős, hiszen olyan általános foglalkoztatási kérdésről van szó, amelyben érintett a munkaügyi, a belügyi és az igazságügyi tárca is. Nagy András László Folytatás az 5. oldalról • • A lakossági tájékoztatás országos és regionális eszközeit is igénybe vennénk a kampány során az igény felkeltésére, a részvételi arány növelésére. Ezzel a módszerrel mind az emlő, mind a méhnyak szűrésben érintettek motiválhatók. Az üzeneteket a szakemberek mellett ismert, sikeres emberek, médiaszemélyiségek segítenek eljuttatni a célcsoporthoz. A kommunikációs kampány részét képezi egy ősszel elinduló nyereményjáték. Mindazonáltal a kommunikációban hangsúlyozni fogjuk, hogy itt nem egy egyszeri akcióról van szó. A program során azt is kommunikálni szükséges, hogy minden érintett akkor vegyen részt szűrővizsgálaton, amikor behívólevelet kap. A behívólevélben történő megkeresést kiegészíti egy nyereményszelvény is, a kettő együtt kerül kipostázásra. Az ellenőrizhetőség miatt a nyereményszelvényen szerepeltetni kell a forgalmi napló sorszámát és az orvos aláírását, pecsétjét. Annak érdekében, hogy az orvosok együttműködő, segítő partnerek legyenek feltétlenül szükséges gondoskodni a ő kellő motiváltságukról is. Ennek érdekében meg kell nyerni a szakmai kollégium támogatását, valamint a legtöbb szűrést végző orvost is díjazzuk, azzal a további feltétellel, hogy megfelelő szakmai összefoglaló anyagot is be kell nyújtania a program végére. Ez a néhány oldalas esszé, összefoglalja hogy milyen eszközökkel, módszerekkel tudta motiválni a hozzá forduló lakosokat. A benyújtott anyagok felhasználhatóak lesznek majd további kommunikációban, illetve alkalmasak a hiányosságok feltárására, az erősségek kiemelésére. A díj, az orvosi rendelő műszeres felszeltségének növelését szolgáló, 2-3 millió forint értékű utalvány lesz. A fő célcsoport, a 25-65 év közötti női lakosság, motiválására – többek között – egy értékes nyeremény is szolgál, a fődíj egy autó lesz, de további nyereményként Wellness hétvégéket, apróbb az egészséget támogató ajándékokat is kisorsolunk. Ütemezés: A kommunikáció 2005. szeptember végén kezdődik. A program kommunikációja szintén 2005. szeptember hónapban indul, ekkor kerülnek először postázásra behívók és a nyereményszelvények is. Az első sorsolás nyilvános TV show keretében 2006. február 11-én a betegek világnapján történik majd meg. IME IV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2005. OKTÓBER 11
