Intézmények:Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet KFKI
Évfolyam: IV. évfolyam
Lapszám:2005. / 9
Hónap:december
Oldal:55-56
Terjedelem:2
Rovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat:KONFERENCIA
Absztrakt:
Prágában rendezték meg 2005. november 20. és 25. között a 3. Európai Orvosés Biomérnöki Konferenciát (EMBEC'05). A kiváló tudósok plenáris előadásai és a konzultációk a témakör teljes skáláját felölelték. A program lefedte a klasszikus biomérnöki terület egészét, de ugyanakkor bele tartoztak speciális és újszerű témakörök is, mint például a nanomechanika, szövetbiológiai biomérnökség (ortopédiai alkalmazásokban), agyi pacemakerek epilepszia kezelésére, mikrofolyadékok valamint vékonyfilm technológia a gyógyszergyártásban. Megjelent egy speciális „on-line” szekció is, amely a manapság mindinkább terjedő e-learning eredményeit mutatta be. Magyarországról 15 előadás érkezett, ezek közül – az öt „legnépszerűbb” témakört tekintve – 2 jelfeldolgozási, 3 képfeldolgozási, 3 pedig biomechanikai témacsoportba tartozik.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ NEMZETKÖZI KITEKINTÔ KONFERENCIA Biomérnöki, egészségügyi informatikai kutatások trendjei Európában Beszámoló az EMBEC'05 Konferenciáról Haraszti Kristóf, MTA MFA Biomérnöki osztály Prágában rendezték meg 2005. november 20. és 25. között a 3. Európai Orvos- és Biomérnöki Konferenciát (EMBEC'05). A kiváló tudósok plenáris előadásai és a konzultációk a témakör teljes skáláját felölelték. A program lefedte a klasszikus biomérnöki terület egészét, de ugyanakkor bele tartoztak speciális és újszerű témakörök is, mint például a nanomechanika, szövetbiológiai biomérnökség (ortopédiai alkalmazásokban), agyi pacemakerek epilepszia kezelésére, mikrofolyadékok valamint vékonyfilm technológia a gyógyszergyártásban. Megjelent egy speciális „on-line” szekció is, amely a manapság mindinkább terjedő e-learning eredményeit mutatta be. Magyarországról 15 előadás érkezett, ezek közül – az öt „legnépszerűbb” témakört tekintve – 2 jelfeldolgozási, 3 képfeldolgozási, 3 pedig biomechanikai témacsoportba tartozik. Prágában, a Cseh Köztársaság festőien szép fővárosában rendezték meg 1999 és 2002 után – 2005. november 20. és 25. között – a 3. Európai Orvos- és Biomérnöki Konferenciát (3rd European Medical and Biological Engineering Conference, EMBEC'05). Ez volt egyben az IFMBE (International Federation for Medical and Biological Engineering, Orvos- és Biomérnöki Nemzetközi Szövetség) Európai Régiójának 2005. évi éves találkozója is. A rendezvény főszervezője a Cseh Biomérnöki- és Orvosi-informatikai Társaság (Czech Society for Biomedical Engineering and Medical Informatics, CSBEMI) volt, együttműködésben a Cseh Műszaki Egyetemmel (Czech Technical University in Prague), az Európai Mérnöki és Orvosi Társasággal (European Society for Engineering and Medicine), az IMEKO TC13-ral, az IEEE Region 8-tel, az IEEE Csehszlovákiai Szekciójával és az EuroMISE Centre-rel. A konferencia elnöke Jaromir Cmíral, tiszteletbeli elnöke pedig Helmut Hutten graz-i professzor volt. A Nemzetközi Programtanács 44 főből áll (Japánból, az Amerikai Egyesült Államokból, Dél-Koreából, Kínából, Ausztráliából, Dél Afrikából, összesen 27 országból származnak tagjai, – köztük 1 magyar tag is van – így a tudományos programtanács valóban jogos jelzője a nemzetközi). A Nemzetközi Tanácsadó Testület pedig 100 tagot számlál (ebből 3 magyar), még több nemzetből. A kiváló tudósok plenáris előadásai és konzultációi a témakör teljes skáláját felölelték. A rendezvény így valóban kiváló alkalom volt, hogy a résztvevők „első kézből” szerezhessenek információkat a biomérnöki kutatás legérdekesebb eseményeiről. A Konferencia gerincét alkotó program mellett egyéni kutatók, csoportok és/vagy intézetek speciális témájú szekciókat is rendeztek. A programszervező bizottság attraktív programot állított össze az 5 napra. A biomérnöki tudományterület kezdői és tapasztaltabb kutatói egyaránt érthető érdeklődéssel fogadták a konferencia fő előadását, melyet John G. Webster professzor tartott, aki méltán említhető a biomérnöki tudomány terület alapító atyjai között. A programba a fő előadási vonulat mellé, összesen 32 speciális szekció is került, melyek lefedik a klasszikus biomérnöki terület egészét, de ugyanakkor speciális és újszerű témakörök is idetartoznak, mint például a nanomechanika, szövetbiológiai biomérnökség (ortopédiai alkalmazásokban), agyi pacemakerek epilepszia kezelésére, mikrofolyadékok valamint vékonyfilm technológia a gyógyszergyártásban. És végezetül, de nem utolsó sorban megjelent egy speciális „on-line” szekció is, amely a manapság mindinkább terjedő e-learning témakör eredményeit mutatta be. A konferencia során fiatal (30 év alatti) kutatók pályázhattak két díjra, ezek közül az egyik az IFMBE Fiatal Kutatói díja volt. A konferencia során a 32 témakörből 23-ra érkezett mintegy 1050 előadás ill. poszter. Érdekes ezeknek a témaköri eloszlását megfigyelni, valamint hogy az adott területek mennyire szerepelnek a hazai K+F palettán, és hogy ezen az alapon nemzetközi viszonylatokban hova helyezhető országunk. Az első táblázatban látható a 32 témakör, mellette hogy hány előadás illetve poszter szekció volt az adott témakörben. 1. táblázat A konferencia témakörei és a megrendezett szekciók száma IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER 55 INFOKOMMUNIKÁCIÓ NEMZETKÖZI KITEKINTÔ Baloldalt minden sor előtt látható, hogy Magyarországon folyik-e ilyen jellegű K+F tevékenység. A témakörök mellett megfigyelhető, hogy az adott témában hány előadás, illetve poszter szekció volt. Az első táblázat alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy Európa (de akár a világ, hiszen Európán kívülről is szép számban érkeztek előadók és résztvevők) orvosi és biomérnöki kutatásaiban manapság leginkább a jelfeldolgozási, képfeldolgozási, biomechanikai és képalkotói témakörök a meghatározóak. Az öt legtöbb szekciót lefoglaló témakör előadásszámainak egymáshoz viszonyított eloszlását mutatja az 1. ábra. Számszerint: Biomérnöki jelfeldolgozás 156 db, Orvosi képalkotás 68 db, Biomérnöki képfeldolgozás 60 db, Biomérnöki rendszerek modellezése és szimulációja 46 db, valamint Biomechanika 35 db. 1. ábra Az öt legtöbb szekciót lefoglaló témakör előadásszámainak egymáshoz viszonyított százalékos eloszlása Az elhangzott kb. 1000 előadás és bemutatott poszter mintegy 36,5%-a az említett öt témakörbe tartozik. Ez azt mutatja, hogy a mai K+F témák leginkább a nagyfelbontású mérések és a komplex számításigénnyel rendelkező feladatok minél pontosabb és gyorsabb megoldására törekednek, valamint a mérés által rendelkezésre álló adatokból a minél teljesebb információ kinyerésére – pontosan ez a lényege a jelfeldolgozásnak, képalkotó rendszereknek valamint a képfeldolgozásnak. A biomechanika és a modellezés-szimuláció pedig a komoly matematikai feladatok megoldását, valamint ezek mérések által történő validálását jelenti. Magyarországról 15 előadás érkezett, ezek közül 2 jelfeldolgozási, 3 képfeldolgozási 3 pedig biomechanikai témakörből – az öt „legnépszerűbb” témakört tekintve. Tanulságos megnézni, hogy ezzel a 15 előadással hol is áll hazánk a konferencián való megjelenés súlyát tekintve. KONFERENCIA 2. táblázat Néhány ország részvételi súlya a konferencián Összehasonlításképpen érdemes néhány olyan országot megvizsgálni, ahol nagy a népesség vagy igen nagy támogatottságú a K+F tevékenység, illetve ami hozzánk közel esik, vagy a néhai „keleti blokk” tagja volt, ahol „hasonló múlttal” rendelkezik ez a terület. A 2. táblázat mutatja, hogy egy-egy országból hány előadás érkezett, illetve ezt elosztva az adott ország népességével (WHO adatok), milyen „részvételi súly indexet” kapunk. A táblázatot végig nézve örülhetünk, hogy hazánk Németországot, Spanyolországot, az Egyesült Királyságot valamint Franciaországot is megelőzte. Japán és az Egyesült Államok a sor végére kerültek, de meg kell jegyezni, hogy a konferencia Európában volt. Egy amerikai vagy japán konferencián valószínűleg az európai országok részvételét sem lenne „sportszerű” azonos súlyozással tekinteni, de ezt figyelembe véve még hangsúlyosabb, hogy ez a két ország, ahol a K+F terület igen preferált, több mint 100 előadással (!) érkezett erre a konferenciára. Motiválólag hathat, hogy Szlovákia és Lengyelország hazánk elé került ebben a sorrendben, ahol a K+F támogatottság nem jobb, mint nálunk. Hasonlók a gondok ott is: kis állami támogatás, kis létszámú kutató csoportok, az ipari partnerek (ha vannak), csak a közvetlen hasznot hozó projektekkel, témakörökkel foglalkoznak... Talán meglepő, hogy Ausztria végzett az első helyen. De más forrásokból is tudjuk, hogy a K+F témák, azon belül pedig kifejezetten a biomérnöki és egészségügyi, orvosi informatika komoly, robbanásszerű fejlődésen ment át náluk, és a jelek szerint tart ez a folyamat most is. Lehet, hogy ilyen területen (is) érdemes lenne fejleszteni a kapcsolatokat? A SZERZÔ BEMUTATÁSA Haraszti Kristóf 2001-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Ph.D. tanulmányait a Veszprémi Egyetem Informatika Tudományok Doktori Iskolájában végezte. Jelenleg az 56 IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet Biomérnöki osztályán fiatal kutatóként végzi Ph.D. kutatómunkáját. Kutatási területe a szív depolarizációs és repolarizációs tulajdonságainak, tér és időbeli változásainak nyomon követése, nagyfelbontású noninvazív mérésekből származó testfelszíni potenciál térképeken.
