Az IME szerkesztő bizottsági ülésén vetődött fel a gondolat, hogy mutassunk be néhány olyan hazánkfiát, akik a medicinában világszerte nevet szereztek maguknak, itthon mégis kevéssé ismerjük őket. Méltóbbal nem is kezdhetnénk a sort, mint Juhász Tibor fizikus professzorral, aki a legutóbbi balatonaligai Járóbeteg Szakellátási Konferencián, majd Keszthelyen, a szemorvosok kongresszusán kápráztatta el hallgatóságát a femtosecundumos lézerről és annak szemészeti felhasználásáról (IntraLasik) tartott előadásával. Juhász Tibor olyan új eszközt adott a szemorvosok kezébe, amely forradalmasítja a cornea sebészetet. Nemcsak az egész eljárás vált kiszámíthatóbbá és pontosabbá, de a számítógép vezérlésnek és a femtolézernek köszönhetően kizárhatók a szikehasználattal összefüggő esetleges komplikációk, ráadásul a femtolézer a mikrokeratom pontosságánál nagyobb – mikron nagyságrendű, – precíziót tesz lehetővé.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
PORTRÉ Honfitársaink a nagyvilágban Szike helyett lézert! Az új technológia alapján ma már Magyarországon a jövő is a múlté Az IME szerkesztő bizottsági ülésén vetődött fel a gondolat, hogy mutassunk be néhány olyan hazánkfiát, akik a medicinában világszerte nevet szereztek maguknak, itthon mégis kevéssé ismerjük őket. Méltóbbal nem is kezdhetnénk a sort, mint Juhász Tibor fizikus professzorral, aki a legutóbbi balatonaligai Járóbeteg Szakellátási Konferencián, majd Keszthelyen, a szemorvosok kongresszusán kápráztatta el hallgatóságát a femtosecundumos lézerről és annak szemészeti felhasználásáról (IntraLasik) tartott előadásával. Juhász Tibor olyan új eszközt adott a szemorvosok kezébe, amely forradalmasítja a cornea sebészetet. Nemcsak az egész eljárás vált kiszámíthatóbbá és pontosabbá, de a számítógép vezérlésnek és a femtolézernek köszönhetően kizárhatók a szikehasználattal összefüggő esetleges komplikációk, ráadásul a femtolézer a mikrokeratom pontosságánál nagyobb – mikron nagyságrendű, – precíziót tesz lehetővé. Juhász Tibor Dorogon született, Esztergomban volt gimnazista, majd Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen szerzett fizikus diplomát. Útja a Műszaki Egyetem Fizika Tanszékére vezetett, ahol három évig oktatott, kutatott. Közben anyaegyetemén doktorált, témája a rövidimpulzusú lézerekkel szilárd testekben való mérés volt. Ezt követően a szilárdtest-fizika helyett az orvosi alkalmazású lézer területét választotta. 1986-ban, az egyetemi doktori fokozat megszerzese után szembesült azzal, hogy nem képes olyan állást találni, amelyből eltarthatná a családját. Álláskeresés közben bukkant rá egy New York állambeli kisebb egyetem ösztöndíjára szóló pályázatra. Felvették, majd némi nehézség árán, hivatalos engedéllyel, családjával együtt kiköltözhetett, s munkához láthatott a rochesteri egyetem lézeres laboratóriumában. Fél év után rá kellett döbbenjen, a hazai fülnek jól hangzó ösztöndíj nem elegendő a megélhetéshez. Kaliforniában, a Kaliforniai Állami Egyetem fizika tanszékén talált jobban fizető állást. Oktatói munkája mellett folytathatta a rövidimpulzusú lézerek felhasználhatóságára irányuló kutatásait. A véletlen hozta úgy, hogy San Diegoban megismerkedett egy kicsi, a lézerek szemészeti alkalmazásával foglalkozó cég tevékenységével. Miután rövidtávú problémájukat azonnal és kiválóan megoldotta, felkérték, hogy a továbbiakban konzultánsként segítse hosszabb távú terveik meg- 52 IME V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚLIUS – AUGUSZTUS valósítását. Juhász Tibornak 6-7 év kellett ahhoz, hogy alaposan megismerje a lézer szemészeti felhasználásának lehetőségeit. A szemkorrekciók területén a világ akkor még a gyémántkéssel végzett bemetszéseken alapuló radiális kerotomiánál tartott. Az orvosokat, fizikusokat azonban foglalkoztatta a gondolat, hogy olyan lézert fejlesszenek ki, amely a szem felületének megnyitása nélkül, a szaruhártya belsejében fejti ki hatását, ahol nincsenek érző idegvégződések, tehát nem tapasztalható fájdalom sem a beavatkozás alatt, sem azt követően, viszont az eredmény nem marad el. Az említett cég célja egy újfajta, a szem belsejében ablációt végrehajtó lézeres készülék létrehozása volt, ám „nem értettek eléggé a lézerhez”. (A lézer felhasználását mások, más irányban képzelték el. Az eximer lézerek a szem felszínén „csiszolják” a szaruhártyát. Ezen korrekciós eljárás problémája, hogy a szaruhártya felületén rengeteg idegvégződés található, annak „csiszolása” fájdalmat és nehezen szűnő könnyezést okoz. Gondot jelent továbbá az is, hogy a felület a regenerálódása során torzulhat.) Rengeteg utazás következett: állatkísérletek az USAban, embereken végzett kutatások Rómában. Végül bebizonyosodott, hogy az alapgondolat hibás. Juhász Tibor jött rá a megoldásra: az addig használt lézereknél százszor rövidebb impulzusú lézert kell alkalmazni, azzal a szem megnyitása nélkül behatolni a szaruhártyába és elvégezni a szem korrekcióját megalapozó lebenykészítést. A megvalósuláshoz azonban hosszú út vezetett. A kicsi san diegói cég ugyanis nem rendelkezett az újabb kísérletek lebonyolításához és az új technológia kidolgozásához szükséges tőkével. A szerencse ismét Juhász Tibor mellé szegődött. A michigani egyetemen találkozott egy ugyancsak a rövid impulzusú lézerekkel foglalkozó kutatócsoporttal és a velük együttműködő orvossal. Az előző cégtől kivásárolták a különböző szabadalmakat, azokat egyesítették saját kutatási eredményeikkel, majd ezek hasznosítására 1997-ben közös céget alapítottak. A szemsebészetben a jelent a PRK, a LASIK és az LTK eljárások jelentik, melyek esetében a szaruhártya felszíni domborulatának átalakítását már nem a sebészkés, hanem annál sokkal kifinomultabb és precízebb lézernyaláb végzi, akár a felszínen (PRK, LTK), akár a lebenykészítést követően a hártya belsejében (LASIK). Az LASIK eljárás során a szaruhártya hámrétege érintetlen marad, a mikrokeratom nevű műszerrel egy 130-180 mikronos lebenyt képeznek a szaruhártya felszínén, majd PORTRÉ ezt felhajtva a már említett excimer lézerrel ablálják a belső szöveteket. Az eljárást követően a lebenyt visszahajtják és rövid idő múlva újraéled a sejtkapcsolat. A jövőt a Juhász professzor és munkatársai által kifejlesztett femtosecundumos lézer jelenti, amely már a szaruhártya belsejében képes a speciális lebeny kialakítására, előnyös tulajdonságai révén (FemtoLASIK). A kulcs a kis energiájú impulzusok emberi ésszel alig követhető, a lézerimpulzus időfaktorának több ezerszeres megrövidítése (500 fs, vagyis 5x10–13 sec) révén, amelyet korábban kifejezetten csak laboratóriumi körülmények között, kutatási célokra alkalmaztak. A későbbi kísérletek bizonyították, hogy az ilyen kicsi impulzusok segítségével, igen nagy precizitással vágni is lehet a szaruhártya belsejében, majd akár a szemgolyó belsejében is – de ennek megvalósítása a jövő feladata. Egy másik feladatot viszont már sikerült megoldani. Több gond is volt a világon a közelmúltig használt LASIK módszeres lebenyvágással, amelyet borotvapengéhez hasonlatos késsel végeznek el. A femtosecundumos lézer mellett mára már elavult technológiának számító LASIK beavatkozás miatt a közelmúltig rohamosan csökkent a szem belsejében végzett eximer lézeres kezelésre vállalkozó betegek száma, és az orvosok is tartottak a hagyományos LASIK beavatkozástól. Nem véletlenül, hiszen gyakorlott operatőrök esetében is a komplikációk száma meghaladta az 5 százalékot. A LASIK kiváltására a nagy precizitású IntraLASIK módszert kezdték alkalmazni, átütő sikerrel. Egycsapásra megszűnt a fájdalmas és hosszú gyógyulás, így a páciensek lényegesen könnyebben vállalják a beavatkozást, ráadásul az igen vékony és a szemfelülettel párhuzamosan „vágott” (talán helyesebb perforációnak nevezni) lebeny visszaillesztése is sokkal precízebben, könnyebben végbemehet. Az IntraLase FS femtosecundumos lézerrel végzett beavatkozás során nem károsodik a szem hámszövete, ezért kevesebb a fájdalom, és az idegregeneráció is gyorsabb. A pár percig tartó műtétet ambulánsan végzik, a páciens a beavatkozást követően még aznap hazamehet és másnap akár munkába is állhat. A klinikai adatok szerint a műtét után a betegek lényegesen jobban látnak, mint bármely más optikai hibát korrigáló operációt követően. Juhász Tibor szerint az eljárás sikere annak is köszönhető, hogy kellő időben született meg, éppen akkor, amikor a piac nagyon is igényelte. Bár a szükséges berendezés igen drága, ára megközelíti a 450 ezer dollárt (áfá-val együtt mintegy 150 millió forint), a beavatkozás ára pedig 3-400 dollárral költségesebb, mint a hagyományosnak mondható késes lebenyvágásé, a betegek készek az árkülönbség megfizetésére a biztonságosabb műtét és a jobb eredmény érdekében. Azonban hosszú út vezetett odáig, hogy a femtosecundomos lézerrel a napi gyakorlatban rutinműtéteket lehessen elvégezni. A kifejlesztésére alapított céget 1997-ben jegyezték be az USA hatóságai, és mára a tavalyi évben tőzsdére bevezetett cég értéke meghaladja a 800 millió dollárt. Az új technológia kifejlesztésében az Amerikai Egyesült Államok kormánya is aktív támogatást nyújtott. Az első elkészült és már klinikai kipróbálásra alkalmasnak ítélt készüléket 1998-ban szállították Magyarországra, hogy a Focus Medical Mikro-szemsebészeti és Lézer Központban megkezdődjék a tesztelése. A kutatások finanszírozására és lebonyolítására az Intralase Corp. és a Focus Medical Kft. a szükséges engedélyek beszerzése után közösen vállalkozott. A világ első femtosecundumos beavatkozását a magyar magánklinikán végezték neves külföldi professzorok jelenlétében. Az első 100 műtét sikeres eredményei alapján mind a módszer, mind a készülék megkapta a világ legszigorúbb hivatalának, az FDA-nek az engedélyét, hogy a világon mielőbb a gyakorlati gyógyításban is bevethető legyen a berendezés. A tudósokat viszont már a jövő foglalkoztatja, hiszen a készülék fizikai tulajdonságai még számos nagyszerű lehetőséget rejtenek. Ezen további újfajta módszerek kifejlesztésének gyakorlati tesztelésére szintén egy magyar cég, a többek között a Focus Medicalt is megalapító Herczku Iván tulajdonában álló FemtoVision Kft. kapta a megbízást. A berendezéssel együtt orvos nem érkezett, ugyanis az eljárás kifejlesztésében meghatározó szerepe volt a Focus Medical lézeres csoportvezető főorvosának, Ratkay Imolának, aki 1997-ben először nyulakon és majmokon végzett kísérleteket az USA-ban, majd elsők között alkalmazta a femtosecundumos lézert emberi szemeken a budapesti intézetben. Ratkay Imola szakmai elismertségét jelzi, hogy az FDA zökkenők nélkül elfogadta a kutatási tervet, és kijelentette, hogy elfogadja a budapesti intézet által szolgáltatott adatokat is. Az elvégzett első beavatkozást követően a főorvos aszszony lelkesen nyilatkozott: „Ezzel a speciális lézerrel egyedülálló módon készíthető el a szaruhártya lebeny. A műtét során a lézert számítógép vezérli, így a nagy pontosságot igénylő beavatkozás könnyebben elvégezhető, mint a korábbi eljárásokkal. A betegek gyorsabban gyógyulnak, nem szárad ki a szemük, nem zavarja őket a fény a műtét után” – mondta. A műtétek – még mindig kísérleti fázisban – 1999-ben folytatódtak, a feltaláló és az orvosi team legnagyobb büszkeségére úgy, hogy egyetlen komplikáció sem lépett fel. Juhász Tibort az eddigi kiemelkedő tudományos kutatási munkáját elismerve a Magyar Tudományos Akadémia nagydoktorává választotta. Az USA-ból és Oroszországból prof. David Schanzlin és prof. Svjatoszlav Fjodorov országos szemész szakfőorvosok többször Magyarországra utaztak, hogy személyesen győződjenek meg a műtéti eljárás sikeréről és a szolgáltatott adatok korrektségéről. Ez olyan mértékben sikerült, hogy maguk is csatlakoztak a kutatási programhoz. A kutatási fázist a megszabott 5 éven belül, 2002-ban sikerült lezárni. A közel 300 műtét alapján állítható, hogy a készülékkel olyan szinten lehet szöveteket vágni, eltávolítani, formákat kivágni, amire semmilyen más eljárás nem képes. Bebizonyosodott, hogy az alacsony energiájú femtoszekundumos lézerimpulzusok használatával igen pontos metszési síkok keletkeznek a corneán belül (és a szem egyéb átlátszó szerkezeteiben), anélkül, hogy bármi kár keletkezne a IME V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚLIUS – AUGUSZTUS 53 PORTRÉ környező szövetekben. A femtoszekundumos lézer segítségével fejlesztették tovább, a korábban már említett, LASIK eljárást. Ma már – mind Magyarországon, mind az EU-ban és az USA-ban – az FDA által engedélyezett lézerkészülékről és szakmailag elismert szemkorrekciós eljárásról beszélhetünk, amelynek közhasználatú elnevezése: IntraLASIK. Juhász Tibor elmondása szerint a világ 30 országában, mintegy 500 készülékkel napi 2000 műtétet végeznek el. Magyarországon 2006-ban 700 körüli műtétszámot terveznek. Ebben szép számmal szerepelnek olyan beavatkozások is, amelyeket a Focus Medicallal és az egyetemi klinikákkal kooperálva történnek majd. A műtétet végző orvosok képzése, felkészítése is a Focus Medicalban történik. Eddig 7 magyar orvost készítettek fel. Ratkay Imola és tanítványa Európa-szerte oktat és irányítja az új készülékeket üzembe állító intézmények orvosainak felkészítését. Juhász Tibor elmondása szerint az InfraLasik – vagyis a szemkorrekciós eljárás – kicsi szelete csupán a femtosecundumos lézer hasznosítása érdekében folytatott kutatásnak, amelyet érdemes volt gyors ütemben kifejleszteni, hiszen igen nagy klinikai- és kereskedelmi igény volt és van jelenleg is rá. Viszont megtermeli azokat az összegeket, amelyeket a más irányú kutatásokra fordíthatnak, melyek több területen folytatódnak tovább. A technológia olyan új lehetőségeket nyit meg a lézeres műtétek területén, amelyek segítségével nemcsak a szemészetben, de akár a bőrfelszín alatti beavatkozásokban is áttöréseket lehet elérni. Már klinikai fázisban van a Focus Medical-ban – az FDA és a magyar ETT engedélyével – a cornea műtétekre és -átültetésre kidolgozott technika. A magyarországi egyetemi klinikák már jelezték, hogy szívesen csatlakoznának a Focus Medicalban folyó kutatásokhoz. Juhász professzor elmondta, nagy reményeket fűznek az öregkori látásromlást, vagyis a presbyópiát korrigáló műtéti módszerhez, amelynek korai fázisú kipróbálását már ugyancsak megkezdték. A glaukomát gyógyító eljárás kísérletei még csak állatokon folynak, ha sikeresek is lesznek, az emberen való kipróbálásig még várhatóan évekre lesz szükség. A kutatások mögött hatalmas apparátus dolgozik. A lézertechnika már adottnak tekinthető, de folyamatosan vizsgálják, hogy mi a hatása az élő szövetre. A következő fázisban meg kell tudják, mi ennek a további gyógyászati jelentősége, majd ki kell alakítani a szükséges és stabil technológiát, és nem utolsó sorban megalkotni a műszereket, valamint kifejleszteni az azokat irányító számítógépes programokat, protokolokat. Mindennek olyan biztonsággal kell működnie, hogy a napi orvosi rutin mellett is megbízható, állandó eredményekhez vezessen. A világ egészségügyi szolgáltatásainál – a magyar orvosok gondolkodásával kicsit ellentétesen – a kivitelezés során nem utolsó az üzleti szempont sem, hiszen úgy kell megalkotni a készüléket és technológiát, hogy az eljárás végül a tőkemegtérülésen felül mind az orvosnak, mind a páciensnek anyagi és egészségnyereségi profitot állítson elő. A kezdetben 5 fős kis amerikai cég ma már 300, köztük több magyar, magasan kvalifikált szakembert foglalkoztat, kutatásaiban több amerikai egyetemmel működik együtt. Hogy sikerrel-e? Jelzi ezt, hogy másfél évvel a tőzsdére való bevezetése után a részvények értéke megduplázódott. A szemész szakma újabb és újabb hasznosítási ötletekkel, mintegy „megrendelésekkel” bombázza a kutatókat. A fejlesztő tehetségén és szerencséjén múlik, hogy a mintegy 10 évnyi munka eredményeként olyan eljárás születik-e meg, amire a szakmának éppen akkor nagy szüksége van. A femtosecundumos lézersebészet ilyennek bizonyult. Juhász Tibor mérnökember létére igencsak beletanult a szemészetbe, a szemészeti tanszék professzoraként orvostanhallgatóknak és szakorvos jelölteknek tanítja a szem biomechanikáját és az orvostechnika iránt érdeklődő mérnököknek a szemsebészeti tudnivalókat. Nagy András László A Focus Medical Mikro-szemsebészeti és Lézerközpont A Focus Medical Mikro-szemsebészeti és Lézerközpontban 1990 óta végeznek szemsebészeti, elsősorban látáskorrekciós beavatkozásokat. Amellett, hogy Magyarországon meghonosították a korrekciós mikro-szemsebészeti eljárásokat, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a legmodernebb eljárások a hazai közönség számára is mielőbb hozzáférhetők legyenek. A kancsalság és szürkehályog megszüntetésére irányuló műtétek mellett 1996-ban bevezették az excimer lézeres eljárást, a negatív lencsebeültetést, 1998-ban a LASIK eljárást, majd 2005-ben az IntraLASIK eljárást. 54 IME V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚLIUS – AUGUSZTUS
