Intézmények:Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet KFKI
Évfolyam: V. évfolyam
Lapszám:2006. / 8
Hónap:október
Oldal:51-55
Terjedelem:5
Rovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat:ÚJDONSÁG
Absztrakt:
A repolarizáció térbeli inhomogenitásának megnövekedése az aritmia hajlam szükséges, de nem elégséges feltétele. Elméletileg bizonyított, hogy a térbeli inhomogenitás mérése az ún. QRST integráltérképek meghatározásával végezhető, akár szívciklusonként is, tehát mód van a repolarizációs tulajdonságok átlagolt, vagy dinamikus vizsgálatára. Kutatásaink során az akciós potenciálok térés időbeli változékonyságát nagyfelbontású testfelszíni potenciál térképek segítségével vizsgáltuk, egészséges és aritmiás páciensek felvételei segítségével. A felvételek tipikusan 5 perc hosszúságúak. Az aktivációs és repolarizációs sorozatok térés időbeli tulajdonságait az ún. QRSés QRST integráltérképek és különbség térképek segítségével jellemeztük. A QRS és QRST integráltérképek KL komponenseiből adódó idősorok autókorrelációs függvényei a legtöbb egészséges alanynál légzésfüggő periodicitást mutattak, ugyanakkor az aritmiás páciensek mintáin domináló mértékben fehér-zaj jellegű ingadozást találtunk. Ebben az esetben a szinusz aritmia időtartománybeli jelei szignifikánsan lecsökkentek, frekvencia tartományban a légzésfüggő csúcsok szignifikánsan redukálódtak.
Intézmény: Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet KFKI
[1] Hubley-Kozey C. L., Mitchell L. B., Gardner M. J., Warren J. W., Penney C. J., Smith E. R., Horacek B. M. (1995): ‘Spatial Features in Body-Surface Potential Maps Can Identify Patients with a History of Sustained Ventricular Tachycardia’, Circulation, 92(7), pp. 1825- 1838.
[2] Haigney M. C., Zareba W., Gentlesk P. J., Goldstein R.E., Illovsky M., McNitt S., Andrews M. L., Moss A. J.; Multicenter Automatic Defibrillator Implantation Trial II investigators. (2004): ‘QT Interval Variability and Spontaneous Ventricular Tachycardia or Fibrillation in the Multicenter Automatic Defibrillator Implantation Trial (MADIT) II Patients’, J Am Coll Cardiol., 44(7), pp. 1481-1487.
[3] De Ambroggi L., Aime E., Ceriotti C., Rovida M., Negroni S. (1997): ‘Mapping of Ventricular Repolarization Potentials in Patients with Arrhythmogenic Right Ventricular Dysplasia: Principal Component Analysis of the ST-T Waves’, Circulation, 96(12), pp. 4314-4318
[4] Surawicz B. (1996): ‘Will QT Dispersion Play a Role in Clinical Decision-Making?’ J Cardiovasc Electrophysiol, 7(8), pp. 777-784
[5] Berger R. D., Kasper E. K., Baughman K. L., Marban E., Calkins H., Tomaseli G. F. (1997): ‘Beat-to-Beat QT Interval Variability. Novel Evidence for Repolarization Lability in Ischemic and Nonischemic Dilated Cardiomyophaty.’ Circulation, 96, pp. 1557-1565
[6] Laurita K. R., Girouard S. D., Rosenbaum D. S. (1996): ‘Modulation of Ventricular Repolarization by a Premature Stimulus’, Circ Res, 79(3), pp. 493-503
[7] Laurita K. R., Girouard S. D., Akar F. G., Rosenbaum D. S. (1998): ‘Modulated Dispersion Explains Changes in Arrhythmia Vulnerability during Premature Stimulation of the Heart’, Circulation, 98(24), pp. 2774-2780
[8] Shimizu S., Kobayashi Y., Miyauchi Y., Ohmura K., Atarashi H., Takano T. (2000): ‘Temporal and Spatial Dispersion of Repolarization during Premature Impulse Propagation in Human Intact Ventricular Muscle: Comparison between Single vs. Double Premature Stimulation’, Europace, 2(3), pp. 201-206
[9] BioSemi, Internet site address: http://www.biosemi.com/mark8_full_specs.htm
[10] Sippensgroenewegen A., Mlynash M. D., Roithinger F. X., Goseki Y., Lesh M. D. (2001): ‘Electrocardiographic Analysis of Ectopic Atrial Activity Obscured by Ventricular Repolarization: P Wave Isolation Using an Automatic 62-Lead QRST Subtraction Algorithm’, J Cardiovasc Electrophysiol, 12(7), pp. 780-790
[11] Lux R. L., Smith C. R., Wyatt R. F., Abildskov J. A. (1978): ‘Limited Lead Selection for Estimation of Body Surface Potential Maps in Electrocardiography’, IEEE Trans. Biomed Eng, 25(3), pp. 270-276
[12] Cuppen J. J., van Oosterom A. (1984): ‘Model Studies with the Inversely Calculated Isochrones of Ventricular Depolarization’, IEEE Trans. Biomed Eng, 31(10), pp. 652-659
[13] Geselowitz D. B. (1983): ‘The ventricular gradient revisited: relation to the area under the action potential’, IEEE Trans. Biomed Eng, 30(1), pp. 76-77
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG Hirtelen szívhalál feltételeinek vizsgálata potenciáltérképezéssel Haraszti Kristóf, MTA MFA Biomérnöki osztály A repolarizáció térbeli inhomogenitásának megnövekedése az aritmia hajlam szükséges, de nem elégséges feltétele. Elméletileg bizonyított, hogy a térbeli inhomogenitás mérése az ún. QRST integráltérképek meghatározásával végezhető, akár szívciklusonként is, tehát mód van a repolarizációs tulajdonságok átlagolt, vagy dinamikus vizsgálatára. Kutatásaink során az akciós potenciálok tér- és időbeli változékonyságát nagyfelbontású testfelszíni potenciál térképek segítségével vizsgáltuk, egészséges és aritmiás páciensek felvételei segítségével. A felvételek tipikusan 5 perc hosszúságúak. Az aktivációs és repolarizációs sorozatok tér- és időbeli tulajdonságait az ún. QRS- és QRST integráltérképek és különbség térképek segítségével jellemeztük. A QRS és QRST integráltérképek KL komponenseiből adódó idősorok autókorrelációs függvényei a legtöbb egészséges alanynál légzésfüggő periodicitást mutattak, ugyanakkor az aritmiás páciensek mintáin domináló mértékben fehér-zaj jellegű ingadozást találtunk. Ebben az esetben a szinusz aritmia időtartománybeli jelei szignifikánsan lecsökkentek, frekvencia tartományban a légzésfüggő csúcsok szignifikánsan redukálódtak. beteg alanyokon egyaránt. A vizsgálatok gyakorlati célja új, az eddigieknél hatékonyabb veszélyes aritmia (hirtelen szívhalál) rizikóelemzési módszer létrehozása. ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK A noninvazív tér- és időbeli depolarizációs és repolarizációs dinamikákat hosszú idejű (5 perces) testfelszíni potenciál térkép (TPT) sorozatok alapján vizsgáltuk: 10 fiatal egészséges férfi és nő valamint 10 dokumentált ICD-s férfi és női beteg adatai alapján. A térkép adatokat 64 csatornán mértük a holland BioSemi Mark-8 adatgyűjtő és mérő egységgel (2048 Hz-es mintavétel, 16 bites amplitúdó felbontás, részletesebben [12]). BEVEZETÉS Elektrofiziológiai kísérletes vizsgálatok szerint az aritmia hajlam összefüggésben van a kamrai repolarizáció megnövekedett inhomogenitásával. A repolarizáció patológiás inhomogenitásának megállapítására számos egyszerű noninvazív eljárást használnak, mint pl. alacsony zajtartalmú többségi ciklusok átlagolása, QT diszperzió számítás stb. [1], [2], [3], [4], [5], [6] és [7]. Más eljárások az EKG elvezetésekben mérhető ciklusonkénti QT labilitásból [8], a szívfrekvencia idő- és frekvencia tartománybeli ingadozásából, valamint az egyszeres vagy többszörös ektópiás ütések által keltett veszélyeztetettség megnövekedéséből próbálnak információt szerezni [9], [10], és [11]. Az említett eljárásokban komoly nehézséget jelent a QT ciklus egyértelmű és pontos meghatározása, valamint a tér- és időbeli alulmintavételezettség. Jelen tanulmányban az elméletből jól ismert QRS és QRST integráltérképeket valamint az egymás utáni ciklusokból származtatott skalár paramétereket használtuk, hogy az egymást követő ciklusokban kellően részletesen jellemezzük a veszélyes változásokat. Különös figyelemmel kísértük a QRS és QRST integráltérképek tér- és időbeli változásának kauzális és véletlen dinamikáját, egészséges és 1. ábra Mérési elrendezés a 64 csatornás TPT mérés során Az adatok feldolgozása a ciklusszegmentálással kezdődött, mely magába foglalta az ún. bázis pontok nagy pontosságú meghatározását (a QRS szakasz „negatív irányban“ legmeredekebb pontja), valamint a ciklusok formai hasonlóság alapján történő osztályozását. Ezután a jelfeldolgozó program automatikusan definiálta a Qon, Send és a Tend pontokat minden osztályra külön-külön, de a végleges jóváhagyásához emberi beavatkozás is lehetséges. Korai ütések esetén, ha az R-hullám ráül az előző T-hullámra, egy speciális kivonási algoritmust alkalmaztunk a hullámok szétválasztására, hasonlóan [13]-hoz. A lineáris alapvonal helyreállítás után a mért 64 unipoláris csatorna jeléből megbecsültünk további 128 nem mért csatornát, hogy rendelkezésünkre álljon a CVRTI-ben (Salt Lake City) bevezetett 192 IME V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. OKTÓBER 51 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG ció és repolarizáció tér-, és időfüggő dinamikáját a QRS és QRST integráltérképek Karhunen-Loève (KL) koefficienseinek változása alapján figyeltük, illetve az ezekből származtatott, a CVRTI-ben (Salt Lake City) bevezetett ún. nondipolaritási indexeken (NDI). A KL koefficienseket 12 segédtérkép segítségével kapjuk (ezeket egy igen nagy létszámú populáció adataiból számítottuk ki előre), egy térképből/integráltérképből így 12 koefficiens (skalár szám) adódik. Ez a 12 szám olyan adattömörítést jelent, amely a lehető legkisebb hibával jól jellemzi az eredeti térkép térbeli dipoláris illetve nondipoláris (multipoláris) jellegét. Az RR, a KL, és az NDI idősorozatokat szisztematikusan analizáltuk mind idő és mind frekvencia tartományban a STATISTICA programcsomag felhasználásával (auto- és keresztkorreláció, spektrális eloszlás, koherencia stb.). 2. ábra Példa a testfelszíni potenciáltérképek sorozatára, színkódolt ábrázolásban elvezetéses rendszer összes jele. A jelek becslésénél a [14]-ben bemutatott, sokváltozós regresszió analízisen alapuló módszert alkalmaztuk. Végül a 192 elvezetéses rendszer adataiból kiszámítottuk a QRS és QRST integrálokat. Ezek a térképek az egyes elvezetéseken mért EKG jelek előjeles területeiből adódnak (azaz a jelek időintegráltjaiból a QS valamint a QT szakaszokon). Elméletileg igazolták, hogy a QRS integráltérkép a szívsejtek aktivációs sorrendjét (azaz a depolarizációt) jellemzi [12], a QRST integráltérkép pedig a szívizom repolarizációs inhomogenitását mutatja [13]. Matematikai értelmezését a (1) és (2) szemlélteti: (1) ahol φ(P,t) a testfelszín P pontbeli potenciál értéke a t időpillanatban, z(P,r) a szívfelszín egy pontja és a testfelszín P pontja közti transzfer koefficiensek vektora, τ(r) az epi- endokardiális felszín aktivációs sorrendje, S pedig az endo-epikardiális felszín. EREDMÉNYEK Egészséges alanyoknál az egyes QRS és QRST integrál térképek az időtengely mentén végig stabil értékeket mutattak, a hozzájuk tartozó KL koefficiensek Box and Whiskers diagramja sem mutatott szignifikáns szóródást (3. ábra felső diagram). Így például a QRST integrál térképekből származtatott KL komponensek SD2/M2 (amplitúdó szórás/átlagos jel energia) értékei a mintacsoport esetében a 0,0057-0,008 intervallumba estek, a QRS integrálok variabilitása hasonló volt. A különbség integráltérképek ciklusonkénti térbeli ingadozása mindkét integrál esetén véletlenszerű volt. Kísérleti adataink szerint aritmiás alanyok esetén a QRS, de elsősorban a QRST integrál térképek amplitúdó variabilitása szignifikánsan megnőtt az egészséges csoportéhoz képest, míg a térbeli változás véletlen jellege megmaradt (3. ábra alsó diagram). A QRST integrál térképek amplitúdójának SD2/M2 értéke megnőtt: 0,021-0,069 értékre, tehát a normál csoportban tapasztalható többszörösére. (2) ahol φ(P,t) a testfelszín P pontbeli potenciálértéke a t időpillanatban, z(P,r) a szívfelszín egy pontja és a testfelszín P pontja közti transzfer koefficiensek vektora, µ az akciós potenciál alatti terület és µ a kamrai gradiens, ami tartalmilag a szívizom repolarizáció inhomogenitását jellemzi; Vs a szívizom térfogata. Az aktiváció és repolarizáció térbeli ciklusonkénti változásainak részletes kvantitatív megjelenítéshez kirajzoltuk a QRS és QRST integrál térképeket valamint a különbség térképeket (ezek eltérése az átlagos eloszlástól). A depolarizá- 52 IME V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. OKTÓBER 3. ábra A QRST integráltérképek KL koefficienseinek változékonysága Box and Whiskers diagrammon egészséges (felső) és ICD-s alany (alsó) esetében INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG Összehasonlítva a 3. ábra két diagrammját, látható, hogy az átlagértékeket jellemző -k egészséges alany esetén szűkebb sávban helyezkednek el, mint aritmiás páciensnél. Ugyanígy látható, hogy szórás értékeket mutató -k jóval szélesebbek a második esetben. Ez azt jelenti, hogy a KL-koefficiensekkel ábrázolt QRST integrál térképek térbeli töredezettsége (nondipolartitása) szignifikánsan megnő aritmiás pácienseknél. A QRS és QRST integráltérképek KL komponenseiből adódó idősorok autókorrelációs függvényei a legtöbb egészséges alanynál légzésfüggő periodicitást mutattak, ugyanakkor az aritmiás páciensek mintáin domináló mértékben fehér-zaj jellegű ingadozást találtunk, ez látható a 4. ábrán. képek sorozatán szívciklusról szívciklusra egészséges illetve aritmiás alany esetén. Látható, hogy a repolarizáció inhomogenitásának dinamikus változása a veszélyeztetett csoportnál jóval nagyobb. 5. ábra QRST integrál térképek NDI paraméterének ciklusonkénti változása egészséges és aritmiás alany esetén A 6. ábra jól mutatja, hogy a repolarizáció dinamikájában nem csak amplitúdóbeli eltérések adódnak, hanem annak térbeli eloszlása is markánsan változik ciklusról ciklusra, főleg aritmiás alanyoknál (jobboldali térképsorozat). 4. ábra A 2. KL komponensek autókorrelációs függvényei ugyanazon egyénekre, mint a 3. ábrán Igazolható volt, hogy ezt az ingadozást elsősorban a szívfrekvenciát és a szívizom kontraktilitást befolyásoló idegi szabályozás hozza létre. Aritmiás pácienseknél az összes KL komponens autókorrelációs függvénye egy fehér-zaj jellegű ingadozást mutatott, a légzésfüggő ingadozás a véletlen jelkomponensek mellett nehezen volt megfigyelhető. Ebben az esetben a szinusz aritmia időtartománybeli jelei szignifikánsan lecsökkentek, frekvencia tartományban a légzésfüggő csúcsok szignifikánsan redukálódtak. A QRS és QRST integrálok összefüggésének vizsgálatát többszörös regressziós modellel végeztük el a KL komponensek ciklusonkénti eltérését figyelembe véve mindkét fajta integráltérképen. A vizsgált példákban az általános regressziós modellek az összetett R értéket a 0,73-0,93 intervallumba sorolták, míg az ún. R2 determinációs együttható értékeket 0,66 és 0,88 közé adták. Az 5. ábra jól szemlélteti, hogy az NDI, mint egyetlen paramétere egy térképnek, hogyan tér el a QRST integrál tér- 6. ábra Öt egymást követő szívciklus különbségi QRST integrál térképe egészséges (bal oldal) és aritmiás alany (jobb oldal) esetében IME V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. OKTÓBER 53 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG ÉRTÉKELÉS Az elméleti feltételezések alapján a QRS integrál térképek a kamrai aktivációs sorrend testfelszíni kivetülései, míg a QRST integrál térképek a kamrai inhomogenitás (az akciós potenciálok alatti terület gradiense) testfelszíni kivetülését mutatják [3]. Mindkét esetben a forrás szintű információk ugyanazzal a kivetülési szabállyal jutnak a testfelszínre, következésképen a QRS és QRST integrál térképek dinamikái közvetlenül összefüggenek az alapjukul szolgáló ciklusonkénti depolarizáció szekvencia és repolarizációs inhomogenitás változékonyságával. Eredményeink azt mutatják, hogy a baroreflex szabályozás egészséges alanyoknál harmonikusan történik a szívfrekvencia változtatásával és a miokardiális kontraktilitás elosztott szabályozásával. Aritmiás páciensek esetében a baroreflex alapú szívfrekvencia szabályozás szignifikánsan lecsökken. A hozzátartozó térfogati szabályozás szuboptimálissá, „töredezetté“ válik. A repolarizáció inhomogenitását a non-dipolaritási indexszel jellemezve, ennek ciklusonkénti változékonysága szignifikánsan megnő. A QRST integrál térképek KL komponenseinek megnövekedett zaja feltételezhetően összefüggésben áll a sejtek közötti ohmos csatolás meggyengülésével. A lecsökkent ohmos csatolás elméleti (és gyakorlati) vizsgálatok szerint növeli a malignus aritmiák kialakulásának veszélyét. Az, hogy a KL komponensek zajszintje nem minden komponens esetében azonos mértékű (3. ábra Box and Whiskers diagramján), arra utal, hogy a csatolás meggyengülése nem egyenletes mértékben érinti az egész szívizmot. A bemutatott térképezéses technika továbbfejlesztésével az érintett régió pontosan meghatározható (ez már lényegében egy bioelektromos képalkotó feladata). KONKLÚZIÓ A QRS- és QRST integráltérképek dinamikus tulajdonságainak nagyfelbontású mérése betekintést ad a kamrai depolarizáció és repolarizáció tér és időbeli változásaiba. Korábbi eredményeink alapján a térképtípusú mérések és vizsgálatok az aritmia hajlam okainak tanulmányozásában eddig még ismeretlen információkat tartalmaznak. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezt a tanulmányt az Oktatásügyi Minisztérium NKFP 2/052/2001, NKFP 2/004/2004 és GVOP-3.1.1-2004-050196/3.0 számú pályázatainak támogatásával valósítottuk meg. IRODALOMJEGYZÉK [1] Hubley-Kozey C. L., Mitchell L. B., Gardner M. J., Warren J. W., Penney C. J., Smith E. R., Horacek B. M. (1995): ‘Spatial Features in Body-Surface Potential Maps Can Identify Patients with a History of Sustained Ventricular Tachycardia’, Circulation, 92(7), pp. 18251838. [2] Haigney M. C., Zareba W., Gentlesk P. J., Goldstein R. E., Illovsky M., McNitt S., Andrews M. L., Moss A. J.; Multicenter Automatic Defibrillator Implantation Trial II investigators. (2004): ‘QT Interval Variability and Spontaneous Ventricular Tachycardia or Fibrillation in the Multicenter Automatic Defibrillator Implantation Trial (MADIT) II Patients’, J Am Coll Cardiol., 44(7), pp. 1481-1487. [3] De Ambroggi L., Aime E., Ceriotti C., Rovida M., Negroni S. (1997): ‘Mapping of Ventricular Repolarization Potentials in Patients with Arrhythmogenic Right Ventricular Dysplasia: Principal Component Analysis of the ST-T Waves’, Circulation, 96(12), pp. 4314-4318 [4] Surawicz B. (1996): ‘Will QT Dispersion Play a Role in Clinical Decision-Making?’ J Cardiovasc Electrophysiol, 7(8), pp. 777-784 [5] Berger R. D., Kasper E. K., Baughman K. L., Marban E., Calkins H., Tomaseli G. F. (1997): ‘Beat-to-Beat QT Interval Variability. Novel Evidence for Repolarization La- 54 IME V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. OKTÓBER bility in Ischemic and Nonischemic Dilated Cardiomyophaty.’ Circulation, 96, pp. 1557-1565 [6] Laurita K. R., Girouard S. D., Rosenbaum D. S. (1996): ‘Modulation of Ventricular Repolarization by a Premature Stimulus’, Circ Res, 79(3), pp. 493-503 [7] Laurita K. R., Girouard S. D., Akar F. G., Rosenbaum D. S. (1998): ‘Modulated Dispersion Explains Changes in Arrhythmia Vulnerability during Premature Stimulation of the Heart’, Circulation, 98(24), pp. 2774-2780 [8] Shimizu S., Kobayashi Y., Miyauchi Y., Ohmura K., Atarashi H., Takano T. (2000): ‘Temporal and Spatial Dispersion of Repolarization during Premature Impulse Propagation in Human Intact Ventricular Muscle: Comparison between Single vs. Double Premature Stimulation’, Europace, 2(3), pp. 201-206 [9] BioSemi, Internet site address: http://www.biosemi.com/mark8_full_specs.htm [10] Sippensgroenewegen A., Mlynash M. D., Roithinger F. X., Goseki Y., Lesh M. D. (2001): ‘Electrocardiographic Analysis of Ectopic Atrial Activity Obscured by Ventricular Repolarization: P Wave Isolation Using an Automatic 62-Lead QRST Subtraction Algorithm’, J Cardiovasc Electrophysiol, 12(7), pp. 780-790 [11] Lux R. L., Smith C. R., Wyatt R. F., Abildskov J. A. (1978): ‘Limited Lead Selection for Estimation of Body INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG Surface Potential Maps in Electrocardiography’, IEEE Trans. Biomed Eng, 25(3), pp. 270-276 [12] Cuppen J. J., van Oosterom A. (1984): ‘Model Studies with the Inversely Calculated Isochrones of Ventricular Depolarization’, IEEE Trans. Biomed Eng, 31(10), pp. 652-659 [13] Geselowitz D. B. (1983): ‘The ventricular gradient revisited: relation to the area under the action potential’, IEEE Trans. Biomed Eng, 30(1), pp. 76-77 A SZERZÔ BEMUTATÁSA Haraszti Kristóf 2001-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Ph.D. tanulmányait a Veszprémi Egyetem Informatika Tudományok Doktori Iskolájában végezte. Jelenleg az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudomá- nyi Kutató Intézet Biomérnöki osztályán fiatal kutatóként végzi Ph.D. kutatómunkáját. Kutatási területei a szív depolarizációs és repolarizációs tulajdonságainak, tér és időbeli változásainak nyomon követése, nagyfelbontású noninvazív mérésekből származó testfelszíni potenciál térképeken, valamint az agyi plaszticitás vizsgálata az agy nagyfelbontású elektromos térképezésének segítségével. Folytatás a 35. oldalról A hazai Világnapot megrendező szervezetek és szakemberek is egyrészt éppen a WHO és az EU állásfoglalása, valamint a Mentális Egészség Világszövetségének felhívása, másrészt az ország lakosságának romló mentális állapota miatt tartják fontosnak össztársadalmi szinten ráirányítani a figyelmet a különböző életszakaszokban jelentkező lelki betegségekre és az öngyilkosságra, harmadrészt pedig azért, mert e betegségek Magyarországon is súlyos egészségügyi, szociális és gazdasági problémát jelentenek, mint világszerte is. (A konferencia előadói is éppen ezért kitértek az összes életkort érintő mentális kérdésekre és a korunkat kísérő speciális mentális zavarokra.) A Világnapon különösen fontos volt tehát hangsúlyozni azt, hogy a lelki betegségek és zavarok (depresszió, bipoláris zavar, alkoholbetegség és más szenvedélybetegségek, öngyilkosság, szkizofrénia, szorongásos betegségek) valamennyi betegséggel összehasonlítva hazánkban is a legnagyobb gazdasági terhet róják a társadalomra. Így a betegek gyógyításának igényén túl, a lelki egészség megőrzésének közvetlen gazdasági következménye, haszna is jelentős. Hangsúlyozni kívánták még azt is, hogy a fenti szempontok és tények alapján, a lelki egészség kérdését és a lelki betegségek megelőzésének és kezelésének kérdéseit mind gazdasági, mind népegészségügyi jelentősége miatt kiemelt prioritásként szükséges kezelni, hasonlóan a szív és érrendszeri, a daganatos valamint a gyermekkori megbetegedésekhez. A Világnap kiváló alkalmat teremtett arra is, hogy minél szélesebb körben ismételten felhívják a figyelmet a Zöld Könyvekre, különösen a hazai Zöld Könyvre, amelyből sajnos teljes egészében hiányzik a lelki egészség és a lelki betegségek figyelembevétele, a mentális terület prioritásának ellenére is. TÉ IME V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. OKTÓBER 55
