Magyarországon a halálokok több mint ötven százalékáért a szívés érrendszeri betegségek felelősek. Hátterükben az érelmeszesedés közös patofiziológiai oka áll, és a kialakult betegségek a felnőtt lakosság ötven százalékát érintik. Az érelmeszesedés négy nagy szívés érrendszeri betegségcsoportra osztható: a koszorúér (szívinfarktus, pangásos szívelégtelenség), az agyi erek (stroke), a perifériás erek és a veseerek (krónikus veseelégtelenség) okozta betegségekre. Kiemelt jelentősége van a már népbetegségként is megjelenő magasvérnyomás- betegségnek, cukorbetegségnek, zsíranyagcsere betegségnek és elhízásnak. Ezek a legfontosabb szívés érrendszeri kockázatok is egyben. A társuló helytelen étkezés, mozgáshiány és krónikus stressz, nemkülönben a dohányzás, alkoholizmus és kábítószerfogyasztás ugyancsak szívés érrendszeri betegséget okoz (1. ábra).
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
VERSENYKÉPES GYÓGYSZERPOLITIKA Mennyire kiszolgáló és versenyképes a szakmai tudás? Dr. habil. Kiss István, a MOTESZ leendő elnöke Magyarországon a halálokok több mint ötven százalékáért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. Hátterükben az érelmeszesedés közös patofiziológiai oka áll, és a kialakult betegségek a felnőtt lakosság ötven százalékát érintik. Az érelmeszesedés négy nagy szívés érrendszeri betegségcsoportra osztható: a koszorúér (szívinfarktus, pangásos szívelégtelenség), az agyi erek (stroke), a perifériás erek és a veseerek (krónikus veseelégtelenség) okozta betegségekre. Kiemelt jelentősége van a már népbetegségként is megjelenő magasvérnyomás-betegségnek, cukorbetegségnek, zsíranyagcsere betegségnek és elhízásnak. Ezek a legfontosabb szív- és érrendszeri kockázatok is egyben. A társuló helytelen étkezés, mozgáshiány és krónikus stressz, nemkülönben a dohányzás, alkoholizmus és kábítószerfogyasztás ugyancsak szív- és érrendszeri betegséget okoz (1. ábra). A krónikus veseelégtelenség 60 ml/perc alatti számított glomerulus filtrációs ráta (GFR) érték alatt már maga is kardiovaszkuláris betegségnek tekinthető a kockázat nagyságát tekintve. Ezeket a betegségeket egymásra hatásuk, közvetlen kapcsolatuk és közös patofiziológiájuk miatt úgy kezeljük, hogy a fő hatás (pl. vérnyomáscsökkentés) mellett a többi kockázat (pl. cukorbetegség) és szervkárosodás (pl. veseelégtelenség) ellen is alkalmazzuk a gyógyszeres (és nem gyógyszeres) terápiát. Ez a legkorszerűbb gyógyszerek kombinált alkalmazását jelenti, amely kombinációban egymást erősítő szinergista, összeadódó additív, és kisdózisú alkalmazást lehetővé tevő, mellékhatást csökkentő hatások érvényesülnek. A legkorszerűbb gyógyszerek alkalmazását jelentősen elősegíti a generikus program, amelynek révén például egy hónapi vérnyomáscsökkentő kombinált gyógyszeres kezelés biztosan nem kerül többe 500.- Ft-nál. Nem kerül többe 1000 forintnál akkor sem, ha a koleszterinszintet és kardiovaszkuláris kockázatot csökkentő statin, illetve a trombózisgátló terápiát is „beszámoljuk” (2. ábra). Sajnos pont a legkorszerűbb és jelenlegi ismereteink szerint a legjobb célszerv-védelemmel rendelkező gyógyszerek nem kapnak terápiás értéküknek megfelelő hangsúlyt a támogatás mértékében, így ezek az innovatív terápiák sokaknak megfizethetetlenek. 1. ábra Szív- és érrendszeri betegség és kockázat A négy kardiovaszkuláris betegségcsoport és a másik négy kockázati csoport együtt olyan komplex folyamatot és egységet képez, amelyben bármelyik kialakulásakor, megjelenésekor vagy felléptekor számíthatunk arra, hogy a folyamat nem áll meg. Ha elég idő áll rendelkezésre, akkor az összes többi szerv érrendszeri elváltozása is kialakul, illetve a többi kockázat is megjelenik. Aki „csak” elhízott, annak hamar kialakulhat cukorbetegsége, illetve magas vérnyomása. Mai ismereteink szerint a perifériás érbetegség megléte komoly infarktus- és stroke-kockázattal jár tíz éven belül. 32 IME VI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2007. DECEMBER 2. ábra Vérnyomáscsökkentő és szív- és érrendszeri kockázatcsökkentő kezelés (Ft/hónap) A szakmapolitikai koncepció teljes figyelmen kívül hagyása a népegészségügyi prioritásokon túl, alapvetően a közösségi érdek megsértése is. El kell fogadni a generikus – mindenki számára elérhető és mindenkit kiszolgáló gyógyszerek –, illetve az innovatív gyógyszerek tervezett „együttélését”, azonban nem szabad a fiskális szempontokat kizárólagosan előtérbe helyezni a terápiás programok kidolgo- VERSENYKÉPES GYÓGYSZERPOLITIKA zásánál. Jelentős előrelépés, hogy Magyarországon a helyi viszonyokra adaptált, magas színvonalú és jól szerkesztett szakmai irányelvek alapozzák meg a gyakorlati munkát, melyek alkalmazásakor a klinikai gyakorlatban sokszor indokolatlan eltéréseket tapasztalunk, mert hiányoznak az irányelveken alapuló, rövid távú fiskális szempontokon túlmutató, költséghatékonyságot is figyelembe vevő protokollok. Ennek a problémának a megoldására irányuló szakmai törekvések mindezidáig meghiúsultak, pedig számos nemzetközi példa létezik, amelyekben egy-egy önálló intézmény alapításával, független költségvetés biztosításával történik a szakmai irányelvek, protokollok készítése és a költséghatékonyságot mérő vizsgálatok végzése. Ezáltal a közös célok és stratégiák megalapozása számon kérhető állami feladattá válik a legteljesebb szakmaiság biztosítása mellett, és kevésbé kérdőjelezhető meg a felkért szakértők pártatlansága, elkötelezettsége az egyes vélemények kialakításakor. Az orvosszakma számára ez mindenképpen egy elkötelezetten vállalható feladat lenne. Sajnos ma már az orvoslás sem függetlenítheti magát a gazdasági környezetétől, amely önmagában is, de az orvos számára is egyre bonyolultabb. A szabályozások egyrészről a magánérdeket tartják kordában, másrészről a közérdeket próbálják kedvező helyzetbe hozni. Mind a központi finanszírozás, mind a szabályozás, mind pedig a költséghatékony gyakorlat szempontjából igen kényes ez az egyensúly, melynek szabályozására sajnos ezidáig nagyobbrészt rossz döntések és szabályozók születtek… (3. ábra). Fontos része a versenyképes gyógyszerpolitikának a szakmai tevékenység megfelelő minőségi kontrollja is, valamint a szakmapolitikai és egészség-gazdaságtani koncepció kialakítása. Összességében egy konszenzuson alapuló, 3. ábra Az orvoslás viszonya az orvosláshoz, gyógykezeléshez és minden máshoz… stabil döntéshozói mechanizmus lenne szükséges, amely eléggé átlátható és elégséges tervezési és felkészülésimegvalósítási időt biztosít. A szakma, így a 124 tudományos társaságot magában foglaló MOTESZ (Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége) és az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ is készen áll a szakmai irányelveken alapuló, minőségi kontrollt biztosító szakmai döntéshozói rendszer és intézmény kialakításához, létrehozásához, amely a hatékony és versenyképes gyógyszerpolitikát is segíti. Gyógyszerügyről, gyógyszerellátásról, gyógyszerpolitikáról, gyógyszer-gazdaságról napjainkban sokszor és sokféleképpen beszélünk. Érdemes azonban eltűnődni a másfél évszázad előtti gondolaton és megszívlelni tartalmát: „Soha a nép kívánataira kevesebb tekintet nem fordíttatik, mint oly időkben, mikor állítólag minden a népért történik.” Eötvös József A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. habil. Kiss István a Főv. Önk. Szent Imre Kórházban dolgozik, a Belgyógyászati Szakmák Mátrix Intézetének Nephrologia-Hypertonia Profilját vezeti. E mellett a kórház orvosigazgató helyettese és Belgyógyászati Intézet intézetvezető helyettese. Az első magyarországi privát dialízishálózat, a B.Braun Avitum Hungary Zrt. Dél-Budai Nephrologiai Központjának és Aesculap Akadé- miájának orvos vezetője. A Magyar Hypertonia Társaság elnökhelyettese és a nefrológia és művesekezelés országos szakfelügyelő főorvosa. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) megválasztott leendő elnöke, a Szív- és Érrendszeri Nemzeti Program Programtanácsának az elnöke. Napi gyógyító munkája mellett a krónikus veseelégtelenség és a hipertónia betegség fő kutatási területe, illetve szakmai, szakmai-politikai érdekvédelmi tevékenységet végez és egészségügyi, népegészségügyi programokat vezet. IME VI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2007. DECEMBER 33
