Intézmények:HBCS Audit Tanácsadó Kft., Egészségügyi Finanszírozási Tanácsadók SzakmaiEgyesületének Elnöke
Évfolyam: VI. évfolyam
Lapszám:2007. / 5
Hónap:június
Oldal:6-10
Terjedelem:5
Rovat:EGÉSZSÉGPOLITIKA
Alrovat:EGÉSZSÉGPOLITIKA
Absztrakt:
A cikk két tézisre épül: (1) A kórházi gazdálkodás számára létfontosságúvá vált az intézményi TVK-hoz és az elkülönített TVK-khoz való alkalmazkodás. (2) Újra nagy jelentőséget kap a szakszerű, pontos, tiszta kódolás, mivel ennek hiányában 3 ponton is léket kaphat a kórházi gazdálkodás hajója: (a) túlnyúlás az intézményi TVK-n az elkülönített TVK-k részleges pazarlása vagy végleges elvesztése mellett; (b) alulszámlázás a biztosító felé; (c) tudatos alulkódolás, hogy az osztályokon megjelenő túltermelést elrejtsék a kórházigazgatás elől. A cikk a volumenkorlátos szabályozás változásaihoz való alkalmazkodás eszközeit mutatja be a teljesítménytervezésen és a teljesítményszabályozáson keresztül.
Angol absztrakt:
This publication was built around two assumptions regarding to the recent changes of volume cap regulation: (1) it became vital to adapt the hospital management to the new volume cap regulation on both level, that of the hospital and it's major speciality departments as well. (2) The professional and precise coding gained a vital importance again, mainly due to three moments that may have considerable impact on the payment of hospitals: (a) inefficient use of specific volume cap allocated to some medical specialty while there is an overrun in volume cap of the hospital as a whole; (b) under-reporting and under-invoicing to the National Health Insurance Found Administration; (c) deliberate under-coding to hide over-production of medical departments. By giving a detailed analysis of output planning and output regulation processes, the article provides tools for hospital managers to cope successfully with the new challenges of volume cap financing technique.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA Táncolni gúzsba kötve, de pontosan. Teljesítménytervezés és teljesítményszabályozás a TVK jelenlegi feltételei mellett Dr. Fendler Judit, Dr. Szummer Csaba, HBCS Audit Tanácsadó Kft. A cikk két tézisre épül: (1) A kórházi gazdálkodás számára létfontosságúvá vált az intézményi TVK-hoz és az elkülönített TVK-khoz való alkalmazkodás. (2) Újra nagy jelentőséget kap a szakszerű, pontos, tiszta kódolás, mivel ennek hiányában 3 ponton is léket kaphat a kórházi gazdálkodás hajója: (a) túlnyúlás az intézményi TVK-n az elkülönített TVK-k részleges pazarlása vagy végleges elvesztése mellett; (b) alulszámlázás a biztosító felé; (c) tudatos alulkódolás, hogy az osztályokon megjelenő túltermelést elrejtsék a kórházigazgatás elől. A cikk a volumenkorlátos szabályozás változásaihoz való alkalmazkodás eszközeit mutatja be a teljesítménytervezésen és a teljesítményszabályozáson keresztül. This publication was built around two assumptions regarding to the recent changes of volume cap regulation: (1) it became vital to adapt the hospital management to the new volume cap regulation on both level, that of the hospital and it's major speciality departments as well. (2) The professional and precise coding gained a vital importance again, mainly due to three moments that may have considerable impact on the payment of hospitals: (a) inefficient use of specific volume cap allocated to some medical specialty while there is an overrun in volume cap of the hospital as a whole; (b) under-reporting and under-invoicing to the National Health Insurance Found Administration; (c) deliberate under-coding to hide over-production of medical departments. By giving a detailed analysis of output planning and output regulation processes, the article provides tools for hospital managers to cope successfully with the new challenges of volume cap financing technique. BEVEZETÉS: STRATÉGIA AZ ÁGYSZÁM-CSÖKKENTÉS UTÁN A kórházstruktúra és a kórházi teljesítmények elszámolási rendjének átalakítása átmenetileg nyugvópontra jutott, koncepcionális változások a közeljövőben már nemigen várhatók. A tévedés kockázatát is vállalva kijelentjük: a több-biztosítós finanszírozás lehetősége, bár még ott lóg a levegőben, lassan, de biztosan „béna kacsává” változik át, és ezt a kisebbik kormányzó erőn kívül szinte már mindenki kezdi látni; a több-biztosítós finanszírozás bevezetését nem megfelelő előkészítése, erősen megkérdőjelezhető racionalitása, legfőképpen pedig tetemes politikai kockázata mellett a nagyobbik kormánypárt minden bizonnyal megakadályozza. 6 IME VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. JÚNIUS Az aktív kórházi ágyak száma április 1-től országos szinten 60 200-ról 17 200-al, több mint 27%-kal csökkent. Mivel az ágyszám-csökkentés általában nem a kórházak – telephelyek megszűnése mellett ment végbe, a megmaradt kórházi ágyakra jutó fajlagosan mintegy 20%-os többletfinanszírozás (amely egyébként csak az előző időszak jelentős megszorításaihoz képest jelentős emelkedés, 2006 hasonló időszakához képest jóval kisebb) a legtöbb kórházban nem állítja meg a kórházi gazdálkodás fedezetromlását, az egy ágyra jutó fajlagos költségek jelentős növekedése okán. Az önkormányzati választások eredményeképpen a kórházigazgatók jelentős része lecserélődött; ahol pedig nem volt személyi csere, a vezetésnek ott is ki kellett alakítania a súrlódásmentes együttműködést az új összetételű önkormányzattal. Ha emellett jut idő stratégiai gondolkodásra is, akkor a kórházvezetők ilyesfajta problémákkal szembesülhetnek: • Mi volt eddig az intézmény küldetése, és ez hogyan változik meg most? Például kicsi, specializált aktív kórházból esetleg át kell alakulni ugyanazon ellátási terület mellett krónikus/rehabilitációs ellátást nyújtó intézménnyé. • Mi volt eddig az intézmény alapfeladata és hogyan változik ez most meg? • Mi volt az ellátási körzete és a célcsoport eddig a különféle szakmákban, hogyan változik most meg? Milyen szakmákat tartson fenn, esetleg szüntessen meg az intézmény? • Milyen régiós együttműködésre van lehetőség más kórházakkal vagy járóbeteg szakellátókkal, hogy az ellátási területet/piacot a lehető legtöbb/legjobb szolgáltatással tudja vonzani a kórház? • Milyen ellátást milyen finanszírozási formában akar nyújtani a kórház? Szembeszökően megemelkedett ugyanis azon kórházi vezetők száma, akik belevágnak az OEPfinanszírozástól független szolgáltatások nyújtásába. FINANSZÍROZÁSI FORGATÓKÖNYVEK ÉS AZ EZEKHEZ ALKALMAZKODÓ INTÉZMÉNYI FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIÁK A finanszírozás területén is felmerülnek stratégiai kérdések. A kórházak finanszírozási környezetét illetően két forgatókönyvet lehet felvázolni: TVK nélkül, szabadon Ha a Kórházszövetség ajánlásának megfelelően [1] megszűnik a TVK, és elkezdik lebegtetni az egy súlyszámra EGÉSZSÉGPOLITIKA eső forintértéket, akkor újra felerősödik a verseny a szolgáltatók között a betegekért. Akkor megfordul majd a tavaly július óta tartó trend, és ahelyett, hogy a szolgáltatók kétségbe esetten próbálnának megszabadulni a betegektől, mindenki igyekszik majd megtartani őket. A kódolás és kódjavítás fontossága nagyobb lesz, mivel a visszaigazolt teljesítményeket a szolgáltatónak ki is fizetik. A fedezetjavítás útja elsősorban az esetszám növelésével valósulhat meg, ahogyan azt az 1. ábra mutatja: 1.ábra Egyes tényezők hatása a fedezetek változására, kórházi környezetben. (Forrás: Ôri Károly: Kórházvezetés 2007. Zell am See, május 4.) A TVK VASKETRECÉBEN Ha marad a mostani TVK-rendszer, akkor minden TVKn felüli ellátott beteg negatív fedezetet eredményez. A növekvő esetszám ennél a technikánál tehát csupán egy darabig javítja, azután pedig rövidesen újra rontani kezdi a kórház fedezetét, lásd 2. ábra! 2. ábra Esetszám és fedezeti viszonyok összefüggése TVK + HBCs (eset-finanszírozás felső bevételi korláttal) finanszírozási környezetben. (Forrás: Imre László dr., SE EMK M.Sc. kurzus előadás, 2007. 05. 16.) A „beton-TVK” mellett a legjobb stratégia a rugalmas, adaptív, és likviditást hosszabb távon is biztosító költség-keret-szabályozás, osztályokra lebontott teljesítmény-tervmutatóval mint minimális elvárással. A kódolás-kódjavításnak ebben az esetben a felesleges költségráfordítás kiküszöbölésében és a teljesítmény-előrejelzések pontosságának biztosításában van szerepe. Ha az újabb bejelentéseknek megfelelően háromhavonta igazítják a TVK-t, két jellemző stratégia fog megjelenni: • Offenzív stratégia: meghitelezi a nagyobb teljesítmény változó költségeit a későbbi profit reményében. Átmenetileg eladósodásra vezethet. • Konzervatív stratégia: elsődlegesnek tekinti a kórház likviditását, emiatt fejlődni ugyan nem tud, de elkerüli az adósság-felhalmozást. További önkényes, kiszámíthatatlan beavatkozások a finanszírozási környezetbe nem kívánatosak. A tárcának legalább egy éves felkészülési időt kellene biztosítania a kórházak számára, ha valamilyen újabb nagy ötlettel kíván előrukkolni. Az intézményi TVK-hoz, valamint a rész-TVK-khoz való alkalmazkodás vitális jelentősége Továbbra is a TVK megmaradása tűnik a valószínűbb forgatókönyvnek, ezért ezt tárgyaljuk részletesebben. Minden kórház a saját bőrén tapasztalhatta: a 2006. július 1-vel bevezetett „beton-TVK” új helyzetet teremtett. Mivel a TVK plafonja felett ellátott eseteket a biztosító nem finanszírozza, minden ilyen eset legalább akkora veszteséget eredményez a kórháznak, amekkora az eset változó költsége, elsősorban a gyógyszerek, kötszerek és implantátumok költségeinek formájában. A TVK-tól való elmaradás azonban ugyancsak veszteséget termel a kórháznak. Ez a veszteség az elmaradt haszonnal egyenlő, ez pedig azonos az elmaradást képező virtuális HBCs-k fix költségeivel. A fix és változó költségek arányának is jelentősége van a TVK-hoz való alkalmazkodás során. Ezt két példával fogom szemléltetni: A. példa: szakmánként és HBCs-nként erősen eltérő ugyan az egy esetre jutó változó és a fix költséghányad aránya, durva általánosítással azonban az ellátott esetek fix költségei 80%-ot tesznek ki, a változó költségek pedig mindössze 20%-ot. 5% túlteljesítéssel így csupán 1% veszteséget realizálunk, 5% alulteljesítés esetén viszont már 4%-a veszteség. (5-öt veszítünk a bevételből, 1%-ot megtakarítunk a változó költségekből.) B. példa: az onkológiai és kardiológiai HBCs-k egy részénél, vagy a nagy értékű implantátumokat alkalmazó beavatkozásoknak a fix és változó költségek aránya az A. példához képest megcserélődik. A példa kedvéért tegyük fel, hogy megfordul ez az arány: az ellátott esetek fix költségei tehát itt 20%-ot tesznek ki, a változó költségek pedig 80%ot. 5% alulteljesítéssel így csupán 1% veszteséget realizál a kórház, mivel megspórol 4%-nyi változó költséget, 5% felülteljesítéssel viszont 4% veszteséget termel magának. (1% a fix költséghányad, és a modell kedvéért tételezzük IME VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. JÚNIUS 7 EGÉSZSÉGPOLITIKA fel, hogy ennyi kihasználatlan kapacitása még van a kórháznak.) Teljesítménytervezés és teljesítményszabályozás Az intézményi fedezet szempontjából tehát vitális jelentőségű az intézményi TVK-hoz és az elkülönített TVK-khoz való alkalmazkodás, mégpedig úgy, hogy figyelembe kell vennünk a fix és változó költségek arányából származó fenti aszimmetriát. A tervezés és a szabályozás egyes mozzanatait a 3. ábra szemlélteti: (c) egy átlagos kórház esetében, így vegyes profilú megyei kórházak esetében is a fix költségek túlsúlyban vannak a változó költségekhez képest, az arány 1:3 és 1:4 között lehet valahol, így az alulteljesítésnek, az A. példában elmondottaknak megfelelően lényegesen nagyobb kockázata van, mint a volumenkorlát felettinek. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is: ha a terv, a megcélzott szám pontos volna is, a végrehajtásba akkor is hibák csúsznának az eltérő érdekeltségek miatt: a paraszolvencia például abban az esetben is HBCs termelésre ösztönözheti a főorvosokat, ha ezzel kvázi túltermelést hajtanak végre, vagyis olyan terméket állítanak elő, amire az OEP nem biztosít fizetőképes keresletet. A kórházvezetésnek a fentiek figyelembe vételével tapasztalati úton kell megbecsülnie az (a) és a (b) pont alatt említett tényezők nagyságát saját intézményében. Figyelembe kell vennie a (c) pont alatt említett, az ellátási profilja által meghatározott pontos HBCs portfóliót, és természetesen azt is tudnia kell, hogy osztályos keretgazdálkodással, vagy más módon mennyire képes ellenállni annak az osztályok szintjéről érkező teljesítménynyomásnak, ami a volumenkorlát fölé vinné el az intézmény összteljesítményét. Az 4. ábra a súlyszám-kibocsátás beavatkozási pontjait szemlélteti: 3.ábra A Teljesítménytervezés és teljesítményszabályozás (Forrás: Imre László dr., SE EMK M.Sc. kurzus előadás, 2007. 05. 16.) • • • • A szabályozás részfeladatai a következők: tervezés osztályokra lebontott volumenkorláttal, melyek meghatározása az osztályokkal való egyeztetéssel történik. a felvételi esetszámok és a várható súlyszám-teljesítés minél szorosabb – legalább heti, de lehetőleg napi besorolásokkal történő – követése. Terv/tény összehasonlítások a kontrolling osztály által. Korrekciós lépések: alulteljesítés esetén a költség-keretek egy részének átcsoportosítása, a betegek előbbre sorolása a várólistákon, tervezett felvételek előbbre hozása, túlteljesítés esetén ezek ellenkezője; felülteljesítés esetén a költség-keretek változatlanul maradnak. Intézményi szinten érdemes néhány százalékkal a TVK felett teljesíteni a következő három ok miatt: (a) a visszaigazolt szolgáltatás volumene nem tervezhető pontosan: az országos és intézményen belüli garanciák, a fekvő/járó összevonások miatt kisebb lesz a visszaigazolt teljesítmény, mint amennyi a kisgépes besorolás eredménye; (b) a teljesítmény követésére általánosan használt „kisgépes” (OEP FIFO által szolgáltatott) besoroló pontatlan; a kisgépes jellemzően magasabb előbesorolt értéket ad, mint alacsonyabbat; 8 IME VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. JÚNIUS 4. ábra A súlyszám-kibocsátás beavatkozási pontjai; a teljesítményszabályozás általános elve. (Forrás: Imre László dr., SE EMK M.Sc. kurzus előadás, 2007. 05. 16.) Folyamatszabályozási szempontból az intézmény által kibocsátott súlyszám a betegfelvétel és a szakmai ellátás beavatkozási pontjain egyaránt befolyásolható. Gazdasági szempontból hatékonyan azonban csupán a felvételi keretszámok meghatározásával és betartásának ellenőrzésével avatkozhat be a kórházi vezetés a folyamatba. A 2. ponton való beavatkozás, vagyis a már benn fekvő páciensek terápiájának vagy szakmailag indokolt ápolási idejének megváltoztatása ugyanis kedvezőtlen gazdasági és szakmai következményekkel jár. Ha egy adott hónap vége felé a betegek egy részének ápolását meghosszabbítják, hogy a jelentésük és elszámolásuk már a következő hónapra essen, akkor ezen esetek fedezete romlani fog a hoszszabb ápolási idő miatt. EGÉSZSÉGPOLITIKA A hatályos finanszírozási szabályok: az elkülönített TVK-k kezelési módja A JÓ MINÔSÉGÛ KÓDOLÁS ÚJRA NÉLKÜLÖZHETETLENNÉ VÁLIK Tovább bonyolítja a helyzetet az elkülönített TVK-k megjelenése. A teljesítmény-kifizetéseknél ezek az elkülönített keretek prioritást élveznek, a többi teljesítmény kifizetése pedig maradékelven történik. Az elkülönített TVK-kat bevezető 41/2007-es kormányrendelet néhány fontos lehetőséget, egyben veszélyforrást is hordoz az intézményi gazdálkodás számára. A következő változásokat kell kiemelni: • fekvőbeteg-ellátásban 4 kiemelt szakma vonatkozásában intézményenként külön-külön rögzítik a TVK-kat, melyek összesített volumene átlagosan az intézményi TVK 40-60%-át teszi ki; a szórás természetesen nagy, mivel a gyermek, kardiológiai, trauma és onkológiai ellátás eltérő súllyal szerepel az intézményi HBCs-portfólióban; • a négy kiemelt szakma TVK-jától való elmaradás a ki nem töltött TVK-hányadok elvételével járhat; a 41/2007es rendelet szerint a ki nem töltött rész 50%-át átcsoportosíthatják más ellátókhoz. • szülésre vonatkozó homogén betegcsoportokra vonatkozóan megszűnt az elszámolható teljesítmények volumenkorlátja, ezek az ellátások a továbbiakban az intézeti összesített TVK-t nem terhelik, más szóval: a szülészeti események finanszírozása a TVK felett, korlátozás nélkül történik. • járóbeteg szakellátás vonatkozásában az áprilisi adatok szerint 4-6% közötti TVK-növekedés várható, szintén a 41/2007-es kormányrendelet nyomán. Ezzel szemben február 15. óta mintegy 10-15%-os keresletcsökkenés tapasztalható a vizitdíj bevezetése, valamint az utazási támogatások megszűnése miatt. A fentiekből következik: a finanszírozási dokumentációra és adatszolgáltatásra érdemes lesz újra odafigyelni. Pontosan alkalmazkodni a TVK-khoz ugyanis csak pontos kódolás és pontos besorolás mellett lehet, a TVK betartásának elmulasztása pedig nehéz pénzügyi helyzetbe hozza a kórházat. Az elkülönített TVK-k megjelenése a kódolás feladatát bonyolultabbá és nehezebbé teszi. A kódolás és kódjavítás újra nélkülözhetetlen elemévé válik az eredményes gazdálkodásnak a virtuálisan akár hét részkasszára (onkológia, traumatológia, gyermekgyógyászat, kardiológia, általánosmaradék, TVK-n felül korlátlanul kifizetett szülészeti részkasszák) is tagolható mozgástérben, ha el akarjuk érni a betegek ellátásának és ezzel együtt intézményünknek a lehető legmagasabb finanszírozását. A szakszerűtlen kódolás a TVK előtti korszakban közvetlenül eredményezett finanszírozási veszteséget a kórházaknak. A rész-TVK-k bevezetésével ez a veszély újra megjelent. Mint utaltunk rá, azonban ennél is nagyobb problémát okozhat az, ha a helytelen kódolás és a pontatlan besorolás miatt az adott intézmény elveszti az intézményi és a részTVK-it. Végül itt van egy új veszélyforrás is, az alulkódolás. A TVK látszólagos betartása „alulkódolással” az osztályos szinten működő partikuláris érdekek eredménye lehet: az orvosok érdekeltek a nagyobb betegszámban még akkor is, ha ezzel elhanyagolják az összintézményi érdekeket. Ekkor jelenik meg egy harmadik, illegitim beavatkozási pont a súlyszám-kibocsátás szabályozására (5. ábra). A fentiekből következik: könnyen előfordulhat, hogy az intézmény egésze meghaladja ugyan az összesített intézeti TVK-ban meghatározott teljesítményt, az egyes elkülönített kasszákban történő alulteljesítés miatt azonban az intézmény mégsem kapja meg a számára maximálisan elérhető finanszírozást. Másképpen fogalmazva: ha az intézmény nem tervez körültekintően, vagy a terveket nem képes átültetni a valóságba, akkor az intézményi TVK-n felül ellátott esetek változó költségeivel megegyező veszteséget termelnek számára, miközben a rész-TVK kasszáiból a kórház nem tudja kiszedni a számára elkülönített súlyszámokat sem. Ráadásul ott lebeg az intézmény feje felett az a veszély is, hogy a védett szakmákhoz tartozó kihasználatlan súlyszámok felét véglegesen elveszik tőle. Az intézményi TVK-hoz való alkalmazkodást ezért úgy kell megtervezni, hogy elsősorban a speciális TVK-khoz tartozó tevékenységek teljesítményét felül kell tervezni, míg a nem-speciális „maradék” kasszát nem, vagy alig szabad túltervezni. A végeredmény 5-10%-os felülcélzás legyen intézményi TVK-szinten egy adott hónap vonatkozásában, amit korrigálni kell az esetlegesen felhalmozott TVK-tartalék nagyságával. 5. ábra Alulkódolás a túltermelés leplezése érdekében. (Forrás: Imre László dr., SE EMK M.Sc. kurzus előadás, 2007.05.16) Az intézeti súlyszám-termelés szabályozása elsősorban a betegfelvétel szabályozásával, keretgazdálkodással, illetve a törvény által előírt, és az Egészségbiztosítási Felügyelet által ellenőrzött várólisták felállításával történhet. Ha az optimálisnál több beteget lát el a kórház – azaz nem vesz tudomást a TVK által behatárolt lehetőségeiről –, gyors fedezetromlással kell szembesülnie. IME VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. JÚNIUS 9 EGÉSZSÉGPOLITIKA Az intézmény TVK-jához képest magas betegszám, vagy a rész-TVK-khoz nem illeszkedő HBCS-összetétel esetén, mint utaltunk rá, látszatmegoldások jelenhetnek meg: pl. alulkódolás a tervtől való eltérés leplezésére, ami a bevételeket csökkenti ugyan, az intézményi kvótán felüli betegek változó költségeiből származó veszteségeket azonban nem. A kódolás természetesen nem szolgálhat a HBCS-túltermelés leplezésére, csupán a már felvett és ellátott betegek optimális finanszírozásának biztosítása lehet a célja. Ha ugyanis az adminisztráció nem kellőképpen hatékony, akkor ugyanazon jelentett és finanszírozott teljesít- mény elérése több orvos-szakmai ráfordítást (több beteg ellátását, több elvégzett beavatkozást) követel meg. A finanszírozási dokumentáció fontossága újra növekedni látszik, az elmondottakon kívül azért is, mivel az intézményekre háruló adminisztrációs terhek is jelentős mértékben növekedtek: január 1-től elszámolási nyilatkozatot kell készíteni, február 15-től érvényesíteni kell a vizit- és napidíjakat és a részleges fizetési kötelezettségeket. Az Egészségbiztosítási Felügyelet láthatóan komolyan veszi a várólisták transzparenciájára vonatkozó előírások betartatását, mint ahogyan az ÁNTSZ tevékenysége is intenzívebb lett. IRODALOMJEGYZÉK [1] Elindult a létszámlavina – a Magyar Kórházszövetség a TVK megszüntetését kezdeményezi http://www.weborvos.hu/cikk.php?id=96&cid=89681) A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Fendler Judit 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdasági Egyetem nemzetközi kapcsolatok és pénzügy szakán. 1992-ig az Arthur Andersen könyvvizsgáló cégnél dolgozik, majd másfél évtizeden keresztül a pénzügyi szolgáltató szektorban. 1996 és 2002 között a Budapest Banknál töltött be vezető pozíciókat, 2004 és 2006 között a Magyar Posta Biztosító Rt. értékesítési vezetője. 1995 és 1996 között a Budapesti Közgazdasági Egyetemen tanít vállalati pénzügyeket. 2003 óta végez átvilágításokat egészségügyi szolgáltatóknál, 2004ben elvégzi a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzőjét. Jelenleg a HBCS Audit ügyvezetője. Dr. Szummer Csaba Ph.D., ügyvezető igazgató, HBCS Audit Tanácsadó Kft. Közgazdász és pszichológus. Az Egészségügyi Finanszírozási Tanácsadók Szakmai Egyesületének (EFTE) elnökségi tagja. Korábban az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe: tudományelmélet és ismeretelmélet. Tudományos fokozatok: szociológia – egyetemi doktorátus, pszichológia – kandidátus. Jelenlegi érdeklődési területe: egészségpolitika, egészségügyi makro- és mikrofinanszírozás. VIII. Outsourcing Konferencia 2007. október 17. Best Western Hotel Hungaria – 1074 Budapest, Rákóczi út 90. LARIX Kiadó Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 3. II. 29. • Telefon/fax: 333 2434, 210 2682 www.imeonline.hu • ime@imeonline.hu • www.larix.hu • larix@larix.hu 10 IME VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. JÚNIUS
