2003. év végén az eEgészség Program keretében megkezdődött a hazai egészségügyi informatikai szabványok kialakítása. Ennek eredményeként 2004 decemberében megjelent az MSZE 22800-as szabványcsalád, melynek alapját az akkor még alakulóban lévő CEN 13606-1-es adatmodell adta, ugyanakkor erősen érződik benne a készítők ingadozása az európai 13606 és az amerikai vonalat képviselő HL7 között. 2004. május 1-jén hazánk belépett az EU-ba, a szabványosítás folyamata sem állt le, implementációs igények jelentek meg és tették próbára a szabványt. E folyamatok együttes eredményeként jött létre a szabvány új változata. Az implementációt segíti az az új fejlesztésű alkalmazás-komponens is, amely a legelterjedtebb platformokon (Java, COM és .NET) támogatja az alkalmazásfejlesztőket a szabvány alkalmazásában.
Angol absztrakt:
In the frame of the Hungarian eHealth Program, a reference information model for health informatics has been developed as national pre-standard and was published at the end of 2004, under MSZE 22800-1. This was a CEN 13606-1-based model however it tried to expand the scope with some additional elements towards the HL7 v3. EU membership of Hungary, the recently appeared push towards an efficient implementation, and the discovered weaknesses of the first version motivated the revision of the standard. As a result of this work at the beginning of 2007 a new EN 13606:2007- 1-based version of it has been published. In the new version the effective XML implementation is separated from the logical model. Additionally, an API has been developed (for Java, COM and .NET) to support standard- based application development.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉG Modell és implementáció: a magyar egészségügyi informatikai szabvány változása Puskás Zsolt Péter, Classic Consulting Kft. Dr. Horváth Lajos, Budai Irgalmasrendi Kórház 2003. év végén az eEgészség Program keretében megkezdődött a hazai egészségügyi informatikai szabványok kialakítása. Ennek eredményeként 2004 decemberében megjelent az MSZE 22800-as szabványcsalád, melynek alapját az akkor még alakulóban lévő CEN 13606-1-es adatmodell adta, ugyanakkor erősen érződik benne a készítők ingadozása az európai 13606 és az amerikai vonalat képviselő HL7 között. 2004. május 1-jén hazánk belépett az EU-ba, a szabványosítás folyamata sem állt le, implementációs igények jelentek meg és tették próbára a szabványt. E folyamatok együttes eredményeként jött létre a szabvány új változata. Az implementációt segíti az az új fejlesztésű alkalmazás-komponens is, amely a legelterjedtebb platformokon (Java, COM és .NET) támogatja az alkalmazásfejlesztőket a szabvány alkalmazásában. In the frame of the Hungarian eHealth Program, a reference information model for health informatics has been developed as national pre-standard and was published at the end of 2004, under MSZE 22800-1. This was a CEN 13606-1-based model however it tried to expand the scope with some additional elements towards the HL7 v3. EU membership of Hungary, the recently appeared push towards an efficient implementation, and the discovered weaknesses of the first version motivated the revision of the standard. As a result of this work at the beginning of 2007 a new EN 13606:20071-based version of it has been published. In the new version the effective XML implementation is separated from the logical model. Additionally, an API has been developed (for Java, COM and .NET) to support standard-based application development. A VÁLTOZÁS MOZGATÓRUGÓI A szabvány revíziója Az MSZE 22800-as szabványcsalád két részből áll: egy adatmodell-szabvány (MSZE 22800:2004-1), valamint a kommunikációs szabványok (eKórlap, eKonzilium, eLelet, eRecept és eFin – MSZE 22800:2004-2.6). Míg az adatmodell-szabvány eredeti célja szerint is egy „erős” specifikációnak készült, a család további tagjai elsősorban követelményeket megfogalmazó, keret-jellegű szabványok. Bár a 22800-1-es eredetileg a 13606:2000-1 adatmodelljét vette alapul, attól több ponton jelentősen eltért: • A 13606–HL7 közötti konvergencia-törekvések jegyében a magyar adatmodellben több olyan objektum is megje- lent, melyek a HL7 v3-as adatmodell egyes objektumainak leképezését tették lehetővé. • A fenti, HL7 v3-as irányba elmozduló bővítés miatt a magyar modell eltért a 13606 nevezéktanától, és az európai modellekben használt demographic_extract helyébe az általánosabb jelentéstartalmú repository lépett. • A magyar szabvány szkópjában (kiterjedésében) is eltért a 13606-tól: míg az európai modell csak az absztrakt dokumentum-modell (EHR_Extract) specifikációját tartalmazza, a magyar szabvány megpróbált megoldást adni a 13606:2000-ben csak hivatkozott, dokumentumok továbbítását és aláírását támogató Üzenet (Message) objektumra is. Míg a fenti „eltérések” akár előremutatónak is tekinthetők, az MSZE 22800-1-gyel kapcsolatban több olyan probléma is felmerült, ami az implementálhatóságát erősen megkérdőjelezte: • A magyar szabvány létrehozásakor eredetileg egy XML alapú, implementálható megoldás megalkotása volt a cél. Ennek ellenére a magyar szabvány – az alapjául szolgáló 13606-oshoz hasonlóan – csak egy logikai adatmodellt specifikált. • A specifikáció formája egy UML modell, amelyből az XML specifikáció (XSD) automatikus transzformációval lett volna előállítható. Az XSD előállítása során kiderültek a szabvány következetlenségei illetve hibái (pl. bizonyos adattípusok nem lettek definiálva). Bár ezek kis módosításokkal javíthatók voltak az XSD-ben, az így kapott implementáció már nem volt egy-egyes megfelelésben a szabvánnyal. • A szabvány javítható hibái ellenére az implementálhatósággal szemben a legsúlyosabb érvet mégis hatékonysági problémák jelentették: • Az XML sémákban – szemben az UML modellel – az attribútumok sorrendje kötött. Emiatt a modellből automatikusan generált XSD-be olyan attribútum-sorrendek alakultak ki, amelyek egy valós felhasználás során komoly hátrányt jelenthettek volna (pl. az ellátott egyedi azonosítóját – pl. a TAJ-t – tartalmazó attribútum a teljes adattartalom végére került volna – holott ennek minden szempontból logikus helye a dokumentum elején lenne). • Az automatikus generálás nem tudta kihasználni az XML lehetőségeinek teljes skáláját. Ennek hiányában a keletkező XML struktúra „bőbeszédűvé” vált, fölösleges XML elemekkel és konstrukciókkal, amik a nagyobb dokumentumok esetében fölöslegesen nagy XML állományok létrejöttéhez vezettek. IME VI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2007. JÚLIUS 47 INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉG • A 13606 tervezetében sok attribútum fölöslegesen kötelezőnek volt megjelölve. Mivel a magyar szabvány ezeket átvette, ezek szintén fölöslegesen terjengőssé tették a keletkező állományokat. Ezek a hibák és hátrányok az elmúlt években világossá váltak, és ennek alapján fogalmazódott meg a szabvány készítőiben, hogy a szabványrevízió során szigorúan vissza kell térni a 13606-hoz, az implementálhatóság szem előtt tartásával. Implementációs nyomás Az új változat kialakításának a következő nagy lökést a megjelenő implementációs kényszer adta: a HEFOP 4.4 Intézményközi Információrendszer (IKIR) Fejlesztési Projektben az intézményközi kommunikációban az egészségügyi dokumentumok formátumával kapcsolatban az MSZE 22800-nak való megfelelés a specifikáció része lett. A HEFOP projekt ismert ütemezése így konkrét határidőket és követelményeket támasztott a szabványrevízióval szemben is: a hatékony és magyar specifikumoknak megfelelő implementálhatóság követelményeit. Ennek eredményeként született meg a szabvány átalakításának alapgondolata: az új változat elkülönítve, külön kezelje a hazai egészségügyi dokumentációs gyakorlatot is támogató logikai modellt (UML), és egy második részben az ezt implementáló XML séma specifikációját. rással kihirdeti. (Az európai elfogadásról szóló tájékoztatás a Szabványügyi Közlöny 2007 áprilisi számában már megtörtént, de ez még nem jelenti a magyarországi bevezetést.) Ez a helyzet alapvetően meghatározta a magyar szabvány új változatával kapcsolatos gondolkodást, illetve tisztázni kellett a magyar szabvány új változatának viszonyát a most már érvényes – és hamarosan nemzeti szabványként is érvénybe lépő – EN 13606:2007-1-gyel. Mivel eredeti változatában a két szabvány többé-kevésbé azonos volt, így a vonatkozó nemzeti szabványt vissza kellene vonni. Ugyanakkor van lehetőség arra, hogy egy európai szabvány alkalmazását nemzeti szabvány segítse, abban az esetben, ha a két szabvány nincs ellentmondásban egymással. A revízió során a logikai modell és az implementáció elkülönítése lehetőséget ad a kialakult helyzet feloldására: a 13606-tal gyakorlatilag megegyező logikai modell kikerül a szabvány normatív részéből, és a második, az implementációt leíró specifikáció marad az új változat. Ezzel a lépéssel a 13606 és a 22800 viszonya is tisztázódik. A korábbi, gyakorlatilag azonos jelleg helyett egy alá-fölérendeltségi viszony jön létre: a 13606 egy logikai modellt ír le, míg az új 22800-as egy, a 13606 logikai modelljét implementáló, hazai specifikumokat is támogató implementációs szabvány lesz. A FEJLESZTÉS ALAPELVEI Az EN 13606:2007-1 megjelenése Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásából, ezen belül az európai szabványügyi szervezetekben (CEN, CENELEC, ETSI) való teljes jogú tagságból adódó kötelezettség az európai szabványok bevezetése magyar nemzeti szabványokként, az európai szabványügyi szervezetek által megadott bevezetési határidőn belül. Az európai szabványügyi szervezetek szabályai szerint az európai szabványok nemzeti szabványként való bevezetése kötelező, nemzeti nyelven való bevezetésük azonban nem. Tekintettel arra, hogy a magyar nyelvű bevezetéshez szükséges pénzügyi fedezet és idő gyakorlatilag sosem áll rendelkezésre, a bevezetés hazai gyakorlata nem tér el az Európai Unió országai szabványosító szervezeteinek gyakorlatától: a bevezetési határidők betartása érdekében Magyarországon is az ún. jóváhagyó közleményes módszerrel kerülnek az európai szabványok bevezetésre. Ez azt jelenti, hogy az MSZT (Magyar Szabványügyi Testület) az európai szabványt jóváhagyó közleménnyel nyilvánítja magyar nemzeti szabvánnyá, és az európai szabvány angol nyelvű változata válik magyar nemzeti szabvánnyá. Ugyanakkor egy EN szabvány nemzeti bevezetésével egyidejűleg a témában közzétett nemzeti szabvány(oka)t vissza kell vonni. A magyar szabvány (az adatmodell) alapjául szolgáló 13606-1-es szabványt a CEN 2007 februárjában végleges szabványként elfogadta (EN 13606-1:2007), így azt az MSZT rövid időn belül a fenti jóváhagyó közleményes eljá- 48 IME VI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2007. JÚLIUS Bár a szabvány revíziója már 2005-ben megkezdődött, a fenti szempontok fokozatosan épültek be a folyamatba. 2006 végén a szabvány új változatának megalkotásával kapcsolatban az alábbi alapelvek kerültek megfogalmazásra: • Az adatmodell alapja a CEN 13606-1:2007 (2006 végén a 13606 „final draft” állapotban volt, és a 2007-es elfogadási dátum is ismert volt már). Ez a gyakorlatban egyrészről a 13606 terminológiájához és felépítéséhez való visszatérést jelentett, másrészt annak a szigorú alapelvnek a megfogalmazását, hogy csak nagyon indokolt esetben térjünk el a CEN 13606:1-től. • Az eltérést indokolhatja modell szinten a hazai jogi, illetve egészségügyi dokumentációs gyakorlat. Ennek figyelmen kívül hagyása a szabvány elfogadottságát kérdőjelezheti meg, amennyiben a hazai gyakorlatban elterjedt struktúrák nem, vagy csak nagyon körülményesen lennének leírhatók a szabvány objektumaival. • Az eltérést indokolhatja implementációs szinten a hatékony implementálhatóság. Az erős implementációs nyomás, valamint a szabvány első változatából készített minta-dokumentumok tapasztalatai (terjengősség, nemhatékony XML implementáció stb.) alapján a hatékony XML implementáció támogatása előtérbe került. Ennek érdekében a szabvány bizonyos megoldásai helyébe egységesen az azokat egyértelműen helyettesíteni tudó, ugyanakkor az XML megvalósításhoz illeszkedő megol- INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉG • dások kerültek (pl. a szabvány által meghatározott értékkészletű, a logikai modellben CS-ként definiált kódok esetében az implementáció csak a kódértéket tartalmazza, egyszerű string típusú elemként). Nemzetközi szabványokra épüljön. Szintén az implementáció hatékonyságának bővítése érdekében, ahol rendelkezésre állt nemzetközileg szabványos megoldás (RFC, ISO szabvány, CEN szabvány vagy technikai specifikáció), ezek használatát preferáltuk. Ennek hátterében az egyértelműség könnyebb biztosíthatósága állt, illetve az, hogy ezen specifikációk alapján már létező kódok, komponensek készültek, melyek ezeket a struktúrákat hatékonyan és egyértelműen implementálják. ELTÉRÉSEK A CEN 13606:2007-1-TÔL Bár a 13606-hoz való igazodás kitűzött alapcélja lett a magyar implementáció fejlesztésének, bizonyos területeken elkerülhetetlen volt a 13606-tól való eltérés. A nemzetközi szabványosítási folyamatok figyelemmel kísérése, a 13606 fejlődésének folyamatos követése rámutatott a 13606 néhány – éppen a logikai adatmodell szinten való megfogalmazásból eredő – gyengeségére. Ezek egyrészről a logikai szinten még elfogadható „laza” definíciókból, másrészről a szabványba beépülő, annak adatelem-készletét definiáló CEN TS 14796 ismert hibáiból, hiányosságaiból adódtak. Ezek javítása triviálisan vagy a 14796 alapjául szolgáló HL7 v3 adattípusok tanulmányozásával elvégezhető volt. A magyar egészségügyi dokumentációs gyakorlat tanulmányozása további kiegészítéseket indukált. A magyar közigazgatási gyakorlatban a születési név, születési hely, születési idő és anyja neve természetes azonosítók együttesen személyazonosításra alkalmas adatcsoport. A 13606 az ellátott esetében az „anyja neve” attribútumot nem tartalmaz- za. Elvben van lehetőség az adatnak az absztrakt dokumentum-modell szintjén dokumentum-elemként történő megjelenítésére, de a magyar gyakorlat támogatása érdekében ez a jellemző bekerült az ellátott modell-szintű jellemzői közé. Ugyancsak hasonló okokból, a magyar dokumentációs gyakorlatban elterjedt szervezeti struktúrákat leíró dokumentum-elemek támogatása is bekerült a magyar szabványba: pl. egy zárójelentésen általában szerepelnek az osztály adatai – címek, telefonszámok, vezető – mellett az intézmény adatai is, hasonló részletezettséggel. AZ MSZE 22800:2007-1 SZABVÁNY-KÖRNYEZETE Az implementáció hatékonyságának növelése érdekében a szabvány új változata, ahol mód nyílik rá, más nemzetközi szabványok által definiált előírásokat alkalmaz, előre definiált építőkockaként felhasználva ezeket. Az implementációban alkalmazott szabványok és ajánlások három csoportra bonthatók. RFC-k Az RFC-k az Internet legrégebbi önszabályozó mechanizmusainak egyikeként – az internet de facto szabványaiként – többek között olyan alapvető kérdéseket szabályoznak, mint a MIME (Multipurpose Internet Mail Extensions) alapú internetes üzenetstruktúra (RFC 2045), illetve az ezekbe beágyazott multimédiás objektumok típusai (RFC 2046). Az URL-ek formátumaihoz kötődően – a korábbi európai változatban is használt egyedi megoldásoktól elszakadva – alkalmazásra kerültek a magát az URL-t (RFC 1738) és az URI-t (RFC 2936), illetve a telekommunikációs elérhetőséget leíró URL-t meghatározó RFC-k (RFC 2806). Hasonlóképpen RFC-alapú a karakterkészletek regisztrációs eljárásait definiáló IANA ajánlás (RFC 2978). CEN szabványok Az új változat teljes körűen implementálja a CEN TS 14796 szabványában meghatározott adattípusokat. A most elfogadott 13606-1-es szabvány családjába tartozó 13606-3 (jelenleg előszabvány, tervezett elfogadása 2008. április) a szabványban definiált több kódtábla értékkészletét definiálja. ISO szabványok A felhasznált ISO szabványok a dátum- és időformátumokat meghatározó ISO 8601:2004 mellett az országkódokat meghatározó ISO 3166:1993, illetve nyelvkódokat definiáló ISO 639:1988. Érdekességként említhető meg, hogy az implementáció során fény derült már évek óta hatályos nemzetközi szabványok hibáira (pl. a CEN/TS 14796 által meghatározott ED adattípusban kötelezően szereplő ED típusú attribútum által létrejött végtelen rekurzióra). IME VI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2007. JÚLIUS 49 INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉG Összességében megállapítható, hogy az új változat – a korábbihoz, sőt a legújabb európai változathoz képest is – erőteljesebben épít a nemzetközi szabványosítási folyamatokra. A kidolgozás során minden olyan ponton, ahol ezt lehetségesnek tartottuk, az egyedi megoldások helyett a nemzetközi szabványok és ajánlások által meghatározott megoldásokat alkalmaztuk. Ennek eredményeképpen nő a megvalósítások során alkalmazható kódok és eljárások újrafelhasználhatósága, ezáltal javulhat a programfejlesztések költséghatékonysága, értékállóbb és csereszabatosabb eredmények születhetnek. AZ „IMPLEMENTÁCIÓ IMPLEMENTÁCIÓJA”: AZ EDO API Az eEgészség Program által elindított hazai szabványosítási folyamat találkozott egy regionális szintű, az egészségügyi szolgáltatók közötti adatcserét megcélzó fejlesztési projekttel. A HEFOP 4.4 keretében létrehozandó intézményközi információs rendszer (IKIR) egyik célja, hogy lehetővé tegye – egészségügyi szolgáltatások közvetítése révén – a betegek adatainak interneten keresztüli továbbítását. A HEFOP 4.4 során megvalósuló fejlesztés eredményeképpen a szolgáltatók információs rendszerei (HIS, Healthcare Information System – kórházi rendszerek, háziorvosi rendszerek stb.) XML-alapú üzenetet bocsátanak ki magukból és fogadnak be, amelyek az egyes szolgáltatásokhoz szükséges adatokat hordozzák. A többtucat üzenettípus legtöbbje egyszerű, erősen kötött szerkezetű, tényleges ellátási információt nem hordoz, sok közülük a rendszer működéséhez szükséges adminisztratív üzenet. A teljes adatforgalomnak azonban várhatóan a döntő részét az a néhány üzenettípus fogja kitenni, amelyek a betegek összetett egészségügyi adatait továbbítják. Az üzenettípusok számát tekintve, az előbbiek megvalósítása látszik tetemesebb feladatnak a fejlesztés számára, ám valójában az ellátási információk komplexitása miatt az utóbbiak létrehozása és feldolgozása jelenti az igazi kihívást a HIS-eket szállító informatikai cégek fejlesztői számára. Tovább nehezítette a feladat valódi súlyának felmérését, hogy ennek a néhány üzenetnek a specifikációjából a felületes értékelés számára nem feltétlenül derült ki a lehetséges tartalmak összetettsége. A projekt közelmúltbeli szakaszában az IKIR projekt eredmény-termékeiként megjelentek azok a szerkezeti előírások (archetípusok), amelyek rávilágítottak a megvalósítás komoly erőforrásigényére. A feladat különösen nagy súlyát adja, hogy a szabványoknak való megfelelést előíró szerződéses kötelezettség miatt minden HIS-szállítónak képesnek kell lenni tetszőleges összetettségű, akármelyik másik HIS-szállító által előállított szabványos üzenet beolvasására. Emiatt ugyan az üzenetek létrehozásakor lehetne egyszerűsíteni a fejlesztésen a sablonok használatával, azonban a tetszőleges mélységben összetett üzenetek feldolgozásának előírása miatt minden HIS-nek kezelni kell tudnia a szabványos adatmodell teljes implementációját. 50 IME VI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2007. JÚLIUS Ennek a feladatnak a felismerése vezetett oda, hogy létrejött az EDO (EHR Data Object) alkalmazási komponens, amely képes a hivatalos szabványnak megfelelő adatobjektumok teljes körű kezelésére. A komponens kifejlesztése során maradéktalanul implementálásra került az új hazai szabvány modellje, eljárásai révén egy HIS olyan XML állományokat tud előállítani, amelyek 100 százalékosan megfelelnek a szabványnak, és maradéktalanul fel tudja dolgozni a más HIS-ek által előállított, szabványnak megfelelő XMLeket. A komponens széleskörű használhatósága érdekében Java, COM és .NET platformokra teljesen azonos funkcionalitású API-t (Alkalmazói Program Interfészt) nyújt, lehetővé téve ezzel a legtöbb HIS alkalmazásba történő könnyű beépíthetőséget. A komponens működését megérthetjük, ha áttekintjük az egészségügyi adatcsere folyamatát. A HIS belső adatbázisaiban rendelkezésre álló, továbbítani szándékozott egészségügyi adatokból a HIS az EDO által nyújtott API hívásával anélkül állíthatja elő a szabványnak megfelelő XML állományt, hogy ehhez a fejlesztőknek a szabvány rejtelmeit teljes mélységében érteniük kellene. Az így létrehozott XML önmagában már tetszőleges továbbító közeg (akár külső adathordozó, vagy akár email) segítségével átadható egy másik HIS számára. A HEFOP 4.4 esetében a továbbítást egy külön réteg végzi, amely a korábban már említett számos egyéb funkciójú üzenet mellett kezeli az egészségügyi adatokat továbbító üzeneteket is: a szabványnak megfelelő EHR_Extract objektumot beágyazza egy, a küldéshez kapcsolódó adatokkal kitöltött rendszer-üzenetbe. Az EDO tehát az akár igen összetett egészségügyi adatokat tartalmazó üzenet-mag létrehozását támogatja, és önmagában alkalmas szabványos XML dokumentumok előállítására. Másik oldalról nézve, az EDO lehetővé teszi az érkező szabványos XML-ek beolvasását és feldolgozását: az EDO API hívásaival a beolvasott dokumentum tartalmi elemei könnyen elérhetők, kereshetők, vagy akár módosíthatók. A komponens a fenti folyamat teljes körű kiszolgálása érdekében számos beépített szolgáltatást nyújt, amelyek kifejezetten a HIS oldali felhasználások támogatására kerültek kifejlesztésre. Ilyenek például a több szinten megjelenő, szabadon programozható default-mechanizmusok, automatikus (modell szintű) és egyedi ellenőrzési (validálási) funkciók, tartalom alapú címzés lehetősége, vagy a modell elemeire épített általános lekérdező eszköz. A komponens használata azt a biztonságot is nyújtja az alkalmazásfejlesztőknek, hogy szabványos, akár rendkívül összetett XML dokumentumokat is fel tudnak dolgozni, illet- INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉG ve össze tudnak állítani, és így a HEFOP projektnek a szabványos egészségügyi dokumentumok kezelésére vonatkozó követelményeit is könnyűszerrel kielégíthetik. ÖSSZEFOGLALÁS Az MSZE 22800-as család 2004-es megjelenése után a szabványosítás folyamata nem állt le. A nemzetközi szabvá- nyosítási folyamatok eredményei, a hazai implementációs igények megjelenése, valamint a szabvány „gyerekbetegségei” mind a szabvány revízióját igényelték. E munka eredményeként 2007 elején létrejött az MSZE 22800-as új változata, melyben az implementáció elválasztásra került a logikai modelltől. Az elkészült modellek az http://msze22800.eski.hu címen elérhetők és letölthetők. A folyamat utolsó lépéseként az elkészült implementációs modell hivatalos kihirdetése 2007. év végére várható. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Horváth Lajos, belgyógyász, kardiológus. Több kórházi információs rendszer bevezetésében vett részt projektvezetőként, így a 90-es évek végén a világbanki finanszírozású KTI Program beruházását irányította az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben. Számos hazai és nemzetközi egészségügyi informatikai K+F prog- ram résztvevője illetve vezetője, főként az internetes technológiákra épülő adatkommunikáció és az egészségügyi internet/intranet alkalmazások területén. Tagja a MEIT vezetőségének, az IME szerkesztőbizottságának és az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégiumnak. Kezdetétől részt vesz a hazai egészségügyi szabványok kidolgozásában és annak megújításában. Jelenleg a Budai Irgalmasrendi Kórházban az informatikai és a finanszírozási terület vezetője, emellett kardiológus adjunktusként dolgozik. Puskás Zsolt Péter 1993-ban végzett a BME Villamosmérnöki Karán, MBA fokozatát 2004-ben szerezte, szintén a BME-n. 1997-től projekt menedzserként részt vett a világbanki KTI projektben. 1997 óta különböző informatikai érintettségű projektek tanácsadója és irányítója, főképp információs rendszerek terve- zése, informatikai szabványok, információvédelmi rendszerek és IT biztonság területen. 2001 óta tagja az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégiumnak. 2004. óta részt vesz az MSZE 22800-as szabványcsalád kidolgozásában, a szabvány újabb változatának előkészítésében, illetve a szabványhoz kapcsolódó különböző projektekben. Jelenleg a Classic Consulting Kft. alapító ügyvezetője, és a Drescher Magyarországi Kft. informatikai igazgatója. Egyetemi Klinikák Szövetsége (EKSZ) tisztújító közgyűlés: Prof. Dr. Kovács L. Gábor akadémikus az EKSZ új elnöke A magyar orvostudományi és egészségtudományi képzést folytató egyetemek (Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) klinikáit tömörítő Egyetemi Klinikák Szövetsége (EKSZ) 2007. június 13-án tisztújító közgyűlést tartott Debrecenben. A közgyűlésen Prof. Dr. Fésűs László akadémikus, az EKSZ elnöke hivatali idejének lejárta miatt leköszönt elnöki tisztségéről. Az Egyetemi Klinikák Szövetségének tagjai egyhangú szavazással Prof. Dr. Kovács L. Gábor akadémikust, a Pécsi Tudományegyetem Orvos- és Egészségtudományi Koordinációs Központjának elnökét választották az Egyetemi Klinikák Szövetségének új elnökévé. Kovács L. Gábor professzor a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának és Egészségtudományi Karának intézetvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Magas szintű, a hazai és a nemzetközi tudományos életben egyaránt elismert kutatási tevékenysége mellett széleskörű vezetői tapasztalatokkal rendelkezik. Kórházi vezetőként a betegellátásban, míg dékánként az oktatási területen is meghatározó jelentőségű vezetési és szervezési munkát fejtett ki. Az Egyetemi Klinikák Szövetségének elnökeként Kovács L. Gábor professzor fontos célkitűzésnek tartja, hogy a Szövetség az orvostudományi- és egészségtudományi felsőoktatást, a kutatás-fejlesztési tevékenységet, az európai uniós fejlesztési programokat, a klinikai betegellátást és finanszírozást érintő kérdésekben meghatározó szerepet tudjon vállalni a döntés-előkészítési folyamatokban. IME VI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2007. JÚLIUS 51
