A szerző ebben a cikkben a HEFOP 4.4 informatikai projekt tapasztalatait írja le egy konkrét kórházi rendszer bevezetés példáján keresztül. Részletesen bemutatja a pályázat körülményeit, a kórházakban és a megoldásszállító cégeknél jelentkező erőforrás – ezen belül humánerőforrás – hiányosságokat és problémákat. A cikk második felében egy konkrét kórházi megvalósítást mutat be, hangsúlyozva az átfogó tervezés és az új rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen, korszerű infrastruktúra szükségességét. Összefoglalásként az új rendszer bevezetésétől elvárt előnyöket ismerteti, mind az ellátást igénybevevő betegek, mind pedig az ellátó személyzet szemszögéből.
Angol absztrakt:
The aim of this article to share the author’s experience with the HEFOP 4.4 a project on informatics targets building up an inter-institutional telemedicinal network among Hungarian hospitals in order to be able to give a right answer to the upcoming challenge that shortage of experienced physicians will mean for the country soon. Through real life examples, the author shares those problems and difficulties that typically happen when a new informatics system is implemented, such as resources allocation problems and insufficiencies in terms of experienced human resources. The second part of this article gives a real life case study as an example of installing a complete hospital informatics system, emphasizing the role of conscious planning and the need for a modern infrastructure as necessary condition to be able to build up a wellfunctioning system. At the end, the author summarizes the expected advantages of the new system from both, the patients’ and as well the service provider staff’s perspective.
[1] Lukács A.: Beszámoló a HEFOP 4.4 projektről. IME VI. évfolyam 5. szám, 50-53. old.
[2] Fehér András: HEFOP 4.4 dél-dunántúli projekt, ahogyan mi láttuk; IME 2006. 9. szám 37-39 oldal
[3] Szerkesztőségi cikk: Informatikai pályázatok a HEFOP keretében; IME 2005. 7. szám, 28-30. oldal
[4] Mócsánné Ambrus Katalin: HEFOP beruházás – vezetői szemmel; IME IV: Országos Infokommunikációs Konferencia, 2006. április 5-6. előadásanyag
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP 4.4 HEFOP 4.4 keretében bevezetett informatikai rendszer tapasztalatai Rivnyák József, Jósa András Oktató Kórház Nyíregyháza A szerző ebben a cikkben a HEFOP 4.4 informatikai projekt tapasztalatait írja le egy konkrét kórházi rendszer bevezetés példáján keresztül. Részletesen bemutatja a pályázat körülményeit, a kórházakban és a megoldásszállító cégeknél jelentkező erőforrás – ezen belül humánerőforrás – hiányosságokat és problémákat. A cikk második felében egy konkrét kórházi megvalósítást mutat be, hangsúlyozva az átfogó tervezés és az új rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen, korszerű infrastruktúra szükségességét. Összefoglalásként az új rendszer bevezetésétől elvárt előnyöket ismerteti, mind az ellátást igénybevevő betegek, mind pedig az ellátó személyzet szemszögéből. The aim of this article to share the author’s experience with the HEFOP 4.4 a project on informatics targets building up an inter-institutional telemedicinal network among Hungarian hospitals in order to be able to give a right answer to the upcoming challenge that shortage of experienced physicians will mean for the country soon. Through real life examples, the author shares those problems and difficulties that typically happen when a new informatics system is implemented, such as resources allocation problems and insufficiencies in terms of experienced human resources. The second part of this article gives a real life case study as an example of installing a complete hospital informatics system, emphasizing the role of conscious planning and the need for a modern infrastructure as necessary condition to be able to build up a wellfunctioning system. At the end, the author summarizes the expected advantages of the new system from both, the patients’ and as well the service provider staff’s perspective. ELÔZMÉNYEK A 2004 tavaszán elindított HEFOP 4.4. projekt nagy örömmel és komoly várakozásokkal töltötte el a kórházi informatikában dolgozó szakembereket, valamint az informatikai megoldások szükségességét felismerő kórházi vezetőket és felhasználókat, mivel a világbanki projekt 2000. évi lezárása után nem volt komolyabb pályázati lehetőség ezekre a fejlesztésekre. A HEFOP 4.4. projekt előnye, hogy az intézményközi rendszer a telemedicina megvalósításával segítő eszközt kíván biztosítani a fokozódó orvoshiány kezelésére, emellett 54 IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER az egyes ellátások távoli lekérdezhetőségével megkíméli a betegeket az utazgatások és az ismételt vizsgálatok miatti kényelmetlenségektől. Emellett, mivel a diagnosztikai vizsgálatok sokszor komoly pénzekbe kerülnek, segít a felesleges költségek lefaragásában. A világbanki projekt a számtalan gond és probléma ellenére komoly lökést adott a kórházi informatikai fejlesztéseknek, mivel ezek finanszírozása az egyre szűkülő működési keretekből nem vagy csak nagy nehézségek árán oldható meg. Egy integrált rendszer esetében ugyanis a feladat nem csak a program megvásárlásából és bevezetéséből, testre szabásából áll, hanem a működtetéshez szükséges infrastruktúrát – a hálózatot, szervereket, számítógépeket és egyéb számítástechnikai eszközöket – is biztosítani kell, valamint gondoskodni kell az elkészült rendszer üzemeltetéséről és továbbfejlesztéséről is. Ebből adódóan a magyar kórházakban működő informatikai megoldások műszaki és korszerűségi szempontból igen vegyes képet mutatnak, sok esetben csak fél- vagy szükségmegoldások születtek. További, szintén anyagi okokra visszavezethető nehézség az egészségügyi informatikában mutatkozó szakemberhiány, ami mind az egészségügyi intézményekre, mind pedig a megoldásszállító cégekre jellemző. Van néhány kórház, ahol viszonylag komoly informatikai szervezet működik, viszont több helyen csak néhány, esetenként egy-két szakember áll rendelkezésre. A kórházakban dolgozó felhasználókra általánosan jellemző az informatikai ismeretek hiánya, ami az új megoldások bevezetését nagyon megnehezíti, illetve hátráltatja. A megoldásszállító cégek viszonylag szűk és nagyon speciális üzleti szektorban tevékenykednek, amire ráadásul a folyamatos forráshiány a jellemző. Ezek a megoldásszállító cégek a nagyobb pályázatok közötti időszakban – esetleg egy-két bevezetéstől eltekintve – gyakorlatilag üzemeltetést, vagy üzemeltetéstámogatást végeznek, mely során nem igazán lehet piaci árakon dolgozni. Így természetesen nem – vagy csak nagy nehézségek árán – tudnak a nagyobb pályázatok viszonylag rövid megvalósítási időszakában megfelelő számú és speciális szakmai tudású szakembert biztosítani. Ennek ellenére, vagy talán ennek következtében ezen cégek számára a pályázatokon való indulás és minél nagyobb bevétel megszerzése üzleti és fennmaradási szempontból igen-igen fontos, sokszor létkérdés. Ebből adódóan talán szerencsésebb lenne egy ekkora méretű projekt esetén a megvalósításra több időt tervezni, illetve lehetőséget biztosítani a megoldásszállító cégeknek arra, hogy megfelelő időrendi ütemezés szerint optimálisan tudják erőforrásaikat biztosítani. INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP 4.4 PÁLYÁZATI IDÔSZAK A pályázati időszak egyik megoldandó feladata a régió kórházaiban működő egészségügyi intézmények igényeinek és érdekeinek összehangolása volt. A bevezetőben leírtak alapján a kórházi informatikai megoldások tekintetében régiónkban is nagyon vegyes volt a kép. Tekintettel arra, hogy a kórházi fejlesztések megvalósítására regionális szinten fix keret állt rendelkezésre, komoly munkát jelentett az egyes intézményekre jutó fejlesztési összeg megállapítása, ami sokszor az érdekek ütközésével járt. A kórházak többségében a projekt során új kórházi rendszerek bevezetésére került sor, viszont néhány esetben a meglévő rendszer továbbfejlesztése volt a feladat. A pályázat indításakor még nem gondoltuk, hogy a megvalósítás időszakában időhiánnyal fogunk küszködni. A támogatási szerződést hosszas előkészítés után 2005 tavaszán írtuk alá. Az intézményközi rendszer pályáztatásának és projektindításának több mint egyéves elhúzódása nagymértékben korlátozta lehetőségeinket, mivel az intézményen belüli fejlesztések pályázatát csak ez után lehetett kiírni. Mindezek a körülmények oda vezettek, hogy az intézményi projektek megvalósítására alig több mint fél év maradt. A JÓSA ANDRÁS OKTATÓ KÓRHÁZ PROJEKTJE A Jósa András Oktató Kórházban közel tíz éve működő informatikai rendszerek is mind az infrastruktúra, mind pedig az informatikai megoldások szempontjából elavultak voltak. A régi rendszer már nem, vagy már csak nagy nehézségek árán tudta kielégíteni a finanszírozási és jogszabályi változásokból, valamint az orvosi technológiák ugrásszerű fejlődéséből adódóan sokszorosára növekedett felhasználói igényeket. Szintén komoly problémát jelentett a folyamatosan változó körülményekhez igazodó – és azokat kezelni tudó – vezetői döntésekhez szükséges folyamatos, naprakész információszolgáltatás. A HEFOP 4.4. pályázat elnyerése után részletes, átfogó, több évre előretekintő informatikai fejlesztési tervet készítettünk. Azért, mert egyrészt látszott, hogy az elnyert forrás nem lesz elég az összes igényünk megvalósítására, másrészt pedig az előző évek gyakorlatával ellentétben nemcsak részmegoldást, hanem komplex fejlesztést kívántunk megvalósítani, anyagi lehetőségeinkhez mért ütemezés szerint. A terv első fázisában az infrastruktúránk kialakításával és fejlesztésével foglalkoztunk. Részletes felmérés és tervezés után átfogó informatikai hálózatfejlesztést hajtottunk végre, biztosítva ezzel az új informatikai rendszerek és az időközben teljes kórházi szinten megvalósított digitális képtovábbító rendszer számára szükséges korszerű alapinfrastruktúrát. A hálózatfejlesztési projektben lehetőséget biztosítottunk a dokumentációs tevékenységet komolyan segítő vezeték nélküli számítógépek alkalmazására is. Ezen eszkö- zök bevezetésére vonatkozó pilot projekt kórházunk Sebészeti Tömbjében november folyamán elkezdődött. A hálózatépítéssel párhuzamosan mind mennyiségileg, mind minőségileg fejlesztettük számítástechnikai eszközparkunkat is, melynek során figyelembe vettük a HEFOP 4.4. projekt elvárásait, így a megvalósításhoz elegendő volt a nyertes pályázatban szereplő számítógépek és nyomtatók mennyisége. Az új informatikai megoldások működtetésének előkészítésére felhasználóinkat alap Windows-oktatásban részesítettük, amit a bevezetési időszak előtt megismételtünk. Az új rendszerekkel szembeni elvárások pontos feltérképezése végett átfogó igényfelmérést végeztünk, mind a klinikai, mind pedig a gazdasági területen. A felmérések alapján részletes funkcionális rendszertervet készítettünk, ami nagymértékben segítette munkánkat a pályázat műszaki dokumentációjának elkészítésében, valamint a nyertes pályázó kiválasztásában. A rendszerterv komoly időmegtakarítást jelentett az igencsak szűkre szabott bevezetési időszakban is, amit az effektív megvalósítási tevékenységekre tudtunk fordítani. Az effektív bevezetési munkálatok az idén januárban kezdődtek. Részletes igényfelmérés után 450 db modern számítógépet és nyomtatót telepítettünk a betegellátó munkahelyekre, valamint közel 1500 felhasználót képeztünk ki az új rendszer használatára, ami a rövid bevezetési időszak miatt komoly megterhelést jelentett mind a kórház, mind pedig a megoldásszállító részére. Előkészítettük, illetve megvalósítottuk a régi rendszerben tárolt adatok és információk átkonvertálását az új rendszerbe, így a betegek régebbi ellátásával kapcsolatos dokumentációi az átállás után is hozzáférhetők lesznek. A rendszerátállási munkálatok 2007. június 29-én, pénteken délután 16 órakor kezdődtek. Ekkor a jelenleg használt informatikai rendszert leállítottuk, és megtörtént az aktuálisan a kórházban ápolt betegek dokumentációjának az áttöltése is az új rendszerbe. Ezt a munkát tervezetten ütemeztük hétvégére, a kisebb betegforgalom miatt, mivel ebben az időszakban csak papíralapú betegdokumentáció végezhető. A megfelelő tesztelések és üzemi próbák lefolytatása után az új klinikai rendszert 2007. július 1-jén, vasárnap 0 órakor indítottuk el. A vasárnapi időpont szintén a kisebb betegforgalom miatt volt szerencsés, könnyebben lehetett elhárítani az éles indulás után fellépő apróbb problémákat. Az igazi próba a hétfői nap volt, amikor a kórház is teljes kapacitással működött. Természetesen az éles indulás után adódtak még apróbb fennakadások, de az első hét végére már tökéletesen beállt az új rendszer. Az ebben az időszakban ellátott betegeinktől az összes lehetséges kommunikációs csatornán előre is türelmet és megértést kértünk. Jelenleg a klinikai és a gazdasági rendszer integrációs munkálatai folynak, melynek végeztével naprakész információkat tudunk szolgáltatni a vezetés számára, nemcsak a betegforgalmi és finanszírozási adatokról, hanem az ehhez tartozó költségekről is. IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER 55 INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP 4.4 AZ ÚJ RENDSZERTÔL ELVÁRT ELÔNYÖK Természetesen a betegellátás és dokumentálás gyorsítását, a betegek jobb ellátásának támogatását tűztük ki célként. Az új informatikai rendszer biztosítani fogja a régióban működő kórházak informatikai kapcsolatát is – ez egyébként a rendszercsere másik oka –, melynek köszönhetően az adott beteg gyógyítása közben meg lehet nézni a más kórházban készült betegdokumentációt, diagnosztikai eredményeket is, ezzel megkímélve őt az utazgatások, valamint az esetlegesen megismételt vizsgálatok okozta kellemetlenségektől. A háziorvosi kapcsolat megvalósításával pedig az alapellátásban dolgozó orvosok munkáját kívánjuk segíteni. A bevezetett rendszerben alkalmazott előjegyzési rendszerrel, dokumentációs megoldásokkal, elektronikus vizsgálatkérésekkel és leletezéssel csökkenteni kívánjuk a várakozási időt. Az új medikai rendszernek köszönhetően a betegek ezentúl szervezettebb intézményi keretekkel találkozhatnak, hiszen a vizsgálatkérések küldése és fogadása, illetve a betegdokumentáció összeállítása és „utaztatása” – jogosultsági rendszer alapján – az egyes osztályok, diagnosztikai egységek között online kommunikációval valósul meg. Ezáltal a betegek várakozási ideje csökken, konkrét időpontokat kapnak rendelésekre, a betegellátás gyorsul, mivel a beteg kórtörténete az ellátás helyén áttekinthetővé válik. Ez az új informatikai rendszer az orvosok adminisztratív terheit is csökkenti a beépített sablonok/panelek segítségével, hogy az orvosok elsősorban a gyógyító munkára fordíthassák az ellátási időt. Az intézmény menedzsmentjének és tulajdonosának pedig egyrészt a kórház orvos-szakmai tevékenységéről, teljesítményéről, másrészt gazdálkodási helyzetéről biztosít naprakész információkat, amely lehetőséget teremt arra, hogy időben hozhassanak meg vezetői döntéseket, amelyek biztosítják a Jósa András Oktató Kórház működési színvonalának folyamatosságát. IRODALOMJEGYZÉK [1] Lukács A.: Beszámoló a HEFOP 4.4 projektről. IME VI. évfolyam 5. szám, 50-53. old. [2] Fehér András: HEFOP 4.4 dél-dunántúli projekt, ahogyan mi láttuk; IME 2006. 9. szám 37-39 oldal [3] Szerkesztőségi cikk: Informatikai pályázatok a HEFOP keretében; IME 2005. 7. szám, 28-30. oldal [4] Mócsánné Ambrus Katalin: HEFOP beruházás – vezetői szemmel; IME IV: Országos Infokommunikációs Konferencia, 2006. április 5-6. előadásanyag A SZERZÔ BEMUTATÁSA Rivnyák József 1980-ban végez a Miskolci Egyetem vegyipari automatizálási karán automatizálási üzemmérnökként. 2003-ban a Debreceni Egyetem Egészségügyi Menedzserképzőjében egészségügyi szakmenedzser diplomát szerez, ezt követően a Tiszavasvári Alkaloidában helyezkedik el beruházási üzemmérnökként. 1984-ben 56 IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER részt vesz a gyógyszergyár első számítógép-központjának átadásában. Később az informatikai osztály üzemeltetési vezetője. 1999-ben a fehérgyarmati Szatmár-Beregi Kórház informatikai vezetője lesz. Öt sikeres év után 2004 októberében elnyeri a nyíregyházi Jósa András Kórház Informatikai és Dokumentációs Osztályának vezetői pályázatát, így azóta informatikai osztályvezető. 2006 ősze óta a Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolán óraadó tanárként szervezési és vezetési ismereteket oktat.
