Észak-Amerikában, az Európai Unióban és Japánban körülbelül tízévente nő két évvel az átlagéletkor. Az időskorúak ellátása, gondozása, szükség esetén felügyelete és ápolása növekvő terhet jelent nemcsak rokonaik és barátaik, hanem az egész társadalom számára. Természetesen nem csupán az időskorúakról, szélesebb körről van szó: a krónikus betegségben szenvedőkről, a súlyos betegség után ápolásra, gondozásra, felügyeletre szorulókról, vagy éppen a speciális szükségletű, tartós fogyatékkal élő embertársainkról és családjaikról is. A keresők és az eltartottak arányának felbillenése miatt az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fenntartható finanszírozása világszerte kérdésessé vált. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer átalakítása, reformja kapcsán erről a problémáról éppen elég sok szó esik már a hazai sajtóban is.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ KOMMUNIKÁCIÓ eVITA program: életviteli technológiák és alkalmazások Észak-Amerikában, az Európai Unióban és Japánban körülbelül tízévente nő két évvel az átlagéletkor. Az időskorúak ellátása, gondozása, szükség esetén felügyelete és ápolása növekvő terhet jelent nemcsak rokonaik és barátaik, hanem az egész társadalom számára. Természetesen nem csupán az időskorúakról, szélesebb körről van szó: a krónikus betegségben szenvedőkről, a súlyos betegség után ápolásra, gondozásra, felügyeletre szorulókról, vagy éppen a speciális szükségletű, tartós fogyatékkal élő embertársainkról és családjaikról is. A keresők és az eltartottak arányának felbillenése miatt az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fenntartható finanszírozása világszerte kérdésessé vált. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer átalakítása, reformja kapcsán erről a problémáról éppen elég sok szó esik már a hazai sajtóban is. Felmérések támasztják alá, hogy az idősödő emberek a lehető legtovább szeretnék megőrizni függetlenségüket, otthonukban maradni és a segítséget ott megkapni. Azaz egyre nagyobb felügyeleti, gondozási és ápolási kapacitásra lesz szükség. Egy új program, az eVITA arról is szól, hogyan segíthetjük az idősebbeket és más rászorulókat abban, hogy otthon, a munkahelyen és szociális kapcsolataikban minél tovább független, hasznos tagjai maradjanak a társadalomnak. Ugyanakkor itt is igaz az, hogy jobb és olcsóbb megelőzni, mint javítani, tehát az eVITA a még egészségesek ezen állapotának megőrzése terén is fontos szerepet fog játszani. A betűszó – amellyel a közeli években, talán évtizedekben sűrűn találkozunk majd – jelentése: életvitelt segítő infokommunikációs technológiák alkalmazása, röviden életviteli technológóiák és alkalmazások. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása segíthet az előre látható problémák jelentős részének megoldásában. Ehhez azonban széles körben elfogadott stratégiára, fejlesztési programokra és mindenekelőtt együttműködésre van szükség. Az Európai Unió több tagországa évek óta szorgalmazza, hogy induljon közös program az ún. ambiens rendszerekkel segített életvitel témakörében. Az Európai Bizottság szakértői már évekkel ezelőtt javasolták, hogy a környezet-intelligens (ambiens) rendszerekkel támogatott életvitel legyen a szakmai prioritások egyike. Ahhoz, hogy infokommunikációs eszközeink valóban kiszolgáljanak – és ne kiszolgáltatottá tegyenek – bennünket, egymással együttműködni képes és egyszerűen kezelhető eszközökre, ehhez pedig műszaki szabványokra, jogi szabályozásra, szabatos működési leírásokra, jól képzett szakemberekre, az utóbbihoz pedig megfelelő oktatásra és képzésre van szükség. 40 IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR Tizenöt EU-tagország (köztük Magyarország) részvételével, 2004 óta készítik elő az Ambient Assisted Living Joint Programme-ot (AAL-JP). Az évi mintegy ötvenmillió eurós támogatású AAL-JP az előzetes tervek szerint 2008 első felében indulhat. A 2007. június 14-én Brüsszelben bejelentett, 10 éves programhoz Magyarország alapítóként csatlakozott. A 100 millió eurós finanszírozás egynegyedét az EU vállalja, másik egynegyedét a kormányok biztosítják. A – remélhetően sikeres – magyar projektek támogatására tehát évente 2,5 millió euróra számíthatunk. Ahhoz, hogy az infokommunikációs technológiák életviteli alkalmazásaiban, illetve az AAL Közös Programban rejlő lehetőségeket ki tudjuk használni, Magyarországon is nemzeti stratégiára és programokra van szükség. Ezt felismerve jött létre 2005-ben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Beágyazott és Ambiens Rendszerek Innovációs Műhely (BeAm-IM) szakmai közössége, 2006-ban pedig javaslatot dolgoztak ki az eVITA Nemzeti Programra. 2007 szeptemberében létrejött az eVITA Összefogás, majd november végén megalakult az eVITA Nemzeti Technológiai Platform. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából 2007 közepén háttértanulmány készült az eVITA Nemzeti Program megalapozására. A tanulmány kidolgozására konzorcium alakult, amelynek tagjai feltehetően meghatározó szerepet játszanak majd a program megtervezésében és végrehajtásában is. A héttagú konzorcium vezetője a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság volt. A műszaki tárgyú fejezetek kidolgozásában az NJSZT szakmai vezetésével a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Egyesülete, az MTA Számítástudományi és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, az egészséggazdaság tárgyú fejezetek kidolgozásában pedig az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) szakmai vezetésével az Egészségügyi Szakértő Műhely (ESZM) és a Med-Econ Kft. munkatársai, illetve az általuk felkért szakemberek vettek részt. A tervezett eVITA Nemzeti Platform célja kettős: egyrészt a magyar gazdaság gyorsabb ütemű fejődésének elősegítése az életvitelt segítő (vagy rövidebben: életviteli) technológiák és alkalmazások területén, másrészt a már meglévő kutatás-fejlesztési és innovációs eredményeken alapuló alkalmazások kidolgozásának és rendszerbe állításának serkentése több szakterületen, kiemelten az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben. Az egészségügyi és a szociális ellátás területén kiemelendő az időskorúak, továbbá a fogyatékkal élők, a betegségből felépülők és a rehabilitációra szorulók ellátásának, gondozásának, felügyeletének, ápolásának, önálló életvitelének segítése infokommunikációs eszközök alkalmazásával, rendszerbe INFOKOMMUNIKÁCIÓ KOMMUNIKÁCIÓ állításával; a távdiagnosztikai és távgyógyászati rendszerek elterjedésének elősegítése, az otthonápolás támogatása stb. Már ma is mintegy 10 ezer ember van Magyarországon, aki távmegfigyeléssel áll orvosi kezelés alatt.10 éven belül ez a szám a többszörösére nőhet, a rendszer tömeges méretekben szolgálhatja az egészségügyet, olyan egyszerűen egyesítve az eszközöket egyetlen rendszerbe, mint ma az operációs rendszerekben a „plug-and-play” megoldások. A program keretei messze túlnőnek az egészségügyön. A gazdaságfejlesztési célok között említhető a magyar vállalatok versenyképességének növelése, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése; a gazdaság igényeit kielégítő kutatás-fejlesztési és technológiafejlesztési tevékenységek serkentése; a felsőfokú és a szakoktatás fejlesztése a megfelelően képzett és megfelelő létszámú szakembergárda rendelkezésre állása érdekében; a vállalatok és kutatóhelyek együttműködésének erősítése stb. „Az egészségi állapotot felügyelő és a mindennapi életvitelt könnyebbé tevő eszközöket, ha tömeges elterjedésük folytán elérhető áron kerülnek forgalomba, nagyon sokan meg fogják vásárolni, az alacsony jövedelemmel rendelkezők pedig – általában ők tartoznak a leginkább veszélyeztetett csoportokba – a társadalombiztosítás hozzájárulásával juthatnak a megfelelő berendezésekhez. Mindenképpen komoly méretű világpiac van kialakulóban, amit a már ma is kapható, egyszerűbb orvostechnikai és sportegész- ségügyi berendezések egyre növekvő mennyisége és piaca előre jelez. Ez a piac euróban mérve is sokmilliárdos piac. Nem véletlen, hogy a nagyvállalatok – gyártók és szolgáltatók egyaránt – világszerte egyre fokozódó érdeklődést mutatnak az egészségipar iránt.” – írta tanulmányában Hanák Péter, a NJSZT alelnöke. Mindezek tudatában a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatot írt ki nemzeti technológiai platformok létrehozására és működtetésére. Az NJSZT koordinálásával több szervezet együtt pályázott az eVITA Nemzeti Technológiai Platform létrehozására. A Platform Stratégiai Testületének elnöke Somody Imre, Operatív Testületének vezetője pedig Alföldi István. Az eVITA Platform célja, hogy ezen a nagyon fontos területen stratégiai kutatási és innovációs tervet, majd pedig cselekvési tervet dolgozzon ki arra, hogy milyen – tág értelemben vett – fejlesztések kellenek ahhoz, hogy Magyarország a kínálkozó lehetőségeket kihasználja. A Platform, a pályázati döntéstől függetlenül, 2007. november 28-án megalakult. A 2008. év kiemelkedő nemzetközi eseménye lesz az április 3. és 5. között megrendezésre kerülő eVITA 2008 Konferencia és Szakkiállítás Budapesten, az Európa Kongresszusi Központban, amely a tervek szerint az AAL Közös Program európai nyitórendezvénye is. Az eseményre az Európai Bizottság számos magas rangú képviselője mellett az AAL Közös Programban részt vevő országokból is sok résztvevőt és kiállítót várnak. NAL Magyarország első műszívbeültetése Magyarország első műszívét 2008. február 15-én egy súlyos állapotban lévő szívátültetésre váró 58 éves férfibeteg kapta meg Budapesten, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikai Tömbjében. A keringéstámogató eszköz (hétköznapi néven műszív) nem pótolhatja a transzplantációs műtétet, de jelentősen javíthatja a várólistán levő betegek túlélési esélyeit, és növelheti a sikeres transzplantációk számát is. A nemzetközi statisztikák alapján 10 millió ember esetén 40-60 szívátültetésre lenne szükség évente. A műszív egy sebészi úton beültetett mechanikus pumpából áll, mely pumpa képes átvenni a szív munkáját. A műtét alatt a szív megfelelő üregeiből műanyag csőrendszer segítségével a vért egy testen kívül elhelyezkedő pumpába vezettük, ez képes mind a jobb, mind a bal szívfél munkáját akár teljes egészében is átvenni. A mesterségesen fenntartott keringés mellett a beteg mobilizálható, vagyis idővel a betegágyat elhagyva képes alapvető teendőit ellátni maga körül (tisztálkodni, asztalnál enni, a lakásban sétálni, olvasni stb.), így nagyobb esélylyel tudja megvárni a hetek vagy akár hónapok múlva érkező donorszívet is. A beültetett műszív jelentős mértékben javítja a betegek túlélését a szívátültetésig. A beteg kezelését nemzetközileg is elismert hazai szívsebészekből, kardiológusokból és aneszteziológusokból álló team végzi. Az utóbbi két esztendőben a magyarországi szívátültetések száma jelentős mértékben növekedett, és ezzel az éves viszonylatban végzett 20 körüli esetszámmal, a transzplantációkat végző hazai központ, a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikája a világviszonylatban is jegyzett centrumok közé került. Reményeink szerint az egyetemen működő tudományos műhelyek továbbra is fenn tudják tartani a tőlük elvárt, világviszonylatban is megszokott és elismert színvonalat, ám ehhez stabil finanszírozási háttérre van szükségük. TÉ IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR 41
