Intézmények:Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont
Évfolyam: VII. évfolyam
Lapszám:2008. / 4
Hónap:május
Oldal:43-45
Terjedelem:3
Rovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat:TELEMEDICINA
Absztrakt:
Az Európai Unió tagországainak többsége az életviteli technológiákat és alkalmazásokat, az ambiens rendszerekkel segített életvitelt kiemelt kutatás-fejlesztési és innovációs területként kezeli. A 2008 második negyedévében elindult és 2013-ig tartó uniós AAL Közös Program célja, hogy a korszerű infokommunikációs technológiák felhasználásával olyan, az európai közösséget érintő problémákra (pl. elöregedő társadalom, eltartókeltartottak arányának változása, fenntartható ellátórendszerek, versenyképesség) keressen megoldásokat, amelyek alapvető hatással vannak az egyének és családok életére, a szociális és egészségügyi ellátórendszerek működésére és az európai gazdaság fejlődésére. A cikkben a Budapesten, 2008. április 3-5. között megrendezett nemzetközi – az „Infokommunikáció az életvitel szolgálatában – Új iparág születőben” mottójú – eVITA 2008 Konferencia és Szakkiállításról számolunk be. A konferencia célja az volt, hogy felhívja a közfigyelmet, azaz a gazdaság és a társadalom, a magánszféra és a közszféra, a vállalkozók és a családok figyelmét az életvitelt segítő infokommunikációs technológiákban (IKT) rejlő lehetőségekre és az ilyen alkalmazások jelentőségére, amivel ma még csak nagyon kevesen vannak tisztában.
Angol absztrakt:
The goal of the AAL Joint Programme that has started in the second quarter of 2008 and will end in 2013 is to find solutions for such problems of the European Community (for example, ageing society, changes in the proportion of earners and non-earners, sustainable social and health care systems, competitiveness) that deeply effect the life of individuals and families, the operation of the social and health care systems, and the development of the European economy. In this article, we give an account of the international eVITA 2008 Conference and Exhibition that was organised between 3 and 5 April 2008 in Budapest, with the motto „Infocommunication in the service of everyday life – A new industry is being born”. The aim of the event was to raise awareness among the general public, the economic sector and the society, the private and the public spheres, the entrepreneurs and the families about the opportunities hidden in the assistive infocommunication technologies and the importance of such applications which only very few of us are aware of.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ eVITA Infokommunikáció az életvitel szolgálatában Beszámoló az eVITA 2008 Konferencia és Szakkiállításról Az Európai Unió tagországainak többsége az életviteli technológiákat és alkalmazásokat, az ambiens rendszerekkel segített életvitelt kiemelt kutatás-fejlesztési és innovációs területként kezeli. A 2008 második negyedévében elindult és 2013-ig tartó uniós AAL Közös Program célja, hogy a korszerű infokommunikációs technológiák felhasználásával olyan, az európai közösséget érintő problémákra (pl. elöregedő társadalom, eltartók-eltartottak arányának változása, fenntartható ellátórendszerek, versenyképesség) keressen megoldásokat, amelyek alapvető hatással vannak az egyének és családok életére, a szociális és egészségügyi ellátórendszerek működésére és az európai gazdaság fejlődésére. A cikkben a Budapesten, 2008. április 3-5. között megrendezett nemzetközi – az „Infokommunikáció az életvitel szolgálatában – Új iparág születőben” mottójú – eVITA 2008 Konferencia és Szakkiállításról számolunk be. A konferencia célja az volt, hogy felhívja a közfigyelmet, azaz a gazdaság és a társadalom, a magánszféra és a közszféra, a vállalkozók és a családok figyelmét az életvitelt segítő infokommunikációs technológiákban (IKT) rejlő lehetőségekre és az ilyen alkalmazások jelentőségére, amivel ma még csak nagyon kevesen vannak tisztában. The goal of the AAL Joint Programme that has started in the second quarter of 2008 and will end in 2013 is to find solutions for such problems of the European Community (for example, ageing society, changes in the proportion of earners and non-earners, sustainable social and health care systems, competitiveness) that deeply effect the life of individuals and families, the operation of the social and health care systems, and the development of the European economy. In this article, we give an account of the international eVITA 2008 Conference and Exhibition that was organised between 3 and 5 April 2008 in Budapest, with the motto „Infocommunication in the service of everyday life – A new industry is being born”. The aim of the event was to raise awareness among the general public, the economic sector and the society, the private and the public spheres, the entrepreneurs and the families about the opportunities hidden in the assistive infocommunication technologies and the importance of such applications which only very few of us are aware of. Az Európai Parlament 2008. március 13-i ülésén hagyta jóvá az ún. AAL Közös Programot (AAL = Ambient Assisted Living, azaz ambiens – infokommunikációs – rendszerekkel segített életvitel) – ettől vált igazán aktuálissá az eVITA 2008. A második negyedévben elindult és 2013-ig tartó AAL Közös Program célja, hogy infokommunikációs technológiák felhasználásával az európai közösséget érintő olyan problémákra (elöregedő társadalom, eltartók-eltartottak arányának változása, fenntartható ellátórendszerek, versenyképesség stb.) keressen megoldásokat, amelyek alapvető hatással vannak az egyének és családok életére, a szociális és egészségügyi ellátórendszerek működésére és az európai gazdaság fejlődésére (lásd: http://www.aal-europe.eu). ‚‚Az Infokommunikáció az életvitel szolgálatában – Új iparág születőben” mottójú eVITA 2008 volt ebben a kibontakozóban lévő témában az első nemzetközi rendezvény Magyarországon. A neves külföldi és hazai előadók, illetve szakmai kiállítók olyan infokommunikációs technológiákat és alkalmazásokat mutattak be az eVITA 2008 négyszáznál több résztvevőjének, amelyek az egészségesebb, gazdaságosabb és kényelmesebb életvitelt, a felügyeletre, gondozásra, ápolásra vagy rehabilitációra szoruló időskorúak, betegek és fogyatékkal élők életvitelének segítését szolgálják. (A rendezvény részletes programja és az elhangzott előadások nagy részének diái letölthetők az eVITA 2008 honlapjáról: http://evitaevent.eu). Az április 3-i plenáris ülést Pártos Ferenc, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke nyitotta meg. Előadásában az eVITA témakörben rejlő piaci lehetőségekről szólt az Európai Unió „Lead Market” kezdeményezésének tükrében. Ezután Vivane Reding, az Európai Unió információs társadalom és média ügyekért felelős biztosának videóra felvett üdvözletét nézték és hallgatták meg a konferencia résztvevői. Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője az e-Befogadás Kezdeményezés, illetve az AAL Közös Program társadalmi és versenyképességi jelentőségét boncolgatta; Horváth Ágnes egészségügyi miniszter az egészségügy előtt álló kihívások IKTalapú megoldási lehetőségeiről szólt; Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese a modern kommunikációs eszközök és a gondolkodási architektúrák összefüggéseiről beszélt; Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára az eVITA kezdeményezés gazdaságstratégiai jelentőségét ecsetelte; Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter pedig a Nemzeti Fejlesztési Terv kurrens céljait és támogatási lehetőségeit mutatta be, különös tekintettel az eVITA témakörre. IME VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008. MÁJUS 43 INFOKOMMUNIKÁCIÓ eVITA A szünetben, a mintegy 20 kiállítót felvonultató szakkiállítást Lippényi Tivadar, az NKTH elnökhelyettese nyitotta meg. A kiállítók között voltak orvostechnikai, távközlési és egészségügyi vállalatok, időskorúaknak és fogyatékkal élőknek segédeszközöket gyártó és forgalmazó szervezetek, valamint felsőoktatási és kutatóintézeti kutatócsoportok (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont; Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar, Mobil Informatika Kompetenciaközpont; Eötvös Loránd Tudományegyetem, InfoHumanica Kutatócsoport; Pannon Egyetem, Információs Rendszerek Tanszék; KFKI RMKI Beszéd- és Rehabilitáció-technológiai Osztály). Önálló standdal volt jelen az Európai Bizottság e-Befogadás (e-Inclusion) osztálya is. A plenáris ülés a szünet után is folytatódott. Várkonyi Attila, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnökének bevezető szavai után először Paul Timmers, az Európai Bizottság osztályvezetője tartott előadást az i2010 és az e-Befogadás kezdeményezések hátteréről, és a hamarosan induló AAL Közös Programról. Ôt Tony Graziano, az EICTA, az Európai Informatikai Vállalkozások Szövetségének igazgatója követte, aki a vállalkozások szempontjából értékelte az i2010 kezdeményezést. Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója az e-Befogadás és a digitális esélyegyenlőség szociológiai aspektusait elemezte és a lemaradás veszélyeit ecsetelte. A délelőtti ülést Pettkó András képviselő zárta, aki az e-Befogadás kezdeményezésből fakadó magyarországi teendőkről, az öt magyar parlamenti párt erről szóló közös nyilatkozatáról beszélt. Ebéd után a szekcióülések következtek. A szakpolitikai szekcióban Jávor András, illetve Péceli Gábor elnökletével az eVITA Nemzeti Program előkészítésének eddigi eredményeit és a közeljövő terveit mutatták be az előadók és a felkért hozzászólók (Jancsó László, Butsi Zoltán/Kozmann György, Fidrich Márta, Dévai Endre, Alföldi István és Hanák Péter, továbbá Lippényi Tivadar, Racskó Péter, Miletics Pál, Bakács András és Lemák Gábor). A vitában felszólalók javasolták, hogy a következő hónapokban részletesen vitassunk meg olyan fontos kérdéseket, mint az életviteli technológiák alkalmazásának biztonsága, az egészségügyi/életviteli adatbázisok elérhetősége és a személyiségi jogok védelme, a szabványok szükségessége vagy az életviteli alkalmazások ergonómiája. Dömölki Bálint javasolta, hogy az életviteli alkalmazások alkalmasságának vizsgálatába vonjuk be a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szenior tagjait, akiknek ma már személyes tapasztalataik vannak arról, hogy miben és hogyan segíthet az informatika a mindennapokban. A szakpolitikaival párhuzamos szekcióban Lukács Lajos, illetve Michael Huch elnökletével orvostechnikai és mérnöki kihívásokat, illetve a legjobb gyakorlatot illusztráló példákat mutattak be az előadók (Jobbágy Ákos, Kutor László, Meleg László, Martin Becker, Pavel Kubu, Avar Gábor és Kardkovács Zsolt, illetve Kalevi Virta, Takács Barnabás, 44 IME VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008. MÁJUS Kiss Ákos, Megyesi Csaba, Izsó Lajos és Christian Mandel). Az első napot ünnepi vacsora zárta. A második nap ismét plenáris előadásokkal kezdődött. Somody Imre, az Egészségügyi Szakértő Műhely vezetője, az eVITA Nemzeti Technológiai Platform Stratégiai Testületének elnöke Paradigmaváltás az egészségügyben: az IKT a kapcsolat a múlt és a jövő között c. előadásában részletesen indokolta, hogy miért és miért most van szükség paradigmaváltásra; elmondta, hogy mit nyerhetünk, ha lépünk, és mit veszíthetünk, ha nem; majd fölsorolta a szerinte legfontosabb teendőket. Ôt Racskó Péter, az Egészségügyi Minisztérium informatikai szakállamtitkára követte, aki előadásában a 2008. március 1-jétől működő egészségügyi informatikai szakállamtitkárság létrehozásának indokait és céljait, valamint az új egészségügyi informatikai stratégia körvonalait és tíz súlyponti területét ismertette. A plenáris előadások után újra párhuzamos szekciók következtek. Három egymás utáni szekció az Nemzetközi AAL Nap összefoglaló címet kapta. Az elsőt Gerhard Finking, a német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője, az európai AAL Szövetség elnöke vezette. A szekcióban első előadóként Peter Wintlev-Jensen, az Európai Bizottság AAL-referense az AAL Közös Program demográfiai és szakpolitikai hátterét, valamint jelen státuszát mutatta be. A következő előadó Reinhard Goebl, az osztrák Szövetségi Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője volt, aki az AAL Közös Program eddigi csaknem ötéves történetét és a közös munka eddigi tanulságait ismertette. Christian Wehrmann, a német VDI|VDE|IT munkatársa már a jövőről beszélt: az Európai Bizottság támogatásával elindított AALiance európai innovációs összefogásról, amely többek között az AAL Közös Program sikerét akarja elősegíteni. Michael Huch, a VDI|VDE|IT projektvezetőjének előadása zárta ezt a szekciót: ő egy olyan európai tanulmány főbb megállapításait és ajánlásait mutatta be, amely az időskorúak önálló életvitelét segítő infokommunikációs technológiák lehetőségeit vizsgálta. A következő szekcióban Reinhard Goebl elnökletével Gerda Geyer (FFG, Ausztria) az AAL Közös Program munkaprogramját és tervezett első pályázati felhívását, Hartmut Strese (VDI|VDE|IT) pedig a pályázatok lebonyolításának szervezeti és működési kereteit mutatta be. A záró szekcióban, amelyet Vass Ilona, az NKTH elnökhelyettesének akadályoztatása miatt Németh Edina, az IST Pro csoport munkatársa vezetett le, az AAL Közös Programban való együttműködéshez partnert keresők mutatkoztak be és ismertették néhány percben a projektötleteiket. (A bemutatkozások írásos változata letölthető a http://www.ivsz.hu/engine.aspx?page=evita_brokerage címről). A Nemzetközi AAL Nappal párhuzamosan futó szekciók közül az első – ennek elnöke Surján György, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet mb. igazgatója volt – az integ- INFOKOMMUNIKÁCIÓ eVITA rált egészségügyi és szociális rendszerek nagyon aktuális kérdéseivel foglalkozott. Ebben a szekcióban Surján György, Englert Zoltán/Arnold Csaba/ Szabadhegyi Csaba, Gaál Balázs/Kozmann György, Neumark Tamás és Papp Renáta előadását hallgatták meg a résztvevők. A következő szekció Magyar Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem stratégiai igazgatója elnökletével azokról a hazai kezdeményezésekről és programokról adott áttekintést, amelyek témája kapcsolódik az AAL Közös Programhoz és az eVITA kezdeményezéshez: a Mobilitás és Multimédia Klaszterről (Lemák Gábor), a Semmelweis Egyetem innovációs és inkubációs központjának tevékenységéről (Lacza Zsombor), a Magyar Telemedicina és e-Health Szövetségről (Erdei Edit), a 2. Nemzeti Fejlesztési Tervről (Suth Barbara), valamint az informatikai és az egészségügyi fejlesztési pólusokról (Magyar Gábor, illetve Bulla Zsófia). A sorozat harmadik és egyben záró szekciójának témája a speciális igényű emberek számára készülő eszközök és alkalmazások voltak. A szekció elnöke Kutor László, a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karának docense volt. Németh Géza arról beszélt, hogy milyen nehéz eljuttatni a kutatások eredményeit azokhoz, akiknek szükségük lenne rá. Lőrincz András mozgásukban súlyosan korlátozott fiataloknak készített kommunikációs eszközöket, Karacs Kristóf/Zarándy Ákos/Szuhaj Mihály, Arató András/Juhász Zoltán, valamint Ecsedi Csaba (aki maga is vak), látáskárosultaknak fejlesztett segédeszközöket, Takács György, illetve Csovics Balázs pedig halláskárosultakat segítő eszközöket mutattak be előadásukban. működésért, a résztvevőknek az érdeklődésért, továbbá a GKM-nek a kezdeményezésért és az NKTH-nak a rendezvény támogatásáért. Ezt megelőzően díjakat adott át a látógatói szavazatok szerinti legjobb kiállítóknak és legjobb posztert bemutatóknak. A záróülésen a szervezők nevében Kátai Szabolcs, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) alelnöke mondott köszönetet az előadóknak és a kiállítóknak a közre- Összeállította: Dr. Hanák Péter BME Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont Összefoglalva: az eVITA 2008 Konferencia és Szakkiállítás jó alkalom volt e nagy növekedési potenciállal rendelkező kutatás-fejlesztési és innovációs terület bemutatására, a születőben lévő új iparág és piac szereplőinek párbeszédére, új alkalmazások megismerésére. Kiemelt téma volt a magyar népesség elöregedéséből és általánosan rossz egészségi állapotából eredő, társadalmi feszültségeket is okozó problémák kezelése, amelyre új, költséghatékony megoldásokat kínálnak az infokommunikációs technológiák életviteli alkalmazásai. Az eVITA 2008 a nagyközönség számára is megmutatta azokat az új alkalmazási lehetőségeket, amelyeket az infokommunikációs technológiák, a „mindenütt jelenlévő informatika” teremtett az utóbbi években. Most az a dolgunk, hogy a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság vezetésével létrejött eVITA Nemzeti Technológiai Platformot alkotó szervezetek vezetésével, az eVITA Összefogáshoz csatlakozó szervezetekkel együttműködve folytassuk a már megkezdett munkát: az eVITA Nemzeti Program előkészítését, az innovációs stratégiai terv és a cselekvési terv kidolgozását (lásd: http://evita.njszt.hu). Többek között ennek fontosságáról is meggyőzte a résztvevőket az eVITA 2008 Konferencia és Szakkiállítás. Európai színvonalú digitiális mammográf a Debreceni Egyetemen 2008. május 9-én ünnepélyes keretek között került bemutatásra az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Emlővizsgáló Központjában a korszerű vizsgálatokat és eredményesebb kezelést lehetővé tevő Direkt Digitális Mammograph szűrőkészülék. A VESZ-Echo Emlővizsgáló Központ, mely a Debreceni Egyetem Komplex Mammográfiás Szűrőcentrumában működik, a népegészségügyi program keretében 2001 óta látja el a Debrecenben és a Hajdú-Bihar megye kijelölt községeiben lakó 45-65 éves nők szűrését. Az európai színvonalú, a legmagasabb elvárásoknak is megfelelő korszerű készülék rendkívüli jelentősége abban áll, hogy segítségével kisebb sugárterhelés mellett és rövidebb idő alatt pontosabb diagnózist lehet felállítani, az elvégzett vizsgálatok után így kevesebb az ismételt vizsgálatra való visszahívás. Elsődleges szakmai szempont továbbá, hogy nincs vegyszerhasználat, filmfelhasználás, így a képek alul- vagy túlexponálásának veszélye is megszűnik, éppúgy, mint a sötétkamrai munka. Az új, korszerű mammográfiás kép utólag célszerűen alakítható és kitűnően alkalmas automatikus kiértékelésre is. A digitális képek további előnye, hogy elküldhetők tetszés szerinti munkaállomásra konzultáció, leletezés, gyógykezelés céljából, az archívum pedig igen helytakarékos: egyetlen szekrényben is tárolható. Az 1991 óta működő VESZ-Echo Emlővizsgáló Központban a szűrések mellett olyan kiegészítő vizsgálatokat is végeznek, mint a klinikai mammográfia, az emlő ultrahang, vagy mintavétel további vizsgálatok céljára. TÉ IME VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008. MÁJUS 45
