IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Paradigmaváltás a egészségügyben

  • Cikk címe: Paradigmaváltás a egészségügyben
  • Szerzők: Dr. Somody Imre
  • Intézmények: Somody Kft.
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 50-52
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: TELEMEDICINA

Absztrakt:

Globálisan jelentkező probléma, hogy a szociális ellátórendszerek működési modellje idejétmúlttá vált. Hatványozottan igaz ez a magyarországi ellátórendszerre, különösen az egészségügy területén. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészségügyben az ellátási szintek kapcsolata, együttműködése, egymásra épülése szakmai szempontból szabályozatlan, nem hatékony: kooperáció helyett egymásmellettiség jellemző a gyakorlatban. Szükségesnek látszik az ellátórendszer tevékenységének öszszehangolását, koordinációját és mindenekelőtt a nyújtott szolgáltatások egymásra épülését segítő új modell kidolgozása. Az új modell merőben új gondolkodásmódot igényel, ezért nem túlzás azt állítani, hogy a globális kihívásra adott válasz hívószava: a paradigmaváltás. Állítjuk, hogy korunk infokommunikációs technológiai (ICT) vívmányainak újfajta alkalmazásával hidat képezhetünk az egészségügy jelene és jövője között; az ICT nemcsak katalizátor szerepet tölthet be az egészségügy fenntarthatóvá tételében, de általa az ágazat a magyar gazdaság húzóágazatává fejleszthető. Ezt a célt tűzte zászlajára a nemzetközi AAL Program hazai adaptációjaként elindított eVITA Nemzeti Technológiai Platform.

Angol absztrakt:

It is a global problem that the operational model of social security systems is becoming obsolete. This is especially true for the Hungarian model, in particular in the health care sector. Experiences show that collaboration and cooperation between different levels of health provision are uncontrolled from a medical-professional point of view and are ineffective: in practice, adjacency and overlapping prevail instead of cooperation. It is high time a new model was developed in order to harmonize the different activities of the social security system and particularly to support the harmonization of services provided at each progression level. The new model requires an entirely new way of thinking; therefore it is not exaggerated to say that the keyword of the answer to the global challenge is paradigm shift. We assert that by applying cutting edge ICT techniques and achievements we can constitute a bridge between the present and the future of health care. ICT, as a catalyst, will not only play a role in turning health care sustainable, but it will also help the health sector to become a leading industry in the Hungarian economy.

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Somody Imre Intézmény: Somody Kft.

[1] eVITA program: életviteli technológiák és alkalmazások IME -Az egészségügyi vezetők szaklapja, VII. évfolyam, 1. szám, 40. old, 2008 február
[2] eVITA program: életviteli technológiák és alkalmazások Interjú Somody Imrével, a Stratégiai Testület és Alföldi Istvánnal, az Operatív Testület elnökével IME -Az egészségügyi vezetők szaklapja, VII. évfolyam, 2. szám, 50. old, 2008 március

INFOKOMMUNIKÁCIÓ eVITA Paradigmaváltás az egészségügyben Dr. Somody Imre, Somody Kft. Globálisan jelentkező probléma, hogy a szociális ellátórendszerek működési modellje idejétmúlttá vált. Hatványozottan igaz ez a magyarországi ellátórendszerre, különösen az egészségügy területén. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészségügyben az ellátási szintek kapcsolata, együttműködése, egymásra épülése szakmai szempontból szabályozatlan, nem hatékony: kooperáció helyett egymásmellettiség jellemző a gyakorlatban. Szükségesnek látszik az ellátórendszer tevékenységének öszszehangolását, koordinációját és mindenekelőtt a nyújtott szolgáltatások egymásra épülését segítő új modell kidolgozása. Az új modell merőben új gondolkodásmódot igényel, ezért nem túlzás azt állítani, hogy a globális kihívásra adott válasz hívószava: a paradigmaváltás. Állítjuk, hogy korunk infokommunikációs technológiai (ICT) vívmányainak újfajta alkalmazásával hidat képezhetünk az egészségügy jelene és jövője között; az ICT nemcsak katalizátor szerepet tölthet be az egészségügy fenntarthatóvá tételében, de általa az ágazat a magyar gazdaság húzóágazatává fejleszthető. Ezt a célt tűzte zászlajára a nemzetközi AAL Program hazai adaptációjaként elindított eVITA Nemzeti Technológiai Platform. It is a global problem that the operational model of social security systems is becoming obsolete. This is especially true for the Hungarian model, in particular in the health care sector. Experiences show that collaboration and cooperation between different levels of health provision are uncontrolled from a medical-professional point of view and are ineffective: in practice, adjacency and overlapping prevail instead of cooperation. It is high time a new model was developed in order to harmonize the different activities of the social security system and particularly to support the harmonization of services provided at each progression level. The new model requires an entirely new way of thinking; therefore it is not exaggerated to say that the keyword of the answer to the global challenge is paradigm shift. We assert that by applying cutting edge ICT techniques and achievements we can constitute a bridge between the present and the future of health care. ICT, as a catalyst, will not only play a role in turning health care sustainable, but it will also help the health sector to become a leading industry in the Hungarian economy. PARADIGMAVÁLTÁS – SZÜKSÉGLET ÉS LEHETÔSÉG A szociális ellátórendszer válsága megköveteli, hogy az egészségüggyel kapcsolatos gondolkodásunkat alapjaiban változtassuk meg, törekedve egy újfajta, racionális, ugyanakkor szociális szempontból továbbra is érzékeny egészségügyi 50 IME VII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2008. JÚNIUS modell kialakítására. Közismert tény, hogy a magyar egészségügyi ellátás színvonala messze elmarad a fejlett európai országok színvonalától. A jelenleg alkalmazott fejlesztési elképzelések azonban aligha alkalmasak ahhoz, hogy belátható időn belül utolérjük Európát. A mai „hagyományos” egészségügy-fejlesztési modell jellemzően az intézményfejlesztésre helyezi a hangsúlyt, általában felülről próbál modernizálni, minek okán bármely nagyobb volumenű fejlesztési elképzelés fedezhetetlen tőkeigényt támaszt a terület finanszírozójával szemben. Ha továbbra is ezt a modellt követve, kevés pénzből, felszínesen foltozgatjuk leromlott állapotú kórházainkat, félő hogy egyre inkább lemaradunk a jóval tőkeerősebb, fejlett európai országok mögött. Felmerül tehát a kérdés: hogyan érhetünk el hathatós változásokat a magyar egészségügy szűkös kapacitásai, véges erőforrásai mellett, felzárkózhatunk-e egyáltalán az európai élbolyhoz, és ha igen, hogyan. Állítjuk, hogy a lehetőség ablaka nyitva áll Magyarország számára, ahhoz azonban hogy éljünk is ezzel a lehetőséggel, az egészségügyi paradigma módosítására, össztársadalmi szemléletváltozásra és egy ezen alapuló fenntartható egészségügyi modell kialakítására van szükség. Az általunk javasolt új típusú, „penetrációs egészségügyi modellt” követve, az egészségügy a magyar gazdaság húzóágazatává fejleszthető. A penetrációs modell két pillérre épül: az élethosszig tartó egészségmenedzsmentre, valamint a tényhatáson alapuló finanszírozás megvalósítására. Az élethosszig tartó egészségmenedzsment leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a társadalom tagjai számára megteremtjük annak lehetőségét, hogy saját kezükbe vegyék egészséges életmódjuk kialakításának, egészségük megőrzésének kérdését, esélyt kapva a hosszú távú tervezésre, az élethosszig tartó stabil egészségállapot megtartására. A súlypont a közösségi felelősségvállalás felől az érdekvezérelt egyéni öngondoskodás irányába tolódik el, olyannyira, hogy a közösség az egyén felelőtlenségéből adódó egészségkárosodást nem köteles többé finanszírozni. Egyszerű példán szemléltetve: az embereknek megadjuk a megfelelő tájékoztatást a dohányzás egészségkárosító hatásáról, lehetővé tesszük számukra, hogy részt vegyenek prevenciós programokon, ösztönözzük őket az egészséges életmód követésére, azonban ha ennek ellenére úgy döntenek, hogy erős dohányzással károsítják egészségüket, a tudatosan vállalt egészségtelen életmód miatt arányosan kevesebb közösségi támogatásban részesülnek. A hangsúly tehát az egészségállapot megőrzésén, a betegségmegelőzésen, valamint a motiváción van; a kockázatviselés pedig a közösségi szintről egyre inkább elmozdul az individuum szintjének irányába. Az új modell másik pillére a tényhatáson alapuló finanszírozás. Fontosnak tartjuk, hogy bármely egészségügyi beavatkozás szabályozása, értékelése és elszámolása kizárólag annak tényleges hatásai mentén valósuljon meg. Konkrét példa- INFOKOMMUNIKÁCIÓ eVITA ként említhető a gyógyszer compliance problémaköre, vagyis az, hogy a betegek a kezelésben előírt módon szedik-e a számukra felírt gyógyszereket. A magyar betegek körében fokozottan jellemző a gyógyszer non-compliance, illetve az ennek okán kialakuló káros hatások, szövődmények, melyek óriási pótlólagos kiadásokat eredményeznek a kezelési idő meghosszabbodása, valamint a további szükséges gyógyszerelés miatt. Jelenleg jellemzően sehol nem ellenőrzik, hogy a beteg valóban bevette-e a kapott gyógyszert, de még azt sem, hogy egyáltalán megvásárolta-e azt a patikában. Arra irányuló ellenőrzés pedig végképp nincs, hogy a megvásárolt gyógyszereket továbbadja-e a beteg pl. külföldi rokona számára. Ezek szerint tehát ma Magyarországon minden további nélkül előfordulhat, hogy egy beteg az OEP által támogatott – vagyis közvetve a közösség által megfizetett – gyógyszert megvásárolja, szedi egy-két napig, majd amikor úgy érzi jobban van, kidobja vagy elajándékozza a maradék gyógyszert. A gyógyszerelés elégtelensége miatt azonban néhány nap múlva ismét megbetegszik, és újabb gyógyszereket kényszerül vásárolni, ugyancsak javarészt közösségileg finanszírozott támogatással. Természetesen senki számára nem ismeretlen ez a jelenség, sőt bizonyára mindannyian tudnánk tovább cizellálni a történetet. Vitathatatlan azonban, hogy sok-sok milliárd forintot fizetünk ki minden évben amiatt, hogy a „hagyományos” modell nem kezeli a non-compliance jelenséget. Mára az ICT technológiák fejlettségi szintje, és széleskörű elterjedtsége révén eljutottunk oda, hogy a javasolt két pillérre épülő egészségügy-fejlesztésnek technikai akadálya nincs. AZ EGÉSZSÉGÜGY PENETRÁCIÓS MODELLJE A penetrációs modell az infokommunikációs technológia vívmányait hívja segítségül az egészségügy problémáinak kezelésére. A modell szerkezeti felépítését az 1. ábra szemlélteti. Napjainkban már rendelkezésre állnak azok az infokommunikációs eszközök, amelyek újszerű alkalmazása lehetővé teszi, hogy az egészségügy progresszivitási szintjeit a fellelhető szinergiák mentén összekapcsolva, ténylegesen egymásra építve, biztosítsuk a folyamatos és effektív betegellátást, az információáramlás jelenleginél jóval magasabb pontossági és hatékonysági szintje mellett. Az új modell műkö- 1. ábra Az egészségügy penetrációs modellje désének alapvető feltétele álláspontunk szerint egy Központi Adatbank, valamint egy Betegtámogató Szolgálat létrehozása. A Központi Adatbank egy országos szintű, teljes betegpopulációt lefedő információs tárhely, amelynek megfelelő kialakításával megoldható a betegadatok egységes kezelése, védelme, biztonságos tárolása, valamint a kapcsolódó hozzáférési jogok szigorú betartása. A Betegtámogató Szolgálat feladata a folyamatos betegkövetés, betegtájékoztatás, motiváció és monitoring, továbbá kapcsolattartás az egészségügyi ellátórendszer intézményi szintű szereplőivel. A két iparág összekapcsolására építő modell sajátossága, hogy a jelenleg csupán fekvőbeteg intézményi szinten elérhető minőségbiztosított ellátási folyamatokat kiterjeszti az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szintjére, súlypontilag az otthoni ápolásra. A modern ICT eszközökkel már a betegek otthonában is lehetővé válik a folyamatos real-time betegkövetés és állapot monitoring, az ellenőrzött távfelügyelet, sőt számos területen maga a gyógyítás is delegálható, ezáltal óriási költségeket megtakarítva az egészségügyi büdzsé számára. A korábbi példánknál maradva, a compliance problémakör a penetrációs modellben a következő módon válik kezelhetővé: a korszerű infokommunikációs megoldásokkal képesek lehetünk mérni és ellenőrizni, hogy a beteg gyógyszerelése valóban előírásszerűen történt-e, sőt erről azonnali viszszacsatolást adhatunk a beteg és kezelőorvosa számára. Az így kialakítható folyamatos interakció ösztönzi és segíti a beteget és orvosát abban, hogy a gyógyszeres kezelést megfelelően folytassák le. Ennek hatására a terápiák hatékonysága szignifikánsan nő, a gyógyszerek helytelen alkalmazásából adódó mellékhatások mérséklődnek, jelentősen csökken a rehospitalizációk száma, az ily módon megtakarítható költségek milliárdos nagyságrendűek. A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELEI Az egészségügy és az infokommunikációs technológia összekapcsolása által lehetővé válik, hogy a jelenleg még csak szigetszerűen fellelhető, lokális hatáskörű fejlesztési elképzelések és kutatás-fejlesztési eredmények a betegpopuláció mind nagyobb rétegét lefedő, átfogó programokká nőjék ki magukat. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az új, ICT támogatású technológiák és módszerek teljes betegpopulációra kiterjedő, széleskörű alkalmazását kizárólag akkor szabad engedélyezni, ha azok jobb hatékonysága klinikai tesztekkel igazolva, objektíven kiértékelve bizonyítottá vált. Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban egymást erősítve, országos szinten fejthessék ki hatásukat, elengedhetetlen azok kompatibilitása, ezért az új modell feltételezi az egészségügyben alkalmazandó eszközök és technológiák megfelelő szintű standardizálását. Meggyőződésünk azonban, hogy a penetrációs egészségügyi modell csakis az érintettek (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint a kutató-fejlesztő intézmények) összefogásával és szoros együttműködésével valósítható meg. Az újfajta egészségügyi IME VII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2008. JÚNIUS 51 INFOKOMMUNIKÁCIÓ eVITA szolgáltatások finanszírozásának befogadási feltételrendszerét minél hamarabb meg kell teremteni, az innovációt segítő programokban pedig az ICT és az egészségügyi ágazat kapcsolódását kiemelten kell kezelni. Az új modell kialakítása természetesen nem megy egyik napról a másikra. Akcióprogram szerint, lépcsőzetesen kell kiépíteni az országos szintű rendszert. A program általunk javasolt forgatókönyve a következő: 1 lépés: Új típusú, ICT-támogatott egészségügyi pilot projektek megvalósítása és objektív kiértékelése, 2008-2010-ig. 2 lépés: Országos szintű információs és kommunikációs hálózatok kiépítése, 2009-től. 3 lépés: Központi Adatbank és Betegtámogató Szolgálat felépítése, 2009-2011 között. 4 lépés: Egészségügyi szolgáltatók fokozatos feltöltése ICT eszközökkel és technológiával, 2010-től. 5 lépés: Az országos lefedettség elérése 2010-től. Az általunk javasolt penetrációs modell tehát belátható időtávon belül képes fenntarthatóvá tenni a magyar egészségügyet és felzárkóztatni a fejlett európai szinthez. Megvalósítása azonban kizárólag paradigmaváltással és az egészségügy valamennyi érintettjének együttműködésével érhető el. Rajtunk tehát a döntés: élünk a modern kor adta kiváló lehetőséggel, vagy továbbra is az erőtlen sereghajtók táborát gyarapítjuk. IRODALOMJEGYZÉK [1] eVITA program: életviteli technológiák és alkalmazások IME -Az egészségügyi vezetők szaklapja, VII. évfolyam, 1. szám, 40. old, 2008 február [2] eVITA program: életviteli technológiák és alkalmazások Interjú Somody Imrével, a Stratégiai Testület és Alföldi Istvánnal, az Operatív Testület elnökével IME -Az egészségügyi vezetők szaklapja, VII. évfolyam, 2. szám, 50. old, 2008 március A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Somody Imre a budapesti Közgazdasági Egyetemen és Berlinben végezte közgazdasági tanulmányait. 1984ben doktori címet szerzett a gyógyszeripari innováció témájában írt disszertációjával. 1985-ben kutatási ösztöndíjjal a frankfurti Goethe Egyetemen tanult. 1981-től a Chinoin Gyógyszergyár kutatási és fejlesztési osztályán menedzser, 1986-tól pedig az újpesti gyáregység gazdasági igazgatója. 1988-ban alapította a Pharmavit Rt.-t, melynek 1996-ig volt elnök-vezérigazgatója. 1998 és 2001 között a Bristol-Myers Squibb Mead Johnson Nutritionals közép- és kelet-európai vezetője. 2004 augusztusa óta a Somody Kft. ügyvezetője, 2006 óta az Egészségügyi Szakértő Műhely Kft., 2007 óta a CIRIS Budapest Nemzetközi Reprodukciós Intézet Egészségügyi Kft. ügyvezető igazgatója. 2002-2003 között tagja volt az EU Kommunikációs Közalapítvány Kuratóriumának. 2002-2004 között az Országos Köznevelési Tanács tagja. Az Egészségesebb Életért Alapítvány, a Misszió Egészségközpont és a Bolyai-díj és Műhely alapítója. Kezdeményezője volt a Veresegyházi Életmód Program elindításának. 1996-ban az év menedzserének választották. Ugyanebben az évben Eötvös Loránd-díjat és Aschner Lipót-díjat kapott. 1998-ban elnyerte az Év embere címet. 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. 1999-ben George Washington díjat és Magyar Üzleti Díjat, 2000-ben pedig Podmaniczky-díjat kapott. Az eVITA Nemzeti Technológiai Platform Az eVITA Nemzeti Technológiai Platform (eVITA) a Nemzetközi AAL (AAL=Ambient Assisted Living, azaz ambiens – infokommunikációs – rendszerekkel segített életvitel) program magyarországi adaptációjaként a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) kezdeményezésére jött létre. (Az eVITA betűszó jelentése: Életvitelt segítő Infokommunikációs Technológiák és Alkalmazások.) Az eVITA egy európai szinten is véleményformáló lobbi és érdekérvényesítő szervezetté kíván válni, amelynek elsődleges célja az egészségügy fenntarthatóvá tétele az ICT vívmányainak újszerű alkalmazása által. Széleskörű, hatékony kommunikáció révén az eVITA Platform a kutató-műhelyek, a befogadók/ szabályzók és a piac elvárásainak és lehetőségeinek összehangolását tűzte célul. Küldetése egyfajta mediátori szerep betöltése, amely biztosítja az iparági szereplők közti információ, tudás és technológiatranszfer költséghatékony, gyors, átlátható áramlását; megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy minél több innovatív megoldás váljon piacképes termékké. Itthon a társadalom betegségállapota és az öregedés kikényszeríti, hogy eVITA fókuszába az egészségügyet állítsuk. Mivel ez nemzetközi probléma, egyben óriási nemzetközi üzletet is rejt magában. A politika ennek okán nemzetstratégia szinten építhet az eVITÁ-ra, és a megfelelő programok hatékony támogatásával húzóágazattá teheti Magyarországon az egészségügyet. 52 IME VII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2008. JÚNIUS