IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Trendek az inkontinencia ápolásában és gondozásban

  • Cikk címe: Trendek az inkontinencia ápolásában és gondozásban
  • Szerzők: Salczerné Dr. Hok Mária
  • Intézmények: független tanácsadó
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 8
  • Hónap: október
  • Oldal: 35-37
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
  • Alrovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT

Absztrakt:

A napjainkban zajló paradigma váltások között az inkontinencia problémakörének, meghatározásának, az inkontinencia ellátás tartalmi kérdéseinek változásai is jelentősek. Ezek rövid ismertetése után azokat a holisztikus folyamatokat érinti az írás, amelyek az inkontinenciával élők, az ellátók, a környezet, és az egészségügyi rendszer között zajlanak. A cikk felvillantja az interakciós folyamatok legfőbb befolyásoló tényezőit, összefoglalja a holisztikus megközelítésű „best practice” követelmények szempontjait. Mindezt annak érdekében, hogy konkrét célokat adjon a „Biztonság és partnerség” programhoz, hogy sürgesse a megváltozott szakmai környezethez és a betegek szükségleteihez igazodó ápolói kompetenciák bővítését.

Angol absztrakt:

Among the recent changes of paradigms those of the definition of the incontinence and its treatment were especially important. After a short overview the paper deals those holistic processes that are going on between people living with incontinence and their environment: the health system and caring staff. It underlines the main factors of the interactive processes. The aim of it all is to propose concrete objectives to the program „Security and Partnership in health care system 2010” and to encourage and speed up the process of adapting the additional nursing competences to reflect the changed professional and patient environments.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Ari Lajos
A magyar egészségügy tiszta Amerika? Az OECD szerint pocsékol, de nem pazarol a magyar egészségügy Vitrai József
Prioritásképzés és a finanszírozási küszöb alkalmazásának kérdései Magyarország, 2008. Dr. Gulácsi László
Egészségbiztosítási rendszerek modellezése az egészségügy finanszírozásában Dr. Bacskai Miklós, Lang Zsolt
A Regionális Egészségügyi Tanácsok által készítendô kapacitástanulmányok metodikája – az egészségügyi szakellátó rendszerek bemutatása és javaslat a fejlesztési irányvonalakra Dr. Dózsa Csaba, Borcsek Barbara , Malbaski Nikoletta, Krenyácz Éva
Háziorvosi tételes betegforgalmi jelentések elemzése 2007. június – 2008. május Pál László, Kiss Zsolt, Falusi Zsófia, Dr. Kőrösi László
Reflexió Dr. Szummer Csaba „Egy-ügyû miniszterektôl a nonzéró játszmákig” címû cikkére Dr. Ari Lajos
Új tudományos folyóirat a Debreceni Egyetemen IME Szerkesztőség
Trendek az inkontinencia ápolásában és gondozásban Salczerné Dr. Hok Mária
Cirkadián ritmus, depresszió és testi betegségek Dr. Purebl György
Az iskolás kor kihat a gyermekre? Az iskolaorvosi rendszernek is szembe kell-e néznie a bepisiléssel? Orvosi felmérés Dr. Gombos Éva
Paradigmaváltás a preventív egészségügyi befektetések gazdasági megítélésében – Hogyan mérjük egy védôoltás költséghatékonyságát? Dr. Nagy Bence, Prof. Dr. Kaló Zoltán
Az aszpirin (acetilszalicilsav) egészség-gazdaságtani elemzése atheroszklerotikus betegségek primer prevenciójában Herczeg Balázs , Dr. Gerencsér Zsolt , Rózsa Péter
Létrejöhet Európa első akkreditált gyermek alváscentruma Tamás Éva
A magyar egészségügy számára is elérhetővé válnak az információ-technológia alkalmazásából eredő előnyök A BT (British Telecom) Sajtótájékoztatója Dévényi Dömötör
Kutatás és fejlesztés egy gyártó szemszögéből Interjú Dévai Endrével Nagy András László

Szerző Intézmény
Szerző: Salczerné Dr. Hok Mária Intézmény: független tanácsadó

[1] Holistics approaches in nursing care: Position Document/ EWMA/London , MEP Ltd, 2008
[2] ICN Conference1986, London. Christine Norton: Nursing for Continence
[3] Continence Foundation, UK. Good, better and best practice in the integrated Continence Service 2000. Action Plan
[4] Best practice in continence care: in Nursing Times 2005.jan.11-17;101(2):70-1
[5] OKJ követelményrendszer: Inkontinencia koordinátor ápoló. SEBINKO, Urológiai Szakmai Kollégium Neurológiai Szakmai Kollégium, Inkofórum Orvostechnikai Szövetség inkontinencia szekció közös előterjesztésében, 2008.május www.sebinko.hu
[6] Az Egészségügyi Minisztérium válaszlevele a SEBINKO Szövetségnek: 2008.szeptember
[7] „Biztonság és partnerség: Feladatok az egészségügyben 2010-ig” Egészségügyi Minisztérium 2008.

MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT Trendek az inkontinencia ápolásában és gondozásban Salczerné Dr. Hok Mária, független tanácsadó A napjainkban zajló paradigma váltások között az inkontinencia problémakörének, meghatározásának, az inkontinencia ellátás tartalmi kérdéseinek változásai is jelentősek. Ezek rövid ismertetése után azokat a holisztikus folyamatokat érinti az írás, amelyek az inkontinenciával élők, az ellátók, a környezet, és az egészségügyi rendszer között zajlanak. A cikk felvillantja az interakciós folyamatok legfőbb befolyásoló tényezőit, összefoglalja a holisztikus megközelítésű „best practice” követelmények szempontjait. Mindezt annak érdekében, hogy konkrét célokat adjon a „Biztonság és partnerség” programhoz, hogy sürgesse a megváltozott szakmai környezethez és a betegek szükségleteihez igazodó ápolói kompetenciák bővítését. Among the recent changes of paradigms those of the definition of the incontinence and its treatment were especially important. After a short overview the paper deals those holistic processes that are going on between people living with incontinence and their environment: the health system and caring staff. It underlines the main factors of the interactive processes. The aim of it all is to propose concrete objectives to the program „Security and Partnership in health care system 2010” and to encourage and speed up the process of adapting the additional nursing competences to reflect the changed professional and patient environments. Az elmúlt évtizedekben a tudományok számos területén paradigmaváltás zajlott, így az inkontinencia problémakörében is. Az inkontinencia gyógyítás, ápolás, gondozás közép- 1. ábra A kontinencia új paradigmái pontjába mind az orvoslásban, mind az ápolásban a páciens és egészsége került (a betegség, betegségek helyett). A paradigmaváltás nyomán (1. ábra) a cél nem egyszerűen az inkontinencia ellátása, hanem a kontinencia elérése, vagy az inkontinencia visszafordítása, az életminőség javítása, a függetlenség biztosítása, a szociális kontinencia elérése lett. Ehhez a páciensek nedvesedési problémáit kell megfelelő módon menedzselni. Mivel az inkontinencia, mint probléma komplex, a megoldása multidiszciplináris megközelítést igényel (2. ábra). Az inkontinencia ápolásának és gondozásának korszerű megközelítésében különleges helye van a holisztikus szemléletnek, amelynek kérdésében is komoly paradigmaváltás következett be. Alapkövetelmény ugyanis ma már itt is minden részletre kiterjedően a folyamatokban és a rendszerekben való gondolkodás! (folyamat újraszervezés – process reenginering) [1]. Az inkontinenciával élők ápolása-gondozása a megújult holisztikus megközelítésben a következőket tartalmazza: • Az inkontinencia gyógyítható vagy befolyásolható, de az inkontinens beteg minden körülmények között szociálissá tehető. • Az inkontinencia gyógyítása, ápolása, gondozása komplex interakciós folyamatok eredménye. • Ezek az interakciós folyamatok a páciens és a gyógyítók és ápolók között zajlanak. (A klasszikus testi-pszichoszociális faktorok mellé a betegségről és gyógyításáról rendelkezésre álló evidenciák és a gyógyítás körülményei is bekerültek a holisztikus megközelítésbe.) • Az ápolási interakciókat nagymértékben befolyásolja az ellátók személyes tudása és képessége. Ennek kapcsán megkerülhetetlenné vált az ápolói kompetenciák kialakí- 2. ábra Az inkontinencia probléma összetevői IME VII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2008. OKTÓBER 35 MENEDZSMENT • • ÁPOLÁSMENEDZSMENT tásának kérdésköre is. A folyamat 1986-ban indult, amikor Londonban az ICN (Ápolók Nemzetközi Tanácsa) kongresszusán Christina Norton meghirdette, hogy az inkontinencia ápolása-gondozása önálló ápolói kompetencia [2]. Jelentős befolyásoló tényezője az ápolási interakcióknak az az egészségügyi ellátási struktúra, amelyben az inkontinencia ellátása történik (otthon, fekvőbeteg ellátó intézmény, közösségi ellátás stb.). A holisztikus megközelítésben az ápolási interakciókat befolyásolja az ellátáshoz való hozzáférés, esélyegyenlőség is. Ez a kérdéskör a speciális ápolási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a betegek informálását, oktatását, a minőségi inkontinencia ellátó termékekhez való hozzáférést és választást tartalmazza (3. ábra). • Így lehet elérni, hogy mások számára is követésre méltó legyen a jó klinikai gyakorlat [4]. A szemléletváltás hazánkban is elkezdődött, de érthetetlen, hogy a szakmapolitikai döntések meghozatalakor, jogszabály alkotáskor miért nem ismerik el a gondoskodó ápolói alaptevékenységen kívül az ápolók önálló • egészségfejlesztő, • rehabilitációs, • oktató, • kutató-fejlesztő, • koordinátori és szervezői, • mentori és adminisztratív szerepköreit is [5]. AZ ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK ELISMERÉSÉNEK JELENTÔSÉGE 3. ábra Az inkontinencia ellátását értékelő radar ábra • Holisztikus megközelítést igényel a költséghatékonyság kimutatása is: fontos a költséghatékonyság számításánál a személyi, a dologi költségek figyelembevétele, mind a beteg és a hozzátartozója, mind az ellátó személyzet oldaláról. Bizonyított az inkontinencia szakszerű ápolása-gondozásának, a szakszerűen használt inkontinencia termékeknek a hatékonysága a betegek életminőségének javításában is. Az inkontinencia szűrővizsgálatok és az ápolók bevonása az ellátásba szintén komoly költségkímélő tényező lehet. Mint minden más területen, e szempontok megtestesítője a „best practice” követelmények kimunkálása így az inkontinencia ápolásában, gondozásában is [3]. Mit is tartalmaz egy „best practice” követelmény? • Szabályozott, dokumentált folyamatokat, • Egyértelmű felelősségeket, • Teljesítmény, illetve felhasználói és közreműködői elégedettség mérést, • Mindehhez az eredményes, hatékony és alacsony kockázatú folyamatokat standardizálják, a standardok alapján a működési folyamatokat azok részleteit és elvárt eredményeit kimunkálják. Ezekhez képest lehet aztán hasonlítani (benchmark) az aktuális ellátási gyakorlatot. 36 IME VII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2008. OKTÓBER Nemcsak az inkontinencia ellátás fogalma változott meg, (4. ábra) hanem az inkontinencia ellátás, ápolás-gondozás tartalmi részletei is. Melyek ezek? • Inkontinencia prevenciós stratégiák kidolgozása, bevezetése és menedzselése • Standardizált tájékozódó felmérés alkalmazása, feldolgozása, adatbázis létrehozása, gondozása • A konzervatív és sebészi beavatkozásokhoz kapcsolódó ápolás megújulása • A makacs, vagy gyógyíthatatlan inkontinens állapot menedzselése otthoni ápolás keretében is • A személyre szabott, inkontinencia típusának, súlyosságnak megfelelő eszköz kiválasztása, elrendelése a gazdaságossági szempontok figyelembevételével • Az inkontinencia termékek kísérleti használatának menedzselése. • Szakdolgozói tanácsadás, konzultáció bevezetése az ápolás ezen területén • A betegek, hozzátartozók oktatása, mentori szerepkör az inkontinencia ápolás oktatásában. 4 ábra Fogalommeghatározások az inkontinencia ellátása kapcsán E szerepkörök hiányoznak a hazai inkontinencia ellátás mindennapi gyakorlatából. Ha lenne kontinencia koordinátor nővér hazánkban is, nagyon sok inkontinenciával élő ellátott MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT mindennapját lehetne könnyíteni. Számos országban bizonyított tény, hogy a szaktanácsadó ápoló a kibővített szolgáltatásokat egy multidiszciplináris team tagjaként szervezheti, koordinálhatja. Így a területi és központi ellátást biztosító • urológiai, • urogynecológiai, • geriatriai • neurológiai • gyermekgyógyászati, • rehabilitációs és • koloproktológiai szakellátásban vehetne részt. A munkakörrel megoldható lenne a jelenleginél sokkal inkább kiterjesztett formában az inkontinenciával kapcsolatos telefonos segélyszolgálat és egyéb konzultációs lehetőség biztosítása is. A kontinencia specialista ápoló a telehealth inkontinencia ellátó team tagja is lehet [5]. Sajnos hazánkban nincs ilyen, a kompetenciák szintjén államilag elismert lehetősége a magyar ápolóknak és reménytelennek tűnik, hogy az ígéreteken túl valaha is realizálódik ez az igény. Ennek a kompetenciának a kialakítását pedig az orvosi szakmák és az inkontinenciával élők is egyetértésben támogatják, azonban mind a mai napig nem történtek lépések ebbe az irányba [6]. Ha a „Biztonság és Partnerség: Feladatok az egészségügyben 2010-ig” [7] programot vizsgáljuk meg, akkor szintén hiányolhatjuk az erre utaló lépéseket: véleményem szerint nem csak meg kell írni a programot, nem csak beszélni kell róla, hanem konkrét lépéseket is kell tenni az inkontinencia ellátás területén is. Hiszen a programban megtalálható az utalás arra a szakmapolitikai akaratra, hogy az ápolói kompetenciákat rendezni szükséges, konkrét lépésekre mégsem találunk utalást. Konkrétum lehetne az ápolási szolgáltatások körének a bővítése olyan új ápolási jogintézményekkel, mint a különböző szakellátásokat, az egynapos sebészeti beavatkozásokat kiegészítő hosszú idejű ápolási szolgáltatásoknak a befogadása a rendszerbe, a speciális tudású, szakértő ápolói kompetenciák megjelenítése. Ehhez egyebek mellett az otthoni szakápolás jogintézményének ápolás szempontjából is szakszerűbb és korszerűbb szabályozására lenne szükség. Ez összhangban lehetne a programban leírtakkal, lehetne például a program egyik megvalósítási lehetősége. Az ápolás jogintézményének a fejlesztése sürgető igénye a nemzetközi trendekhez való felzárkózásnak, és az ápolói hivatás megbecsülésének jele is lehetne egyszersmind. IRODALOMJEGYZÉK [1] Holistics approaches in nursing care: Position Document/EWMA/London , MEP Ltd, 2008 [2] ICN Conference1986, London. Christine Norton: Nursing for Continence [3] Continence Foundation, UK. Good, better and best practice in the integrated Continence Service 2000. Action Plan [4] Best practice in continence care: in Nursing Times 2005.jan.11-17;101(2):70-1 [5] OKJ követelményrendszer: Inkontinencia koordinátor ápoló. SEBINKO, Urológiai Szakmai Kollégium Neurológiai Szakmai Kollégium, Inkofórum Orvostechnikai Szövetség inkontinencia szekció közös előterjesztésében, 2008.május www.sebinko.hu [6] Az Egészségügyi Minisztérium válaszlevele a SEBINKO Szövetségnek: 2008.szeptember [7] „Biztonság és partnerség: Feladatok az egészségügyben 2010-ig” Egészségügyi Minisztérium 2008. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Salczerné Dr. Hok Mária 1963-ban ápolóként kezdte munkáját, 1969-től szakoktató. Biológia-pedagógia szakos tanári diplomát szerzett 1977-ben, amelyet 1984-ben bölcsészdoktori diplomával egészített ki. 1987-1995 között az ETI főigazgatója. 1996-tól független tanácsadó. Fő működési területe az ápolástudomány területén az oktatás és kutatás. Az ápolás gyakorlatában az ápolás fejlesztésével, az ápolás menedzselésével, minőségbiztosításával foglalkozik független tanácsadóként. 19921996 között a Minőségbiztosítási Világszövetség ösztöndíjasa, kelet-közép-európai ápolási szakértője. Kiemelt klinikai érdeklődési területe a nehezen gyógyuló, krónikus sebek, az inkontinencia problematikája. 2000-től az EPUAP (European Pressure Ulcer Panel), illetve 2006-tól az EWMA (European Wound Management Association) együttműködő szervezeteinek elnökségi tagja. IME VII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2008. OKTÓBER 37