IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A prosztatarák a vezetô halálozási oka férfi lakosság körében Nemzetközi Prosztata Nap a Debreceni Egyetemen

  • |
  • Főoldal
  • Cikk keresés IME-ben
  • A prosztatarák a vezetô halálozási oka férfi lakosság körében Nemzetközi Prosztata Nap a Debreceni Egyetemen

  • Cikk címe: A prosztatarák a vezetô halálozási oka férfi lakosság körében Nemzetközi Prosztata Nap a Debreceni Egyetemen
  • Szerzők: Tamás Éva
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / Különszám
  • Hónap: Különszám
  • Oldal: 41
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK
  • Különszám: VII./Egészség-gazdaságtani különszám

Absztrakt:

Európában és az USA-ban a férfiak között az egyik leggyakrabban észlelt rosszindulatú daganatos megbetegedés a prosztatarák, mely a férfiak daganat okozta halálozási statisztikájában – országtól függően – a második vagy harmadik helyen szerepel. A legveszélyeztetettebbek az 50 év feletti férfiak, de a prosztata gyulladásos megbetegedése bármely életkorban előfordulhat. Erre, valamint a szűrés fontosságára hívta fel a figyelmet a Debreceni Egyetem is a 2008. szeptember 13-án megrendezett Nemzetközi Prosztata Nap alkalmából.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Prof. Dr. Kaló Zoltán
Az egészségügyi költségek becslése demográfiai jellemzők alapján a fejkvóta készítéséhez Magyarországon Nagy Balázs , Rakonczai Pál, Sipos Júlia
A hazai gyártói befizetések optimalizálásának kérdései Dr. Bacskai Miklós, Dr. Komáromi Tamás
Biztosítási termékekdíjkalkulációjának lehetőségei a magánfinanszírozásban Dr. Bacskai Miklós, Lang Zsolt, Kasza Gergely
Gyógyászati segédeszközök értékelése az ESKI-ben Goreczky Péter
A HPV vakcináció Magyarországon (a jelen és a jövő egyes kérdései) Dr. Németh Júlia, Novákné Dr. Pékli Márta
Korszerû és kényelmet biztosító nôvérhívó rendszera Debreceni Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján Tamás Éva
Az antivirális szerek alkalmazásának gazdasági hatásai pandémia esetén Dr. Komáromi Tamás, Tóth Emese, Dr. Nagy Bence
TeleStroke rendszer a Debreceni Egyetemena betegek esélyegyenlôségének érdekében 24 órás közvetlen összeköttetés Mátészalkával és Kisvárdával Tamás Éva
Ritka betegségek gyógyszereinek egészség-gazdaságtani vonatkozásai Dr. Bánházi Judit, Kozma Petra Orsolya, Nádudvari Nóra , Péter Tünde, Vincziczki Áron
Biológiai terápiák a rheumatoid arthritis kezelésében Nádudvari Nóra , Péter Tünde, Dr. Jóna Gabriella , Dr. Vittay Pál
A prosztatarák a vezetô halálozási oka férfi lakosság körében Nemzetközi Prosztata Nap a Debreceni Egyetemen Tamás Éva
A docetaxel egészség-gazdaságtani elemzése lokálisan előrehaladott pikkelysejtes fej.nyakrák kezelésében Magyarországon Dr. Borsos Kinga, Odhiambo Raymond, Dr. Kósa József
A magyar radiológia kiemelkedô személyisége - Interjú Prof. Dr. Lombay Bélával Nagy András László
A celecoxib költséghatékonysági vizsgálata rheumatoid arthritisben Dr. Inotai András, Dr. Mészáros Ágnes
Felzárkózunk, vagy lemaradunk? Dr. Orosz Éva

Szerző Intézmény
Szerző: Tamás Éva Intézmény: IME szerkesztőség
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN FARMAKOÖKONÓMIA A SZERZÔK BEMUTATÂSA Ifj. Dr. Vittay Pál 1980-ban szerezte általános orvosi diplomáját a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, illetve 2008-ban végzett a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán egészségügyi szakközgazdászként. Az orvosi egyetemet követően 1985-ig a Kőbányai Gyógyszerárugyár (Richter Gedeon) Farmakológiai Kutatóközpontjában dolgozott, elsősorban központi idegrend- szeri, illetve az agyi keringésre ható potenciális gyógyszerek preklinikai fejlesztése terén. Ezután 6 évig a Medinfo munkatársa volt szaktanácsadó-szakértőként, mely idő alatt részt vett az Eü Törv. és kapcsolódó jogszabályainak kidolgozásában. Az Egészségügyi Minisztériumban vezető főtanácsosi beosztásban 2001-től 2004-ig főleg minőségügyi kérdésekkel és szakmai irányelv fejlesztéssel foglalkozott, majd azóta jelenlegi munkahelyén, az ESKI Technológia-értékelő Irodáján tevékenykedik, mint tudományos főmunkatárs. Dr. Jóna Gabriella szakorvos, egészségügyi szakmenedzser. Dolgozott belgyógyász szakorvosként, klinikai farmakológusként és szakmenedzseri munkakörben. Jelenleg az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Technológia-értékelő Irodájának tudományos főmunkatársa. Nádudvari Nóra bemutatása lapunk 34. oldalán, Péter Tünde bemutatása pedig lapunk 35. oldalán olvasható. A prosztatarák a vezető halálozási ok a férfi lakosság körében Nemzetközi Prosztata Nap a Debreceni Egyetemen Európában és az USA-ban a férfiak között az egyik leggyakrabban észlelt rosszindulatú daganatos megbetegedés a prosztatarák, mely a férfiak daganat okozta halálozási statisztikájában – országtól függően – a második vagy harmadik helyen szerepel. A legveszélyeztetettebbek az 50 év feletti férfiak, de a prosztata gyulladásos megbetegedése bármely életkorban előfordulhat. Erre, valamint a szűrés fontosságára hívta fel a figyelmet a Debreceni Egyetem is a 2008. szeptember 13-án megrendezett Nemzetközi Prosztata Nap alkalmából. A prosztata leggyakoribb betegségei, a gyulladás, a jóindulatú daganat és a rák, népbetegségnek számítanak a férfi lakosság körében: a prosztatarák hazánkban – ahogy a fejlett társadalmakban – vezető helyet foglal el a férfiak daganat okozta halálozásában. A férfiakban megtalálható, szelídgesztenyényi, mirigyes szerv daganatos megbetegedésének kialakulásában több tényező játszik szerepet, melyek közül kiemelkedő az androgén, vagyis a férfias nemi jelleg kialakításáért felelős hormonok hatása. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma a nők és a gyermekek mellett a férfiak egészségmegőrzésére is különös figyelmet fordít. „Régiónk férfi lakosságának egészségét is kiemelten kezeljük, ezért ragadtuk meg a Nemzetközi Prosztata Nap kereteit arra, hogy ismételten felhívjuk a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára és az egészségtudatos magatartásra” – tájékoztatott Dr. Paragh György egyetemi tanár, centrumelnök. Az időben történő észlelést nehezíti, hogy a prosztatarák a korai stádiumban gyakran tünetmentes, vagy a jelentkező tünetek megegyeznek a jóindulatú prosztata megnagyobbodás tüneteivel. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a korai stádiumú prosztatarák műtéttel teljesen meggyógyítható, ezért a rendszeres szűrés a megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze. „A szűrés két fontos alkotóeleme, a prosztata kitapintása és az ún. prosztata specifikus antigén (PSA) meghatározása, együttesen biztosítja a megfelelő diagnózis kialakítását. Sokszor a prosztatarák már ujjal tapintható, máskor azonban a PSA szint emelkedése hívja fel a betegségre a figyelmet. Nehezíti azonban a diagnózist, hogy a PSA szint emelkedett lehet nagy prosztata vagy gyulladás esetén is” – hívta fel a figyelmet Dr. Flaskó Tibor, egyetemi docens, a DE OEC Urológiai Klinikájának igazgatója a rendszeres szűrés fontosságára. TÉ IME VII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2008. OKTÓBER 41