IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Jedlik Ányos Program: Misszió az egészségért

  • Cikk címe: Jedlik Ányos Program: Misszió az egészségért
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: VIII. évfolyam
  • Lapszám: 2009. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 51
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
  • Alrovat: EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM

Absztrakt:

Példaértékű összefogás valósult meg az akadémiai szféra, a közigazgatási intézmények és a gazdaság szereplői között a magyar lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi Karának Megelőző Orvostani Intézete, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ), a Központi Statisztikai Hivatal, a GlaxoSmithKline Kft., a sanofi-aventis Zrt., az MSD Kft. és a Roche Kft. diagnosztikai divíziója alkotta konzorcium 2005 őszén hároméves kutatási támogatást nyert „A népegészségügyi szempontból legjelentősebb népbetegségek megelőzési lehetőségei” elnevezésű projekt 2006-2008-ig terjedő időszakban történő megvalósítására. „A projekt keretében több, egymáshoz szorosan kapcsolódó kutatás valósult meg, melyek révén átfogóbb, hitelesebb és naprakészebb információval rendelkezünk egyes népbetegségek elterjedtségéről, megelőzési és ellátási gyakorlatáról, illetve sajnos ezek hiányosságáról.” – nyilatkozta az eredmények ismertetésekor Prof. Dr. Ádány Róza (DE OEC Népegészségügyi Kar), a projekt vezetője.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Varga Ferenc
Generikus gyógyszerkészítmények eltérő javallatainak gyakorlati következményei, avagy utazás az indikációk körül Dr. Kerpel-Fronius Sándor, Dr. Vizi János , Dr. Ilku Lívia
Ellenőrzés és verseny a kórház-finanszírozásban - Az angliai tapasztalatok Dr. Fendler Judit
Hány beteg fekszik kórházainkban?Egészségügyi mutatók értelmezése és használatának problémáiaz aktív fekvôbeteg ellátásban Dr. Gresz Miklós
Jubileumi szkizofrénia akadémia IME Szerkesztőség
Amiből egy felsővezetőnek sohasem lehet elég: idő és pontos információ - Intézményi tervezés és elemzés Dr. Gyüre István, Tuzson-Karácsony Tünde, Babos János
Vegyen egy mély levegőt, gázipar a gyógyszeriparrá válás útján Dr. Horváth Imre, Dancsi Lajos, Dr. Szalay Annamária , Kedves Krisztina, Kozma Rita
A coaching szerepe a szervezetfejlesztésben Dr. Pusztai Erzsébet
Beszámoló az IME VIII. Kontrolling Konferenciájáról IME Szerkesztőség
Hol tartunk hazánkban az egészségtudományokban? Az Egészségügyi Szakdolgozók XXXIX. Országos Kongresszusának tapasztalatai Dr. Balogh Zoltán, Prof. Dr. Betlehem József, Dr. Oláh András, Szabó Gyuláné
Az arthritises betegek munkaképességének megőrzése: a biológiai terápia új célpontja Dr. Márkus Ilona, Dr. Csíki Judit, Dr. Hodinka László
Jedlik Ányos Program: Misszió az egészségért IME Szerkesztőség
A rivaroxaban költség-hasznossági modelljének hazai adaptációja Dr. Gerencsér Zsolt , Tolnai Györgyi
A mióma kezelésének katéteres alternatívája Dr. Harmat Zoltán, Dr. Rostás Tamás, Dr. Battyáni István
e-MedSolution - az alapok Hadházi-Borsos Balázs

Szerző Intézmény
Szerző: IME Szerkesztőség Intézmény: IME Szerkesztőség
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Jedlik Ányos Program: Misszió az egészségért Példaértékű összefogás valósult meg az akadémiai szféra, a közigazgatási intézmények és a gazdaság szereplői között a magyar lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi Karának Megelőző Orvostani Intézete, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ), a Központi Statisztikai Hivatal, a GlaxoSmithKline Kft., a sanofi-aventis Zrt., az MSD Kft. és a Roche Kft. diagnosztikai divíziója alkotta konzorcium 2005 őszén hároméves kutatási támogatást nyert „A népegészségügyi szempontból legjelentősebb népbetegségek megelőzési lehetőségei” elnevezésű projekt 2006-2008-ig terjedő időszakban történő megvalósítására. „A projekt keretében több, egymáshoz szorosan kapcsolódó kutatás valósult meg, melyek révén átfogóbb, hitelesebb és naprakészebb információval rendelkezünk egyes népbetegségek elterjedtségéről, megelőzési és ellátási gyakorlatáról, illetve sajnos ezek hiányosságáról.” – nyilatkozta az eredmények ismertetésekor Prof. Dr. Ádány Róza (DE OEC Népegészségügyi Kar), a projekt vezetője. A 340 millió Ft összköltségvetésű kutatási program a 2006-2008 közötti időszakra vonatkozóan regionális és országos szinten elemezte a jelenlegi prevenciós gyakorlatot, azonosította a nagykockázatú csoportokat, felkutatta a jelentős társadalmi és anyagi terhet jelentő megbetegedések kockázati tényezőit és ajánlásokat fogalmazott meg célzott prevenciós beavatkozásokra. A projekt alapvető célja, hogy a legjelentősebb nem-fertőző betegségek hatékony megelőzési és ellátási lehetőségeinek feltárásával hozzájáruljon e betegségek és szövődményeik kialakulásának minél eredményesebb megelőzéséhez – fejtette ki Dr. Ádány Róza egyetemi tanár, a kutatás vezetője. Hozzátette: a lakosság egészségi állapotának javítása egyben a gazdasági versenyképesség növekedését is eredményezi, hiszen csak egészséges nemzet képes a társadalmi és gazdasági jólét megteremtésére. A kutatás vezetője ismertette a projekt al-programjait, amelyek a keringési és anyagcsere betegségek (elsősorban a cukorbetegség), a krónikus májbetegség – ezen belül a májzsugor, valamint a méhnyakrák elsődleges és másodlagos megelőzési gyakorlatának javítását célozzák. A kutatások a jelenlegi gyakorlat hibáinak és hiányosságainak feltárására és új stratégiai lehetőségek felvázolására irányultak. A kutatási program jelentős mértékben épített a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar és az ÁNTSZ által 1998 óta működtetett Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programjának családorvosi hálózatára. A kutatási eredmények közül Ádány Róza kiemelte, hogy a hipertónia – melynek gyakorisá- ga igen magas hazánkban – jelentős része nem felismert, és még az ismerten magas vérnyomású betegek alig több, mint egyharmadának van helyesen beállítva a vérnyomása. A cukorbetegségben és magas vérnyomásban egyaránt szenvedő betegek többnyire radikálisabb kezelést igényelnek, a szakmai ajánlások szerint vérnyomásukat is erőteljesebben kellene csökkenteni (130/80 Hgmm alá), de ellátásukban ezek az elvek ma még szinte egyáltalán nem érvényesülnek. A keringési betegségek kockázatát nagymértékben növeli az elhízás, a magas vérnyomás, a szénhidrát- és a zsíranyagcsere együttes zavara (az ún. metabolikus szindróma). A 20-69 éves magyar populáció egyharmada szenved ebben a szindrómában. E betegek egynegyede semmilyen kezelésben nem részesül, a kezelt betegek 50%-ában a tünetegyüttes egyetlen összetevője esetében sem eredményes a kezelés. A cukorbetegség alapkezelését jelentő testsúlycsökkentés gyakorlatilag szinte teljesen eredménytelen: az ismert cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 60%-a elhízott. A szélütésen vagy szívinfarktuson átesett betegek 15%-a dohányzik. A májbetegségek hátterének feltárására irányuló epidemiológiai vizsgálatok a szív-érrendszeri betegségekre vonatkozó vizsgálatokkal párhuzamosan folytak. Ezek alapja az a feltételezés, hogy a magyar lakosság nemzetközi viszonylatban igen magas, krónikus májbetegség és májzsugor miatti halálozása nem magyarázható önmagában a nagymértékű alkoholfogyasztással. A Megelőző Orvostani Intézetben korábban végzett vizsgálatok során megállapították, hogy az illegális forrásból beszerezhető alkoholok esetenként igen magas koncentrációban tartalmaznak az etilalkoholnál is sokkal máj-toxikusabb alkohol vegyületeket. A projekt keretében elvégzett epidemiológiai vizsgálatok igazolták a nem kereskedelmi forgalomban beszerzett alkoholok fogyasztásának magas arányát hazánkban. A méhnyakrák megelőzésével, a szűrővizsgálattal, illetve a humán papilloma vírus elleni oltással kapcsolatos lakossági véleményt és szakmai gyakorlatot feltáró felmérést modell jellegű projekt keretében vizsgálták. Az eredmények alapján leszögezhető, hogy a méhnyakrák szűrési programban való részvételi hajlandóságot nagymértékben növelhetjük a háziorvosoknak a lakossági tájékoztatásba és a szűrővizsgálatok szervezésébe történő bevonásával. A Jedlik Ányos program során szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy a magyar lakosság egészségi állapotának javításához össztársadalmi alapokra épített, professzionális szakembergárda által irányított, prevencióra összpontosító, költséghatékony, monitorozott, egészségtudatos társadalmat építő hosszú távú programra van szükség – fejtette ki Ádány Róza professzor asszony, és reményét fejezte ki, hogy a program eredményei a társadalom minél szélesebb körében hasznosulni fognak. Munkatársunktól IME VIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2009. MÁRCIUS 51