A cikk bemutatja egy korszerű, széles körben elterjedt, kórházi informatikai rendszerben (e-MedSolutionban), az elérhető új esetinformációs felületet, vagyis az intelligens kórlapot. A felület sajátossága, hogy számos paraméterezési lehetőséggel rendelkezik, így nagyszá- mú és rendkívül eltérő igények kielégítésére is képes, ugyanakkor egyetlen felületen látható és kezelhető a vizsgált beteg összes aktuális adata.
Angol absztrakt:
This article provides basic information related to smart case-sheet, the new case information layout available in e-MedSolution designed to display all the case data and to provide functionality for data manipulation. This function can satisfy a wide range of the users’ requests as it has many input parameters.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI RENDSZER e-MedSolution – Intelligens kórlap Hadházi-Borsos Balázs, ISH Kft. A cikk bemutatja egy korszerű, széles körben elterjedt, kórházi informatikai rendszerben (e-MedSolutionban), az elérhető új esetinformációs felületet, vagyis az intelligens kórlapot. A felület sajátossága, hogy számos paraméterezési lehetőséggel rendelkezik, így nagyszámú és rendkívül eltérő igények kielégítésére is képes, ugyanakkor egyetlen felületen látható és kezelhető a vizsgált beteg összes aktuális adata. cél az volt, hogy a rendszerben betegellátástól függetlenül egységes terminológiát használjunk ugyanarra a funkcióra. A továbbiakban tehát bemutatásra kerül ez az általános vezérlőpult, viszont ennek megismeréséhez elengedhetetlenül fontos tudni, hogy milyen lépések vezettek a létrehozásához. A GYÖKEREK This article provides basic information related to smart case-sheet, the new case information layout available in e-MedSolution designed to display all the case data and to provide functionality for data manipulation. This function can satisfy a wide range of the users’ requests as it has many input parameters. BEVEZETÉS Az e-MedSolution tervezésekor az ISH-t nem kizárólag az a cél vezette, hogy a piacon a megváltozott technikai feltételeknek megfelelő új terméket hozzon létre. Természetesen szempont volt a technológia új lehetőségeinek kihasználása (webes alkalmazás), de legalább ilyen fontos volt a megváltozott felhasználói igények teljesítése is. Ugyanakkor a több éves üzemeltetői- és projekt-tapasztalat számos olyan felhasználói igény rögzítéséhez vezetett, amelyek az ISH által fejlesztett Progress 4GL MedSolution-ban a technológiai korlátok miatt nem voltak teljesíthetőek. Az egyik gyakran hangoztatott igény a felhasználói felület problémája volt, miszerint a MedSolution felhasználói felülete kicsi, egy képernyőn mindössze 80x24 karakter jelenik meg, amelyen nagyon kevés információ fér el, tehát a betegadatok áttekintése meglehetősen nehézkes. Az, hogy a beteg adatait különböző helyekről kell összeszedegetni, a rendszer használatát nehézkessé tette. Természetesen a gyakorlott felhasználók a gyorsbillentyűkkel a MedSolution-t rendkívül gyorsan tudták kezelni, de ez semmit sem változtatott a problémán: a betegadatok szétszórva jelennek meg, nem lehet képernyőváltás nélkül, egyszerre áttekinteni a fontos információkat. Mivel az adatszegmensek különböző helyeken voltak megtekinthetőek, a kezelésük (rögzítés, módosítás) is ennek megfelelően különböző helyeken történt – nem volt egy fő vezérlőpult, ahonnan minden, a beteghez kapcsolódó adat közvetlenül elérhető lett volna. Ezt az igényt hivatott teljesíteni az e-MedSolution-ban az „intelligens kórlap”. Egy kissé megtévesztő módon nemcsak a fekvő-, hanem a kúraszerű- és a járóbeteg ellátás hasonló általános vezérlőpultját is ugyanígy nevezzük, viszont a MedSolution A MedSolution felhasználói felülete két klasszikus interakciós stílust ötvöz: menüválasztásos és űrlapkitöltéses módszert. Ez azt jelenti, hogy a felhasználói felület bármely pontján a továbblépéshez a lehetőségeket egy menüből kell kiválasztani, az adatrögzítés pedig űrlapok segítségével történik. A menü könnyebb kezelését gyorsbillentyűk segítik elő. A MedSolution teljes menürendszerének megtanulásával, az egyes pontokon alkalmazható gyorsbillentyűk megjegyzésével a profi felhasználók rendkívül gyorsan tudják a rendszert kezelni. Ennek az ismeretnek a megszerzése viszont hatalmas feladat, tekintve, hogy több ezer funkcióról van szó. Mivel nincs oldaltérkép, azaz hogy egy adatot vagy funkciót hol lehet a rendszerben elérni, egy kezdő felhasználó számára a rendszer komoly kihívást jelenthet. A problémát csak fokozza, hogy gyakori az olyan menü, amelyben 15-nél is több választási lehetőség van, valamint egyes funkciócsoportok al-menükben vannak csoportosítva, tovább bővítve ezáltal az egy képernyőn választható továbblépések számát. 1. ábra MedSolution esetáttekintés képernyő A MedSolution-ben a beteg kiválasztása után az eset rendelései képernyő jelenik meg, amely az adott ellátásnál kért vizsgálatkéréseket jeleníti meg egy listában (lásd 1. ábra). IME VIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2009. ÁPRILIS 49 INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI RENDSZER 2. ábra MedSolution eset-menü Az itt lévő menü segítségével lehet eljutni a diagnózisok, szöveges adatok, beavatkozások, gyógyszerek, vagy adminisztratív adatok áttekintését és kezelését lehetővé tevő képernyőkre (2. ábra). Jól megfigyelhető, hogy a felhasználói felületen viszonylag kevés információ jelenik meg – sajnos nem lehet több információt megjeleníteni, mert akkor a képernyő áttekinthetetlenné válik. A menü meglehetősen nagy, emiatt nehézkes benne egy adott funkciót megkeresni, főleg abban az esetben, ha nem ismerjük a menüpontok helyét („nyolcadik felülről”), illetve nincs gyorsbillentyű az adott funkcióra. Ezen okok egyúttal azt is eredményezik, hogy a menürendszer nagyon rugalmatlan: átalakítására szinte semmilyen lehetőség nincs, új funkció beépítése is csak erős korlátokkal történhet. Általában csak a menürendszer aljára lehet felvenni egy új funkciót, de ez is sok bosszúságot jelenthet; ha a felhasználó tudta, hogy ez eddigi utolsó előtti menüpontot az „END”, „fel-nyíl” és „ENTER” gombok egymás után történő megnyomásával érheti el, ezután kétszer kell „fel-nyíl”-at nyomnia, ameddig ezt meg nem tanulja, sokszor más funkciót hív meg. Mivel a funkcióhívásra ez a képernyő (és a menürendszer) eltűnik, ezért tévedés estén előbb vissza kell majd lépni erre a képernyőre, és belépni újra a menübe, hogy a kívánt funkcióhoz juthasson. e-MedSolution Az e-MedSolution klasszikus menürendszere ehhez hasonló felépítésű. Az osztályos listáról a beteg kiválasztása után egy kis áttekintő-képernyő jelenik meg, amelyről a különböző adatok kezelését lehetővé tevő funkciók érhetőek el. A MedSolution-hoz képest annyi előrelépés van, hogy kicsivel több információ jelenik meg a képernyőn, illetve a rendkívül nagyszámú továbblépési lehetőség (menüpont) több almenüben van csoportosítva annak megfelelően, hogy a betegellátás mely pillanatában van rá szükség: esettörténet, felvétel, ellátás, finanszírozás stb. almenük (3. ábra). Annak ellenére, hogy grafikus felületet látunk, nem jelenik meg annyival több információ, hogy jelentősen segítse a felhasználó munkáját. Mivel nincsenek gyorsbillentyűk, egérrel kell kiválasztani a menükből a funkciókat, ami a felhasználói felület kezelésének a sebességét nagymértékben 50 IME VIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2009. ÁPRILIS 3. ábra Az e-MedSolution – hagyományos eset-menü csökkenti főleg olyan felhasználók esetében, akik nincsenek az egér kezeléséhez hozzászokva. Ugyan némi előnyt jelent, hogy az egyes adatokat külön ablakokban megjelenítve meglehetősen sok adatot tudunk egyszerre látni, a felhasználók visszajelzései alapján a sok ablak inkább hátrány, mint előny, mivel más beteg kiválasztásakor rendszeresen ottfelejtik őket, és előbb-utóbb már azt sem tudják, hogy melyik az aktuális ablak. Szintén a felhasználók visszajelzései alapján a beteglista folyamatos megjelenítésére semmi szükség, annak el kell tűnnie a beteg kiválasztása után, mivel elég nagy százalékban elsőre azt a beteget választják ki, akit szeretnének. INTELLIGENS KÓRLAP Az intelligens kórlap a klasszikus evolúciós szoftverfejlesztési folyamat alkalmazásával jött létre, melynek során a felhasználóktól érkezett számos igény-morzsából létrejött egy prototípus, amelyet bemutattunk a felhasználóknak, akik ezt látva pontosabban meg tudták fogalmazni az igényeiket, amelynek megfelelően a szoftver módosult. Ez több lépésben ismétlődött, még jelenleg is érkeznek pontosítások, így annak ellenére, hogy az intelligens kórlapot már nemcsak teszt, hanem „éles” kórházi verzióban is üzemszerűen használják, a modulnak újabb verziói látnak a közeljövőben napvilágot. Kezdetben csak általános szempontok voltak ismertek: • Legyen könnyen kezelhető • Legyen könnyen áttekinthető • Alkalmazkodjon az orvosi (betegellátási) munkafolyamathoz • Egyetlen felületen jelenjen meg az aktuális eset összes adata, ne kelljen képernyőt váltani egy releváns adat megtekintéséhez • A felületről legyen elérhető az összes adat rögzítését és módosítását lehetővé tevő funkció, lehetőleg gyorsbillentyűvel INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI RENDSZER Amint látjuk, ezek fontos szempontok, viszont ezek nem elegendőek egy fejlesztés elkezdéséhez, mert hiányzott az alap: hogyan nézzen ki a képernyő? Ez egy nagyon fontos kérdés, mivel az ISH több különböző ország több különböző kórházába szállítja rendszerét, és nemcsak a különböző kórházak, de a klinikákon belül még a különböző beteg-ellátóhelyek (osztályok) is különböző munkafolyamatokkal rendelkeznek, különböző adatokat rögzítenek, és különböző funkciókat használnak. Mivel az összes ügyfél összes osztálya számára saját modult fejleszteni gazdaságossági szempontok miatt nem érdemes, csak egy általános megoldás jöhetett szóba, amelyet majd az egyes ügyfelek a saját igényeiknek megfelelően paramétereznek. Ez viszont újabb problémát vetett fel: kell egy paraméterezési felület, kellenek paraméterezhető felület-elemek (adat és funkció), és végül kell egy üzemeltetői/rendszergazdai kapacitás, aki a paraméterezési igényeket begyűjti, és a paraméterezést elvégzi. Dinamikus riport A dinamikus riport tulajdonképpen egy űrlap, amelyen az adatok csak megjelennek, és nem lehet őket módosítani, viszont a megjelenítés teljes testreszabása az ügyfél kezében van (a paraméterezési feladatot általában az ügyfél kérésére az üzemeltetés/rendszergazdák látják el). Aprócska adatszolgáltató-programok – riportelemek – ezres nagyságrendű halmaza áll a felhasználók rendelkezésére. Riportelem például a beteg neve, TAJ száma, a kórházi megjelenésének dátuma, egy diagnózis, de akár az összes rögzített diagnózis táblázatos formában, beavatkozások, gyógyszeradatok, kritikus adatok, vizsgálatok, szöveges adatok stb. Külön előnyt jelentett, hogy a dinamikus riport paraméterezési felülete is készen volt, valamint az üzemeltetők és a rendszergazdák ismerték a használatát, ráadásul számos riport már eleve fel volt paraméterezve az egyes osztályok igényeinek megfelelően, mivel dinamikus riportként nyomtatták a kórházakban az ambuláns kezelőlapot, a kórlapot, az adatlapot stb., így az intelligens kórlap üzembe helyezése elől egy komoly akadályt sikerült elhárítani. Mindössze a meglévő dinamikus riportot megjelenítő általános funkcióból kellett egy új verziót készíteni, hogy ne PDF-ben, hanem HTML-ben jelenítse meg az adatokat, emellett az egyes riportelemeket kellett kiegészíteni, hogy ne csak adatokat szolgáltassanak, hanem definiálják az adatok kezeléséhez tartozó funkciókat is. Itt vettük nagyon nagy hasznát annak az évekkel korábbi fontos döntésnek, hogy az e-MedSolution egy új programozási nyelvben egy teljesen új implementáció legyen, és ne csak a meglévő MedSolution programjaihoz készítsünk egy új megjelenítést. Ennek köszönhetően az intelligens kórlap első verziója hamar készen lett, mivel az e-MedSolution java programozási nyelvben készült, és az objektum-orientált rendszerfelépítés nagymértékben támogatja a „PDF helyett / mellett HTML felület” típusú kiegészítéseket. A riportelemek szintén objektum-hierarchiában vannak, így nem kellett ezres nagyság- rendű riportelem-programot módosítani, elegendő volt mindössze a riportelem-családok megfelelő közös komponenseinek módosítása. Ha a MedSolution programjait használnánk ez óriási feladat lett volna a procedurális rendszerfelépítés miatt. Természetesen kiemelten fontos szempont volt, hogy a meglévő dinamikus riport funkció ne sérüljön, azaz a kórházakban továbbra is az eddig megszokott módon tudjanak például ambuláns kezelőlapot nyomtatni, de a rendszer objektum-orientált felépítése itt is nagy segítségünkre volt. Az intelligens kórlap ma A prototípus bemutatását követően – az elvárásoknak megfelelően – számos pontosítást regisztráltunk, így ezekkel, és a korábbi igényekkel, illetve a saját ötletekkel is módosítottuk az implementációt. A legfontosabb jellemzők: • Az osztályos lista teljes képernyőben nyílik meg. Egy beteg kiválasztása után a lista eltűnik, és megjelenik a helyén az intelligens kórlap a beteg összes felparaméterezett adatával, viszont lehetőség van a listára való közvetlen visszalépésre. Így kétszeresen is sikerült helyet megtakarítani: egyrészt a listán több adatot tudunk megjeleníteni (mivel még nincs kiválasztott beteg), másrészt ha már van kiválasztott beteg, akkor az adatai a teljes képernyőn jelennek meg, tehát ismét több hely áll rendelkezésre (a lista egy gombnyomással bármikor elérhető). • Egyik alapvető szempont az volt, hogy a felhasználó azzal a felülettel dolgozzon, amit majd a nyomtatásban is viszontlát, tehát a cél egy WYSIWYG felület létrehozása volt („What You See Is What You Get”, azaz „amit látsz, azt kapod”). Így természetesen lehetőség van a nyomtatásban is használt kórlap, adatlap, ambuláns kezelőlap dinamikus riportok intelligens kórlapként való megjelenítésére – így elég egyetlen felületet megjegyezni. • Mivel bizonyos ügyfelek visszajelzése alapján a nyomtatott dokumentumok szerkezete a jogszabályoknak jobban megfelel, mint a saját orvosi munkafolyamataiknak, ezért lehetőség van egyedi felépítésű dinamikus riportok intelligens kórlapként való megjelenítésére is. Az így létrejövő felületeken már valóban csak azok az adatok jelennek meg és ráadásul olyan sorrendben, ahogy a felhasználónak arra a munkájához szüksége van ( 4. ábra). • Mivel az intelligens kórlapon a beteg összes adata megjelenhet, illetve ezen adatok rögzítését és módosítását lehetővé tevő funkciók elérhetőek kell legyenek, közel száz funkciót kellett megjeleníteni. Ez szoftver-ergonómiai szempontból egy komoly kihívást jelentett, amelyet a funkciók ésszerű csoportosításával oldottunk meg: külön csoportban jelennek meg az általános funkciók, a beteg korábbi adatait megjelenítő funkciók (esettörténet), a felvételhez, az ellátáshoz, a finanszírozáshoz, az elbocsátáshoz, a dokumentumok nyomtatásához kapcsolódó funkciók (5. ábra). IME VIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2009. ÁPRILIS 51 INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI RENDSZER • • 4. ábra e-MedSolution – intelligens kórlap • • • 5. ábra e-MedSolution – intelligens kórlap menü • Az intelligens kórlap menüje helyzetérzékeny, azaz csak azok a funkciók jelennek meg, amelyek az adott környezetben elérhetőek (például nem lehet a betegnek vizsgálatot kérni, azaz rendelni, ha már elbocsátották). Ugyanakkor a menüben az összes funkció megjelenik, tehát egy adat rögzítésére/módosítására akkor is lehetőség van, amennyiben maga az adat az intelligens kórlapon nem jelenik meg (például a beteg címe általában ellátás közben nem releváns, de a regisztrációs adatlapon bármikor módosítható). A menüben egérrel lehet egy funkciót kiválasztani, az egérmozgást a listáknál már megszokott kiválasztásjelző „fénymutató” követi. Az intelligens kórlapon a webes alkalmazásoknál nem éppen megszokott módon gyorsbillentyűk használatára van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy például az anamnézis rögzítése/módosítása a menüből a megfelelő funkció egérrel való kiválasztása mellett egyszerűen az ‘a’ billentyű lenyomásával is lehetséges. Ezek a gyorsbillentyűk azon felhasználóknak jelentenek nagy segítséget, akik az egeret nehézkesebben kezelik, vagy már kívülről tudják a gyorsbillentyűket. Az intelligens kórlapon megjelenő bármely adat rákattintással azonnal szerkeszthető. Amennyiben az adat még nem volt rögzítve, akkor a címkéjére lehet kattintani. Természetesen egy adatrögzítő képernyőn általában nemcsak egyetlen adat rögzítésére van lehetőség; például a beteg nevére való kattintással a regisztrációs adatlap képernyőre jutunk, ahol a beteg neve mellett az összes személyes adatát látjuk és módosítani tudjuk (TAJ, születési dátum, legközelebbi hozzátartozó stb.). A paraméterezési mechanizmus olyan, hogy az egyes kórházi osztályok saját munkafolyamatuknak megfelelő felületet tudnak beparaméterezni, tehát bármely osztály egyedi igényének kielégítésére úgy van lehetőség, hogy ezzel más osztály munkafolyamata egyáltalán nem sérül. Az intelligens kórlap elérhető bármely járó-, fekvő- és kúraszerű osztály munkalistájáról (beteglistájáról), de ugyancsak elérhető a nővérállomás munkalistáról, valamint a kezelőorvosi munkalistákról is. Mivel riportelemekből épül fel, rendkívül rugalmas: bármilyen ma még nem ismert, de a jövőben rögzítendő adat megjelenítésére és kezelésére lehetőség van úgy, hogy a felület többi része sértetlen marad, tehát a felhasználó munkafolyamata csak a szükséges mértékben módosul (gondoljunk itt az állandóan változó jogszabályokra). ÁTTEKINTÉS Az intelligens kórlap az osztályszintű paraméterezhetőséggel nemcsak áttekinthető, kompakt, de a felület felépítésében nagyfokú szabadságot is garantál. A rugalmasság nemcsak a felhasználók számára, de a fejlesztés, tesztelés és üzemeltetés számára is nagy segítséget jelent. A vezérlőfelület felépítése a felhasználók számára kiemelt fontossággal bír. A felsorolt szempontok külön-külön is jelentősek, de összegezve az e-MedSolution egyik legfontosabb funkciójává léptetik elő az intelligens kórlapot. Hadházi-Borsos Balázs bemutatása lapunk VIII. évfolyamának 2. számában olvasható. 52 IME VIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2009. ÁPRILIS
