Magyarországon mintegy hatvanezer új rosszindulatú daganatos megbetegedést és harminckétezer halálesetet regisztráltak 2008-ban. A daganatos halálokok kö- zött a tüdőrák vezet. A tüdőrák halálozás terén a férfiak között hazánk világelső. Ez a betegség a ma még kevésbé gyógyítható daganatos betegségek közé tartozik, visszaszorítása a prevenció szélesebb körű elterjedésé- vel és a lakosság intenzívebb felvilágosításával érhető el. Szakmai és civilszervezetek együttműködésével, lakossági rendezvények szervezésével lehet eloszlatni tévhiteket, felhívni a figyelmet az egészségesebb életmódra, a korai felfedezés előnyeire, az evidenciákon alapuló kezelési módok elfogadására. A primer prevenció a dohányzás csökkenése révén érhető el. A tüdőgondozói hálózat révén szervezett leszokás támogató programok várják a leszokni kívánó dohányosokat. A szekunder prevenciót jelentő tüdőrák szűrés ma már a nemzetközi és a hazai fórumokon is elismert. A korszerű, de költséges célzott molekuláris terápia jelentheti az előrelépést a gyógykezelés terén. Ennek itthon is meg kell teremteni a finanszírozási feltételeit.
Angol absztrakt:
In 2008, an estimated 60 000 new cases of cancer were diagnosed in Hungary and 32 000 patients died from the disease. Lung cancer is the leading cause of cancer-related deaths in Hungary. In fact, Hungary is ranked first in the world in male lung cancer mortality”. Given the still dismal survival rates and that only modest survival benefit has been observed with conventional lung cancer therapies, developing more successful preventive tools are of crucial interest. Accordingly, with the cooperation of professionals and NGOs, there is a need in this field to intensify the information on “healthy lifestyle”, prevention and vidence based therapy disseminated to the general public. The most effective primary preventive strategy for lung cancer is to reduce smoking. In Hungary, for those who plan to quit smoking, a well organized smoking cessation program is available in the pulmonary outpatient clinic network. As a secondary prevention
strategy, lung cancer screening is now accepted both in Hungary and worldwide. The need for more successful lung cancer treatments has also led to the development of novel targeted therapeutic approaches with great promise. However, the financial support of these expensive therapies is yet to be established.
[1] Strausz J, Böszörményi N. Gy, Csekeő A. és tsai: A pulmonológiai intézmények 2008. évi epidemiológiai és működési adatai, Korányi Bulletin, 2009/1 10-39.
[2] Tusnády G, Gaudi I, Rejtő L. és tsai: A magyar daganatos betegek túlélési esélye a nemzeti rákregiszter adatai alapján, Magyar Onkológia, 2008,52:339-49.
[3] Kovács G.: A mellkasi röntgen szűrővizsgálat jelentősége a tüdőrák korai felismerésében a fokozott rizikójú népességcsoportban, Orvosi Hetilap 2008;149,21:975-82.
[4] Kovács G, Czuriga I, Horváth I. és tsai: A dohányzás leszokás támogatásának szakmai irányelve, Med Thor 2009;62,3:159-75.
[5] KSH Demográfiai Évkönyv 2008, haláloki statisztikák
[6] Nemzeti Rákregiszter www-dep.iarc.fr http://data.euro.who.int
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Prevencióval és a lakosság felvilágosításával a tüdőrák visszaszorításáért Dr. Kovács Gábor, Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Magyarországon mintegy hatvanezer új rosszindulatú daganatos megbetegedést és harminckétezer halálesetet regisztráltak 2008-ban. A daganatos halálokok között a tüdőrák vezet. A tüdőrák halálozás terén a férfiak között hazánk világelső. Ez a betegség a ma még kevésbé gyógyítható daganatos betegségek közé tartozik, visszaszorítása a prevenció szélesebb körű elterjedésével és a lakosság intenzívebb felvilágosításával érhető el. Szakmai és civilszervezetek együttműködésével, lakossági rendezvények szervezésével lehet eloszlatni tévhiteket, felhívni a figyelmet az egészségesebb életmódra, a korai felfedezés előnyeire, az evidenciákon alapuló kezelési módok elfogadására. A primer prevenció a dohányzás csökkenése révén érhető el. A tüdőgondozói hálózat révén szervezett leszokás támogató programok várják a leszokni kívánó dohányosokat. A szekunder prevenciót jelentő tüdőrák szűrés ma már a nemzetközi és a hazai fórumokon is elismert. A korszerű, de költséges célzott molekuláris terápia jelentheti az előrelépést a gyógykezelés terén. Ennek itthon is meg kell teremteni a finanszírozási feltételeit. In 2008, an estimated 60 000 new cases of cancer were diagnosed in Hungary and 32 000 patients died from the disease. Lung cancer is the leading cause of cancer-related deaths in Hungary. In fact, Hungary is ranked first in the world in male lung cancer mortality”. Given the still dismal survival rates and that only modest survival benefit has been observed with conventional lung cancer therapies, developing more successful preventive tools are of crucial interest. Accordingly, with the cooperation of professionals and NGOs, there is a need in this field to intensify the information on “healthy lifestyle”, prevention and evidence based therapy disseminated to the general public. The most effective primary preventive strategy for lung cancer is to reduce smoking. In Hungary, for those who plan to quit smoking, a well organized smoking cessation program is available in the pulmonary outpatient clinic network. As a secondary prevention strategy, lung cancer screening is now accepted both in Hungary and worldwide. The need for more successful lung cancer treatments has also led to the development of novel targeted therapeutic approaches with great promise. However, the financial support of these expensive therapies is yet to be established. 44 IME VIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2009. NOVEMBER EPIDEMIOLÓGIAI HELYZET Közismert tény, hogy a katasztrófális hazai halálozási adatok alakulásáért a kardiovaszkuláris megbetegedéseket követően a daganatos halálozás tehető felelőssé. Európai összevetésben az összes rákhalálozás terén a férfiaknál első (1. ábra) a nőknél Dánia mögött a második helyen állunk (2. ábra). Évente közel 60 ezer honfitársunk betegszik meg valamilyen rosszindulatú daganatban, és 32-33 ezer embert veszítünk el emiatt. 1. ábra Összes rákhalálozás, férfiak, 2005 (ASR(W)/100 000 férfi) 2. ábra Összes rákhalálozás, nők, 2005 (ASR(W)/100 000 nő) A daganatos halálokok között a tüdőrák vezet, s a férfiak tüdőrák halálozásában Magyarország világelső (3. ábra), s a nők körében is az elsők közé tartozunk (4. ábra). Érdemes megtekinteni a tüdőrák halálozás idősorait is mindkét nemben. Látszik, hogy amíg más országokban már a kilencvenes évek kezdete óta csökken, illetve alacsonyabb értékeken stagnál a tüdőrák mortalitás a férfiak esetében, nálunk az érték 2004-ig emelkedett, s azóta sem csökken (5. ábra). A nőknél a legutóbbi időkig folyamatos a rosszabbodás (6. ábra). EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM 3. ábra Tüdőrák halálozás, férfiak, 2005 (ASR(W)/100 000 férfi) Az elmúlt évtizedekben látványosan javultak a terápiás eredmények a daganatos betegségek kezelését illetően. Manapság kijelenthetjük, hogy összességében a daganatos megbetegedések több mint a felét képesek vagyunk eredményesen gyógykezelni. Sajnálatos módon – minden erőfeszítésünk ellenére, ez egyelőre nem vonatkozik a tüdőrákra. Igazságtalanok lennénk persze a kutatókkal, a gyártókkal, a diagnosztákkal és a klinikusokkal szemben, ha nem beszélnénk azokról az eredményekről, amelyeket különösen az elmúlt néhány évben tapasztalhatunk ezen a téren. Ezek a kis lépések előzhetik meg és alapozhatják meg a remélt áttörést, amely révén a tüdőrák is más szolid tumorokhoz hasonlóan az eredményesen kezelhető, szinte krónikusnak nevezhető betegségek listájára kerül majd. A 7.ábrán bemutatjuk a megelőző két évtizedben a tüdőrák gyógyszeres kezelésében világszerte alkalmazott standard ajánlásokat és azok eredményességét. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy néhány éve hozzáférhetők már olyan célzott molekuláris kezelések bizonyos szűk, erre patológiailag alkalmas betegcsoportok számára, amelyek az ábrán láthatóaknál lényegesen hatékonyabbak. 4. ábra Tüdőrák halálozás, nők, 2005 (ASR(W)/100 000 nő) 7. ábra A tüdőrák standard kezelése (1990-2008) 5. ábra Tüdőrák halálozás idősorai, férfiak, nyers ráták/100 000 férfi A korlátozott eredmények önmagukban is kellő okát jelentik annak, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy minél kevesebben betegedjenek meg tüdőrákban, vagy olyan kezdeti stádiumban fedezzük fel a betegséget, amikor még eredményesen alkalmazhatjuk a jelenleg ajánlott gyógymódokat. Azt is el kell érnünk, hogy a betegség felismerését követően az arra rászorulók hozzájussanak a jelenleg legjobb gyógyulási eredménnyel kecsegtető kezelésekhez. A LAKOSSÁG FELVILÁGOSÍTÁSA 6. ábra Tüdőrák halálozás idősorai, nők, nyers ráták/100 000 nő Manapság furcsa helyzetet teremt az az információ tömeg, amely a különböző médiumok, az internet révén elárasztja a lakosságot. Az emberek egyre nagyobb száma jut hozzá egyre több információhoz, ugyanakkor egyre kevésbé vagyunk képesek kontrollálni ezeknek az információknak a valóság tartalmát. Emiatt elképesztő méretekben terjednek féligazságok, vagy teljesen hamis nézetek az egészséges életmódról, betegségekről, azok kivizsgálásáról, s főképpen IME VIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2009. NOVEMBER 45 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM a lehetséges gyógymódokról. Nem segíti a lakosság eligazodását ebben az információ rengetegben az a lejárató kampány sem, amit a szenzációra éhes média az orvosi tekintély rombolásában tett az elmúlt években. Bőven vannak tennivalóink abban is, hogy a lakosság kellő ismeretekkel rendelkezzen a betegségek, így jelen esetben a tüdőrák kialakulásáról, a lehetséges kiváltó okokról, a korai felismerés döntő jelentőségéről, s el kell oszlatni a csodavárást, a tévhiteket mind a vizsgálatokat, mind a kezeléseket illetően. Minden tüdőgyógyásznak és onkológusnak személyes felelőssége az, hogy a betegük megfelelő vezetése közben időt és energiát fordítson arra, hogy a beteg megértési szintjéhez, tanultságához, intelligenciájához is alkalmazkodva igyekezzen kellő mértékben felvilágosítani mindarról, ami vele történik. Csak így lehet elérni a beteg és családja együttműködését. Így lehet elérni a bizalmat, ami elengedhetetlen az eredményes kezelés érdekében. Megelőzhető az, hogy a beteg az ajánlott kezelés elfogadása mellett párhuzamosan másokhoz forduljon valamilyen „csodaszer” alkalmazását illetően. Ilyen csodaszerek pedig annál inkább megjelennek, minél kevésbé vagyunk képesek az általunk javasolt evidencia alapú készítményekkel meggyógyítani egy betegséget. A tüdőrák pedig ma még ezek közé a betegségek közé tartozik. Társadalmi szinten meg kell találni azokat a fórumokat, amelyeken keresztül a lakosság nagyobb tömegeihez szólhatnak a szakemberek. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onko-pulmonológiai Szekciója és a Magyar Rákellenes Liga évek óta keresi és alkalmazza a leghatékonyabb módszereket ezen a téren. Több évvel ezelőtt kezdődött az a szoros együttműködés, amely lépésről lépésre mind szélesebb laikus tömegeket vont be a felvilágosításba. Először a tüdőrákban szenvedő betegek, családjaik, barátaik és természetesen minden érdeklődő számára 3-400 fős rendezvényeken tartottak a szakemberek előadásokkal, vetítésekkel egybekötött találkozókat. Ezeken a rendezvényeken gyógyult, vagy gyógykezelés alatt álló tüdőrákos betegek is felszólaltak, vállalván a betegségüket, s jelenlétükkel is megerősítették a szakemberek által elmondottakat. Konzultációkra is sor kerülhetett olyan formában, hogy egy-egy szakember egy kerekasztal mellett válaszolt az érdeklődők kérdéseire, személyes megjegyzéseire. Ezt követően a nagy érdeklődésre való tekintettel két alkalommal is a Normafánál tartottunk egész napos szabadtéri rendezvényt „Célkeresztben a tüdőrák” elnevezéssel. Ezeken a rendezvényeinken a szakemberek jelenléte mellett már népszerű média személyiségek is jelen voltak és népszerűsítették az üzeneteinket. A rendezvények jelszavai egyben a legfontosabb üzeneteink is: „Tegyünk meg mindent a betegség megelőzéséért – ne dohányozzunk!”; „Vegyük igénybe a tüdőszűrés lehetőségét a korai felfedezés érdekében!”; „Van remény, van lehetőség a betegség kezelésére!”; „Célkeresztben a tüdőrák a korszerű célzott gyógykezeléssel!”; Együtt élni a tüdőrákkal értelmes életet.” Ezek a jelmondatok kifejezik azt, hogy a megelőzéstől a korai felfedezésen keresztül a gyógykezelésen át a tüneti kezelésig mindig 46 IME VIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2009. NOVEMBER van lehetőség a segítségre. Legalább ennyire fontos a rendezvényeknek az az üzenete is, hogy a tüdőrákos beteget soha nem hagyjuk magára. Mindig van valaki, vagy valakik, akik fogják a kezét. A családja mellett mindig lesznek olyan szakemberek, akik a betegség stádiumának megfelelően kezelést, segítséget nyújtanak. Lehet, hogy csodát nem tudunk ajánlani, de emberi és szakmai biztonságot igen, s ez egyáltalán nem kevés ennél a betegségnél. 2009 szeptemberében a rendezvényt éppen az utolsó gondolatok jegyében „kéz a kézben a tüdőnk egészségéért” címmel továbbra is a „célkeresztben a tüdőrák” gondolatkör jegyében már a Margitszigeten tartottuk meg több, mint háromezer érdeklődő jelenlétében. MEGELÔZÉS A betegségmegelőzésnek klasszikusan három formáját különítjük el. Ezek az elsődleges megelőzés (primer prevenció), amikor egy adott betegség ismert kóroki tényezőjét részben vagy teljes egészében kiiktatjuk valakinek az életviteléből. Erre példa a tüdőrák esetében a dohányzás abbahagyása, vagy lakossági méretekben a dohányzás visszaszorítása. Másodlagos megelőzésről (szekunder prevenció) akkor beszélhetünk, ha egy adott betegség ugyan már kialakult, de valamilyen jól detektálható laboratóriumi, képalkotó, vagy bármilyen vizsgálattal a betegséget a tüneteket még nem okozó, ún. preklinikai fázisban szűrővizsgálattal fedezhetjük fel. Harmadlagos megelőzésen (tercier prevenció) egy már ismert betegség megfelelő kezelését és gondozását értjük a progresszió, illetve a betegség kiújulásának a megelőzése érdekében. A dohányzás visszaszorítása A tüdőrák valódi megelőzését az ismert kóroki tényezőnek a kiiktatása, vagyis a dohányzás visszaszorítása jelentheti. Ennek érdekében Észak-Amerikában és Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben a törvényalkotás segítségével, az egészségügy, az oktatás és a média a maga területén nagyon sokat tett. Sikerült is elérni a dohányzás nagymértékű csökkenését. Ma ezekben az országokban a férfi lakosság 20-30 százaléka dohányzik rendszeresen a korábbi 50-70 százalékkal szemben. Mivel a dohányzással összefüggő betegségek visszaszorulása csak egy-két évtizeddel a dohányzás csökkenése után detektálható, éppen az elmúlt évtizedben tapasztalhatták ezekben az országokban a tüdőrák, a COPD és a kardiovaszkuláris halálozás csökkenését. A 8. ábra azt mutatja be, hogy a világ különböző régióiban a XX. században a különböző dohányzási szokások révén hogyan alakult a dohányzással összefüggő halálozás a férfiak, illetve a nők körében. Ha az ábrán a vízszintes tengelyen a XX. század évtizedeit vesszük fel, s az USA dohányzási szokásait vizsgáljuk, akkor látható, hogy a tízes években kezdett emelkedni a férfiak körében a dohányzás. Ez folyamatos emelkedéssel a II. Világháborút követően az ötvenes-hatvanas EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Leszokási lehetőségek Magyarországon 8. ábra A dohányzással összefüggő halálozás alakulása a dohányzás függvényében. évekre érte el csúcspontját, amikor a férfiak 75%-a dohányzott rendszeresen. A halálozás is ennek megfelelően, mintegy két évtizedes késéssel, a hetvenes-nyolcvanas években érte el tetőpontját. A hatvanas években az Egyesült Államokban – észlelvén a dohányzás kóroki szerepét és jelentőségét a mortalitásban – megtették a dohányzás visszaszorítása érdekében az első lépéseket, s azóta is következetesen folytatják. Nem maradt el az eredmény sem; a kilencvenes évektől kezdve határozottan csökkenni kezdett a tüdőrák, illetve más a dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedés mortalitása is. Néhány évvel később mindezeket az intézkedéseket a fejlett nyugateurópai országokban is megtették, hasonló eredménnyel. Ahogy az ábrán is látható, más a helyzet a nők körében. A nők dohányzása később kezdett emelkedni, így a csúcspontját is később érte el, s a dohányzással összefüggő morbiditás, illetve mortalitás is később jelentkezett körükben. Bár a fejlett országokban már a nők körében is csökkenni kezd a dohányosok aránya, a mortalitás, elsősorban a nők tüdőrák halálozása még emelkedhet a következő évtizedben. Különösen igaz ez Magyarországra, ahol – ahogy az az ábrán is látszik – később érte el csúcspontját és később is kezdett el csökkenni a dohányosok aránya. Ráadásul a nők körében még nem is tapasztaljuk a dohányzás csökkenését. Jelenleg hazánkban a férfiak 40, a nők 28%-a dohányzik rendszeresen. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság harmada tekinthető dohányzónak. Különösen veszélyes a fiatal, 18-24 éves nők kiemelkedően magas dohányzási aránya. Ebben a korban a nők mintegy fele dohányzik rendszeresen. Prognosztizálható, hogy Magyarországon az elkövetkező két évtizedben tovább emelkednek a nők körében a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek, elsősorban a tüdőrák morbiditás és mortalitás. Ez meghatározza a dohányzás visszaszorítása terén is a legfontosabb teendőinket. Elsősorban a lányok körében kell kifejteni a megelőző tevékenységet, vagyis el kell érni, hogy középiskolás korukban ne szokjanak rá. Segíteni kell abban is, hogy ha már rászoktak, akkor eredményes módszerekkel képesek legyenek leszokni. Persze ez minden dohányosra vonatkozik. Magyarországon 1994 óta foglalkoznak szervezetten a tüdőgondozói hálózat tüdőgyógyász szakorvosai a leszokás támogatással. Ezekben az intézményekben speciálisan képzett szakemberek várják a leszokni vágyó dohányosokat. A nemzetközi evidenciáknak megfelelő módszerekkel, három hónapos program keretében lehet eredményesen leszokni. Esetenként a több évtizedes dohányzás következtében nikotin függőségi állapot, egyfajta drog függőség alakul ki. A nikotin elvonása csak szakember felügyelete mellett, többnyire valamilyen hatékony készítmény segítségével lehet eredményes. Sajnálatos, hogy ezen a területen is megjelentek a lelkiismeretlen kufárok és sarlatánok, akik „csodát” ígérnek. A jelenlegi leghatékonyabb módszerekkel az első próbálkozásra a leszokási kísérletek mintegy harmada lehet sikeres, s ennek a hazai tapasztalataink is megfelelnek. Minden olyan módszer, amely a leszokást egy alkalommal történő foglalkozással és ennél jóval magasabb arányban reklámozza, nem rendelkezik elfogadható bizonyítékkal és a szélhámosság kategóriájába tartozik. A tüdőgondozók szakemberei számára rendszeresen tartunk továbbképzéseket ezen a téren. Pályázati források segítségével fokozatosan képesek vagyunk felszerelni az intézményeket olyan műszerekkel, amelyek a dohányzásmentesség ellenőrzési lehetőségét nyújtva segítik a szakemberek munkáját. Bár tanácsadásért valamennyi tüdőgyógyász szakemberhez fordulhatnak a dohányosok, egy 2009 évi felmérés alapján országszerte mintegy hatvan tüdőgondozóban történik szervezetten a leszokás támogatási tevékenység. Az év első felében mintegy ezernégyszázan jelentkeztek a leszokási programokra, s a leszokás a harmaduknál (37%) volt sikeres. Ez az arány megfelel a nemzetközi tapasztalatoknak. A javasolt és a közeljövőben bevezetésre kerülő szakmai minimum követelményekben a dohányzás leszokás támogatás, mint kiemelkedő prevenciós tevékenység kötelezően végzendő feladata lesz a tüdőgondozóknak. A szakemberek motiváltságát nagymértékben korlátozza az, hogy ezt az alapvetően prevenciós tevékenységet a szolgáltatóknak a betegellátás időkorlátai közepette, meglehetősen gyér pontszámmal bíró finanszírozói elismerés mellett kell végezniük. A páciensek részéről a hatékony leszokás támogató készítmények jelentős költsége csökkenti az elszántságot. Lakossági méretekben ezeknek a hiányosságoknak a korrekciója mellett, a dohánytermékek árának a drasztikus emelése, illetve az évek óta vajúdó, a dohányzást az éttermekben tiltó jogszabály bevezetése lenne megfelelő eszköz a dohányzás visszaszorítására. A tüdőrák szűrése Hosszú évtizedeken keresztül áldatlan vita, elutasítás övezte a tüdőrák szűrésével kapcsolatos javaslatokat világszerte és Magyarországon is. Napjainkban reneszánszát éli ez a szakmai kérdés. Ma már rendelkezünk olyan kutatási IME VIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2009. NOVEMBER 47 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM eredményekkel, amelyeknek legalább tízéves követési eredményei igazolják egyes tüdőrák szűrési módszerek hatékonyságát. Ezeknek az ismeretében újraértékelték a több évtizeddel ezelőtti vizsgálatok eredményeit és az azóta eltelt több évtized túlélési adatait. Éppen ebben az évben nyilatkoztak arról az ASCO (American Society of Clinical Oncology) konferenciájának egyik szekciójában, hogy átértékelik a korábbi elutasítást és a tüdőrák is korai stádiumban felfedezhető betegség megfelelő képalkotó szűrővizsgálati módszerekkel. A szűréssel, panaszmentes stádiumban történő felfedezés pedig javítani képes a betegek túlélési esélyeit. Magyarországon is élénk szakmai vita övezte a mellkasi röntgen vizsgálattal történő tüdőszűrő vizsgálatok jelentőségét a tüdőrák szűrését illetően. Retrospektív vizsgálatok eredményei azonban meggyőzték az egészségpolitikusokat a szűrőhálózat megtartásának szükségességéről bizonyos szükségszerű korlátozások mellett a tüdőrákos betegek szűréssel történő felfedezése érdekében. A lakosságszűrés helyett a 2008 óta érvényes jogszabály a 40 évesnél idősebb lakosság körében ajánlja az évenkénti tüdőszűrést. Ez a rendszeresen dohányzók körében lenne különösen ajánlott. A tüdőszűréssel kapcsolatban az elmúlt évtizedekben tapasztalt negatív, elsősorban egyes szakemberek által képviselt vélemények, a populáris sajtóban megjelenő lejárató cikkek és a szankcionálás elmaradásának következtében fokozatosan csökkent a lakosság szűrési fegyelme. Ehhez kétség kívül hozzájárult egyes szűrőállomások és a mobil szolgálatok műszaki állagának a romlása és a behívási rendszer elavultsága néhány területen. A fokozatosan csökkenő részvétel mellett érthetően csökkent a szűréssel kiemelt tüdőrákos betegek száma is (9. ábra). 9. ábra Tüdőszűrésen résztvevők száma és a kiemelt tüdőrákos esetek (1990-2008) Az elkövetkező évek feladata, hogy a kötelező tüdőszűrés néhány éven belül várható teljes megszűnését követően a tüdőrák kockázati csoportját képező 40 évesnél idősebb dohányosok minél nagyobb arányban megjelenjenek az ajánlott tüdőszűrésen. Ez a háziorvosok és a szűrőállomások közös felelőssége. A cél az lenne, hogy ilyen módon ki tudjuk emelni a panaszmentes tüdőrákos betegek harmadát, mintegy háromezer beteget. Ennek következtében tart- 48 IME VIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2009. NOVEMBER ható, vagy esetleg javítható a 20-22 százalékos operabilitási arány, ami a gyógyulás nagyobb reményét jelentheti a betegeknek. Egy korábbi publikáció összehasonlította a különböző szolid tumoros betegségben szenvedő betegek hazai és nemzetközi túlélési adatait. A tüdőrák terén – bár az európai országokhoz képest semmi szégyellnivalónk nincsen – a férfiak esetében tíz százalék körüli, s a nők esetében sem sokkal nagyobb az ötéves túlélés valószínűsége. Meggyőződésem, hogy a rizikócsoportos ajánlott szűrés térnyerésével javulnának ezek a mutatók. Hatékony kezeléssel a tüdőrák progressziójának, recidívájának a megelőzéséért Egyfajta tercier prevenciónak tekinthető az, ha az arra rászoruló tüdőrákos betegek a leghatékonyabb kezeléshez juthatnak. Ez azt jelenti, hogy itthon is hozzáférhessenek a szakemberek a jelenleg alkalmazható leghatékonyabb gyógymódokhoz. Különösen a gyógyszeres terápia terén várható áttörés az elkövetkező években. Ennek jele az, hogy teret nyertek az ún. célzott molekuláris kezelések, amelyek a hosszadalmas klinikai vizsgálatok alapján most már létjogosultságot nyertek. Ezek jellemzője, hogy szemben az eddigi citotoxikus kezelésekkel nem általában pusztítják a szaporodó sejteket, daganatos és nem daganatos sejteket egyaránt, hanem célzottan, bizonyos sejtfelszíni jelek alapján kiválasztják a nekik megfelelő daganatsejteket és csak azokat pusztítják el, illetve gátolják meg a szaporodásban, megkímélve a nem daganatos sejteket. Ez azt jelenti, hogy egy-egy gyógyszer a tüdőrák esetében is csak a betegek egy kisebb, jól meghatározható csoportjánál lehet – az eddig alkalmazott kezelésekhez képest – fokozottan hatékony. Már napjainkra is több ilyen hatásmechanizmusú szert törzskönyveztek világszerte, s az elkövetkező években még több megjelenésére számíthatunk. Közös tulajdonsága ezeknek a készítményeknek az igen magas ár. A korábbi gyógyszeres kezelésekhez képest többszörös költséget jelenthet egy-egy beteg kezelése. Ezek a betegek viszont akár kétszer annyi ideig, esetenként több évig is élhetnek a betegségükkel. Komoly dilemmát jelent még a hazánknál gazdagabb országok számára is ezeknek a kezeléseknek a finanszírozása. Szakmának, egészségpolitikusoknak, finanszírozónak itthon is szembe kell néznie a kihívással, amit a nagyszámú tüdőrákos beteg jelentős költség-növekedéssel járó hatékonyabb kezelése jelenthet a jövőben. Meg kell találni a megfelelő kompromisszumot szakma és finanszírozó között annak érdekében, hogy azok a betegek, akiknél a leghatékonyabban alkalmazhatók a készítmények, hozzájuthassanak ezekhez a szerekhez. A kompromisszum részét képezheti az is, hogy a tüdőrák gyógyszeres kezelésénél felhasznált mintegy hétmilliárd forintot – ha forráshiány miatt ez nem is bővíthető egyelőre – csoportosítsuk át a korszerű kezelések érdekében. Egyfajta szakmai önmérséklettel, a protokollok szigorúbb követésével az alkalmazott kezelési ciklusszámok terén, illetve a kezelésbe vont betegek általános ál- EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM lapotának a kritikusabb értékelésével lehet a kompromisszumot megvalósítani. Ez nem jelenti azt, hogy később, jobb lehetőségek idején ne kellene bővíteni a forrásokat a tüdőrák gyógyszeres kezelését illetően éppen a korszerű kezelések mind szélesebb körben történő bevezetése érde- kében. Utalva a 7. ábrára egy jövőbeni publikáció hasonló ábráján a 2010-es éveket a célzott terápiák uralhatják majd, amelyek legalábbis megkétszerezték a tüdőrákos betegek életkilátásait 20 hónap feletti átlagos túléléssel. IRODALOMJEGYZÉK [1] Strausz J, Böszörményi N. Gy, Csekeő A. és tsai: A pulmonológiai intézmények 2008. évi epidemiológiai és működési adatai, Korányi Bulletin, 2009/1 10-39. [2] Tusnády G, Gaudi I, Rejtő L. és tsai: A magyar daganatos betegek túlélési esélye a nemzeti rákregiszter adatai alapján, Magyar Onkológia, 2008,52:339-49. [3] Kovács G.: A mellkasi röntgen szűrővizsgálat jelentősége a tüdőrák korai felismerésében a fokozott rizikójú né- pességcsoportban, Orvosi Hetilap 2008;149,21:975-82. [4] Kovács G, Czuriga I, Horváth I. és tsai: A dohányzás leszokás támogatásának szakmai irányelve, Med Thor 2009;62,3:159-75. [5] KSH Demográfiai Évkönyv 2008, haláloki statisztikák [6] Nemzeti Rákregiszter www-dep.iarc.fr http://data.euro.who.int A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Kovács Gábor 1977-ben általános orvosi diplomát szerzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem ÁOK-án, Szakképesítései: 1981 tüdőgyógyászat, 1989 belgyógyászat, 1996 klinikai onkológia. 1998-ban okleveles egészségügyi menedzserként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Tüdőgyógyászati Osztályán 1981-től segédorvos, 1986-tól alorvos, 1990-től adjunktus. A Szent Margit Kórház Belgyógyászati Osztályán 1990-től adjunktus, 1994-től mb. osztályvezető, 1995-től mb. osztályvezető főorvos. 1996-tól az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Tüdőgyógyászati Osztályán osztályvezető főorvos, 1999-től emellett informatikai főigazgató helyettes, 2004-ben az intézet mb. főigazgató főorvosa, 2005-től ugyanott osztályvezető főorvos és 2007 óta főigazgató helyettes. 2003-2005 fővárosi tüdőgyógyász, 2005-től országos tüdőgyógyász szakfőorvos. A Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium és a Megelőzési Orvostani és Népegészségügyi Szakmai Kollégium tagja. Magyar Egészségügyi Intézmény ESMO akkreditációja Az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (European Society for Medical Oncology, ESMO) az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetet Integrált Onkológiai és Palliatív Központként (ESMO Designated Center of Integrated Oncology and Palliative Care) akkreditálta. Napjainkig a világon 73 egészségügyi intézet nyerte el e megtisztelő címet. Az elismerésben azok az intézetek részesülnek, akik a magas színvonalú onkológiai ellátás mellett hasonló minőségű szupportív és palliatív szolgáltatást is nyújtanak. Az oklevelet ünnepélyes keretek között az idei ESMO Kongresszuson Berlinben vehették át az intézet képviselői. IME VIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2009. NOVEMBER 49
