Egészségügyi személyi asszisztens a páciensek zsebében hordott mobiltelefonban, amely figyelmezteti a betegeket, hogy vegyék be gyógyszereiket? Gyorsan, biztonságosan és kényelmesen továbbítható egészségügyi adatok a beteg otthona és a kórház vagy akár két ország között? A világ legnagyobb, amerikai egészségügyi információtechnológiai szervezetének elnökhelyettese szerint ezek a küszöbön álló megoldások növelik az egészségü- gyi rendszerek hatékonyságát, csökkentik a várólistákat, tehermentesítik a háziorvosokat az adminisztrációs feladatok alól és jobb együttműködési készségre ösztönzik a betegeket. Jeremy Bonfini a márciusban Brüsszelben megrendezendő Világ Egészségügyi IT Konferencia és Kiállítás előtt adott interjút lapunknak.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ JÖVÔKÉP Válasz a krónikus betegségekre: az egészségügyi informatika térhódítása „Az extenzíven növekvő elöregedő és krónikus betegségekkel küzdő populáció gyógyításának egyetlen hatékony módja, ha a kórházi ellátást kiterjesztjük a mindennapokra” Egészségügyi személyi asszisztens a páciensek zsebében hordott mobiltelefonban, amely figyelmezteti a betegeket, hogy vegyék be gyógyszereiket? Gyorsan, biztonságosan és kényelmesen továbbítható egészségügyi adatok a beteg otthona és a kórház vagy akár két ország között? A világ legnagyobb, amerikai egészségügyi információtechnológiai szervezetének elnökhelyettese szerint ezek a küszöbön álló megoldások növelik az egészségügyi rendszerek hatékonyságát, csökkentik a várólistákat, tehermentesítik a háziorvosokat az adminisztrációs feladatok alól és jobb együttműködési készségre ösztönzik a betegeket. Jeremy Bonfini a márciusban Brüsszelben megrendezendő Világ Egészségügyi IT Konferencia és Kiállítás előtt adott interjút lapunknak. – Politikatudományból diplomázott, ezért bizonyára árnyalt képet tud adni olvasóinknak: hogyan készült az amerikai kormány és az informatikai ipar az egészségügyi reformra? Az amerikai egészségügyi rendszer sokak számára azért érdekes, mert rengeteg pénzt költünk rá. Ez véleményem szerint nem jó, mivel nem feltétlenül jelent jobb orvosi eredményeket. Az amerikai rendszer rossz hatékonyságú, hiszen évente 45-98 ezer amerikai hal meg elkerülhető ellátási hibák következtében, pedig félelmetesen nagy összegeket költünk arra, hogy ezeket az eseteket visszaszorítsuk. – Feloldhatatlan az ellentmondás az egyre dráguló egészségügyi szolgáltatásokra való igény növekedése és a mintegy 31 millió biztosítással nem rendelkező állampolgár ellátásban való részesítése között? Általános az egyetértés, hogy az egészségügyi ellátást mindenki számára elérhetővé kell tenni. A kérdés nem is ez, hanem, hogy milyen módon érjük ezt el. Valójában ugyanis hatalmas kiadásokat okoz az adófizetőknek a biztosítással nem rendelkező állampolgárok ellátásának fedezete: ugyanis többségük a rendszerben először a sürgősségi osztályokon jelenik meg, azaz végső soron a legdrágább kezelést kapja. Csak a magánvéleményemet mondhatom: szerintem már most annyi pénzt költünk egészségügyre, hogy ennek az összegnek minden amerikai ellátására fedezetet kellene nyújtania (a legfrissebb adatok szerint [1] az egészségügyi szektor kiadása 2009ben összesen 2,5 billiárd USD, az egy főre jutó költség 8047 USD, amely a GDP 17,3 százaléka – a szerz.). Véleményem szerint fel kellene tárni a rendszer alacsony hatékonyságának okait, mielőtt még több pénzt öntünk az ágazatba. – Hogyan növelhető a rendszer hatékonysága? A hatékonyság javításának egyetlen módja az egészségügyi információtechnológia (e-egészségügy, Health 2.0 és a digitalizált egészségügyi adatállomány) használata. Ez lesz az egyik fő témája a március 15-18. között Barcelonában 54 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR megrendezendő Nemzetközi Egészségügyi IT Konferencia és Kiállításnak (WoHIT,). A „Health 2.0” a hétköznapi elnevezése annak az új iparágnak, amely átformálja az egészségügyről kialakított jelenlegi képünket. Amíg a hagyományos egészségügy egyetlen orvost ajánl fel a beteg számára, az Internet, de különösen a Web 2.0 alkalmazások az egészségügyi intézmények széles tárházát nyitják meg számára, lehetőséget biztosítva az orvosokkal és betegekkel történő konzultációra Grönlandtól a Fidzsi-szigetekig. Akármilyen is legyen a véleményünk az amerikai egészségügyi rendszerről, tény, hogy ma sokkal több, betegebb, idősebb és súlyosabban sérült beteget szolgál ki, mint egy évtizede. Nagyon valószínű, hogy az amerikai egészségügyi reform nem valósul meg, mivel az emberekben számos averzió, félelem él a rapid és nem teljesen megértett változásokat illetően. – A pénzügyi válság milyen kihívásokat jelent az egészségügyi informatikai ipar szállítóinak és milyen hatással lehet az e-Health megoldások elterjedésére? Ha egyetlen szóval kellene meghatároznom, azt mondanám, a barcelonai konferencia fő témája a konvergencia, az összetartás. Méghozzá abban az értelemben, hogy hogyan tudjuk rendszereink egészségügyi adatait valahogyan összegyűjteni. A kihívás ugyanis hatalmas: 2000-ben 600 millió 60 évesnél idősebb ember élt közöttünk, 2025-re számuk 1,8 milliárd lesz. Néhány országban már ott tart a folyamat, hogy a népesség fele egy vagy több krónikus betegségben szenved. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábban megszokott betegút-modellek összedőlnek. Az extenzíven növekvő idős és krónikus betegségekkel küzdő populáció gyógyításának egyetlen hatékony módja, ha a kórházi ellátást kiterjesztjük a mindennapokra – térben és időben egyaránt. Jelenleg van egy rés, amelyet szükséges kitölteni – a klinikai IT-szakemberek ma még inkább a kórházi ellátásra fókuszálnak, ugyanakkor az intézményeken kívüli megoldások figyelembe veszik a megváltozott környezetet. – Hogyan lehet összgyűjteni és az orvosok rendelkezésére bocsátani azt a rengeteg információt, amelyre a megváltozott helyzetben szükségük van? Ez ma a legnagyobb kérdés. Ezer európai krónikus beteg közül ma 30 kap egyszerre megfelelő diagnózist, megfelelő ellátást, és tartja be az orvos utasításait. 930-an eurómilliárdokban mérhető kiadásokat okoznak országaik gazdaságának, mivel gyakorta az ellátórendszer csúcsán kötnek ki és olyan állapotba kerülnek, hogy kiesnek a munkából. Megoldást jelent, ha az egészségügyi informatikai szakemberek arra fókuszálnak, hogyan kapcsolhatók össze a betegeknél lévő orvosi műszerek egymással és a kórházi informatikai rendszerekkel. Nagy várakozásokkal tekintünk az integrált, standardizált szoftver rendszerre (Integrated Healthcare Enterprise – IHE), amely éppen erre a problémára keresett megol- INFOKOMMUNIKÁCIÓ JÖVÔKÉP dást és valódi sikertörténetként debütál a barcelonai konferencián. – Szabad a legújabb IT fejlesztési eredményeket a nehezen finanszírozható egészségügyi ágazatra ráerőltetni, vagy éppen ellenkezőleg, olyan hatékonyság-nyereség állítható így elő, amely meghaladja a költségeket? A hatékonyság-nyereségre számos bizonyíték van, amelyet prezentálni is fognak a konferencián. Ugyanakkor természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy a legfrissebb technológiákat sosem használják az egészségügyi ágazatban, gyakorlati alkalmazásuk egy lassú folyamat eredménye. Az egészségügy nagyon óvatos az IT-alkalmazások tekintetében és annak is kell lennie. A vonalkód, a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) egészségügyben történő alkalmazásával például a legprogresszívabb szemléletű szolgáltatók is éppen csak ismerkednek, pedig az élelmiszeriparban már húsz éve elterjedt gyakorlattá vált. – Lát markáns különbséget az egészségügyi informatikai fejlesztési stratégiát illetően az amerikai, a nyugateurópai és a kelet-európai országok között? Kevéssé ismert tény, hogy az amerikai kormányok (a központi kormányzat, az állami és a helyi irányító testületek) fizetik ki az egészségügyi számlák mintegy felét, ami abszolút számokban elképzelhetetlenül nagy összeg. Az európai rendszerek sajátosságai miatt a központi kifizetések arányaiban nyilván nagyobbak, de azért arról szó sincs, hogy Amerika lenne az out-of-pocket kifizetések vadnyugata – szemben néhány ázsiai országgal. Ugyanazokkal a technikai kihívásokkal küzd egy amerikai kórház informatikai igazgatója, mint francia, német vagy magyar kollégája egy hasonló méretű intézményben. Kormányzati szinten az Egyesült Államok hasonló helyzetben van, mint a spanyol vagy az olasz egészségügyi kabinet: atomizált és nagyon eltérő egészségügyi szolgáltatói infrastruktúrákkal rendelkező régiókban hogyan lehet áramoltatni és nemzeti szinten kezelni az egészségügyi adatokat. – Milyen e-Health megoldási javaslatai lennének a hazánkat sújtó, a nyugat-európai országok felé irányuló orvos-elvándorlás megfékezésre, ami mára bizonyos szakmákban komoly munkaerőhiányt okoz? A magyar helyzetre megoldást jelenthet, ha könnyen kezelhető IT-rendszerekkel az orvosoknak több időt takaríta- IRODALOMJEGYZÉK nánk meg, hogy a valóban beteg páciensekkel többet és adminisztrációval kevesebbet foglalkozhassanak. A krónikus betegeket kezelő orvosok jelentős többsége rendkívül aggasztó problémának – és nem utolsósorban idejük pocsékolásának, frusztrációjuk forrásának – éli meg a betegek alacsony együttműködési hajlandóságát. Az otthon használatos orvosi műszerek használatának elterjedése csökkentheti a rendelők túlzsúfoltságát, a várólistákat, sikerélményt ad a kezelőorvosoknak, ráadásul a betegeket is a bevonás kellemes érzésével ajándékozza meg. – Milyen esélyt lát a magyar egészségügyi informatikai szállítók amerikai piacon történő megjelenésére és milyen tanácsot adna számukra? Sokkal jobb esélyekkel tudnak betörni új piacokra, ha nemzetközileg elfogadott standardokat használnak, mivel valószínűleg ezeket az eszközöket jobb eséllyel tanúsítják. – A barcelonai WoHIT konferencián milyen kérdések és válaszok kerülnek napirendre? Megváltoztathatja az e-egészségügyről alkotott képünket, átszabhatja a szállítók, egészségügyi IT-szakemberek és kórházi informatikai vezetők gondolkodását a személyi számítógépek, az internet és a web 2.0-s alkalmazások elterjedése. Nem csak az orvosi eszközök hasonlítanak egyre inkább a hordozható személyi számítógépekre, utóbbiak is funkcionáhatnak orvosi eszközként. A krónikus betegségek a problémát jelentik; a megoldás az adattovábbítás térben és időben annak érdekében, hogy megbízhatóbb adatokon alapuló, hozzáférhetőbb információkat kapjanak az orvosok. Az erre született, adatvédelmi szempontból biztonságos megoldást is bemutatjuk a konferencián. – Jó esélye van Magyarországnak, hogy 2011-ben otthont adhasson a WoHIT konferenciának. Milyen témafelvetéseket javasolna nekünk? Úgy tudom, hogy hatalmas és rendkívül értékes, 10 évre visszatekintő digitalizált országos egészségügyi adatbázissal rendelkezik Magyarország. Ez alapot képezhet olyan anonimizált egészségügyi adattár készítéséhez, amellyel számos ország egészségügyét lehetne fejleszteni. Ez már csak azért is nagyszerű téma, mert segíthetne megoldást keresni az adatvédelmi szempontból aggályos kérdésekre is. Bánky Bea [1] http://www.usatoday.com/news/health/2010-02-04-health-care-costs_N.htm NÉVJEGY Jeremy T. Bonfini a Healthcare Information and Management Systems Society (HIMSS) Global Services elnökhelyettese. A HIMSS globális, egyben a legnagyobb amerikai egészségügyi szervezet az információtechnológia területén. Jeremy Bonfini felelősségi körébe tartozik az Észak-Amerikán kívüli országok programjainak fejleszté- se. Hivatali ideje alatt nyílt meg a HIMSS brüsszeli és szingapúri irodája. A HIMSS előtt Jeremy Bonfini az Intel vállalat Worldwide Digital Health Policy menedzsereként közreműködött Európai Uniós e-egészségügyi fejlesztésekben, elősegítette az országos EHR standard elterjesztését Kínában, és támogatta a vezeték nélküli / Bluetooth technológiát alkalmazó orvosi eszközök engedélyezését Japánban. A washingtoni Amerikai Egyetemen Magna Cum Laude diplomát szerzett politikatudományból. IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 55
