Kutatásunkat asztmások, szénanáthások és COPD-s betegek körében végeztük, célunk volt igazolni, hogy a Mátrai Gyógyintézet mátraházai és kékestetői telephelyeit körülvevő magaslati klíma a légzőszervi betegek gyógyításában jelentős szerepet játszik, életminőségü- ket javítja, valamint csökkenti gyógyszerigényüket a kórházi kezelés utáni hónapokban. A vizsgálatban 113 légzőszervi beteg vett részt, a kérdőívek eredményeit ismerteti a szerző cikkében. A vizsgálat igazolta a hipoté- ziseket: a magaslati klíma valóban javítja az életminősé- get és csökkenti a gyógyszerigényt.
Angol absztrakt:
The author conducted a research at the Mátra Medical Institute in Mátraháza and Kékestetô among patients affected by asthma, COPD and hayfever. The aim of the study was to prove the effect of climate therapy in the Mátra Medical Institute. 113 patients took part in the research; the results are presented in this article. The starting hypothesis was proved: the subalpine climate plays a very important role in the treatment of respiratory diseases, through improving the quality of life of patients and reducing the drug need.
[1] Dr. Somfay Attila (2007): Kezelési stratégiák asztmában. Mi a beteg, az orvos, a hatóság és a gyártó érdeke? In: Asztma – COPD evidenciák 2007 http://www.webdoki.hu/minisite/COPD/
[2] KSH 2006: http://www.erdon.ro/hirek/im:all:rightnow/cikk/ksh-a-szuleteskor-varhato-elettartam-2006-ban-volta-legmagasabb/cn/haon-news-charlotteInform-
20071002-0421372214
[3] Kurt Blaser (1989): The Swiss Institute of Allergy and Asthma Research. In: Regulatory Process in Allergy and Asthma Int. Arch Allergy Appl Immunol. 1989; 90:1-2
[4] Karagiannidis C, Hense G, Rueckert B, Mantel PY, Ichters B, Blaser K, Menz G, Schmidt-Weber CB. (2006): High-altitude climate therapy reduces local airway inflammation and modulates lymphocyte activation, In: Scand J Immunol. 2006 Apr;63(4):304-10. (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16623931)
[5] Genersich Andor (1932): A klimatológiai észlelésről, In: Népegészségügy. XIII. évfolyam. 1.szám. II. rész. 134-137.p.
[6] Kerényi Erika-Müller Anetta (2009): Javuló életminőség és költséghatékonyság. A Mátrai Gyógyintézet asztmás, szénanáthás és COPD-s betegei terápiás kezelésének hatásvizsgálata, In: Economica. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei. 2009.3. sz. 59-64.p.
[7] Nagy E., Forrai Á., Bánfalvi I. és mtsai: Légúti allergiás megbetegedések felkutatása középiskolás fiatalok közében, Med. Thor.1997, 50, 439-442.p.
[8] Móra I.: Légúti allergiás megbetegedések előfordulási gyakorisága egy budapesti gyermekorvosi praxisban, Gyermekgyógyászat.1998, 49,495-499.p.
[9] Gönczi Zs.: Komplex allergológiai szűrővizsgálatok pubertás korban, Med. Thor.1998,51,221-223.p.
[10] Páll G.,Éliás T., Máth J.: A rizikófaktorok szerepe az allergiás betegségek kialakulásában, Allergol. Klin.
Immunol. 2001, 4,13-20.p.
[11] Virágh Z.: Védd Környezetedet és Egészségedet! Kiadja: Magyar Orvosok az Egészséges Környezetért Társaság és a „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Környezet-egészségügyi Intézete, Budapest 2004.36-38.p.
[12] Gálffy Gabriella- Orosz Márta- Tamási Lilla (2009): Az Asthma Control Test jelentősége az asztmás betegek életminőségének felmérésében hazai beteganyagon, In: Allergológia és Klinikai Immunológia. 2009. 11. évf. 1.sz. 11-15.p.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKUM A klímaterápia javítja a betegek életminőségét és csökkenti gyógyszerigényüket Kerényi Erika, Mátrai Gyógyintézet Kutatásunkat asztmások, szénanáthások és COPD-s betegek körében végeztük, célunk volt igazolni, hogy a Mátrai Gyógyintézet mátraházai és kékestetői telephelyeit körülvevő magaslati klíma a légzőszervi betegek gyógyításában jelentős szerepet játszik, életminőségüket javítja, valamint csökkenti gyógyszerigényüket a kórházi kezelés utáni hónapokban. A vizsgálatban 113 légzőszervi beteg vett részt, a kérdőívek eredményeit ismerteti a szerző cikkében. A vizsgálat igazolta a hipotéziseket: a magaslati klíma valóban javítja az életminőséget és csökkenti a gyógyszerigényt. The author conducted a research at the Mátra Medical Institute in Mátraháza and Kékestető among patients affected by asthma, COPD and hayfever. The aim of the study was to prove the effect of climate therapy in the Mátra Medical Institute. 113 patients took part in the research; the results are presented in this article. The starting hypothesis was proved: the subalpine climate plays a very important role in the treatment of respiratory diseases, through improving the quality of life of patients and reducing the drug need. TÉMA MEGHATÁROZÁS Az asztma valamennyi korosztály számára világszerte súlyos népegészségügyi kihívást jelent. Az asztma 2001ben a 25. leggyakoribb okként szerepelt a rokkantsággal súlyozott életévek előidéző betegségeinek rangsorában. Elterjedtsége, az életminőségre és az egészségügyi kiadásokra gyakorolt hatása alapján jelentős terhet és feladatot ad az alapellátásban dolgozó orvosok számára is. Közel 300 millió embert érint világszerte, prevalenciáját 1-18% között adják meg. Jelentős számú hazai irodalmi forrás írja le az asztma prevalenciáját [7, 8, 9, 10, 11]. Magyarországon jelentős mértékben nőtt az asztmások száma az elmúlt években. 2005-ben 196 ezer volt a tüdőgondozói hálózatban nyilvántartott asztmások száma, míg 10 évvel korábbi adatok alapján ez a szám csak 78 ezer volt [1]. Az asztmások száma minden évben 18 000-rel nő. Kiemelkedő az asztmás gyermekek számának gyors növekedése. Megyei megoszlás tekintetében Fejér és Győr-Moson-Sopron megye vezet az asztmások számát illetően, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Pest megye a gyengén „fertőzött” megyéknek számít. Fejér megyében 2005-ben 7868 fő regisztrált asztmás volt, Győr-Moson-Sopron megyében 7477 fő. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5748 főt, míg Pesten 1064 fő regisztráltat tartottak nyilván ugyan- 34 IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER ebben az évben. Sokkal kedvezőtlenebb ez a számadat, amennyiben az asztmások, szénanáthások és bronchitisesek számának változását együttesen kezeljük, hiszen a 2000-es 390 ezerről 2006-ra 650 ezerre nőtt a számuk [2]. A természetes gyógytényezők használata a betegségek gyógyításában fokozott figyelmet kap hazai és nemzetközi viszonylatban is, mely a gyógyszeres kezeléseket költséghatékonyabbá teheti. A légúti betegségek kezelésében számos gyógytényező hasznosítható: klíma, barlang vagy a tengerpart sós levegője. A Mátrai Gyógyintézet hazánk egyetlen szubalpin klímával rendelkező egészségügyi intézménye, ahol az asztmások, COPD-s betegek és szénanáthások kezelésében a gyógyszeres és mozgásterápiás kezeléseket a klímaterápia hatásával kiegészítve jó eredményeket értek el a betegek életminőségének javításában és gyógyszerigényük csökkentésében. A mátraházai egység, mintegy 700 m, a kékestetői egység pedig 1000 m tengerszint feletti magasságban található. Ezen a magasságon már a házi poratka nem él meg, valamint a parlagfű előfordulása is rendkívül ritka. A tiszta levegő, a por és pollenszegény környezet rendkívül kedvező adottságot jelent az egészségügyi intézménynek. Ezt a kedvező adottságot fel is használjuk a légzőszervi betegségek gyógyításában, hiszen a kúra-teraszok és terrén kúra útvonalak a légző gyakorlatok kedvelt helyszínei. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A klíma egészséges és beteg emberre kifejtett hatásával már régóta foglalkoznak. Genersich Andor igazgató főorvos nyitotta meg Magyarország első, 300 ágyas tüdőszanatóriumát 1932. június 15-én. Hivatalos elnevezése: Mátrai Magyar (Királyi) Horthy Miklós Gyógyintézet volt. Az intézet igazgatója a klimatológiát úgy definiálta, hogy mindazon hatásokkal foglalkozik, amelyeket a tágabb értelemben vett meteorológiai tényezők az élő szervezetre kifejtenek. Empirikus tapasztalataira alapozva megállapította, hogy a tüdőgümőkór egy bizonyos klíma mellett javul és gyógyul leggyorsabban [5]. A magashegyi klíma terápiás lehetőségeiről több nemzetközi kutatás is beszámol. Mátraháza a „magyar Davos” ként vált ismertté. A Svájcban található síterepek, mint St. Moritz, Davos, Arosa, Saasa Fee, Pontresina és Interlaken télen síterepként, nyáron pedig klimatikus gyógyüdülőként funkcionálnak. Európa első tuberkulózis kezelő központja Davosban volt. A hegyi klíma, a tiszta levegő és a sok napfény, úgy tűnt, hogy biztosítja mindazokat a fő összetevőket, amelyek a tuberkulózis gyógyításához szükségesek voltak a hatékony terápiás lehetőségek megjelenése előtt. Davos KLINIKUM napjainkban az egyre növekvő számú asztmás, atópiás bőrbetegségben, valamint más allergiás betegségekben szenvedőknek jelent vonzerőt. Jelenleg több mint 14 000 beteget kezelnek itt évente, akik Svájcból, Németországból, Hollandiából valamint más országokból jönnek ide. A Svájci Allergia és Asztma Kutatóközpont fő célja az, hogy egy átfogó, mindenre kiterjedő tanulmányt indítson útjára azért, hogy érthetőbbé váljon az immunrendszer (működése) és annak szabályozása [3]. A kutatók szerint a nagy magasságban végzett klímaterápia egy elfogadott terápiás módszer, amely javítja az asztma klinikai tüneteit. A klímaterápia csökkenti a légúti gyulladásokat és szabályozza a nyiroksejtek (limfociták) aktivitását, melyről szintén egy nemzetközi kutatás számol be [4]. Korábbi kutatásunk [6], melyet a Mátrai Gyógyintézetben kezelt 50 fő asztmás, allergiás és COPD-s betegen végeztünk, azt mutatta, hogy már ezen a kis elemszámú próbamintán is, a vizsgált három betegségtípusban szenvedők gyógyszerigénye szignifikánsan kevesebb volt az Intézetben történt kezelés utáni 1. hónapban, mint fél évvel később. ANYAG ÉS MÓDSZER 2009. szeptember-októberében elindítottunk az asztmások, szénanáthások és COPD-s betegek körében egy orvosi háttérrel támogatott kutatást. Kutatásunkkal célunk, hogy igazoljuk, hogy a Mátrai Gyógyintézet mátraházai és kékestetői egysége a légzőszervi betegek gyógyításában jelentős szerepet játszik, a betegek életminőségét javítja, valamint csökkenti gyógyszerigényüket. Kérdésfeltevés: • Hogyan alakul az asztmások és allergiás betegek gyógyulása, életminősége a klímaterápiával kiegészített orvosi kezelés után a Mátrai Gyógyintézet kékestetői és mátraházai intézetében? • Milyen tényezők befolyásolják a betegek intézményválasztását? Hipotézis: • Az asztmások, allergiások és COPD-s betegek kórházi kezelése után javul életminőségük és csökken gyógyszerigényük. A kórházi kezelés után az idő múlásával csökken a kezelés hatása. Az Intézetben asztmával, allergiás tünetekkel kezelt betegek körében nemzetközileg standardizált St. George életminőség (Somfay professzor által egyszerűsített) és asztma kontroll teszten alapuló saját szerkesztésű kérdőívet töltöttek ki a betegek 2009. októbertől 2010. januárig. A kérdőívben zárt és nyílt kérdést egyaránt alkalmaztunk. A kérdéseket válaszkategóriákkal láttuk el, mely a kérdőív kitöltését könnyítette meg. A kérdőívet orvosi mérésekkel (BMI index, FEV1, FEV1/FVC, 6 perces járás teszt) egészítettük ki. A nemzetközileg validált Asthma Control Tesztet (ACT) és a szintén validált St. George életminőség tesztet használtuk fel, melyet kiegészítettünk más kérdésekkel is. Ezek a kérdések egy része a betegek szocio-demográfiai adataira kérdeztek rá, a dohányzási szokásokra, gyógytorna folytatására, gyógyszerigény alakulására, az intézetben történt kezelés utáni 6 hónapos intervallumra. Terjedelmi okok miatt ebben a cikkben elsősorban az asztmások, COPD-s betegek és szénanáthások életminőségének elemzésére vállalkoztunk. A kérdőívek eredményeit SPSS 16.0-ás szoftver segítségével dolgoztuk fel. Számítottunk átlagot, szórást, medián és módusz értékeket. Az összefüggések vizsgálatára Pearson Chi2 próbát használtunk. A VIZSGÁLATI MINTA A vizsgálatban 113 fő (férfi n=19, nő n=94 fő) légzőszervi beteg vett részt, akik már több alkalommal voltak a Mátrai Gyógyintézetben kezelés céljából. A kérdőívet minden ötödik beteg töltötte ki, akiket 2009. szeptembertől 2010. januárig a Mátrai Gyógyintézet pulmonológiai osztályán asztmával, rhinitis allergicával vagy krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (chronic obstructive pulmonary disease- COPD) kezeltek. A betegek 35,4%-a a mátraházai, míg 74,6%-a a kékestetői egységünkben tartózkodott 3 hétig. A kérdőívet kitöltők 16,9%-a férfi, 83,1%-a nő volt. A válaszadók 14,2%-a falun, 31% városban, 30,1% megyeszékhelyen és 24,8% a fővárosban lakik. A Mátrai Gyógyintézet országos hatáskörű, melyet a mintában szereplő betegek lakóhelye is igazol, hiszen valamennyi régió képviseltette magát. A vizsgált betegek átlagos életkora 61,5 év (szórás= 9,489) volt, így ennek megfelelően a vizsgált betegek 76,9%-a nyugdíjas volt. A betegek szabadidős tevékenységei között nem találtunk olyat, ami erős fizikai igénybevételt vagy nagy terhelést jelentett volna számukra. Tipikus rekreációs aktivitásaik az alábbiak voltak: olvasás, tv nézés, rejtvényfejtés, kézimunka, kirándulás. A betegek 72,6%-ánál (82 fő) asztmát, 33,6%-ánál (38 fő) szénanáthát és 37,2%-ánál (42 fő) COPD-t állapítottak meg, és eszerint is kezeltük őket. A leggyakoribb előforduló légúti megbetegedés az asztma volt, majd a COPD és a legkevesebb az allergiás szénanáthás tünettel rendelkező beteg. A mintában 14 fő volt, akinek asztmája és COPD betegsége együttesen jelentkezett, 35 fő volt, akinek az asztmája allergiás szénanáthával társult és 4 fő volt, akinek COPD betegsége és szénanáthája is volt egyszerre. EREDMÉNYEK Rákérdeztünk az intézetválasztás motivációjára. Ennél a kérdésnél számos válaszkategóriát adtunk, melyek között többet is megjelölhettek a betegek. A válaszadók 91,2%-a (103 fő) elsősorban a gyógyulás miatt kereste fel az intézetet, ugyanennyi jelölést kapott a klimatikus gyógytényező is. IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER 35 KLINIKUM A betegek többsége tehát ismeri az intézet klimatikus gyógytényezőjét. Így a tekintélyes történelmi múlt, a jó hírnév, az utóbbi évtized fejlesztései, valamint az a tény, hogy jól bevezetett márka a hazai egészségügyi piacon, azt eredményezte, hogy igen magas a visszatérő betegek aránya. A kezelőorvosok ajánlása szintén meghatározó tényezőnek bizonyult, melyet a betegek 68,1%-a (77 fő) jelölt. Hasonlóan, a betegek 68,1%-a (77 fő) jelölte a korábbi kedvező tapasztalatot, mely az intézetválasztást motiválta. Az intézet hírneve (46,9%, 53 fő), a pihenés (39,8%, 45 fő) kevesebb jelölést kapott. Az egyéb válaszkategóriánál leginkább a „figyelmes, precíz orvosi és nővéri ellátás”, a személyre szabott segítséget említették a betegek. Az életminőség tesztet valamennyi beteg (n=113) kitöltötte. Az életminőség mérését a gyaloglás, a lépcsőzés, az öltözködés, tisztálkodás, bevásárlás, házimunka, munkavégzés és a hobby területein vizsgáltuk. A kérdés az volt, hogy a betegsége mennyiben korlátozza a fent említett területeken, az Intézetben történt kezelés után 1-6 hónapos intervallumot tekintve. Ennél a kérdésnél a legutóbbi Intézetben történt kezelést vették figyelembe a betegek, akik már mind jártak Mátraházán vagy Kékestetőn. Az a tény, hogy a betegek emlékezetből töltötték ki a kérdőívet talán egy kicsit torzíthatja a kapott eredményeket. Ezért ezek a betegek körében prospektív felmérés is készül, melynek eredményeiről reményeink szerint a közeljövőben be tudunk számolni. Az értékelést egy 0-3-as skálán kellett a betegeknek elvégezniük. Ahol 0, ott egyáltalán nem korlátozott, 1, kismértékben korlátozott, 2, nagymértékben korlátozott a tevékenységek végzése, míg 3, nem tudja elvégezni a fent nevesített tevékenységeket. Összehasonlítottuk a kórházi kezelés utáni 1 és 6. hónap életminőségét a vizsgált paraméterekben (lásd 1. táblázat). 1. táblázat A betegsége mennyire korlátozta az alapvető tevékenységeiben a kórházi kezelés utáni 1. és 6. hónapot összehasonlítva A táblázatban megfigyelhető, hogy a kórházi kezelés utáni első hónapban szinte valamennyi tevékenység esetében az átlagérték alacsony, 0 és 1 között van, ami azt jelenti, hogy a betegeket a kórházi kezelés utáni első hónapban nem vagy csupán kismértékben korlátozta betegsége a mindennapi tevékenységeinek és munkájának végzésében. A 6. hónap elteltével az átlagértékek nőttek, ami azt mutatja, hogy csökkent a kezelés hatása és betegségük illetve tüneteik már nagyobb mértékben korlátozták a betegeket a fent nevesített tevékenységek végzésében. 36 IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER A kórházi kezelés utáni első és hatodik hónap eredményeit két-mintás t-próbával hasonlítottuk össze, és a gyaloglás, lépcsőzés, öltözködés, tisztálkodás, bevásárlás, házimunka, munkavégzés és hobby tevékenységek esetén egyaránt igen erős szignifikáns különbséget (p<0,001) tapasztaltunk. Így az igazolódott, hogy a Mátrai Gyógyintézetben végzett terápiás kezelés (gyógyszeres, gyógytorna, terrén kúraútvonalon és teraszokon való légző-torna) utáni első hónapban az asztmás, allergiás és COPD betegek a vizsgált tevékenységeket könnyebben tudták végrehajtani, mint a kezelés utáni 6. hónapban. Ez a tény azért fontos, mert ezeknek a mindennapi tevékenységeknek korlátozás nélküli végrehajtása a beteg komfortérzetét és életminőség-érzetét jelentősen befolyásolja. A komplex terápiának köszönhetően nem csak a betegek életminősége javult, de gyógyszerigénye is csökkent. A kórházi kezelés utáni első és hatodik hónap eredményeit kétmintás t-próbával összehasonlítva az alábbiakban tapasztaltunk szignifikáns eltérést: • A COPD-s betegek szteroid/Medrol igénye a kórházi kezelés utáni első hónapban kisebb volt, mint a kezelés utáni 6. hónapban (t=-3,767 df= 41, p=0,001). • A COPD-s betegek 6 perces járástávolság tesztjét összehasonlítottuk a kórházba érkezéskor és a három hetes terápiás kezelés után. Azt tapasztaltuk, hogy a járástávolság eredménye igazoltan javult a kezelést követően (t=3,30, df=41, p=0,002). • A rhinitis allergica-ban (szénanátha) szenvedő betegek a kórházi kezelés utáni első hónapban kevesebb allergia gyógyszert szedtek, gyógyszerigényük a kezelés utáni 6. hónapban azonban jelentősen nőtt (t=-3,582 df= 37, p=0,001). • A szénanáthában szenvedő betegek a kórházi kezelés utáni első hónapban kevesebb orrsprayt használtak, mint a kezelés utáni 6. hónapban. Az eredmény igen erős szignifikáns különbséget mutat (t=-3,822, df=37, p=0,0001. • Az asztmás betegek a kórházi kezelés utáni első hónapban kevesebb inhalatív eszközt (Ventolin, Berodual, Berotec) használtak, mint a kezelés utáni 6. hónapban (t=-9,815, df=81, p=0,0001). • Az asztmás betegeknél a kórházi kezelés utáni első hónapban kevesebb szteroidot (t=-2,840, df=81,p=0,006) és intravénás injekciót (t=1,997, df=81, p=0,049) használtak, mint a kezelés utáni 6. hónapban. Az asztmások állapotát megvizsgáltuk egy nemzetközileg validált asztma kontroll teszttel, melynek eredményei a következőképp alakultak: Az első kérdés: Az elmúlt 6 hónapban milyen gyakran korlátozta Önt asztmája a munkahelyi, iskolai vagy otthoni feladatai végzésében? A kérdéseket az alábbi válaszkategóriákkal segítettük: 1: folyamatosan, 2: gyakran, 3: néha, 4: ritkán, 5: soha. Az 1-5-ös gyakorisága skálán a nagyobb pontszám jelzi nekünk a beteg kedvezőbb állapotát (lásd 2. táblázat). KLINIKUM 2. táblázat A betegek asztmás tüneteinek alakulása a Mátrai Gyógyintézetben történt kezelés utáni 1-6 hónapban A táblázatból jól látható, hogy a kezelés utáni 1. hónapban az átlagérték 3,95 volt, vagyis a 4-eshez közelített, tehát a ritkább asztmás tünet volt tapasztalható, míg a 6. hónap elteltével 2,46 volt az átlagérték, mely az első hónaphoz képest a gyakoribb asztmás tünet előfordulást mutatja. A kezelés utáni 4., 5. és 6. hónapokban az alacsonyabb átlagértékekhez – mely a betegek rosszabb állapotát jelzik – magasabb szórásértékek társulnak, mely mutatja, hogy a betegek válaszai nem egységesek. A következő kérdés az volt, hogy az elmúlt 6 hónapban milyen gyakran érzett asztmája miatt nehézséget levegővételkor? A kérdéseket az alábbi válaszkategóriákkal segítettük: 1: naponta többször, 2: naponta egyszer, 3: heti 3-6 alkalommal, 4: heti 1-2 alkalommal, 5: egyszer sem (3. táblázat) 3. táblázat A betegek nehéz levegővétel előfordulásának alakulása a Mátrai Gyógyintézetben történt kezelés utáni 1-6 hónapban Az előző három táblázat eredményeihez hasonló tendencia figyelhető meg. A Mátrai Gyógyintézetben történt terápiás kezelés hatása eredményesnek bizonyult, hiszen a betegek a távozás utáni 1. és 2. hónapban ritkábban tapasztalták a nehéz levegővételt, mint a távozás utáni 5. és 6. hónapban. Valamennyi hónapban magas szórásértéket tapasztaltunk, vagyis nem egységesek a válaszok, a betegek állapotában jelentkező „nehézlégzés” tünet előfordulási gyakorisága között egyéni eltérések tapasztalhatók. Az asztma kontroll teszt harmadik kérdése a következő volt: Az elmúlt 6 hónapban hány alkalommal ébredt fel éjszaka vagy a szokásos reggeli ébredési időpontjánál korábban asztmás tünetei miatt (sípolás, köhögés, nehézlégzés, szorító érzés vagy fájdalom a mellkasban)? A kérdéseket az alábbi válaszkategóriákkal segítettük: 1: hetente legalább 4 éjszaka, 2: hetente 2-3 éjszaka, 3: heti 1 alkalommal, 4: 1-2 alkalommal, 5: egyszer sem (4. táblázat). Az asztmás tünetek gyakorisága és alvási zavarok (gyakori felébredés) kevesebbszer fordultak elő a kezelés utáni 1., 2. hónapokban, mint az 5. és 6. hónap elteltével. A magas szórásérték mutatja, hogy a betegek nem egységes válaszokat adtak. 4. táblázat A betegek asztmás tüneteinek gyakorisága és alvásra gyakorolt hatása a Mátrai Gyógyintézetben történt kezelés utáni 1-6 hónapban „Az elmúlt 6 hónapban milyen gyakran használt rohamoldót?” kérdésre az alábbi válaszkategóriákat adtuk: 1: naponta legalább 3 alkalommal, 2: napi 1-2 alkalommal, 3: heti 2-3 alkalommal, 4: heti 1 alkalommal, 5: egyszer sem (5. táblázat). 5. táblázat Az asztmás betegek rohamoldó használatának gyakorisága a Mátrai Gyógyintézetben történt kezelés utáni 1-6 hónapban A komplex terápia egyik jelentős hatása, hogy a kezelés utáni 1., 2. hónapokban igen ritkán használnak a betegek rohamoldót. Az „Összességében hogyan értékeli asztmás állapotát az elmúlt 6 hónapban?” kérdésre az alábbi válaszokat jelölhették a betegek: 1: egyáltalán nem vagyok jól, 2: nem vagyok jól, 3: közepesen érzem magam, 4: jól érzem magam, 5: teljesen jól érzem magam (6. táblázat). 6. táblázat Az asztmás betegek állapotának alakulása a Mátrai Gyógyintézetben történt kezelés utáni 1-6 hónapban Az asztma kontroll teszt összpontszám átlagértékeinek alakulását a kezelés utáni 1-6 hónapokban a 7. táblázat mutatja. 7. táblázat Az asztma kontroll teszt összes pontszámának átlagértékei a Mátrai Gyógyintézetben történt kezelés utáni 1-6 hónapban Amennyiben az asztma kontroll teszt eredménye 25 pont, azt jelenti, hogy a beteg asztmás állapota teljes mértékben kontrollált, vagyis tünetmentes. Amennyiben a pont- IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER 37 KLINIKUM szám 20-24 közötti, úgy a beteg asztmás állapota részben kontrollált, vagyis jól van, de nem tünetmentes. A 20 alatt lévő érték azt mutatja, hogy a beteg asztmás állapota nem kontrollált, vagyis rosszul érzi magát a jelentkező tünetek miatt. A saját és más hazai kutatás is igazolta, hogy sajnos hazánkban is jelentősen elmarad az asztmás betegek kontrollszintje a kívánatostól, mely jelentős életminőségbeli korlátozást jelentett a betegek számára [12]. Az asztma kontroll teszt minden kérdésének első és 6. hónap utáni eredményeit összehasonlítottuk, és megállapítható volt, hogy az asztmások állapota a kezelés utáni 1. hónapban szignifikánsan jobb, mint a kezelés utáni 6. hónapban (p=0,0001). Ezek az adatok a jelen vizsgálat körülményei között szignifikánsan igazolják, hogy a személyre szabott kórházi kezelés, a Mátraházai Gyógyintézet klímaterápiájával kiegészítve jelentősen javítja az asztmás betegek életminőségét, egészségi állapotát, csökkenti gyógyszerigényeiket. A kutatás eredményei megerősítenek abban, hogy vizsgálatainkat tovább folytassuk nagyobb elemszámú mintán. A kutatást folytatjuk a jövőben Debrecenben és Budapesten kezelt betegek körében, akik nem jártak a Mátrai Gyógyintézetben, így össze tudjuk hasonlítani az Intézetünkben klímaterápiával kiegészített komplex kezelést azokkal a betegekkel, akik csak az orvosi terápiában vettek részt és nem érvényesült a szubalpin klíma pozitív hatása. ÖSSZEGZÉS Az asztma gyógyítása az elmúlt években nagy fejlődésen ment át. Mára az asztma gyulladásos volta bizonyított és elfogadott tény. Így kezelésében a hörgőtágítók tüneteket enyhítő hatása mellett a szteroid tartalmú gyulladáscsökkentőknek van kiemelkedő szerepük. Ezek a gyógyszerek költségesek, és jelentős terhet rónak az egyénre, illetve a társadalomra egyaránt, hiszen az asztmás betegek száma egyre növekszik. A kórházi kezelésekkel, a klíma és mozgásterápiával jelentősen csökkenthető gyógyszerigényük, mellyel a betegség kezelése költséghatékonyabbá válhat, melyet a Mátrai Gyógyintézetben kezelt betegeken történt vizsgálatok is igazoltak. A kutatásunk tovább folyik a Mátrai Gyógyintézetben, így a jövőben a nagyobb elemszámú mintán tapasztalt eredményeket is közölni szándékozzuk. A felmérésbe bevontuk kontroll csoportként azon asztmás és egyéb légúti megbetegedéssel rendelkező betegeket, akiket nem Mátraházán vagy Kékestetőn kezeltek, ott ugyanis a komplex terápia mellett a városi klíma érvényesül. Ez a kutatás lehetőséget biztosít majd a Mátrai Gyógyintézet kísérleti csoportjának és a két városi környezetben kezelt betegeinek fél éves nyomon követésére. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Itt szeretnék köszönetet mondani azon betegeknek, akik a kérdőívek kitöltésével segítették a munkámat, illetve két orvos kollégának: Dr. Pesti Anna főorvos, belgyógyász, pulmonológiai rehabilitációs szakorvosnak és Dr. Kenyeres Péter mb. osztályvezető főorvos, aneszteziológus, belgyógyásznak illetve az osztályukon dolgozó nővéreknek, asszisztenseknek, akik hozzájárultak a kutatás sikereihez. IRODALOMJEGYZÉK [1] Dr. Somfay Attila (2007): Kezelési stratégiák asztmában. Mi a beteg, az orvos, a hatóság és a gyártó érdeke? In: Asztma – COPD evidenciák 2007 http://www.webdoki.hu/minisite/COPD/ [2] KSH 2006: http://www.erdon.ro/hirek/im:all:rightnow/ cikk/ksh-a-szuleteskor-varhato-elettartam-2006-ban-volta-legmagasabb/cn/haon-news-charlotteInform20071002-0421372214 [3] Kurt Blaser (1989): The Swiss Institute of Allergy and Asthma Research. In: Regulatory Process in Allergy and Asthma Int. Arch Allergy Appl Immunol. 1989; 90:1-2 [4] Karagiannidis C, Hense G, Rueckert B, Mantel PY, Ichters B, Blaser K, Menz G, Schmidt-Weber CB. (2006): High-altitude climate therapy reduces local airway inflammation and modulates lymphocyte activation, In: Scand J Immunol. 2006 Apr;63(4):304-10. (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16623931) 38 IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER [5] Genersich Andor (1932): A klimatológiai észlelésről, In: Népegészségügy. XIII. évfolyam. 1.szám. II. rész. 134137.p. [6] Kerényi Erika-Müller Anetta (2009): Javuló életminőség és költséghatékonyság. A Mátrai Gyógyintézet asztmás, szénanáthás és COPD-s betegei terápiás kezelésének hatásvizsgálata, In: Economica. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei. 2009.3. sz. 59-64.p. [7] Nagy E., Forrai Á., Bánfalvi I. és mtsai: Légúti allergiás megbetegedések felkutatása középiskolás fiatalok közében, Med. Thor.1997, 50, 439-442.p. [8] Móra I.: Légúti allergiás megbetegedések előfordulási gyakorisága egy budapesti gyermekorvosi praxisban, Gyermekgyógyászat.1998, 49,495-499.p. [9] Gönczi Zs.: Komplex allergológiai szűrővizsgálatok pubertás korban, Med. Thor.1998,51,221-223.p. KLINIKUM [10] Páll G.,Éliás T., Máth J.: A rizikófaktorok szerepe az allergiás betegségek kialakulásában, Allergol. Klin. Immunol. 2001, 4,13-20.p. [11] Virágh Z.: Védd Környezetedet és Egészségedet! Kiadja: Magyar Orvosok az Egészséges Környezetért Társaság és a „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Környezet-egészségügyi Intézete, Budapest 2004.36-38.p. [12] Gálffy Gabriella- Orosz Márta- Tamási Lilla (2009): Az Asthma Control Test jelentősége az asztmás betegek életminőségének felmérésében hazai beteganyagon, In: Allergológia és Klinikai Immunológia. 2009. 11. évf. 1.sz. 11-15.p. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Kerényi Erika a Mátrai Gyógyintézet mb. főigazgatója, közgazdászként szerzett diplomát 1994-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdasági Karán. A BCE KTI Egészségügyi Menedzser Szakát 1998-ban, az Egészségbiztosítási Szakértő Szakát 2009ben végezte el. Az elmúlt másfél évti- zedben több egészségügyi intézményben dolgozott gazdasági igazgatóként, főigazgatóként, tanácsadóként, válságkezelőként. 2001-ben külsős tanácsadóként ismerte meg a Mátrai Gyógyintézetet. Széleskörű szakmai tudására alapozva hívták meg 2002-től főállásban a főigazgató gazdasági helyettesének. 2008. június 1-től megbízott főigazgatóként végzi munkáját a Mátrában. Újdonság a COPD kezelésében Új terápiás lehetőséggel bővült a COPD kezelési palettája: a Nycomed Pharma roflumilast hatóanyagú gyógyszerét (Daxas®) a légúti betegségekkel foglalkozó legnagyobb európai tudományos társaság, az European Respiratory Society Barcelonában megrendezett szeptemberi konferenciáján ismertették. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a légúti áramlás beszűkülésével járó, progresszív és visszafordíthatatlan betegség, amely egyes becslések szerint a felnőtt lakosság 4-7 százalékában fordul elő. Magyarországon 150 ezer beteget kezelnek COPD-vel, ám a diagnosztizálatlan betegek száma több százezerre tehető. Prof. Dr. Strausz János, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet igazgatója a Nycomed Pharma Kft. sajtótájékoztatóján elmondta: a betegség kezelésében túlnyomórészt tüneti szerek – hörgőtágítók és kortikoszteroidok – álltak eddig rendelkezésre. Ezek legtöbbje inhalációs készítmény, amelyek szakszerű alkalmazásához nélkülözhetetlen a betegek együttműködése. Az áttörést olyan oki terápia hozhatja meg, amely érdemben képes befolyásolni a COPD gyulladásos folyamatait. Az új hatóanyag, a roflumilast egy foszfodiészteráz-4 (PDE4) enzim inhibitor, amely gátolja a COPDhez társuló gyulladást. Prof. Dr. Böszörményi Nagy György tüdőgyógyász, a Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke négy olyan klinikai vizsgálatot ismertetett, amelyek mindegyike bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a roflumilast ritkítja az akut exacerbációk számát, és javítja a tüdőfunkciót. A Daxas®-kezelés további előnye, hogy a gyógyszer szájon át, tabletta formájában szedhető. Az új terápia azért is figyelemreméltó, mert a betegség halálozási rátája ijesztően emelkedik: a jelenlegi tendenciák mellett 2030-ra a COPD várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a világon. Az EMA a krónikus bronchitisszel járó COPD azon súlyos formáiban engedélyezte a roflumilast alkalmazását kiegészítő kezelésként, amelyekben a bronchodilatátor adása után mért FEV1 a várt érték 50 százalékánál kevesebb, és a kórtörténetben szerepel a gyakori exacerbáció. A készítményt hazánkban már törzskönyvezték, és remélhetőleg rövid időn belül elérhetővé válik a magyar betegek számára. Munkatársunktól IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER 39
