Szakmai regiszterek koncepcionális kérdéseiegy HIS fejlesztô szemszögébôlHozzászólás az NJSZT OBSZ által szervezett Szakmai regiszterek Workshop-hoz
Cikk címe:Szakmai regiszterek koncepcionális kérdéseiegy HIS fejlesztô szemszögébôlHozzászólás az NJSZT OBSZ által szervezett Szakmai regiszterek Workshop-hoz
A medikai informatikai rendszereket fejlesztő, illetve szállító cégek számára több okból is fontos lenne egy egységes szempontok figyelembe vételével kialakított általános szakmai regiszter-jelentő rendszer koncepció- jának a megszületése. Egyrészt sokkal könnyebb a kü- lönböző igényeket azonos elvek alapján folyamatosan kiszolgálni, másrészt egy átgondolt, egységes koncepció bizonyosan nélkülözné a párhuzamosságokat és a tényleges szükségleteket nélkülöző, felesleges adatgyűjtési igényeket.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉSTÁMOGATÁS Szakmai regiszterek koncepcionális kérdései egy HIS fejlesztő szemszögéből Hozzászólás az NJSZT OBSZ által szervezett Szakmai regiszterek Workshop-hoz A medikai informatikai rendszereket fejlesztő, illetve szállító cégek számára több okból is fontos lenne egy egységes szempontok figyelembe vételével kialakított általános szakmai regiszter-jelentő rendszer koncepciójának a megszületése. Egyrészt sokkal könnyebb a különböző igényeket azonos elvek alapján folyamatosan kiszolgálni, másrészt egy átgondolt, egységes koncepció bizonyosan nélkülözné a párhuzamosságokat és a tényleges szükségleteket nélkülöző, felesleges adatgyűjtési igényeket. A jelenlegi medikai rendszerek általános betegellátást követő, dokumentáló, illetve sztenderd törzsadat kezelő felületei viszonylag kevés adatigényt képesek lefedni a szakmai regiszterek szempontjait tekintve. Az integrált medikai rendszerek alapvető feladata egységes megoldásokkal támogatni az intézmény valamennyi dolgozóját, összehangolt és áttekinthető módon megjeleníteni egy-egy beteg kórtörténetét. Ebbe az érzékeny rendszerbe kell beilleszteni a különböző szakmai területeket támogató modulokat, amelyek már csak a konkrét szakmák speciális adat- és folyamatigényeit tartalmazza. Egy ilyen, adatszerkezetében és funkcionális kialakításában alapos tervezést és érzékeny összehangolást igénylő informatikai rendszer fejlesztése nem egyszerű feladat. Különösen nehéz és túl sok kompromisszumot igényel ez a tevékenység, ha egy már elkészült rendszerbe kell utólag beilleszteni egy új modult, vagy egy a többitől eltérő szerkezetű űrlapot. El lehetne kerülni ezeket a konfliktusokat egy alaposan kiérlelt, gondosan összeállított követelményspecifikációval, ami valamennyi szakmai regiszter konszolidált igényeit tartalmazza. A szakmai regiszterek informatikai támogatása során nem egy konkrét orvos-beteg találkozás adataiból kell a megfelelő elemeket összesíteni, hanem gyakran a korábbi eseményeken átívelő összefüggéseket kell relációba hozni egymással. Pontosabb akkor lenne a regiszter adat tartalma, ha a korábbi időpontokban keletkező releváns adatok ott és akkor kerülnének rögzítésre ahol keletkeznek az ellátás során, nem pedig utólag kellene „nyomozni”, mi is történt korábban. A regiszterekben szereplő adatok döntő többségét tehát célszerű lenne előre tervezhető tartalommal rögzíteni. Valamennyi szereplő (regiszter adatgazda, intézményi szakszemélyzet, HIS szállító, minőségbiztosító, kutató or- vos és informatikai üzemeltető) érdeke azt kívánja, hogy hosszú távú, stabil megoldás kidolgozására kerüljön végre sor. Nincs annyi kompetens szereplő az ágazatban, hogy regiszterenként külön-külön olyan követelmény specifikáció, vagy jogszabály készüljön, amit valamennyi szállító megfelelő minőségben és alacsony költséggel el tudjon készíteni. Akkor lehet az ágazat szempontjából a legolcsóbban kialakítani és üzemeltetni a szakmai regiszterek rendszerét, ha egy, a medikai rendszereket fejlesztő szakemberek véleményét figyelembe vevő, úgynevezett „fehér könyv” elkészítésével egy összehangolt, HIS rendszerekbe integrálható, strukturált adatbázis szerkezettel alátámasztott koncepció kerülne előkészítésre. Technológiai szempontból többféle megoldás is elképzelhető, de a fokozatos bevezethetőség miatt olyan módszert kéne követni, ami a különböző regiszterek egymás után történő bevonását, a fél tucat körüli HIS szállító eltérő fejlesztési időigényét és a szakaszos intézményi bevezethetőséget is figyelembe veszi. Meglátásom szerint létre kell hozni egy olyan, a szakmai regiszterek igényeit kielégítő adatmodellt, amit valamennyi medikai rendszerben azonos szemléletben és folyamatosan tölteni lehet, akár megengedve a redundáns tárolást is. Ebből az adatbázisból azután bármikor mintát vehetne vagy szinkronizálhatná a regisztereket kezelő központi rendszer, tehermentesítve az intézmények informatikai üzemeltetőit. Az ilyen konszolidációt és rugalmasságot igénylő adatszerkezet kényelmesen, stabilan és mégis korszerűen egy XML sémával írható le. Nagyobb mennyiségű adat tárolására és továbbítására már bármilyen, a sémának megfeleltethető forma alkalmazható (pl. OEP által megkövetelt protokoll, vagy az IKIR, HISCOM kommunikációs függvények, WEB szervizek, esetleg a közelmúltban átadott és bevezetés alatt álló ÁNTSZ Járványügyi rendszerének releváns adatküldő komponensei). Az első néhány regisztert úgy kéne kiválasztani, hogy abban legyenek statikus és dinamikus, illetve tételes és összesített adatok egyaránt. Ehhez a munkához úgy gondolom, szívesen delegálna szakembert valamennyi magyarországi HIS szállító és örömmel ad teret e munka publikálásához és az ide vonatkozó vélemények ütköztetéséhez az IME infokommunikációs rovata. Király Gyula IME X. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2011. DECEMBER 47
