- Cikk címe: Klinikai döntéstámogató rendszerek és a telemedicina
- Szerzők: Dr. Bilicki Vilmos, Szűcs Vilmos, Végh Ádám
- Intézmények: Szegedi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem Informatika Tszcs.
- Évfolyam: X. évfolyam
- Lapszám: 2011. / 7
- Hónap: szeptember
- Oldal: 50-54
- Terjedelem: 5
- Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
- Alrovat: MÓDSZERTAN, DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉS
Absztrakt:
A telemedicinás rendszerek elterjedésével egyre nagyobb adatmennyiséggel szembesülnek az egészségü- gyi rendszerek szereplői. Ez az oka annak, hogy a telemedicinát gyakran nem, mint újabb lehetőséget, hanem újabb kötelezettséget, problémaforrást látják. Az orvostudomány egyes területein a szakértői rendszerek használata már a mindennapok része (pl.: orvosi képfeldolgozás, intenzív kezelés). Ez alapján egy természetes megoldás lenne a telemedicinára szabott szakértői rendszerek alkalmazása. Az adaptálás azonban nem egyszerű mivel maguk a klinikai döntéstámogató rendszerek is gyerekcipőben járnak még. Cikkünkben a telemedicinára kialakított döntés és folyamattámogató rendszerünk fontosabb elemeit, valamint a rendszerrel kapcsolatos tapasztalatainkat mutatjuk be.
Angol absztrakt:
The handling of the huge amount of raw data produced by different telemedical system causes trouble for the players of the primary and secondary care ecosystems. This is seen one of the most important obstacles before the wide scale deployments of telemedical systems. One possible solution for this issue is the employment of the clinical decision support system (CDSS) specially tailored for the telemedicine. The tailoring is not an easy task as the classical CDSS itself is in an early stage of standardization and deployment. In this article we would like to share our experiences with the special purposes CDSS designed and developed by our team.
X. évfolyam
2011. / 7. lapszám szeptember
| Szerző | Intézmény |
|---|---|
| Szerző: Dr. Bilicki Vilmos | Intézmény: Szegedi Tudományegyetem |
| Szerző: Szűcs Vilmos | Intézmény: Szegedi Tudományegyetem Informatika Tszcs. |
| Szerző: Végh Ádám | Intézmény: Szegedi Tudományegyetem |
[1] TNS-NRC InterBus Kutatás, Magyarországi internet penetráció – 2009 elsı félév. 2010.
[2] A. A. Louis, T. Turner, M. Gretton, A. Baksh, és J. G. F. Cleland, „A systematic review of telemonitoring for the management of heart failure”, European Journal of Heart Failure, vol. 5, sz. 5, o. 583, 2003.
[3] A. Farmer, O. J. Gibson, L. Tarassenko, és A. Neil, „A systematic review of telemedicine interventions to support blood glucose self-monitoring in diabetes”, Diabetic medicine, vol. 22, sz. 10, o. 1372-1378, 2005.
[4] S. Bhagat, „Danish Healthcare Information TechnologyAn Analytical Study of Consumer Issues”, Worcester Polytechnic Institute, 2010.
[5] S. Capomolla et al., „Heart failure case disease management program: a pilot study of home telemonitoring versus usual care”, European Heart Journal Supplements, vol. 6, sz. suppl F, o. F91, 2004.
[6] S. J. Dijkstra, J. A. Jurri\ëns, és R. D. Van Der Mei, „A Business Model for Telemonitoring Services”, in Proceedings of High Technology Small Firms Conference, 2006.
[7] J. Finkelstein, G. Hripcsak, és M. R. Cabrera, „Patients’ acceptance of Internet-based home asthma telemonitoring.”, in Proceedings of the AMIA Symposium, 1998, o. 336.
[8] „Systematic review of studies of patient satisfaction with telemedicine — Mair and Whitten 320 (7248): 1517 — bmj.com”. [Online]. Available: http://www.bmj.com/content/320/7248/1517.full. [Accessed: 15-dec-2010].
[9] „Systematic review of cost effectiveness studies of telemedicine interventions — Whitten et al. 324 (7351): 1434 — bmj.com”. [Online]. Available: http://www.bmj.com/content/324/7351/1434.full. [Accessed: 15-dec-2010].
[10] T. A. Pryor, R. M. Gardner, P. D. Clayton, és H. R. Warner, „The HELP system”, Journal of Medical Systems, vol. 7, sz. 2, o. 87-102, 1983.
[11] D. F. Sittig et al., „Grand challenges in clinical decision support”, Journal of biomedical informatics, vol. 41, sz. 2, o. 387-392, 2008.
[12] K. Kawamoto, G. Del Fiol, D. F. Lobach, és R. A. Jenders, „Standards for Scalable Clinical Decision Support: Need, Current and Emerging Standards, Gaps, and Proposal for Progress”, The Open Medical Informatics Journal, vol. 4, o. 235, 2010.
[13] R. H. Dolin et al., „The HL7 clinical document architecture”, Journal of the American Medical Informatics Association, vol. 8, sz. 6, o. 552, 2001.
[14] S. Garde, E. Hovenga, J. Buck, és P. Knaup, „Expressing clinical data sets with openEHR archetypes: A solid basis for ubiquitous computing”, International journal of medical informatics, vol. 76, o. S334-S341, 2007.
[15] G. Hripcsak, P. D. Clayton, és T. Pryor, „The Arden Syntax for medical logic modules.”, in 14. Annual Symposium on Computer Applications in Medical Care, 1990, o. 200-204.
[16] M. Sordo, A. A. Boxwala, O. Ogunyemi, és R. A. Greenes, „Description and status update on GELLO: a proposed standardized object-oriented expression language for clinical decision support”, in Medinfo 2004: Proceedings Of THe 11th World Congress On Medical Informatics, 2004, vol. 107, o. 164.
[17] „EDH”. [Online]. Available: http://wportal.inf.u-szeged.hu/EDH/login.seam?cid=3005. [Accessed: 23-júl-2011].
[18] „Főoldal | medistance.hu HU”. [Online]. Available: http://www.medistance.hu/. [Accessed: 23-júl-2011].
[19] „ProSeniis”. [Online]. Available: http://www.proseniis.com/. [Accessed: 23-júl-2011].
[20] L. Faragó, C. Engi, G. Ferenczi, I. Pesti, és P. Vass, „Telemedicine: Healthcare Service Based on ICT – design studies paper”, Infocommunication Journal, vol. Volume III, sz. 2, o. 34-42, 2011.
[21] S. URIs, „Web services business process execution language version 2.0”.
[22] F. Rosenberg és S. Dustdar, „Business Rules Integration in BPEL-A Service-Oriented Approach”, 2005.
[23] M. Kasza, V. Szűcs, és Á. Végh, „Passive vs. Active Measurement: the Role of Smart Sensors”, he Third International Workshop on Pervasive Computing in Embedded Systems, vol. 2011, 2011.
[24] J. Basilakis, N. H. Lovell, és B. G. Celler, „A decision support architecture for telecare patient management of chronic and complex disease”, in Engineering in Medicine and Biology Society, 2007. EMBS 2007. 29th Annual International Conference of the IEEE, 2007, o. 4335-4338.
[25] F. Ongenae et al., „Towards computerizing intensive care sedation guidelines: design of a rule-based architecture for automated execution of clinical guidelines”, BMC Medical Informatics and Decision Making, vol. 10, sz. 1, o. 3, 2010.
[26] C. Catley, K. Smith, C. McGregor, A. James, és J. M. Eklund, „A framework to model and translate clinical rules to support complex real-time analysis of physiological and clinical data”, in Proceedings of the ACM international conference on Health informatics – IHI ‘10, Arlington, Virginia, USA, 2010, o. 307.
[27] „Drools – JBoss Community”. [Online]. Available: http://www.jboss.org/drools. [Accessed: 30-márc-2011].
[28] „Belami Project”. [Online]. Available: http://www.belami-project.hu/. [Accessed: 23-júl-2011].
[29] A Háziorvostani Szakmai Kollégium, „Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokolljaFelnőttkori hypertonia betegség háziorvosi ellátása”. 2003.
[30] S. Liang, P. Fodor, H. Wan, és M. Kifer, „OpenRuleBench: an analysis of the performance of rule engines”, in Proceedings of the 18th international conference on World wide web, 2009, o. 601-610.