Az interneten elérhető minőségügyi információk szerepe a betegtájékoztatásban. Tanulságok a minőségi indikátorrendszer eddigi működése alapján
Cikk címe:Az interneten elérhető minőségügyi információk szerepe a betegtájékoztatásban. Tanulságok a minőségi indikátorrendszer eddigi működése alapján
Intézmények:Budapesti Corvinus Egyetem, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, NEMFI
Évfolyam: X. évfolyam
Lapszám:2011. / Különszám
Hónap:Különszám
Oldal:45-49
Terjedelem:5
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:MINŐSÉGMENEDZSMENT
Különszám: X./Egészség-gazdaságtani különszám
Absztrakt:
Jelen tanulmány az Egészségbiztosítási Felügyelet által fejlesztett és fenntartott minőségi indikátorrendszer három évének tapasztalatait, illetve a rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit mutatja be. Az indikátorrendszer működtetésének céljait, a rendszer struktúráját és felhasználási módozatait követően SWOTelemzés formájában foglaljuk össze a tapasztalatokat. A tanulmány záró részében a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket ismertetjük.
Angol absztrakt:
This paper summarizes the experiences drawn from the three-year-long operation of the quality indicator system developed by the Hungarian Health Insurance Supervisory Authority. The first part of the article overviews the general goals, the structure and the user interface of the indicator system. A SWOT analysis is followed by suggestions for future development.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS Az interneten elérhető minőségügyi információk szerepe a betegtájékoztatásban. Tanulságok a minőségi indikátorrendszer eddigi működése alapján Gémes Katalin, OEP, Kiss Norbert, Corvinus Egyetem, Kriston Vízi Gábor, NEMFI Jelen tanulmány az Egészségbiztosítási Felügyelet által fejlesztett és fenntartott minőségi indikátorrendszer három évének tapasztalatait, illetve a rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit mutatja be. Az indikátorrendszer működtetésének céljait, a rendszer struktúráját és felhasználási módozatait követően SWOTelemzés formájában foglaljuk össze a tapasztalatokat. A tanulmány záró részében a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket ismertetjük. This paper summarizes the experiences drawn from the three-year-long operation of the quality indicator system developed by the Hungarian Health Insurance Supervisory Authority. The first part of the article overviews the general goals, the structure and the user interface of the indicator system. A SWOT analysis is followed by suggestions for future development. NEMZETKÖZI HÁTTÉR Nemzetközi szinten is csak az utóbbi egy-két évtizedre nyúlnak vissza az egészségügyben azok a szisztematikus minőségfejlesztési rendszerek, amelyek az egyes egészségügyi szolgáltatók teljesítményének (a nyújtott szolgáltatások minőségének) a mérését, visszacsatolását és összehasonlítását célozzák. Ezen eszközrendszerek részeként fellelhetőek a klinikai irányelvek, működési standardok, illetve az akkreditációs rendszerek fejlesztését, a szolgáltatók folyamatos monitorozását és a teljesítmények mérését szolgáló indikátorrendszerek is. Számos országban alkalmazzák a finanszírozási rendszerekben a minőség értékelését, elismerését. A nyilvánosan megjelenő minőségi információk (minőségi indikátorrendszerek) szerepét leggyakrabban a betegtájékoztatás, illetve a közpénzek felhasználásának transzparenciája felől szokták megközelíteni. Ilyen nyilvános minőségmérési rendszerek működnek például az Egyesült Királyságban, ahol a Care Quality Commission [1] folyamatosan fejleszti és hozza nyilvánosságra az egyes kórházi trösztök értékelési rendszerét, vagy Németországban, ahol a BQS intézet [2], majd utódja az AQUA intézet 2010-től a mérés mellett egyben aktív minőségfejlesztési programot is működtet [4]. AZ EBF MINÔSÉGI INDIKÁTORRENDSZERÉNEK JELLEMZÉSE Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) 2007 tavaszán kezdte meg a hazai minőségi indikátorrendszer [3] fejleszté- sét. Az EBF indikátorrendszere amellett, hogy a betegtájékoztatás új eszközét kívánta létrehozni, az intézményi minőségfejlesztés támogatását is célul tűzte ki. A rendszer célcsoportját a közfinanszírozott fekvő- és járóbeteg-ellátók alkották, a válaszadás pedig önkéntes volt. Az indikátorrendszer struktúrájának főbb jellemvonásait az alábbiakban foglalhatjuk össze: • Moduláris felépítés, mely általános és szakma-specifikus modulokra tagolható. Az általános modulok közé az intézmény nem szakma-specifikus működését érintő területek taroznak: betegjogok, betegbiztonság, kiegészítő szolgáltatások és térítési díjak, a dolgozók helyzetét érintő kérdések (mint például munkahelyi egészségfejlesztés, stressz-kezelés), minőségügyi rendszer, várólisták kezelése, betegirányítás. A szakma-specifikus modulok az egyes szakmához köthető ellátási területek helyzetét, illetve speciális ellátási területeket mértek fel, mint a gyermek-, sürgősségi, emlőonkológiai, kardiológiai ellátás, a szervdonáció helyzete, a szülészeti ellátás, terhes szakgondozás és az asszisztált reprodukció (1. ábra). 1. ábra Az indikátorrendszer moduljai • Az egyes modulokban standardokra és indikátorokra vonatkozóan történt az adatgyűjtés: ez 2010-ben 791 kérdést jelentett összességében. A rendszert a standardok erőteljes dominanciája jellemzi, indikátorok leginkább a szakmai modulok esetében kerültek kialakításra. Az indikátorok kialakítását jelenleg jelentősen megnehezíti a központi OEP-adatgyűjtés finanszírozási jellege, a regiszterek hiánya, illetve az adatokhoz elemzési, mérési céllal való (személyazonosítót emiatt nem is tartalmazó) hozzáférési nehézségek. IME X. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2011. JANUÁR 45 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN • MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS Az indikátorrendszer vonatkoztatási szintje intézményi, illetve intézményi telephelyi (pl. klinikák) volt. A vonatkoztatási szintet a legtöbb modul esetében az intézmény saját maga határozhatta meg. A telephelyi struktúra szintén az intézmény által szabadon meghatározható paraméter volt. A telephelyi bontást indokolja az, hogy számos intézményben eltérő településeken működnek egységei, illetve több esetben az egyetemi klinikák is a városban szétszórtan találhatóak meg. szerepe volt annak is, hogy 2009-ben már a járóbeteg-ellátókra is kiterjedt a felmérés, így a beküldők száma is magasabb volt). Ugyanakkor mindkét évben az ellenőrzött adatoknak csak mintegy 5%-ában volt szükséges az intézményi válaszok korrigálása. TAPASZTALATOK Annak ellenére, hogy az egészségügyi szolgáltatók számára kiküldött kérdőívek kitöltése és visszaküldése önkéntes alapon történt, a 2009-es felmérést például az OEP által finanszírozott kapacitásokat (ágyszámok, valamint szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok) tekintve a hazai kórházi-szakrendelői szektor 80-92%-át lefedte. Annak érdekében, hogy a közzétett adatok minél inkább megfeleljenek a valóságnak, az EBF egyrészt helyszíni adategyeztetéseket folytatott, másrészt utólagos javítási lehetőséget biztosított az intézmények számára. Míg 2008ban a kitöltő intézmények 40%-ában sikerült a kérdések egy részét adategyeztetetés során validálni, addig erre 2009ben már csak az intézmények 10%-ában került sor (ebben AZ ADATOK MEGJELENÍTÉSE AZ INTERNETES FELÜLETEN Az intézmények által megadott adatok áttekinthető megjelenítésére, illetve egyes intézmények összehasonlítására ad lehetőséget a rendszer internetes felülete. Alapszinten intézményenként és modulonként a felület egyszerre három intézmény összehasonlítását teszi lehetővé (2. ábra). Ezen felület fejlesztése során a látogatók számára a lehető leginkább egyértelmű és legegyszerűbb intézményi összehasonlíthatóság biztosítása volt a cél. A rendszerben szereplő indikátorok jobb megértését, nem szakemberek számára érthetőbbé tételét segítendő az EBF szakértői vélemények alapján egyéni rangsorkészítő felületet hozott létre, ahol az intézményi mutatók értékeit különböző színekkel ábrázoltuk. Az egyéni rangsorkészítőben az egyes területekre vonatkozóan az indikátorrendszer adatai alapján összevont mutatókat alakítottunk ki, így az információt kompaktabb, érthetőbb formában lehetett a weboldal látogatói számára megjeleníteni. A mutatók értékeit alapve- 2. ábra Intézményi összehasonlító felület 46 IME X. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2011. JANUÁR EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS tően három kategóriába osztottuk: jó (zöld), közepes (sárga) és fejlesztendő (piros) terület. Modulonként kb. 10-20 értékelési szempont került ilyen módon kiválasztásra, melyeknek az egyéni fontosságát minden látogató saját maga 1-től 5-ig terjedő skálán állíthatta be – ez a pontszám szolgált az egyes szempontok súlyaként a modulra vonatkozó összesített (egyéni) kompozit mutató kiszámítása során (ld. példaként a 3. ábrát). A mutatók esetében meghatároztuk az alapkritériumokat, melyek nem teljesítése esetén az összpontszámot azonos módszerrel meghatároztuk, de teljes kompozit mutató egyben „fejlesztendő” jelzést is kapott (piros összpontszám). Az alapkritériumok mellett ún. megkülönböztető kritériumoknak azokat a kritériumokat tekinthettük, melyek megléte nem alapvető feltétel a megfelelő ellátáshoz (jogszabály vagy szakmai szabály nem írja elő), ugyanakkor hozzájárul az ellátás színvonalának javításához. Az egyéni rangsorkészítő mellett a Felügyelet modulonként részletes elemzéseket is készített egyes témakörökből, melyben az országos átlagok mellett a regionális eltéréseket is vizsgálta. A rendszer lehetőséget nyújt az adatok intézményi vagy kérdésenkénti lekérdezésére és exportálására is, mely szolgáltatással lehetőséget kívántunk teremteni a szakértők számára a további elemzés alapjául szolgáló adatbázis kialakítására és elérhetőségére. AZ EDDIGI TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE ÖSSZEFOGLALÁSA (SWOT-ELEMZÉS) A rendszer legfőbb erősségének tekinthető, hogy sikeresen hozzájárul az egészségügyi rendszer transzparenciájának növeléséhez az interneten nyilvánosan elérhető intézményi adatok közzétételével. Az internetes felületen az intézmények könnyen összehasonlíthatóak egymással, a kezelő felület áttekinthető, könnyen kezelhető. Szintén az indikátorrendszer erősségeként említendő az intézmények részéről az önkéntesség ellenére is magas kitöltési arány. Bár nehezen megítélhető az, hogy a kitöltésben mekkora szerepe volt annak, hogy a rendszert a hatósági jogkörökkel is rendelkező (bár e jogköreit az indikátorrendszer kapcsán kinyilvánítottan nem használó) Egészségbiztosítási Felügye- 3. ábra Egyéni rangsorkészítő felület IME X. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2011. JANUÁR 47 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS let működtette, a magas kitöltési arány mégis azt valószínűsíti, hogy egy korrekt tartalmú, kiegyensúlyozott rendszer működtetésében az intézmények nagy része partner. A rendszer gyengeségei közé sorolható a felülvizsgálatra fordított kevés erőforrás. Emiatt az adatok validitásának ellenőrzése csak részlegesen történhetett meg, illetve nem került sor az intézmények felé történő támogató visszacsatolásra sem. Bár szerencsére az önkéntesség ellenére is magas volt a kitöltési arány a közfinanszírozott intézmények részéről, de az önkéntes válaszadás miatt nem lehetséges az összes intézmény összehasonlítása, így ilyen formában a későbbiekben nem alkalmas a finanszírozási döntések alapjául szolgáló minőséggel kapcsolatos információk szolgáltatására sem. Az indikátorrendszer megléte még nem épült be a „fogyasztói” köztudatba, így bár javuló tendenciájú, de viszonylag alacsony a használati aránya. Szintén a rendszer gyengesége közé tartozik, hogy a szakmai modulok integráltsága gyenge (itt a finanszírozási adatokhoz, de preferáltan inkább célirányú regiszterekhez kellene kapcsolódni), illetve az adatgyűjtés, összehasonlítás még nem kellően standardizált (a kérdőívben egyrészt rengeteg a kérdés, és számos esetben derült ki, hogy az intézményrendszer sokféle szereplője eltérően értelmezi azt). A rendszer lehetőségei közé tartozik, hogy a betegek információigénye folyamatosan növekszik, a betegtájékoztatásban egyre nagyobb az igény, illetve egyre nagyobb szerepet töltenek be az interneten fellehető, megbízható forrásból származó egészségügyi információk és alkalmazások (eHealth). A megjelenítő rendszer alapvetően az adatok interneten történő publikálására lett kifejlesztve, lehetőséget adva az intézmények és információk dinamikus összehasonlítására, így kiválóan alkalmazható internetes betegtájékoztató eszközként. Szintén lehetőségként említendő, hogy az egészségügyben egyre erőteljesebb mind a fogyasztó, mind a finanszírozó részéről a minőségi szolgáltatás iránti igény, így a teljesítménymérés, illetve a minőségi standardok létrehozása egyre nagyobb szerepet fog játszani a jövő egészségügyi rendszereinek működtetésében. Az ezen igénynek való megfelelés egyre inkább meghatározó lesz mind a fogyasztói, mind a finanszírozási döntések megalapozásában. A veszélyek elsősorban abból adódhatnak, ha az indikátorrendszer fejlesztését kipipálandó rövid távú feladatként definiáljuk, arra „csak” egy internetes rendszerként és nem az ágazati minőségfejlesztés integráns részeként. Ha nem építjük a rendszer köré a minőségfejlesztéshez szükséges eszköztárat, nem gondoskodunk az adatgyűjtés és az intézmények közötti visszacsatolási folyamatról, és hosszabb távon nem biztosítunk mögé finanszírozási ösztönzőt, akkor az elérhető hatás csekély marad. Nem csak az indikátorrendszer működésére, hanem az egész ágazati minőségfejlesztésre veszélyt jelent az, ha a túlságosan szigorú adatkezelési elvek, illetve a fennálló információs monopóliumok közepette az értékelési és fejlesztési célú elemzések nem juthatnak megalapozott információhoz. 48 FEJLESZTÉSI JAVASLATOK A TAPASZTALATOK ÉS A NEMZETKÖZI GYAKORLAT ALAPJÁN • • • • • Rövid távon olyan szolgáltatókatalógus kialakítása lehetne megvalósítható feladat, mely alkalmas lenne a betegútszervezés folyamatának támogatására (azaz a betegeknek arra a legegyszerűbb kérdésére, hogy milyen panasszal hová forduljanak, megbízható választ adjon). Ez az első szintű betegtájékoztatásra alkalmas rendszer visszacsatolási és véleményezési lehetőséggel is ellátható, az NHS internetes szolgáltatói katalógusának mintájára. Hasonló rendszerek m ködnek Németországban, melyeket nagy kórházláncok hoztak létre. Erre a rendszerre közép, illetve hosszú távon szolgáltatói minőségi információk, illetve többletszolgáltatások (pl. internetes előjegyzés, időpontfoglalás) építhetőek rá. Bár az eddigi felméréseket önkéntes jellege ellenére is örvendetesen magas arányban töltötték ki a közfinanszírozott szolgáltatók, de amennyiben a rendszer bármilyen irányú továbbfejlesztésre kerül (akár rövid távon a szolgáltatói katalógus kialakítása, akár hosszabb távon a minőségfejlesztés, finanszírozási döntéstámogatás szerepet kap), elengedhetetlen a közfinanszírozott szolgáltatók körében a kitöltés kötelezővé tétele. Magánszolgáltatók bevonása a rendszerbe önkéntes jelleggel képzelhető el. Ez részlegesen – pl. IVF-szolgáltatók esetében – már megtörtént. A nem közfinanszírozott magánszolgáltatók bekapcsolódása egy regionális, országos vagy nemzetközi összehasonlítást biztosító rendszerbe a m ködésük alapkoncepciójából adódik. Középtávon a legfontosabb feladatként, fejlődési irányként a regiszterek útján megvalósuló, szakmai területekkel való integrálást tartanánk fontosnak. Az értékelési elemek ellátási területenkénti különbsége az általános szempontok mellett a szakma-, ellátás-, illetve betegségspecifikus értékelést elkerülhetetlenné teszi. Ez leginkább az ún. vegyes modellel valósítható meg, amelynek keretében a rendszeres (jelenleg még csak szigetszerűen működő) klinikai adatgyűjtések, regiszterek adatait (illetve azoknak a releváns, tehát betegtájékoztatást szolgáló információs részét) is szükséges integrálni a rendszerbe, témánként működő szakértői panel támogatásával. A felülvizsgálati és minőségfejlesztési támogató rendszer kialakítása szükséges egyfelől az adatok validitásának biztosítására, másfelől az intézmények felé való visszacsatolás és a minőségfejlesztési törekvések összekapcsolására. Az intézményi minőségfejlesztési támogatás csak pozitív ösztönzők bekapcsolásával képzelhető el (mintaként szolgálhat a német BQS-rendszer). A mérés eredménye végrehajtandó akciókat generál, amelyek beépülnek az intézményi fejlesztési tervekbe. Ezek alapján a fejlesztési források megítélése is célzottabbá tehető, hiszen az elvárt eredmény később visszamérhető. Az adatok feldolgozása szempontjából az interneten nyilvánossá tett teljes adattartalomnál tapasztalatunk IME X. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2011. JANUÁR EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS szerint nagyobb érdeklődésre tartottak számot az egyes témák értelmezésére fókuszáló, az összehasonlíthatóságot megkönnyítő elemzések, illetve az ehhez kapcsolódó egyénirangsor-készítő funkció. Ennek a funkciónak a megtartása, illetve továbbfejlesztése rövid távon is hozzájárul a könnyebb alkalmazhatóság, illetve magasabb használati arány megvalósításához. Az egyéni rangsorkészítő kapcsán eldöntendő kérdés, hogy a rangsorkészítőben használt súlyozás esetében egy szakértői cso- port által meghatározott egyértelmű, egységes súlyozási rendszert („= egy hivatalos rangsor”) vagy a betegek egyéni súlyozási rendszerét („= sok egyéni rangsor”) érdemes fenntartani. A lehetőségek ismeretében az utóbbi megoldás látszik a megfelelőbb opciónak. A fejlesztés megvalósításának ütemezését rövid, közép és hosszú távra érdemes felbontani, természetesen az egyes feladatokhoz rendelt erőforrással (1. táblázat). 1. táblázat Az indikátorrendszer továbbfejlesztése IRODALOMJEGYZÉK [3] http://indikator.ebf.hu [1] http://www.cqc.org.uk/ [2] http://www.bqs-institut.de/ A SZERZÔK BEMUTATÁSA Gémes Katalin orvos-biológus, orvosgyógyszerész szakközgazdász, 200307 között a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetben dolgozott és végzett PhD tanulmányokat. 2005-ben az Országos Epidemiológiai Központban dolgozott az Egészségmonitorozás és nem fertőző betegségek epidemiológiája osztályán, majd 20082010 között az Egészségbiztosítási Felügyelet elemző munkatársa volt. Jelenleg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Ártámogatási Főosztályon dolgozik. Kiss Norbert közgazdász, 2003 óta a Budapesti Teljesítménymenedzsment Kutatóközpont tagja, a Vezetéstudományi Intézet doktorjelöltje. Közszolgálati menedzsment témájú projektekben tanácsadóként dolgozott, 2007-2010 között az Egészségbiztosítási Felügyelet elemzési főosztályvezetője. Elsődleges kutatási területe a közszolgálati és az egészségügyi szektor, illetve a szektor szervezeteinek teljesítménymenedzsmentje. Kriston Vízi Gábor 2006-ban szerzett közgazdász oklevelet a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyi befektetés-elemző és kockázatkezelő fő szakirányán. Egyetemi tanulmányai alatt a BCE Széchenyi István Szakkollégiumának tagja volt. 2005 és 2007 között a „Nyugdíj és öngondoskodás” és „Az átalakuló egészség-ügyi rendszer jövőjének és az egyes modellek biztosítottak általi fogadtatásának elemzése” kutatások koordinátora, 2008-2010 között az Egészségbiztosítási Felügyelet közgazdász elemzője. Jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségbiztosítási és Ágazati Tervezési Főosztályának munkatársa. IME X. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2011. JANUÁR 49
