Intézmények:Pécsi Tudományegyetem Orvos- és Egészségtudományi Koordinációs KözpontKlinikai Központ Radiológiai Klinika Pécs, PTE OEKK Klinikai Központ Nukleáris Medicina Intézet, Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi ésEgészségtudományi Koordinációs Központ Radiológiai Klinika, PTE Klinikai Központ Nukleáris Medicina Intézet, Pécsi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézet, Pozitron-Diagnosztika Központ
Évfolyam: X. évfolyam
Lapszám:2011. / Különszám
Hónap:Különszám
Oldal:29-34
Terjedelem:6
Rovat:KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
Alrovat:NUKLEÁRIS MEDICINA
Különszám: X./Képalkotó különszám
Absztrakt:
Vizsgálatunk célja 99mTc-MDP SPECT/CT-vel kiegé- szített csontszcintigráfia és 18F-FDG PET/CT vizsgálatok diagnosztikus hatékonyságának felmérése volt csontmetasztázis kimutatásában. A betegek 48%-ánál SPECT/CT vizsgálattal benignus elváltozást (degeneratív folyamat, korábbi trauma, műtéti következmény) diagnosztizáltunk. Ezeknél a betegeknél a PET/CT a teljes csontrendszer tekintetében negatív volt, tehát a két módszer egyike sem igazolt csontmetasztázist. A pozitív esetek közül további 22%-os egyezés volt kimutatható. A fennmaradó 30%-ban a két módszer eredményei különböztek egymástól. Az eredmények tükrében meg- állapíthatjuk, hogy a csontszcintigráfiás vizsgálat SPECT/CT-vel kiegészítve jelentősen javítja az elváltozás etiológiájának pontos tisztázását. A két különböző módszer (SPECT/CT vs. PET/CT) diagnosztikus értéke jól korrelál. Az eltérések oka lehet, hogy a két nukleáris medicina módszer más alapmechanizmussal jelzi a patológiás folyamatot: a csont szcintigráfia a foszfát anyagcserét, míg az FDG-PET a glükóz anyagcserét reprezentálja és a fokozott oszteoblaszt tevékenység nem szükségszerűen jár fokozott glükóz anyagcserével.
Angol absztrakt:
The purpose of our study is to compare the diagnostic efficacy of 99Tc-MDP bone scintigraphy completed by SPECT/CT and the 18F-FDG PET/CT examinations
in evaluation of bone metastases. We diagnosed with
SPECT/CT in 48% of patients some type of benign lesions (degenerative disease, traumatic injury or consequence of operation). In the cases of these patients the
results of 18F-FDG PET/CT in the whole bone system
concerning the bone metastasis were negative as well.
Furthermore bone metastases were found in 22% of patients with the SPECT/CT and PET/CT, too. In 30% of the
patients the results between the above mentioned two
different methods were not concordant. The 99Tc-MDP
bone scintigraphy completed by SPECT/CT can particularly improve the detection of the exact aetiology of lesions. There was a good correlation between the diagnostic values of these two different methods. The possible difference can be caused by using different mechanisms to detect the pathologic lesions : 99Tc-MDP
bone scintigraphy represents the phosphate metabolism while the 18F-FDG PET detects the glucose metabolism and the increased activation of osteoblasts are
not always accompanied by increased glucose metabolism.
[1] Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja; Csontok áttétes tumorai; Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium
[2] Dérczy K, Schmidt E, Zámbó K, Batthyány I: Komplex képi diagnosztika a csonttumorok differenciálásában, IME- Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2009; VIII, évf. Képalkotó különszám: 34-37.
[3] Zámbó K, Schmidt E, Szabó Zs, Szekeres S, Dérczy K, Weninger Cs, Batthyány I: Specifikus tumor diagnosztika fúziós képalkotással (SPECT/CT), IME- Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2009; VIII, évf. Képalkotó különszám: 43-46.
[4] Horger M, Bares R: The role of single-photon emission computed tomography/ computed tomography in benign and malignant bone disease, Semin Nucl Med. 2006; 36(4):286-94.
[5] Römer W, Nömayr A, Uder M, Bautz W, Kuwert T: SPECT-guided CT for evaluating foci of increased bone metabolism classified as indeterminate on SPECT in cancer patients, J Nucl Med 2006; 47:11a-12a.
[6] Helyar V, Mohan HK, Barwick T, Livieratos L, Gnanasegaran G, Clarke S.EM, Fogelman I: The added value of multislice SPECT/CT in patients with equivocal bony metastasis from carcinoma of the prostate, Eur J Nucl Med Mol Imaging 2010; 37:706- 713.
[7] Uematsu T, Yuen S, Yukisawa S, Aramaki T, Morimoto N, Endo M, Furukawa H, Uchida Y, Watanabe J: Comparison of FDG PET and SPECT for detection of bone metastases in breast cancer, AJR 2005; 184:1266-1273.
[8] Even-Sapir E, Metser U, Mishani E, Lievshitz G, Lerman H, Leibovitch I: The detection of bone metastases in patients with high-risk prostate cancer: 99mTcMDP planar bone scintigraphy, single-and multi-fieldof-view SPECT, 18F-fluoride PET, and 18F-fluoride
PET/CT, J Nucl Med 2006; 47(2):287-97.
[9] Hetzel M, Arslandemir C, König HH, Buck AK, Nüssle K, Glatting G, Gabelmann A, Hetzel J, Hombach V, Schirrmeister H: F-18 NaF PET for detection of bone metastases in lung cancer: accuracy, cost-effectiveness, and impact on patient management, J Bone Miner Res 2003; 18(12):2206-14.
[10] Elgazzar AH, Kazem N: Metastatic bone disease: evaluation by functional imaging in corellation with morphologic modalities, Gulf J Oncolog, 2009; (5):9-21.
[11] Bockisch A, Freudenberg LS, Schmidt D, Kuwert T: Hybrid imaging by SPECT/CT and PET/CT: Proven outcomes in cancer imaging, Seminar in Nuclear Medicine 2009; 39(4):276-289.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
VI. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM Hibrid képalkotás a csontelváltozások differenciál diagnosztikájában Dr. Szekeres Sarolta, Dr. Schmidt Erzsébet, Dr. Szabó Zsuzsanna, Dr. Zámbó Katalin PTE Klinikai Központ Nukleáris Medicina Intézet Dr. Lengyel Zsolt, Pozitron Diagnosztikai Kft. Dr. Dérczy Katalin, Dr. Weninger Csaba, PTE Klinikai Központ Radiológiai Klinika Vizsgálatunk célja 99mTc-MDP SPECT/CT-vel kiegészített csontszcintigráfia és 18F-FDG PET/CT vizsgálatok diagnosztikus hatékonyságának felmérése volt csontmetasztázis kimutatásában. A betegek 48%-ánál SPECT/CT vizsgálattal benignus elváltozást (degeneratív folyamat, korábbi trauma, műtéti következmény) diagnosztizáltunk. Ezeknél a betegeknél a PET/CT a teljes csontrendszer tekintetében negatív volt, tehát a két módszer egyike sem igazolt csontmetasztázist. A pozitív esetek közül további 22%-os egyezés volt kimutatható. A fennmaradó 30%-ban a két módszer eredményei különböztek egymástól. Az eredmények tükrében megállapíthatjuk, hogy a csontszcintigráfiás vizsgálat SPECT/CT-vel kiegészítve jelentősen javítja az elváltozás etiológiájának pontos tisztázását. A két különböző módszer (SPECT/CT vs. PET/CT) diagnosztikus értéke jól korrelál. Az eltérések oka lehet, hogy a két nukleáris medicina módszer más alapmechanizmussal jelzi a patológiás folyamatot: a csont szcintigráfia a foszfát anyagcserét, míg az FDG-PET a glükóz anyagcserét reprezentálja és a fokozott oszteoblaszt tevékenység nem szükségszerűen jár fokozott glükóz anyagcserével. The purpose of our study is to compare the diagnostic efficacy of 99Tc-MDP bone scintigraphy completed by SPECT/CT and the 18F-FDG PET/CT examinations in evaluation of bone metastases. We diagnosed with SPECT/CT in 48% of patients some type of benign lesions (degenerative disease, traumatic injury or consequence of operation). In the cases of these patients the results of 18F-FDG PET/CT in the whole bone system concerning the bone metastasis were negative as well. Furthermore bone metastases were found in 22% of patients with the SPECT/CT and PET/CT, too. In 30% of the patients the results between the above mentioned two different methods were not concordant. The 99Tc-MDP bone scintigraphy completed by SPECT/CT can particularly improve the detection of the exact aetiology of lesions. There was a good correlation between the diagnostic values of these two different methods. The possible difference can be caused by using different mechanisms to detect the pathologic lesions : 99Tc-MDP bone scintigraphy represents the phosphate metabolism while the 18F-FDG PET detects the glucose metabolism and the increased activation of osteoblasts are not always accompanied by increased glucose metabolism. BEVEZETÉS A rosszindulatú daganatok a tüdő és a máj után leggyakrabban a csontrendszerbe adnak áttéteket. A csontáttétek 65–75%-át az emlő-, tüdő-, vese- és prosztatarák adja. A csontáttétek kialakulása nem teljesen tisztázott folyamat. A tumor sejtek legtöbbször a véráram útján, vagy közvetlen ráterjedéssel telepednek meg a csontban. Behatolnak az erek vagy a nyirokutak falába, bekerülnek a vérkeringésbe, a csontba, elsősorban a metafízisbe, kialakítják a környezetüket a tumor sejtek túlélése, vaszkularizációja és a tumor növekedése szempontjából. Destruálják a csontot, illetve új csontképződést indukálhatnak. A csont destrukciót elsősorban az oszteoklasztok aktiválása révén fejtik ki, az oszteoklasztok részben proliferálnak, részben aktiválódnak. A tumor sejtek számos faktort termelnek, melyeknek szerepük van az oszteoklasztok proliferációjában, illetve aktivizálódási folyamatában. A csontmetasztázisban szenvedő betegek körülbelül 25%-a tünetmentes, 75%-uk esetében az első tünet a mozgásszervi fájdalom. Patológiás törés az esetek 830%-ában fordul elő. A patológiás törések lokalizációját tekintve elsősorban a hosszú csöves csontok proximális része érintett (50%-ban a femur, 15%-ban a nem teherviselő humerusz). Az emlő-, vese-, tüdőrák, valamint a pajzsmirigyrák oszteolitikus metasztázist, míg a prosztatarák szklerotikus metasztázist ad. A leggyakrabban érintett csontok csökkenő sorrendben: ágyéki, mellkasi, nyaki csigolyák, a femur proximális harmada, bordák, koponyacsontok, medence, szternum és humerusz. Igen ritka a kéz és láb rövid csöves csontjaiban [1]. A képi diagnosztika feladata az elváltozás detektálása, a diagnózis/differenciáldiagnózis felállítása, a stádium megállapítása, majd a terápia után az eredményesség lemérése. A stádium pontos megállapításához döntő fontosságú a csontmetasztázisok kimutatása is, hiszen az esetek nagy részében a terápia kialakítását, illetve annak módosítását döntően befolyásolja. A csontléziók vizsgálatánál elsődleges a hagyományos rtg. vizsgálat, melyet követnek a metszeti képalkotó eljárások (CT, MRI), illetve szerves része a csontszcintigráfia, szükség esetén a hibrid technikák (SPECT/CT, PET/CT) [2]. A csontszcintigráfia az egyik leggyakrabban alkalmazott izotópdiagnosztikai módszer, melynek lényege, hogy a csontszövet (az oszteoblasztok tevékenysége folytán) a foszfát vegyületeket nagy affinitással vonja ki a keringésből. Ennek effektivitása a csontszövet vérellátásától és a csont kalcium és foszfát metabolizmusától függ. A vizsgálat leg- IME X. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2011. OKTÓBER 29 VI. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM gyakoribb indikációja a csontmetasztázisok keresése (emlő, tüdő tumor, prosztata karcinóma, melanóma malignum, stb.), primer csont tumorok, gyulladásos folyamatok, törések (rejtett törés, stressz törés), anyagcsere betegségek, oszteonekrózis (pl. M. Perthes) kimutatása. Igen szen zi tív mód szer, a rtg fel vé tel po zi ti vi tá sát megelőzően akár fél évvel jelezheti a problémát (a funkcionális változás megelőzi a strukturális változást). Érzékeny, de aspecifikus módszer, hiszen mind a benignus, mind a malignus csontelváltozások fokozott csontanyagcserével járnak, így az ezek közötti differenciálásra önmagá ban nem al kal mas. Igen hasz nos le het azon ban, a csontszcintigráfiát kiegészítő SPECT/CT felvétel elkészítése azokban a nem ritka esetekben, amikor az egyformán csont metabolizmus fokozódást okozó degeneratív és me ta szta ti kus csont fo lya ma to kat kell el kü lö ní te ni. Hasznos információhoz jutunk más szervek vizsgálatainak SPECT/CT-vel történő kiegészítése során is, amikor az izotópos elváltozás hátterében álló strukturális eltérést, vagy éppen annak hiányát tudjuk kimutatni, annak pontos lokalizálása mellett [3]. A nukleáris medicinában ismert másik, a csontmetasztázisok kimutatására is alkalmazható hibrid képalkotó eljárás a PET/CT, ahol a beadott radiofarmakon pozitron sugárzó izotóppal jelzett molekula. A műszer a megsemmisülési vagy annihilációs gamma-sugárzást detektálja. Ultrarövid felezési idejű izotópokat alkalmazhatunk (11C, 15O, 13N, 18F), amelyekkel az anyagcsere folyamatok részletes megismerésére nyílik lehetőség. A mindennapi diagnosztikában legelterjedtebb radiofarmakon a 18F-FDG, melynek felvétele a sejtekbe aktív transzporttal történik, megfelelő glükóz transzporterek segítségével, amelyek mennyisége a tumoros sejtmembránban a normálisnál lényegesen nagyobb. Munkánk célja a két hibrid képalkotó eljárás, a SPECT/CT és a PET/CT vizsgálat diagnosztikus hatásfokának összehasonlítása volt a különböző daganatok csontmetasztázisának kimutatása során. BETEGANYAG Intézetünkben 2007. júliusa óta működik SPECT/CT készülék. A budapesti Pozitron Diagnosztikai Kft-vel történő együttműködés folytán lehetőségünk nyílt azon 27 beteg csontvizsgálati eredményeinek összehasonlítására, akiknél onkológiai kivizsgálásuk részeként mind SPECT/CT-vel kiegészített csontszcintigráfia, mind PET/CT vizsgálat történt. Munkánk során 13 férfibeteget és 14 nőbeteget vizsgáltunk, átlagos életkoruk 54 év (szélső értékek: 16-75 év) volt. A primer tumor vonatkozásában a betegek között leggyakoribb volt a tüdő tumor (8), a kolorektális karcinóma (4), ill. a Non-Hodgkin limfóma (3). Emellett Hodgkin limfóma, emlő tumor, melanoma malignum, myeloma multiplex, pankreász, nyelv, parotis, vagina és ovárium tumor fordult még elő (1. ábra). 30 1. ábra A primér tumor szövettani típusa A 27-ből 10 beteg 3 hónapon belül járt mindkét vizsgálaton, 6 betegnél 4 és 12 hónap közötti, 6 betegnél 1 és 2 év közötti időtartam, 4 betegnél több mint 2 év, 1 betegnél több mint 3 év telt el a SPECT/CT és PET/CT vizsgálat között. MÓDSZEREK A csontszcintigráfia során radiofarmakonként 740 MBq 99mTc-foszfátot (MDP) használunk, ami intravénásan kerül beadásra. A felvételeket 2-3 órás várakozás után készítjük, ami alatt bőséges folyadékbevitel szükséges, mivel a radiofarmakon a vesén keresztül ürül ki. Fontos, hogy a csontszövethez nem kötődő radiofarmakon kimosódjon a szervezetből, ami egyrészt csökkenti a sugárterhelést, másrészt javítja a felvételen a csontszövet-háttér aktivitás arányt. A várakozási idő letelte után egésztest csontszcintigráfiát végzünk gamma-kamerával, amelynek segítségével a csontrendszerről anterior és poszterior irányú szummációs felvételt készítünk. Abban az esetben, ha a szcintigramon szokatlan lokalizációban látunk többletaktivitást (pl. nem izületre lokalizálható dúsulás, szoliter bordagóc), vagy kontroll vizsgálatnál intenzitásában növekedést mutató, esetleg új keletű aktivitásfokozódást észlelünk, lehetőségünk van a vizsgálatot SPECT/CT felvétellel kiegészíteni. A SPECT felvétel során a test különböző pontjairól induló gamma-fotonokat a testet körüljáró detektor több irányból regisztrálja, amiből számítógép segítségével rétegkép készül. A készülékbe épített 16 szeletes CT pedig az anatómiai lokalizációban, valamint a morfológiai eltérés megítélésében nyújt segítséget. EREDMÉNYEK Tizenhárom esetben (48%) a PET/CT vizsgálat a csontrendszer tekintetében negatív volt. Ezeknél a betegeknél csontmetasztázis vonatkozásában a SPECT/CT szintén negatív volt, a többletaktivitások hátterében egyéb eredet: degeneratív folyamat, a műtéti beavatkozás okozta következmény, trauma, gyulladás igazolódott. Tizennégy esetben, azaz a betegek 52%-ában a csontrendszerben a PET is kimutatott fokális dúsulást, aminek hátterében CT-vel degeneratív folyamat (2. ábra) vagy IME X. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2011. OKTÓBER VI. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM metasztázis volt igazolható. A PET/CT 7 betegnél diagnosztizált csontáttétet, míg a SPECT/CT 9 esetben detektált másodlagos malignizációt a csontrendszerben (3., 4. ábra). További 2 betegnél, akiknél a SPECT/CT vizsgálat során bi- zonytalan volt az elváltozás etiológiája, PET/CT-vel korábban többgócú metasztázis, illetve lágyrészből kiinduló csontot is destruáló elváltozás igazolódott. Eredményeinket az 1. táblázatban foglaltuk össze. 2. ábra Rectum tumoros betegnél a PET/CT felvételeken mérsékelt FDG halmozás látható jobb csípőizületben, a csípőizületek csontjaiban cisztás felritkulások mutathatók ki. Az egésztest csont szcintigramon patológiás dúsulás mutatható ki mindkét csípőizületben, mely jobb oldalon kifejezettebb. A SPECT/CT felvételeken a 2 évvel korábban készült PET/CT vizsgálaton már jelzett degeneratív folyamat súlyosbodása észlelhető: számos degeneratív ciszta és mindkét oldalon combfej nekrózis. 3. ábra Emlő tumoros betegnél az egésztest csont szcintigramon többletaktivitás látható a L.III. csigolya területén, amelynek megfelelően a SPECT/CT vizsgálaton litikus metasztázis igazolódott. Az FDG PET/CT vizsgálat többgócú fokális dúsulást jelez a csontrendszerben (Th., L. csigolyák, szternum). 4. ábra Az egésztest szcintigramon izotópdúsulás mutatható ki a Th. IV-V. csigolyák területén. A SPECT/CT felvételeken a jelzett dúsulások lokalizációjában litikus metasztázis látható és fokális FDG dúsulás mutatható ki a PET/CT felvételeken is. IME X. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2011. OKTÓBER 31 VI. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM 1. táblázat A SPECT/CT vizsgálat során foszfát-dúsulást mutató betegek (n=14) PET/CT vizsgálati eredményei. Külön megvizsgáltuk azon 10 beteg vizsgálati eredményeit, akik vizsgálatai között kevesebb, mint 3 hónap telt el. Öt betegnél sem SPECT/CT-vel, sem PET/CT-vel nem lehetett malignus csontelváltozást detektálni. A másik 5 beteg esetében a többletaktivitás hátterében SPECT/CT-vel csontáttétet mutattunk ki, míg a PET/CT csak 4 esetben jelzett csontmetasztázist, az ötödik betegnél negatív volt a vizsgálat a csontrendszer vonatkozásában. A legnagyobb egyezést (90%-os) tehát azoknál a betegeknél találtuk, akiknél viszonylag rövid idő intervallumon belül megtörtént mindkét vizsgálat. Tehát a betegek 48%-ánál csontmetasztázis tekintetében mind a SPECT/CT, mind pedig a PET/CT eljárás negatív volt, 22%-ban mindkét vizsgálati módszer kimutatta a csontmetasztázist, a bizonytalan esetek száma pedig 30% volt. MEGBESZÉLÉS A radiológiai eljárások (rtg, CT, MRI) és a nukleáris medicinai módszerek (csontszcintigráfia, leukocita scan) mind egyedülálló információt nyújtanak a csontrendszer állapotáról. A mindennapi gyakorlatban az egymást követő eljárások gyakran felesleges idő és pénzveszteséget jelentenek, és előfordul, hogy felesleges információt szolgáltatnak a végső diagnózis megadása nélkül. A cél tehát a korrekt diagnózis elérésére egy gyors, noninvazív, minden részletre kiterjedő és lehetőség szerint olcsó diagnosztikus algoritmus lenne. Napjainkban egyre elterjedtebbek a multimodalitású képalkotó eljárások (SPECT/CT, PET/CT), melyek a két különböző diagnosztikai módszer direkt fúziója révén egyszerre nyújtanak morfológiai (CT) és funkcionális (SPECT, PET) információt, mely a csontrendellenességeknél különösen fontos, hiszen egyesíti a két technika előnyét (magas morfológiai felbontóképesség és magas érzékenységű metabolikus információ) [4]. 32 Számos tanulmány bizonyítja, hogy a SPECT/CT értékes eszköz a csontrendszer optimális leképezésében, a csontscan és a SPECT felvétel során bizonytalannak tűnő elváltozások esetén lehetőséget nyújt a többletaktivitás anatómiai lokalizálására, illetve az elváltozás etiológiájának pontos tisztázására. Römer és mtsai. (2006.) eredményei alapján a SPECT/CT vizsgálat 90%-ban tisztázhatja a SPECT-en talált bizonytalan elváltozásokat, melyek etiológiája a klinikai felmérő tesztek és csontszcintigráfia alapján nem identifikálható [5]. Helyar és mtsai. (2010.) prosztata tumoros betegek gyanús csontlézióinál vizsgálta a SPECT/CT hozzáadott értékét a diagnózis felállításához. A SPECT/CT használata szignifikánsan csökkentette a bizonytalan eseteket, a betegek többségénél megfelelő diagnózishoz vezetett, szignifikánsan javította a diagnosztikus pontosságot (SPECT alapján a léziók 61%-a volt bizonytalan, ami SPECT/CT-vel 8%-ra csökkent) [6]. A csontmetasztázisok viselkedése (oszteolitikus, vagy szklerotikus) befolyásolhatja a kétféle nukleáris medicinai módszerrel való kimutathatóságot. Uematsu és mtsai. [7] azt találták, hogy emlő tumoros betegeknél a csontmetasztázisok detektálásában a SPECT megfelelőbb módszer, mint az FDG-PET. Az FDG-PET szenzitivitása az szklerotikus metasztázisok kimutatásában limitált, így ez a módszer önmagában nem alkalmas ezeknél a betegeknél a csontmetasztázis terjedésének nyomon követésében [7]. A csontmetasztázisok kimutatására az irodalomban jól ismert a 18F-Fluorid, mint PET radiofarmakon, sajnos Magyarországon azonban még nem elérhető. A 18F-Fluorid PET/CT a legérzékenyebb és legspecifikusabb módszer másodlagos csontléziók kimutatásában magas rizikójú prosztata tumoros betegeknél. Specifikusabb, mint a 18FFluorid PET önmagában és jóval specifikusabb és szenzitívebb, mint a SPECT-el kiegészített csontscan [8]. IME X. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2011. OKTÓBER VI. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM Hetzel és mtsai. [9] tüdő tumoros betegek vizsgálatai során megfigyelték, hogy a csigolya metasztázisok gyakran rejtve maradnak a csontszcintigráfián, de jelentkezhetnek 18F-Fluorid PET-en, illetve SPECT vizsgálaton. Harminchárom csontmetasztázisos betegből 13 volt fals negatív a csontscan-en, 4 a SPECT-en és 2 a PET vizsgálat során. A Fluorid-PET tehát pontosabb eljárás a csontmetasztázisok kimutatásában, mint a SPECT, de hátránya a nagyobb költsége [9]. Ugyanakkor a PET, valamint az egésztest MRI potenciálisan fontos eszköz a csontvelő metasztázisok korai diagnosztikájában is [10]. KÖVETKEZTETÉSEK A két különböző módszer diagnosztikus értéke csontmetasztázis kimutatása szempontjából az elsődleges eredmények alapján jól korrelál. A különbség oka lehet, hogy a két nukleáris medicina módszer más alapmechanizmussal jelzi a patológiás folyamatot: a csontszcintigráfia foszfát anyagcserét, míg az FDG-PET a glükóz anyagcserét reprezentálja és a fokozott oszteoblaszt tevékenység nem szükségszerűen jár fokozott glükóz anyagcserével. Az is megállapítható, hogy minél rövidebb idő telt el a két vizsgálat között, annál nagyobb az egyezés, tehát a bizonytalan esetekben minél rövidebb időn belül PET vizsgálatra lenne szükség. Ugyanakkor csontmetasztázis kimutatására a csontszcintigráfia SPECT/CT vizsgálattal kiegészítve lényegesen olcsóbb eljárás a PET/CT-nél, a hátránya azonban, hogy csak a csontrendszerre vonatkozóan kapunk információt, míg a PET/CT a csont és lágyrész érintettség, pulmonális, máj és nyirokcsomó metasztázisok kimutatásában és pontos lokalizálásában is nagy jelentőségű. Megállapíthatjuk, hogy ezek a multimodalitású rendszerek jelenthetik az orvosi képalkotásban az új horizontot, határtalan lehetőséget nyújtva az egyszerre történő morfológiai, funkcionális és akár molekuláris szintű képalkotásra az emberi szervezetben [11]. IRODALOMJEGYZÉK [1] Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja; Csontok áttétes tumorai; Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium [2] Dérczy K, Schmidt E, Zámbó K, Batthyány I: Komplex képi diagnosztika a csonttumorok differenciálásában, IME- Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2009; VIII, évf. Képalkotó különszám: 34-37. [3] Zámbó K, Schmidt E, Szabó Zs, Szekeres S, Dérczy K, Weninger Cs, Batthyány I: Specifikus tumor diagnosztika fúziós képalkotással (SPECT/CT), IME- Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2009; VIII, évf. Képalkotó különszám: 43-46. [4] Horger M, Bares R: The role of single-photon emission computed tomography/ computed tomography in benign and malignant bone disease, Semin Nucl Med. 2006; 36(4):286-94. [5] Römer W, Nömayr A, Uder M, Bautz W, Kuwert T: SPECT-guided CT for evaluating foci of increased bone metabolism classified as indeterminate on SPECT in cancer patients, J Nucl Med 2006; 47:11a-12a. [6] Helyar V, Mohan HK, Barwick T, Livieratos L, Gnanasegaran G, Clarke S.EM, Fogelman I: The added value of multislice SPECT/CT in patients with equivocal bony metastasis from carcinoma of the prostate, Eur J Nucl Med Mol Imaging 2010; 37:706713. [7] Uematsu T, Yuen S, Yukisawa S, Aramaki T, Morimoto N, Endo M, Furukawa H, Uchida Y, Watanabe J: Comparison of FDG PET and SPECT for detection of bone metastases in breast cancer, AJR 2005; 184:1266-1273. [8] Even-Sapir E, Metser U, Mishani E, Lievshitz G, Lerman H, Leibovitch I: The detection of bone metastases in patients with high-risk prostate cancer: 99mTcMDP planar bone scintigraphy, single-and multi-fieldof-view SPECT, 18F-fluoride PET, and 18F-fluoride PET/CT, J Nucl Med 2006; 47(2):287-97. [9] Hetzel M, Arslandemir C, König HH, Buck AK, Nüssle K, Glatting G, Gabelmann A, Hetzel J, Hombach V, Schirrmeister H: F-18 NaF PET for detection of bone metastases in lung cancer: accuracy, cost-effectiveness, and impact on patient management, J Bone Miner Res 2003; 18(12):2206-14. [10] Elgazzar AH, Kazem N: Metastatic bone disease: evaluation by functional imaging in corellation with morphologic modalities, Gulf J Oncolog, 2009; (5):9-21. [11] Bockisch A, Freudenberg LS, Schmidt D, Kuwert T: Hybrid imaging by SPECT/CT and PET/CT: Proven outcomes in cancer imaging, Seminar in Nuclear Medicine 2009; 39(4):276-289. IME X. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2011. OKTÓBER 33 VI. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM A SZERZÔK BEMUTATÂSA Dr. Szekeres Sarolta 2006-ban szerzett orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 2006-2007 között az Egis gyógyszergyárnál dolgozott. 2007 őszétől a Pécsi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézetének munkatársa, 2009-től mint klinikai orvos. Részt vesz az Intézet graduális képzésében magyar és angol nyelven. A Hevesy György Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság tagja. Dr. Schmidt Erzsébet 1984-ben szerzett orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) Általános Orvosi Karán. Végzése óta a PTE Nukleáris Medicina Intézetében dolgozik, 1984-től klinikai orvosként, majd 1992-től klinikai tanársegédi, 2002-től egyetemi adjunktusi beosztásba kerül. 1998-tól intézetvezető helyettes. Radiológiából (1989) és izotópdiagnosztikából (1992) tett szakvizsgát. 1985 óta tagja, 2007 óta vezetőségi tagja a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaságnak (MONT), valamint tagja az European Association of Nuclear Medicine-nek (EANM) és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaságnak (MOOT). Évek óta jelentős szerepet vállal a nukleáris medicina graduális és postgraduális képzésében. Dr. Zámbó Katalin 1977-ben szerzett orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Ezt követően a Gyógyszertani Intézetben dolgozott tudományos ösztöndíjasként. 1979-től a Pécsi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézetének munkatársa, 1998-tól az Intézet vezetője. 1982-ben klinikai laboratóriumi vizsgálatokból, 1984-ben pedig izotópdiagnosztikából tett szakvizsgát. Érdeklődése először a nukleáris kardiológiai módszerek felé fordult. Kutatási témája a szív- és tüdőkeringés komplex izotópos vizsgálata volt, amelyből 1994-ben védte meg kandidátusi értekezését „A radioizotópos first passage vizsgálat helyének újraértékelése a kardiopulmonális diagnosztikában” címmel. Az utóbbi években nukleáris onkológiával foglalkozik, ezen belül a specifikus molekuláris diagnosztika és a fúziós képalkotás (SPECT/CT) lehetőségeivel a rosszindulatú daganatoknál. 2004-ben habilitált, professzori kinevezését 2006-ban vette át. A Hevesy György Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság elnöke. Tagja a Nukleáris Medicina Szakmai Kollégiumnak, valamint az Európai Nukleáris Társaságnak (EANM). Eddig 69 tudományos közleménye jelent meg, amelyek összesített impact faktora 55.370, citációinak száma 228. Az IME Szerkesztőbizottság tagja. Dr. Dérczy Katalin 1986-ban végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán és végzése óta rövid megszakítással az egyetem Radiológiai Klinikáján dolgozik, jelenleg egyetemi főorvosi beosztásban. Szak- vizsgáját 1990-ben szerezte meg, a klinika hagyományos röntgen, ultrahang, angiográfiai és CT részlegében dolgozott. Fő érdeklődési területe a CT és MR vizsgálatok köre. Számos előadással és poszterrel szerepelt kongresszusokon. A medikus oktatásban 1987-től, a posztgraduális képzésben annak indulásától vesz részt. Dr. Weninger Csaba jelenleg az Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ Klinikai Központ Radiológiai Klinikáján dolgozik Általános orvosi diplomáját 1991-ben szerezte a Pécsi Ovostudományi Egyetemen,1995-ben radiológiából szakvizsgát tett. Tanársegédi és adjunktusi kine- vezését 1996-ban, illetve 2000-ben kapta. 2002-től a Pécsi Diagnosztikai Központ külső munkatársa. 2004-től a Klinika igazgató helyettese és 2007-től minőségügyi vezetője. A klinika ISO 9001:2001 szabvány szerinti minőségügyi tanúsítással rendelkezik 2007. márciusa óta. Öt hazai és két külföldi, nemzetközi szakmai szervezet tagja, a Magyar Radiológia című folyóirat rovatvezetője. 34 IME X. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2011. OKTÓBER
